Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

1983. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ mezőtúri Bútoripari Szövetkezet nemrégiben saját készí- ésű elzáró gépet állított üzembe. Ez a gép különböző bú- orlap-alkatrészek elzárására alkalmas. Képünkön Lovas István a gépnél Összevonták az erőket Két vállalatból egy Felújításokra, köztisztaságra több mint 64 millió Az egyesülés óta eltelt egy év tapasztalatainak figyelem- bevételével készítette el idei tervét a jászberényi Város­gazdálkodási Vállalat. A ta­pasztalatok gyűjtése tavaly, az év elejép kezdődött, ami­kor a tanács Költségvetési Üzeme gazdálkodásával és sokrétű tevékenységével csat­lakozott a Városgazdálkodási Vállalathoz. Az első esztendő igazolta az egyesítés helyességét. A pénzeszközök összevonásával, a munkaerő és a gépek ész­szerűbb és hatékonyabb ki­használásával eredménye­sebb lett a vállalat gazdálko­dása. Minden eddiginél job­ban, pontosabban teljesítette a közös tanácsi feladatokat. Ütőképesebbé vált az ösz- szevonással az építőipari ága­zat. Termelési értéke 1982- ben elérte a 35 millió forin­tot, ami 40 százalékkal volt több, mint az egyesülés előtt a két vállalaté összesen. Eredményeinek jelentőségét emeli, hogy felújítási, kar­bantartási és javítási tevé­kenységével érte el. A Városgazdálkodási Vál­lalat idei terve: 64 millió fo­rint termelési érték. Tovább növeli építőipari tevékenysé­gét úgy, hogy a fő feladatok között változatlanul az álla­mi lakásoknál, tanácsi intéz­ményeknél esedékes felújítá­si, karbantartási és' javítási munkát határozta meg. Az idei tennivalók között szerepel többek között a Dé­ryné Művelődési Központ és a Lehel vezér Gimnázium épületének külső homlokzati felújítása. Olyan „kis mun­kának” számító feladat is szerepel az évés tervben, mint a Syetvai János Álta­lános Iskolában a kondicio­náló terem építése vagy a szakmunkásképző intézetben a nyári karbantartás elvég­zése. Jelentős változás a vállalat eddigi munkájában az ingat­lankezelési ágazat újszerű te­vékenysége. Idei feladatai kö­zött szerepel az állami laká­sok felmérése, az új lakbérek megállapítása. Újszerű fel­adat lesz az ingatlankezelés önálló elszámolási rendszeré­nek kialakítása, a lépcsőze­tes lakáscserék lebonyolítása, az ingatlanközvetítői felada­tok elvégzése. Jelentős mennyiségi és mi­nőségi változás szerepel a köztisztasági részleg éves ter­vében. Mar az év elejétől az eddigi 11 konténer mellett* újabb 40 konténer beállításá­val korszerűsítik a szemét- szállítást. Ezzel megoldódik a városban a Zagyvától a ke­leti irányú területen, a föld­utak mentén a konténeres szemétszállítás. Az idei tervben szerepel a szilárd burkolatú utak men­tén a kukás-gépkocsis sze- mételhordás. A járás egyes községeiben is bevezetik *az év végéig a konténeres sze­métszállítást. Az újabb kon­ténerek, a speciális gépek be­szerzésére a tanács eddig több mint egymillió forintot fordított, az év végéig újáFbb 900 ezer forinttal segít. A vál­lalat is több mint egymilliót költ ilyen célokra. A nagyobb feladatok vég­rehajtásához a vállalat to­vábbi fejlesztésekkel teremti meg a feltételeket. Folytatják a központi telep kialakítását, befejezik az iroda építését, készül az egész telep fűtését biztosító széntüzelésű kazán­ház. A munkafolyamatok korszerűsítéséhez, a nehéz fizikai munka megszünteté­séhez újabb erő- és munka­gépeket szereznek be az’ idén. — illés — Hz energiatakarékosság nemcsak pénzkérdés Beszélgetés Czipper Gyulával, az OEGH vezetőjével Nagy Károly köszöntése Tegnap délután Szolno­kon, a megyei pártbizott­ság épületében Nagy Ká­rolyt, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosát, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjét 70. szü­letésnapja alkalmából Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára köszöntöt­te, és átadta neki a megyei pártbizottság ajándékát és köszöntő levelét. Szolnoki érdekeltséggel B közös vállalat - gépeket gyárt A Hőerőgépészeti Beren­dezésgyártó és Szerelő Kö­zös Vállalat — az Energo- irjdustria — megalakulását január 1-én hagyta jóvá az ipari miniszter. A közösség tíz alapító tagja között ott található a szolnoki Szoltisz és a szolnoki Vas- és Far­ipari Szövetkezet. A magyar- országi energiaracionalizálá­si program segítését tűzte ki célul a vállalat,- amely gé­peket és gépi berendezése­ket tervez, gyárt és szerel. Kiemelten foglalkozik a ka­zán és hőerőművi hőtechni­kai berendezések gyártásá­val. a kondenzvízrendszerek teljes felújításával és beru­házási fővállalkozóként is működik. n külkereskedelem és az ipar együffitiűködése A hazai külkereskedelmi vállalatok tavaly közel 450 millió forint fejlesztési ala­pot adtak át az iparválla­latoknak, állami gazdasá­goknak, termelőszövetkeze­teknek exportfejlesztő beru­házásaik támogatására. Annak ellenére, hogy a gazdálkodó egységek eseten­ként viszonylag kisebb ösz- szegekhez jutnak — az alapátadások értéke általá­ban 2—3 millió forint körül alakul az összeg csak a leg­ritkább esetben haladja meg a 10 millió forintot — fel- használásával mégis számos kiegészítő, az exportot gyor­san növelő fejlesztést hajt­hatnak végre. Többnyire ■ a gyártó kapacitások növelésé­re külföldi gépeket vásárol­nak, adott esetben raktár- helyiségeket építenek, tar­tálykocsikat szereznek be, hogy a termelési, szállítási, értékesítési fólyamat hiá­nyosságait felszámolhassák. Szokatlanul enyhe a tél. Ezért —- az energiahelyze­tünkről beszélgetve — elő­ször nem is kérdezhetünk mást Czipper Gyulától, az Országos Energiagazdálko­dási Hatóság vezetőjétől: — Mennyit takarít meg nekünk ez az időjárás? — Erről még nincsenek — nem is lehetnek — vég­leges adataink, de az már «nőst biztos, hogy annyi energiát tudunk megtakarí­tani, amely több tízezer tonna olaj árával egyenlő. Egyebek közt ez is közre­játszik abban, hogy sikerült kiegyenlítenünk az 1982 eleji túlfogyasztást, s ta­valy is csak annyi energiái használtunk fel, mint egy évvel korábban. Ebben per­sze segített a meleg nyár. is: kevesebb energia kellett például a mezőgaz­dasági termények szárítá­sához. S végjil, szerepet játszott az is, hogy nem nö­vekedett az energiaigényes iparágak termelése, s érzé­kelhetőek a takarékosság eredményei is. Mindent egybevetve a termelő ága­zatokban körülbelül egy szá­zalékkal csőikként a fogyasz­tás, miközben a lakosságé három százalékkal. Ez utób­bin belül f őképp a villamos energia felhasználása emel­kedett gyorsan: mintegy tíz százalékkal haladta meg az előző évit. — Elfogadhatónak tartja a lakossági fogyasztás ilyen gyors növekedését? — Természetes dolog, hogy viszonylag gyorsan emelke­dik. a lakosság energiafel­használása. Magától értető­dik például, hogy ha meg­épül egy lakótelep vagy akár csak egy családi ház, akkor új fűtőkészülékekre, világításra, háztartási gé­pekre van szükség. A ház­tartások korszerűsödése, a villamos háztartási .gépek gyors elterjedése is növeli a fogyasztást. Reméljük per­sze, hogy a lakosság is job­ban takarékoskodik, s sokat tesz még azért, hogy való­ban csak annyi energiát használjon fel, amennyi in­dokolt. — Hol tartanak a terme­lő' ágazatok az energiataka­rékossági célok megvalósí­tásában? — Az energiatakarékossá­gi kormányprogram azt írta elő, hogy egyfelől csökken­jen az energiafelhasználás növekedési üteme, másfelől pedig az energiahordozók között mérséklődjék a leg­drágább energiahordozó, a kőolaj aránya. Inkább he­lyettesítsük azt szénnel, vagy pedig földgázzal. A program végrehajtása jól halad. Az elmúlt két évben például mintegy 500 válla­lat vállalkozott olyan be­ruházásokra (összesen mint­egy tízmilliárd forint érték­ben), amelyeknek mind az olajmegtakarítás a céljuk, illetve az, hogy mérséklőd­jék az energiaigény. E be­ruházásoknak ' kiemelkedő szerepük van abban, hogy az elmúlt években gyakorla­tilag nem nőtt az1 ország energiafogyasztása. Még ör- vendetesebb. hogy jelentő­sen csökkent a ikőola.iíel- használás — 1982-,ben pél­dául 2 millió tonnával ke­vesebb olajat dolgoztunk fel, mint 1978-ban. — Mégis, miből szárma­zik ez a megtakarítás? — Egyfelől abszolút mér­tékben is megtakarítottunk kőolaj-termékeket. A ben­zin fogyasztói árának eme­lése, például meggondoltab- bá tette az autótulajdono­sokat, kezdik megtanulni, hogy kevesebb üzemanyag felhasználásával is jól lehet vezetni. Nem-kevés tüzelő­olajat takarítottak meg pél­dául a mezőgazdaságban, a termények nedves, szárítása, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása révén. Másfelől viszont ország­szerte széles körben hasz­náltak fel olaj helyett más hazai energiahordozókat, például szenet, földgázt, villamos energiát. Ezt per­sze a hazai energiatermelő ágazatok növekvő erőfeszíté­sei tették lehetővé. A szén­bányászat például már ta­valy 26 millió tonna szenet hozoft. felszínre, holott az eredeti előirányzat szeriint csak 1985-ben kellett volna ennyit termelnie. Növeke­dett a földgáztermelés: a 6,5 milliárd köbméter meny- nyiségű értékes energiahor­dozó nemcsak azt tette le­hetővé, hogy ellássuk a la­kosságot, s a múlt év végén Pécsre is eljusson ez a fű­tőanyag. Lehetőség lesz ar­ra is, hogy 1983—85 között újabb településeket kapcsol­junk-be a. földgázvezeték- hálózatba. Ide kívánkozik, hogy eközben a kőolajibá- nyászat is tartotta évi 2 millió tonnás termelési szint­jét. ami nem kis erőfeszíté­seket követelt. — Térjünk vissza még a szénbányászathoz! Már azért is, mert az elmúlt év­ben több helyen nem jutott elég szénhez a lakosság. Mi­re számíthatunk az idén? — Tavaly igen nehéz geo­lógiai viszonyokkal kellett megküzdenie á , bányászat­nak, emiatt maradt el a tervtől az év első felében. Ezért nem tudta abban az időben teljes mértékben kielégíteni a lakosság igé­nyeit. Az év végéig azon­ban behozták az elmara­dást, s túlteljesítették a bel­kereskedelem rendelését./ A bányászok áldozatkészségére továbbra is számíthatunk, ha kell, jónéhány szabad­napjukat feláldozzák. Már ez is garantálja, hogy év közben várhatóan kiegyen­súlyozott lesz az ellátás. S még jobban javul majd a helyzet, ha elkészülnek az új brikettgyárak. A terme­lés egyébként ma is nő: 1983-ban már 1,6 millió tonna brikettet szállítanak a fogyasztóknak, százezer tonnával többet, mint pél­dául 1982-ben. — Az idei népgazdasági terv azt írja elő, hogy az ország energiafelhasználása legfeljebb egy százalékkal emelkedhet. Mit tehetünk ennek érdekében? — Ez igen sokrétű fel­adat. Az energiagazdálko­dási kormányprogramban összefoglalt feladatokat kell hatékonyan végrehajtani. Gyors ütemben kell például hasznosítani a kutatási ered­ményeket, üzembe helyezni az energiatakarékos beren­dezéseket. S természetesen bővíteni kell az energiata­karékos háztartási készülé­kek gyártását is. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy vannak még kihasználatlan tartalékok az iparban. Any- nyit például még egy pénz­szűkében lévő vállalat is megtehet, hogy korszerűsí­ti elavult fűtési rendszerét, vagy pedig mérőműszereket vásárol, amelyekkel fel tudja deríteni, hol használ­nak több energiát a kelleté­nél. —t A szűkös vállalati erő­forrás azért erre nem min­dig elég. A jövőben is szá­míthatnak az állam támoga­tására? , — Még a mai, korláto­zott anyagi körülmények között is lehet hitelt kapni ilyen beruházásokra. A ta­karékosság azonban nem mindig pénzkérdés. Számos tapaszfalat mutatja például, hogy rendkívül sok múlik az energetikusok hozzáérté­sén, lelkesedésén. Az ilyen emberek munkájának tá­mogatása, ötleteik, javas­lataik megvalósítása sem­miképpen sem nélkülözhető módszere az energiagazdál­kodásnak. — kozma — Ajkán Új gallium kísérleti üzem Ismét kelendő áru a vi­lágpiacon a gallium, amely­nek értékesítési lehetőségei igen változatosak voltak az elmúlt években. A kedvező piaci feltételek hatására az idén az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó 2500 ki­lót állít elő belőle, harminc százalékkal többet, mint ta­valy. A gallium egyébként a timföldgyártás melléktermé­ke. Felhasználási területe egyre szélesedik: alkalmaz­zák mint félvezetőt a szá­mítástechnikában. Mivel át­viteli sebessége igen nagy, meggyorsítható a gallium­mal a számítógép tevékeny­sége. Az Ajkai Timföldgyár Európában az elsők között kezdte meg a gallium előál­lítását. Jelenleg a világter­melés öt-hat százalékát itt állítják elő. A nagy tiszta­ságú galliumot csaknem teljes egészében exportálják. um ... smmiyíMtmuumKvwsmmmmwm*’mz ijim; mm' ■*' ? m m? ' **«<«**' Két éve foglalkozik víziszárnyasok tenyésztésével a tiszaszőlősi Petőfi ’ísz. Az idén mint­egy 30 ezer libát szándékoznak értékesíteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom