Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
1983. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tudományos ülés és koszorúzás Kunhegyesen Emléktáblát avattak Zsigmond Ferenc egykori lakóházán Tegnap Kunhegyesen a Debreceni Akadémiai Bizottság. a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézete, a TIT Országos Irodalmi Választmánya és a helyi szervek rendezésében tudományos emlékülést rendeztek Zsigmond Ferenc irodalomtörténész születésének 100. évfordulóján. Zsigmond Ferenc 1883. március 6-án született Kunhegyesen, apja székely volt, az anyja kun lány. a mezőtúri református gimnáziumban tanult, majd Kolozsvárott szerzett magyar—latin szakos tanári diplomát.. 1905-től a karcagi református gimnáziumban tanított* 1922-ig . — ekkor hívták meg a debreceni református koliégium tanárának. Első jelentősebb irodalom- történeti publikációit — leszámítva az 1906-ban datált Lévai-tanulmányt — Karcagon írta — Vas Gerebenről, Gárdonyi Gézáról — majd Jókai kerül érdeklődése középpontjába. A Magyar Tudományos Akadémia 1925- ben választotta levelező, majd 1942-ben rendes tagjává. Széles körű munkásságából — amelynek középpontjában Jókai epikájának elemzése állt — kiemelkedik az Ady-kérdés története (Mezőtúr. 1928.) A debreceni kollégium és a magyar irodalom (Debrecen, 1938.) Vörösmarty élete és művei (1940.) és az Orosz hatások irodalmunkban című munkája. A tegnapi tudományos emlékülésen dr. Némedi Lajos, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára Zsigmond Ferenc pályaképe, dr. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa Zsigmond Ferenc, a tankönyvíró és monográfus, dr. Pókász Endre pedig Zsigmond Ferenc Szolnok megyében címmel tartott előadást. Az emlékülés résztvevői ezt követően megkoszorúzták az 1949. július 20-án tragikus módon elhunyt tudós sírját, majd a Lejtő utca 44. szám alatti volt lakóháza falán eméktáblát avattak. A könyvtárban az emlékülés résztvevőinek, és az érdeklődőknek kiállításon mutatják be Zsigmond Ferenc személyes használati tárgyait. munkássága dokumentumait. Orgona verseny Liszt Ferenc emlékezetére A nemzetközi zenei versenyek és fesztiválok irodája szeptember 3—16. között rendezi meg a II. nemzetközi orgonaversenyt Liszt Ferenc emlékezetére. A versenyen bármely ország fiatal művésze részt vehet, aki 1951 január 1-e után született. Az iroda április 15-ig várja az érdeklődők jelentkezését. A versenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében bonyolítják le, a döntő első részének kivételével, amelynek a kecskeméti ének-zene központ ad otthont. A szereplések sorrendjét a megnyitáskor sorsolással döntik el. A 11 tagú zsűri elnöke Sebestyén János. Az első díj 60 ezer, a második 30 ezer, a harmadik pedig 20 ezer forint. A legjobb Liszt-tol- mácsoló. valamint a mai mű legjobb előadója Budapest főváros különdíját kapja. Az ünnepélyes 'díjkiosztás után a nyertesek a gálaesten lépnek közönség elé. Észt grafikusok alkotásaiból kiállítás nyílt tegnap délután Szolnokon, a Damjanich János Múzeum közművelődési termében. A Ságvári körúti Általános Iskola úttörőinek hangulatos irodalmi műsora után dr Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke nyitotta meg a tárlatot, amelyen 32 grafika látható. A bemutatott anyag a múzeum gyűjteményének része. Az érdeklődők április elejéig tekinthetik meg a kiállítást Szélmalomharc, vagy gyümölcsöző vállalkozás ? Hangversenysorozat szakmunkástanulóknak Nem igaz, hogy a zenészeket nem idegesíti a lárma — morfondírozok magartjban, A farmerdzsekis fiú és társasága végigbeszéli, nevetgéli, zajongja a koncertet. A kísérőtanár, a többi fiatal időnként szúrós szemmel pillant rájuk, maradjanak csendben de semmi eredménye, legalábbis nem tartós. Hangverseny után megkérdezem a fő hangadót, ha nem érdekelte a műsor, miért nem ment ki a teremből. — Nem én akartam idejönni. Az egész osztály itt volt. a hangverseny miatt elmaradt az óránk. Engem nem köt le ez a zene, de megnézhetném magam, ha otthagyom az előadást. * * * A Szolnoki szimfonikus zenekar az Országos Filharmónia 1982/83-as évadjában 28 hangversenyt ad a megye diákjainak. Az együttes a középiskolásoknak a barokk muzsikából adott ízelítőt négy helyszínen. — Olyan műveket szólaltattunk meg, amelyek a hangversenyre ritkábban járók számára is könnyen befogadhatok — mondta Báli József karnagy. A koncertek ugyanis elsődlegesen azt a célt szolgálják, hogy a diákok találkozzanak a komolyzenével, ha lehet a vonzáskörébe 1 kerüljenek, esetleg később felnőttként rendszeres koncertlátogatóvá váljanak. Ami a fogadtatást illeti változó a kép: Jászberényben, Jászapátin és Tisza- földváron telt ház, igazi koncerthangulat és siker volt. A gyerekeknek tetszett az előadás, ezt bizonyította a csend, majd a műsor végén a nagy taps. Ugyanakkor Szolnokon a művelődési központ több száz személyes színháztermében harmincan-negyvenen ücsörögtek a nézőtéren, jóformán a színpadon többen voltunk. A középiskolás hangversenyeket követően a zenekar a szakmunkásképző intézetek tanulóinak összeállított műsorral járja a megyét. A klasszikus muzsika nagy egyéniségei Beethoven és Haydn alkotásai csendülnek fel a koncerteken, melyekéi több ezer szakmunkásjelölt hallgat meg. Köztudott, hogy ezekben az oktatási intézményekben igen alacsony a művészeti, esztétikai nevelésre alkalmat nyújtó órák száma, az ének-zene tantárgy pedig nem is szerepel a tantervben. A filharmóniai koncertek révén viszont a fiatalok évente három-négy alkalommal meghallgathatnak egy-egy hangversenyt, amelyen komoly muzsika csendül fel. Hogyan fogadják a diákok az élő tolmácsolásban megszólaltatott műveket, milyen élményeket szereznek az előadásokon ? A kérdéseket eldöntendő szegődtünk a Szolnoki szimfonikus zenekarhoz, egynapos „turnéra”. si központban pisszenés sem hallatszott a fiúk, s a lányok nagy érdeklődéssel kísérték a koncertet. Az öltözőben a hangverseny szólistájával Perényi Eszter hegedűművésszel beszélgettünk. — Mindig szívesen lépek fel Kisújszálláson, ugyanis jó a közönség. Figyelmeseik, érzékenyek a hallottakra. Gondolom, mindez annak köszönhető, hogy a pedagógusok lelkiismeretesen előkészítik őket a hangversenyekre. Nem egy olyan település van az országban, ahol a hangversenyekre mindig ünneplőbe öltözve jönnek a gyerekek, — A diákoknál beidegző- dött a 45 perces, vagyis egy tanítási órányi koncentráció vélekedett Máriássy István, a műsor vezetője, aki munkája közben alapvető zenei fogalmakat ismertetett meg a hallgatósággal, szellemes ösz- szekötő szövegével mintegy ráhangolta a nézőket az előadásra. — Nagyon lényegesnek tartom, hogy ezeken a bemutatókon kizárólag remekművek hangozzanak el színvonalas tolmácsolásban. Csak így lehet elérni, hogy ha nem is rendszeres koncertlátogatóvá, de lemezgyűjtővé, a muzsika barátjává váljanak a tanulók. A koncert után az intézmény folyosóján beszélgetünk Veres Teréz harmadéves tanulóval, aki hamarosan szakmunkás-bizonyítványt kap. Nemzetközi pantomim és táncművészeti tábor Nemzetközi pantomim és táncművészeti táborozást rendeznek nyáron a Nemzetközi Színházi Szövetség rendezésében és a Művelődési Minisztérium támogatásával a Nógrád megyei Csesztvén. A június 19-én megnyíló táborban Kollő Miklósnak, a Dominó együttes vezetőjének irányításával és neves külföldi szakemberek közreműködésével először 16—21 éves fiatalok, ezt követően amatőr és félamatőr táncosok, majd pedig amatőr és hivatásos művészek — énekesek, táncosok. muzsikusok, színészek — sajátíthatják el, illetve tökéletesíthetik a pantomim és a táncművészeti mozgás elemeit. Egy-eg.y húsztagú csoport két hétig lesz a tábor lakója, s ez idő alatt betanulnak egy-egy produkciót is. A tematikáját egységesen Madách Imre Ember tragédiájából merítik. A negyedik kurzuson kizárólag hivatásos pantomimesük vesznek részt, s dolgoznak saját produkciójukon. Tegnap délben Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ volt a helyszíne a rádió Kinyer ma? népszerű zenei vetélkedőjének. A csaknem száz részt vevő közül 11-en je'entkeztek a játékra. Aki kérdezett: Néméthy Attila. Aki mind a négy kérdésre jól válaszolt: Balogh Tibor, a szolnoki posta forgalmi osztályvezetője. Aki az ötödik kérdésre adott jó választ: Budai Mihályné, a fegyverneki kölcsönzőbolt vezetője Az első állomás a mezőtúri művelődési központ volt. A nagytermet a helyi kereskedelmi, illetve az ipari szakmunkásképző intézet diákjai töltötték meg. Az előadás alatt, főleg a fiúk egy része halkan beszélgetett, de Volt aki túlzásba vitte, mint az írás elején említett farmerdzsekis fiatalember. Ügy tűnt, a lányok fegyelmezettebbek. érdeklődőbbek. Az előadást követően a színházteremből kiáramló tanulóseregből két elsőévest, Molnár Anikót és Tóth Erzsébetet kérdeztük meg. — Tetszett a hangverseny? Egyértelmű igen a válasz. Anikó a beszédesebb: — Általános iskolás korunkban is jártunk koncertekre az osztállyal. Van valami ünnepélyes abban, amikor megszólalnak a vonós és a fúvós hangszerek. Különösen az a darab volt nagyon szép, amelyikben hegedű játszotta a szólót. A komolyzenében főleg a dallamos operadalokat szeretem. Nem bánnám, ha ezekből a rádió reggelente többet játszana. Persze meg kell mondani, hogy a kedvencünk a Hungária együttes. Kisújszálláson a művelődé— Azon kevesek közé tartozom az iskolában, akik tanultak zenéi. Két évig zongoráztam. Persze ez különösebben nem nagy idő, ahhoz viszont elég volt, hogy a zenét megszeressem. Nem mondhatom, hogy rajongok a komoly zenéért, de nem zárom el a rádiót, ha éppen az megy a műsorban. A filharmóniai hangversenyek után megbeszéljük az osztálytársakkal, kinek, hogy .tetszett. A többség általában csupán jó „lógási” lehetőségnek tekinti ezeket az alkalmakat. * • • , A fiatalok véleménye elgondolkodtató. A zenekar — zenekarok, szólisták — utaztatása nem kis pénzbe kerül, és kérdés, hogy a művészek, az előadók elképzelése menynyiben válik valóra, a közönség a zene nyújtotta élményt mennyiben.teszi magáévá? A pedagógusok a koncertek előtti beszélgetésekkel, a diákok „előkészítésével” sokat tehetnek azért, hogy a muzsikusok fáradozása ne tűnjék „szélmalomharcnak”. Fekete Sándor
