Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

Az energiatakarékosság nem csak pénzkérdés Mindennapi kenyerünk A homoki szőlőkben Szélmalomharc, vagy gyümölcsöző vállalkozás? Barangolás az országban Űj típusú kábelsodró­géphez úgynevezett Icadóállvány gyártását kezdte el a tiszafüredi Gépipari Szövetkezet, A berendezés a Digép részére készül milliárdok A legutóbbi adat még 1981-es, mert egyelőre csak az ismert: abban az eszten­dőben újabb 30 milliárd fo­rinttal nőtt a vállalatok, a szövetkezetek raktáraiban tárolt alapanyagok, alkatré­szek, félkész- és késztermé­kek — vagy ahogy a köz­gazdászok mondják: a kész­letek — értéke. Immár 566 milliárd forint értéket táro­lunk az ország raktáraiban. Hogy mennyi ez az 566 mil­liárd, összehasonlításul nem árt tudni, hogy 1981-ben „mindössze” 613,5 milliárd forint volt az ország nemze­ti jövedelme... Nem kell közgazdaságtu­dományi egyetemet végezni annak a megértéséhez: ah­hoz, hogy a gyárak, szövet­kezetek folyamatosan ter­melni tudjanak, valóban sokféle anyagot kell tartam­ok a raktáraikban. Azt is könnyű felfogni, hogyha nő a termelés, akkor több kész­letre van szükség. Nem a puszta növekedéssel, hanem a mértékével van baj. Amíg ugyanis a legtöbb fejlett tő­kés ország az évi nemzeti jövedelmének csak 1,5—2 százalékát „teszi félre” ilyen-olyan készletek formá­jában, mi az évi munkánk értékének, hasznának, vagy 4 százalékát fordítjuk erre a célra. A magyarázat persze egy­szerűnek látszik: gazdasá­gunkra még sok tekintetben a hiánygazdálkodás a jel­lemző, annak minden köve­telményével. Más szavakkal azért tárolnak annyi anya­got a vállalatok, meg a szö­vetkezetek, mert kiszolgálta­tottnak érzik magukat. Nem biztosak abban, hogy a gyár­táshoz nélkülözhetetlen al­katrészhez hozzájutnak. Ezért inkább felhalmoznak. Mindez azért is bosszantó, mert ná'unk egész sor úgy­nevezett TEK-vállalatot (ter- meCőeszköz . kereskedelmi vállalat) szerveztek arra a célra, hogy anyaggal lássák el a gyárakat. A legtöbb ilyen TEK-vál'.alatnak még a nevében is benne van, hogy miért volna felelős: Gép­tek, Vegytek, Agrotek stb. Csakhogy — ez a furcsa! — az ipar készleteinek ailig több mint egytizede találha­tó a TEK-vállalatoknál, a többi viszont a gyáraknál. A helyzet javítására a készletfinanszírozáshoz kap­csolódó hitelezési intézkedé­sek szigorítása ígérkezik a leghatásosabbnak. Az tudni­illik, hogy az idén felülvizs­gálják a vállalatok készlet- gazdákodását, s a különösen „hörcsög természetűek” for­góalapjuk részleges elvoná­sával „fizetnek”. A legtöbbet persze még­sem az ilyen kényszerintéz­kedésektől várjuk, hanem a vállalatok önkritikájától,, ja­vuló munkájától. Már jóné- hány olyan gyárunk van — Bonyhádi Cipőgyár, Tisza- vasvári Alkaloida. Egri Fi- nomszerelvénygyár stb., ame­lyek el tudták érni: a kész­letük kisebb mértékben nő, mint az évi termelésük. Ez nem kevés — ez mások szá­mára is példamutató!' Vég­tére is: 1—2 százalékos gaz­dasági növekedéssel számo­lunk 1983-ban. Ha — az említett gyárakhoz hasonló­an — csak annyit sikerülne elérni, hogy a készletek ér­téke sem emelkedjék na­gyobb mértékben ennél, ak­kor nem növelnénk az el­fekvő milliárdokat. Vagyis azoknak a javaknak a meny- nyiségét, amelyeket a raktá­rak mélyére dugunk, ahe­lyett, hogy arra használnánk őket, amire valók. Az anyagi boldogulásunkra. J. A. S, Holnap parlamenti választás az NSZK-ban Kancellár jelöltek sajtóértekezlete Helmut Kohl bonni kancel­lár szerint a vasárnapi nyu­gatnémet választást követő hetekben az Egyesült Álla­mok kormánya új javaslatot terjeszt elő az európai kö­zép-hatótávolságú fegyve­rek csökkentéséről folyó gen­fi tárgyalásokon. A CDU elnöke a vasárnapi válasz­tást megelőző utolsó sajtó- értkezletén nyilatkozott ilyen értelemben. A nyugatnémet gazdaság hosszabb ideig tartó hullám­völgy után a régen várt fel­lendülés közvetlen közelébe került — jelentette ki Hel­mut Kohl. A választás után a gazdasági fellendülés biz­tosítása mellett a legfonto­sabb feladat a két és fél milliós munkanélküliség le­küzdése, s ehhez a kormány és az ellenzék, a munkaadók és a szakszervezetek össze­fogására lesz szükség — mondta Kohl. Hans-Jochen Vogel, a Szo­ciáldemokrata Párt kancel­lárjelöltje, szintén sajtóér­tekezleten összegezte a kam­pány eredményeit és az. SPD céljait. Vogel úgy ítélte meg, hogy a szociáldemokra­táknak sikerült a legfonto­sabb kérdéseket választási harcuk középpontjába állí­tani. így mindenekelőtt a szociális igazságosság bizto­sítását, a munkanélküliség leküzdését és a béke • meg­őrzését. Vogel szerint a Szociáldemokrata Pártnak reális esélye van arra, hogy az NSZK vezető politikai erejévé váljék. Ezt elősegít­heti a várhatóan rekord ma­gasságú részvétel és az hogy 1972 óta nem mozgósí­tottuk ilyen mértékben az SPD választóit, mint most — mondta Vogel. Készülődés a munkahelyeken Ötletes, színes programokkal köszöntik a dolgozó nőket Ajándéktárgyak, kedves meglepetések, terített asztalok, kirándulások A nemzetközi nőnapon a megyében mindenhol tiszte­lettel, de szerényebb anyagi keretek között, takarékosan köszöntik az idén a dolgozó nőket. A Hetényi Géza kórházban, ahol 2200 lány, asszony dol­gozik, az idén először ugyan nem adnak virágot, csupán eev-egy üdvözlőkártyát, vi­szont húszán részesülnek kü­lönféle kitüntetésben, ami tekintélyes összegekkel jár ... Hasonló a szokás, az­az a nőnapi kitüntetés a Kö- tivizig szolnoki igazgatósá­gánál, a zagyvarékasi Béke Tsz-ben, a martfűi Tisza Ci­pőgyárban és a jászberényi Hűtőgépgyárban. Néhol kül­földi üdülésre is futja a ju­talomkeretből. Elhangzik mindenhol a hagyományos központi vagy munkahelyenkénti köszöntő, aztán ajándékokat — virá­got, meghívót, üdvözlőkár­tyát, könyvet, csokoládét vagy kis emléktárgyakat — kapnak az ünnepeltek. A cibakházi Vörös Csillag Tsz- ben például kerámiatálat, a martfűi Tisza Cipőgyárban falra akasztható cseréptálat, a Hűtőgépgyárban pohártör­lő kendőket, a kisújszállási Gyógyászati Segédeszközök Gyárában illatszert, kisebb piperecikkeket nyújtanak át az üzemben dolgozó nőknek. A Vendéglátóipari Főiskola vendéglátó szakcsoportjának oktatói pedig terített asztal­lal kedveskednek nődolgozó­iknak. Érdekes, egyéni ötletek is akadnak: a Varga Katalin Gimnáziumban egy-egy fény­képet készítenek a pedagó­gusnőkről, munkájuk ellesett pillanatairól, s ezekkel ked­veskednek nekik. A férfita­nárok műsort is adnak: éne­kelnek, vagy verset monda­nak. A Május 1. Ruhagyár­ban egy „titkos részlegben” varrják a meglepetést, de kapnak a Skálától reklám- szatyrot, a Vegyiművektől reklámmosószert is. Ott is lesz ünnepi műsor: Kállai Flórián cigánynótákat éne­kel és Kovács Mihály népi zenekara kíséri. Ami a kul­turális műsorokat illeti, in­kább a nagyközségi, városi ünnepélyeken rendezik őket, ahol több a lehetőség és nem megy esetleg a munka rová­sára: így pl. Zagyvarékason, Martfűn, Jászberényben, ahol a művelődési házban a szolnoki Szigligeti Színház művészei is fellépnek. Az MSZMP Szolnok városi Bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi Bizottsága a nőnap alkalmá­ból ünnepi műsort szervez a városi tanács dísztermében a testületekbe megválasztott nők részére. A köszöntő utá­ni műsorban a berlini Opera­ház művészei is szerepelnek. Törökszentmiklóson, a Ti- szatáj Tsz-ben férfiak szor­goskodnak majd a vacsora- asztal körül, amellyel a kö­szöntő és az ajándék után várják a nőket. Műsorról az úttörők, jó hangulatról a szö­vetkezet citerazenekara gon­doskodik. Tiszafüreden a nagyközségi közös tanács 21 intézményében fehér asztal mellett köszöntik a »gyen­gébb nem” képviselőit. Az abádszalóki Lenin Tsz szom­baton nőnapi kirándulást szervez. Az úticél Eger, pon­tosabban — az alkalomnak megfelelően — a Szépasszony völgyé. Szivák Ilona, a tsz közművelődési előadója el­mondta, hogy a kiránduláson kivételesen csak lányok és asszonyok vehetnek részt, összesen harmincnyolcán. Sajnos, női autóbuszvezetője nincs a tsz-nek, így „kényte­lenek” magukkal vinni egy férfit is. — kj — — szi — Magyar pártkiildöttség Paviában Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Korom Mihály, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével részt vesz az Olasz Kommunista Párt Mi­lánóban folyó XVI. kongresz­szusán, péntek délután több más delegációval együtt látogatást tett Paviában. A magyar küldöttség talál­kozott és beszélgetést folyta­tott a városi kommunisták, valamint a helyi közigazga­tás képviselőivel. Aláírták a magyar—kínai árucsereforgalmi és fizetési egyezményt A külkereskedelmi Mi­nisztériumban tegnap Amb­rus János és Csen Csie kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes aláírta az 1983-ra szóló magyar—kínai árucse­reforgalmi és fizetési egyez­ményt. Az okmány ' az el­múlt évi előirányzatokhoz viszonyítva a két ország kö­zötti árucsereforgalom jelen­tős növekedését irányozza elő. Exportunkban ez évben is helyet kapnak a szövetek, a műtrágya, az alumínium­tömb és gyógyszerek, nő to­vábbá a gépek és berendezé­sek részaránya; többek kö­zött lámpagyártó-gépsorokat, televízió-részegységeket, or­vosi berendezéseket, barom­fi vágósort és takarmányke­verő berendezéseket szállí­tunk Kínába. Behozatalunk­ban a múlt évinél jelentő­sebb értékkel és nagyobb vá­lasztékban szerepelnek a la­kosság körében ismert és keresett kínai pamut-kötött­áruk és konfekciótermékek. Ez évben ismét vásárolunk Kínából rizst, valamint gom­ba- és gyümölcskonzerveket. Importlistánkat egyéb fo­gyasztási cikkek, továbbá kü­lönféle vegyi termékek és színesfémek egészítik ki. Megállapodás született arról, hogy- mindkét fél keresi az árucsereforgalom évközi bő­vítésének lehetőségét. Az egyezmény aláírásánál jelen volt Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter és Xing Zhongxiu, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője;. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 54. sz. 1983. március 5., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom