Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

1983. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . 3 Falugyűléstől— falugyűlésig Nemcsak kérnek, adnak is, tesznek is Miért kell? Az ezerforintos „Látod fiam, Sok más településhez ha­sonlóan Jásztelken meg Alattyánban is a falugyűlés olyan hasznos találkozó, amelyen a lakók eredménye­sen segíthetik a tanács mun­káját, észrevételeikkel, ja-, vaslataikkal, részt vehetnek a közügyek intézésében. Az egymással határos két köz­ségben . akad bőven a tele­pülésre szabott tennivalók­ból. Ami iközös vonás itt is, ott is, az, hogy a hasznos javaslatokkal, a jogos kéré­sekkel együtt azt is elmond­ják a lakók: milyen felaján­lásokkal járulnak hozzá az együtt meghatározott felada­tok megvalósításához. Mindkét községben közös az is, hogy az emberek tudják: ami a falugyűlésen elhangzik, annak meghatáro­zó szerepe van a tanácsi munkában. Számon is kérik, hogy mi lett a javaslatokkal, mit teljesítettek a település fejlődését, lakói boldogulását szolgáló kérésekből? így volt ez az Alattyán­ban megtartott falugyűlésen Több mint húsz ország és hazánk csaknem másfélszáz kőolajipari szakembere rész­vételével tegnap háromna­pos nemzetközi szimpózium kezdődött Budapesten a Fó­rum Hotelben. A Magyar Szénhidrogén Kutató-fejlesz­tő Intézet és a Francia Kő­olaj Intézet által rendezett tanácskozáson az öt konti­nensről érkezett kutatók, fejlesztők, megvitatják, mi­ként lehet a meglevő kő­olajtelepekről több nyers­olajat kibányászni. A konferencia témája egy konkrét technológiai eljárás: széndioxidos földgázok be- sajtolása az. olajkútba. A módszer révén mintegy 15 százalékkal növelhető a kinyerhető olaj mennyisége. Hazánk, mivel nálunk vi­szonylag sok a földgáz, ér­dekelt az eljárás fejlesztésé­ben. A magyar kutatók ezen nányival több ömlesztett sajtot készít idén a répcelaki sajtgyár mindenfajta fejlesz­tés nélkül, a jobb munka- szervezés révén. A gyár ösz- szesen tizenegy különböző ízesítésű, illetve különböző alapanyagból kevert ömlesz­tett sajtot dob piacra, min­is. A közös tanács vezetői elmondták, hogy az anyagi lehetőségek ésszerű felhasz­nálásával, a lakók tevékeny közreműködésével mi történt az egyik ^falugyűléstől a má­sikig, Alattyánban másfél kilo­méterrel bővült a betonjárda, elkészült az éraljai rész vil­lanyhálózata. Feltöltötték a Puskaporos gödörnek neve­zett mocsaras tavat, felújí­tották a Kossuth utca kő­burkolatát. Zúzott kő teríté­sével megteremtették az alapjait annak, hogy a Nagy­körút kőburkolatot kapjon az idén. Jásztelken befejező szaka­szához érkezett a 75 szemé­lyes óvoda építése, a Land­ler Jenő út nagyobbik sza­kasza betonjárdát kapott. A Május 1 úton elkészültek a hiányzó átereszek, ezzel is jelentősen javult az út ál­lapota. A lakók kérésére és segítségével több utcát zú­zott kőalappal töltöttek fel. A februári találkozás is­mét a hasznos eszmecserék a területen már eddig is jelentős eredményeket értek el, melyeket világszerte el­ismernek. A nemzetközi szimpóziu­mon, melyet Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár nyitott meg, hazai és külföldi előadók ismertetik laboratóriumi vizsgálataik eredményét, a módszer üze­mi alkalmazásának tapasz­talatait, a matematikai mo­dellezés; képleteket. Szó lesz arról is, hogy honnan te­remthető elő, illetve hogyan szállítható a kőolaj kutakhoz a technológiai eljáráshoz szükséges széndioxidos föld­gáz. A tanácskozás külföldi résztvevői üzemlátogatáson is részt vesznek. Felkeresik a bázakerettyei üzemet, ahol hazánkban először alkalmaz­tak a talajrétegekben olaj kitermelésére földgázt. dig a keresletnek megfelelő választék szerint. Az idei termelés negyedét- harmadát a vitathatatlanul legkedveltebb Medve sajt teszi ki. Az. ömlesztett sajtok rép­celaki slágerlistáján a Tety- tye foglalja el a második helyet — ebbe vaj helyett tejszínt tesznek. fóruma volt. Jóleső érzéssel nyugtázták a vezetők szám­adását, és érdeklődve hall­gatták az újabb tennivalók felsorolását. Az eddigi ered­mények biztatóak, de a terv­időszak végéig igencsak szükség van még bizaíkodás- ra, tenni akarásra, sok fel­adatot kell elvégezni. A ta­nács munkáját segítő köz­érdekű javaslatokból nem volt hiány a tanácskozáson, de a fcrumládákból kikerült cédulákon sem, mert azok is a falu fejlődéséért emel­tek szót. Mi lesz a következő falu­gyűlésig? Alattyánban az idén elkez­dik a négytantermes általá­nos iskola építését. Jásztel­ken átadják aí új óvodát. A két községben a következő két évben több mint 700 ezer forintot költenek a víz­hálózat bővítésére és járdák építésére. Két kezük munká­jával menet közben ott lesz­nek mindazok, akik együtt ülve érdeklődték, beleszól­tak a feladatok sorrendjé­nek eldöntésébe. Mert nemcsak kérni és számon- kérni tudnak, hanem adni, tenni is. Hazai fékrugóval import­megtakarítás Hazai gyártású fékhen- gerrúgóval szerelik a köz­úti járműfékéket Székesfe­hérvárott, a SZIM Köszörű­gépgyárban, és az új eljá­rással évente 55 millió fo­rint értékű devizát takaríta­nak! meg. A különlegesen edzett íékrugók előállításá­hoz a technológiát és a gyár­tó berendezéseket a SZIM székesfehérvári Köszörűgép­gyár három mérnökének szolgálati szabadalma alap­ján dolgozták ki. A rugó­gyártó üzemet 25 millió fo­rint beruházással Enyingen, a Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet csarnokában ren­dezték be. A magyar gyártmányú fékrugók kiváló minősítést kaptak itthon és az NSZK- beli Knorr-cégtöl is. mert a vizsgálatok szerint az erede­ti nyugatnémet rugóknál többet, négy és fél millió lengést bírtak ki törés vagy alakváltozás nélkül. Eddig ötezer fékrugó készült Enyingen. s az idén összesen GO ezer garnitúrát gyártanak a győri Rába kamionjaihoz és az Ikarus Gyár autóbu­szaihoz. ' A székesfehérvári szabadalom sikerét jelzi, hogy 1984-ben már százhúsz­ezer fékhengert szerelnek hazai rugóval, és tárgyalá­sokat folytatnak a fékrugó nyugati exportjáról is. Újabb vízművek és csatornák Az ország több mint 500 vízmű és csatornamű tár­sulata az idén több mint másfélmilliárd forintot költ az ivóvíz- és a közcsatorna­hálózat bővítésére. Az ösz- szeg több mint. egyharma- dát, — 550 millió forintot — vissza nem térítendő támo­gatásként kapják a taná­csoktól, a költségeik nagyobb részét az érintett lakosok, valamint az üzemek és in­tézmények anyagi hozzájá­rulása fedezi. A családon­kénti érdekeltség szerint fi­zetett lakossági hozzájáru­lás tavaly meghaladta a 18 ezer forintot, néhány me­gyében, például Baranyában, Győr-Sopron, valamint Vas megyében esetenként tneg- közelítette a 25 ezer forin­tot is. A lakossági hozzájá­rulás megelőlegezésére az OTP áe idén is várhatóan 530—550 millió forint érték­ben, kedvezményes hitelt nyújt tízéves törlesztési le­hetőséggel. Bútoraink nemzetközi összehasonlításban A magyar bútorok tartós­sága, kezelhetősége, tisztít­hatósága megközelíti az át- agos nemzetközi színvonalat, de nagy az elmaradás a for­matervezésben és a haáznál- hatóságukban. Kevés az ere­deti ötlet, amely az alap­funkción kívül valamilyen különleges szolgáltatást is nyújt, pedig a külföldi pia­cokon egyre inkább az ilyen bútorokat keresik. Ez a megállapítás a Faipari Tudo­mányos Egyesület tegnapi Budapesten megtartott ta­nácskozásán hangzott el, ahol a Bútoripari Fejlesztési Intézet tanulmányát ismer­tették, amely az Ipari Mi­nisztérium felügyelete alá tartozó tíz nagy bútoripari vállalatnál készült felmé­rést összegzi. Az intézetben kidolgozott módszerek alap­ján a gyárak önmaguk ké­szítették el bútoraik nem­zetközi összehasonlítását, a termékek műszaki színvo­nala, gyártásuk fejlettsége, a termelés szervezettsége, a kisegítő folyamatok ellátott­sága alapján. A tanulmány rámutat, hogy a bútorok műszaki színvonalánál ta­pasztalható elmaradás a gyártástechnológia hiányos­ságából adódik. Amj pedig a vállalatok, üzemek szer­vezettségét illeti, még na­gyon sok a tennivaló, hogy megközelítsük a fejlett or­szágokét. Az utóbbi években a gyárak előbbre léptek a programozásban, a termelés- irányításban és az ellenőr­zésben. A Bútoripari Fejlesztési Intézetben elkészített tanul­mány alapján az érintett vállalatok, számára javaslat készül, hol kell felszámolni­uk a nemzetközi színvonal­hoz mért elmaradottságukat. miről ír az újság? Júniusban megjelenik az ezerforintos . <. Emlékszel, 1946-ban a száz- forintos volt a legnagyobb pénz. Hát itt tartunk ...” Egyik-másik férfiolvasónk bizonyára így -szólt a felesé­géhez, amikor az MTI-közle- ményt olvasta az ezerforin­tosról, illetve az új váltópén­zekről. S el kell ismerni az igazát abban, hogy 37 éve, még '46-ban, valóban a száz- forintos volt a legnagyobb címletű bankjegy. Csakhát mégsem olyan egyszerű az ügy. Mármint ami az ezerfo­rintos bankjegy kinyomtatá­sának szükségességét illeti. Először is azért nem egy­szerű, mert 1950 óta — vál­tozatlan áron számolva — több mint ötszörösére nőtt az ország nemzeti jövedelme. (Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy az 1946-os nemze­ti jövedelmet még viszonyí­tási alapnak sem használják, oly alacsony volt, a háborús pusztítások nyomai meg az ország akkori elmaradottsága következtében.) Nos, ha öt­szöröséré nőtt a nemzeti jö­vedelem, az nem kevesebbet jelent, minthogy — ismét aláhúzzuk: változatlan áron számolva — ötször annyi ér­tékű ilyen-olyan termék elő­állítására képes az ország, mint 37 éve. S minthogy e termékek csak akkor válhat­nak felhasználható áruvá, ha a fogyasztókhoz is eljutnak, a Magyar Nemzeti Banknak is több pénzt — jóval több pénzt — kell kibocsátania, mint annak idején. Az MTI közleményéből világosan ki­tetszik, hogy aligha volna célszem, ha még manapság is, amikor a legtöbb ország rég rátért a nagyobb címletű bankjegyek használatára, a százforintos volna a legna­gyobb fizetési eszköz. . Nem egyszerű ügy egyéb­ként azért sem, mert 1946- ban a lakosság több mint fe­le még paraszti gazdálkodást folytatott, s a sót, a gyufát, a petróleumot, meg néhány iparcikket kivéve alig-alig járt el a boltba. Voltak még olyan vidékek is, ahol a ma­guk szőtte vászonból szabták az ágyneműt. Az akkori, s a mai szemmel nézve szin­te feudális állapotokhoz ké­pest felmérhetetlen változást jelent az a tény, hogy a jel­zett 37 esztendőben mintegy nyolc-tízszeresére nőtt Ma­gyarországon a bérből és a fizetésből élők száma, akik napjainkban már nemcsak sóért meg gyufáért mennek be az üzletbe. S bár a leg­többen keveselljük a fizeté­sünket, azt ugye azért min­denki elismeri, hogy a havi jövedelmünk reálértéke ösz- szehasonlíthatatlanul maga­sabb az 1946 augusztusi szintnél, amikor — az ötven évnél idősebbek emlékezhet­nek rá — még arra is alig- alig volt elég a havi fixünk, hogy megéljünk belőle. Ha pedig 1946-hoz képest több­szörösére nőtt a fizetések vá­sárlóértéke, s 170 milliárd fo­rint takarékbetétet tartunk az OTP-ben, megint nem ne­héz belátni, mennyivel foko­zódott már emiatt a forga­lomba kerülő bankjegyek iránti igény is ... Nem egyszerű a dolog azért sem, mert — ezt sem szabad elhallgatni — 1946 óta per­sze az árak is emelkedtek, méghozzá nem is keveset. Bár ennek okairól aligha tu­dunk közgazdasági fejtegeté­sekbe bocsátkozni, annyit azért minden újságolvasó ember tud, hogy 1973-at. a nagy olajárrobbanást köve­tően valóságos árrobbanás ment végbe a világgazdaság­ban, olyan mértékű, amely­hez foghatót keveset jegyez­tek fel a világtörténelemben. Egyetlen ország sem tudja „becsukni” a kapuit az ilyen nemzetközi hatások előtt, kü­lönösen az olyan nyitott gaz­daságú ország nem, mint a miénk. Már azért sem, mert — erre mindenki emlékezhet a televízió Energia című mű­sorából — mire egy malac „eljut” odáig, hogy szépen feltálalt, ínycsiklandozó pe­csenye legyen belőle, körül­belül annyi ódáját kell fel- hazsnálni a felneveléséhez (beleértve a szántás-vetés energiaszükségletét is), mint a malac saját súlya... Végül nem egyszerű az ügy azért sem, mert — akár kellemes, akár nem — egyen­súlyban kell tartani a sokat emlegetett árualapot meg a fizetőképes keresletet. Ez pe­dig — pontosabban: ez is — időnként bizonyos árrendezé­sekre kényszeríti a kormányt. Bármilyen népszerűtlen do­log is az áremelés (egyébként már 1951-ben is volt ilyesmi, akkor emelték először a zsír, liszt, cukor stb. árát), még mindig jobb a korlátozott mértékű áremelés, mint az a helyzet, amikor van pén­zünk, csak éppen üres a bolt. Azok* akik az 1946-os idő­ket, a jó forint születését emlegetik, még emlékezhet­nek rá, milyen cudar időszak volt előtte: volt pénzünk, de alig kaptunk érte valamit. Ha már az 1946-os időket, a jó forint évét em­legeti, ideírhatjuk: a nem­zetközi pénzvilág ma is a jó valuták között tartja számon a mi pénzünket. A frankfur­ti, a zürichi, bécsi tőzsdéken ma is jegyzik a forintot, ez­zel is jelezve: a vezető valu­tákhoz képest az árfolyama garantált. Júniustól kezdve, az egyik oldalán Bartók Béla portréjával, a másik oldalon pedig Medgyessy Ferenc Anya című szobrának rajzá­val ■— nekünk is lesz ezres címletű bankjegyünk. De ez már benne van az erről szóló MTI-közlemény­ben ... M. L. A budapesti Jövő Asztalos Szövetkezet jászjákóhalmi üzemében a Leer sarokszekrény- családból ebben az évben kezdték gyártani a Leer 9 típust. Az új termék exportra, az NSZK-ba kerül I. A. Az idén több mint 12 féle gyógyszert csomag oltak már a Kőbányai Gyógyszerárugyár ti­szafüredi kiszerelőüzemében. Az itt csomagolt gyógyszerek nagy részét exportálja a gyár Nemzetközi kőolajkutatási szimpózium Ömlesztett sajt Répcelakról A tavalyinál négyszáz tón-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom