Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

1983. MÁRCIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öszvér kocsik IFfl-motorok a ZIL-ekbe A Volán tröszt vállalatai­nál eddig mintegy ezer ZIL- típusú tehergépkocsi ben­zinüzemű motorjait cserél­ték ki gazdaságosabb, dí­zelmeghajtású IFA-motorok- ra. Ez az összes ilyen már­kájú autó egyhatoda. A tröszt szakemberei a közle­kedéstudományi egyesület tegnapi előadásán elmond­ták, hogy a kaposvári üze­müknél tavaly elkezdett kí­sérlet kedvező tapasztalatai alapján a jól bevált gya­korlatot tovább folytatják és 1983 első félévében újabb 600 IFA-motort szerelnek a ZIL-ekbe. Számítások szerint ez a teherautó száz kilométeren­ként átlagosam 42 liter ben­zint fogyaszt, és így évi üzemeltetési költsége — mintegy 40 ezer kilométer teljesítményt feltételezve — 300 ezer forint. Az új IFA- motorokkal felszerelt gép­kocsi száz kilométerenként 24 liter üzemanyagot igé­nyel, fenntartása pedig egy évben 90 ezer forintba ke­rül. Miivel az átalakítás költsége .mintegy másfél- százezer forint a nyereség kocsinként, már az első év­ben csaknem 60 ezer forint. Kácsor Ferenc köszöntése Tegnap, délután Szolno­kon, a megyei pártbizottság épületében Kácsor Ferencet, a párt és a munkásmozga­lom régi harcosát, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét, párttagságá­nak 40. évfordulója alkal­mából Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte, és átadta neki a megyei pártbizottság aján­dékát és köszöntő levelét. Csányi dinnyések a jászapáti határban A termést exportálják Szorgos kezek igazgatják á gyeptéglákat a tavaszi napsütésben — Amióta összeházasod­tunk — ez pedig már 1948- ban volt — azóta foglalko­zom dinnyetermesztéssel. a férjem gyerekkora óta ezt csinálja. — Pócs, Jánosnéés családja Csányból érkeziett a jászapáti határba, hogy a Velem! Endre Termelőszö­vetkezettel közösen görög­dinnyét termeljen. Dolgozik még rajtunk kívül négy csa­lád ezen a táblán. Most az úgynevezett „melegtalpra” a fél méter vastag trágyaré­tegre gyepkockat- rakunk. Ebbe kerül a dinnyemag. Szerencsére jó idő van — igazgatja hunyorogva ken­dőjét Pócsné. — Február végén költöz­tek ki a dinnyések hozzánk négy éve dolgozunk részes művelésben velük — mondta el Gál Ferenc, a tsz terme­lési elnökhelyettese. — Egé­szen a szedésig segítjük munkájukat gépekkel, szál­lítójárművekkel. A görög­dinnye egyrésze exportra kerül, a község ellátását pe­dig,. a szövetkezet három zöldségboltjából biztosítjuk. Vásárolnak tőlünk a kiske­reskedők is, sőt a dinnyések kiterjedt üzleti kapcsolatai révén Budapestre, Miskolc­ra is jut a jászapáti mézé­des gyümölcsből. Tavaly a nagy szárazság ellenére jó terméssel fizetett a dinnye, a 66 hektáron mintegy 1300 tonnát takarítottunk be. Az idén félünk egy kicsit: a szűkülő piac, az emelkedő költségek kockázatossá tet­ték a dinnye termesztését. Mégis úgy döntöttünk ismét belevágunk. A tábla szélén lévő ágya­kon mindegyik család ugyan­azt a munkát végzi, trakto­rokról, tehergépkocsikról la­pátolják le a gyeptéglákat. Mihelyst a szorgos kezek he­lyükre ililiesztik a kockákat lyukat fúrnak beléjük, eb­be teszik a magot. A Pócs család a többektől eltérően üveglapokkal fedi le az ágyásokat. A területükön tizenkét ilyen ágyat kell „berendezni”, azután lesz egy szusszanásnyi idő. A néhány méterrel távo­labb lévő család a gyepkoc­kák lerakását befejezve fó­liával borítja be az ágyáso- kat. Sultisz Dávidék Hort- ról érkeztek Apátiba, arcu­kon már látszik, hogy né­hány napja a kora tavasz.) napsütésben dolgoztak. — Addig nem húzzuk rá a fóliát, amíg ilyen jó idő­ben lehet dolgozni,. ha itt kinn 12 fok van a fólia alatt biztosan 30 is lenne. Rá­adásul az a sok apró bogár nagyon kellemetlen benn a zárt térben. Egy nap alatt öten befejezünk egy ágyat, helyére tesszük a gyeptég- lákat. Szinte minden mun­kát magunk végzünk csak a magokhoz kell napszámos: az ültetést gyorsan be kell fejezni. Korábban csírázta­tott magvakkal is dolgoz­tunk, de ez túl igényes vi­gyázni kell nehogy megsé­rüljön a kis hajtás. Miután elültettük a dinnyemagot, ujjnyi homokréteggel fedjük le, néhány hét elteltével a gyepkockákat átrakjuk ettől tovább erősödik a növény ... Rengeteg munka van a diny- nyével egy-egy ágyasba 24 ezer kockát is meg kell moz­gatni. Május első napjaiban pedig kitesszük a táblára. Szeretünk itt dolgozni á Velemi Téesszel jó a kap­csolatunk, hiszen közős az érdekünk. Adott a lehetőség, dolgozhatunk. Ha jó időt fo­gunk ki, akkor tényleg meg­érd a fáradozás. Akkor van értelme február végétől szeptemberig kinnt lenni a dinnyeföldön. F. T. Cardo bútorok Győrből Háromnapos bútorbemuta­tó kezdődött a kereskedelmi szakemberek számára teg­nap a győri Cardo Bútor­gyárban. A vállalat azokat a termékeit vonultatta fel, amelyeket az év második félévére kínál a bútorértéke­sítő vállalatoknak. Az emlí­tett időszakban mintegy 135 millió forint értékű bútort állít elő hazai ellátásra a győri gyár. Hagyományos termékein kívül több újdon­ság gyártására is felkészül­tek. Ilyen termék a jól is­mert Cardo bútorcsalád új tagja, a könyvespolcokkal és bárszekrénnyel kombinált szekrénysor, továbbá a Fő­nix szekrénysor, amelynek megjelenését a polcokat le­záró üvegajtók teszik ele­gánssá. A tervezők a gyere­kek számára dolgozták ki a fényezett felületű Junior szekrénysort, valamint a Cardo gyermeksort, amely- nek az az érdekessége, hogy a szekrényekhez két egysze­mélyes fekvőhely kapcsoló­dik. Ezeket napközben ké­nyelmes fotellé lehet össze­csukni. A fekvőhelyek közöl kü­lön is említést érdemel a szép vonalú Dizzy ágynemű- tartós franciaágy, amelyhez hátoldalról éjjeliszekrények kapcsolhatók. Májusban Plovdivi vásár Eddig 50 ország — köztük Magyarország — jelezte rész­vételi szánlékét n piovdivi tavaszi vásáron, amelyet ez­úttal harmádszor, május 9. és 15. között tartanak meg. Plovdivban, Európa egyik legősibb vásárvárosában, há­rom éve évente kétszer, ta^ vasszal és ősszel tartanak szakosított árubemutatót. A tavaszi nemzetközi vásáron, amelyen a • legnagyobb kül­földi kiállító hagyományo­san a Szovjetunió lesz. és először vesz részt a Kínai Népköztársaság, a fogyasztá­si javakat és élelmiszeripa­ri termékeket mutatnak be. Hazánkba érkezett a jugoszláv államfő (Folytatás az 1. oldalról) magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Simon Pál. A jugoszláv tárgyalódelegá­ciót Petar Sztambolics vezet­te, tagjai voltak: Lázár Moj- szov, Nedeljko Mandics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke, Dragoszlav Pe- jics, az államelnök külpoli­tikai tanácsadója, Ilija Dju- kics, a külügyminiszter kül­politikai' tanácsadója és Mi­lan Veres. A megbeszélésen — ame­lyen a magyar és a jugo­szláv tárgyalócsoport szakér­tői is részt vettek — Loson- czi Pál és Petar Sztambolics kölcsönösen tájékoztatták egymást Magyarország, il­letve Jugoszlávia társadalmi és gazdasági fejlődésének ala­kulásáról, a szocialista épí-~ tőmunkában a két ország előtt álló időszerű feladatok­ról. A szívélyes, őszinte lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a két szomszédos ba­ráti szocialista ország sokol­dalú és kölcsönönen előnyös kapcsolatainak kiegyensúlyo­zott fejlődését. A felek egyet­értettek abban, hogy magyar és jugoszláv részről egyaránt őszinte szándék van az együttműködés elmélyítésére és bővítésére. Rámutattak arra, hogy e közös törekvé­sek valóra váltásához és ka­matoztatásához számos terü­leten további kedvező lehe­tőségek kínálkoznak. A két elnök tartalmas esz­mecserét folytatott a nem­zetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről is. A háború és a béke, a biztonság és az eny­hülés, a békés egymás mel­lett élés valamint több más, a világpolitika szempontjá­ból döntő fontosságú kérdés­ben közösek a két ország ér­dekei, így azonosak, vagy hasonlóak az e témákkal kapcsolatos álláspontok is. Este a Parlárpent Vadásiz- termében Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Petar Sztambolics és felesé­ge tiszteletére. A díszvacso­rán Losonczi Pál és Petar Sztambolics pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pái p oh ár köszön tö/e Losonczi Pál elöljáróban köszöntötte Petar Sztambo- lícsot, s valamennyi . jugo­szláv vendégünket és kife­jezte meggyőződését, hogy az államelnök látogatása hozzájárul országaink együtt­működésének elmélyítésé­hez, jószomszédi kapcsola­taink bővítéshez, népeink hagyományos barátságának további erősítéséhez. Ez­után így folytatta: — Népeink óhaját kifejez­ve a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége szilárd alapokat terem­tett . együttműködésünkhöz. Pártjaink, kormányaink vi­szonya kölcsönös bizalom, a megbecsülés és a tisztelet alapján kedvezően alakul, a magyar—jugoszláv kapcso­latok az élet minden terüle­tén eredményesen fejlődnek. Meggyőződésem, hogy — a Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak talákozóin el­fogadott elvek és megálla­podások szellemében — kö­zös érdekünk az együttmű­ködés már meglevő alapjai­nak erősítése. Örülünk annak, hogy a magyar—jugoszláv magas szintű politikai kontaktusok az önök látogatásával'újabb állomáshoz érkeztek. Cél­jaink azonossága, népeink barátsága, a közvetlen szom­szédság olyan tényezők, amelyek jó feltételeket te­remtenek országaink sokol­dalú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy baráti kapcso­lataink ápolásában, a két or­szág együttműködésének erő­sítésében jelentős szerepet tölt be a Jugoszláviában élő magyai- és a Magyarorszá­gon élő szerb, horvát, szlo­vén nemzetiség, s egyre in­kább hidat alkot népeink között. Mindent elkövetünk, hogy ez a jövőben is így lé­gien. Az Elnöki Tanács elnöke ezután arról beszélt, hogy Magyarország és Jugoszlávia baráti viszonya, szoros együttműködése fontos hoz­zájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez. A vi­lágpolitikai és a világgazda­sági helyzet azt1 kívánja, hogy az élet minden terüle­tén szüntelenül erősítsük a két békeszerető ország és nép együttműködését, és ez­zel szolgáljuk népeink alap­vető érdekeit. A szocialista országok ki­emelkedő szerepet vállalnak a béke megóvásában és a nemzetközi biztonság erősí­tésében. az enyhülés és a le­szerelés előmozdításában. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagjaként becsülettel teljesíti szövet­ségi kötelezettségeit, s aktí­van síkraszáll a Varsói Szerződés, legutóbbi prágai nyilatkozatában foglalt reá­lis javaslatok valóra váltá­sáért. A nemzetközi élet jelen­tős tényezőjének tekintjük az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmát. A közel­múltban véget ért VII. csúcs­konferencia megítélésünk szerint fontos hozzájárulást jelent az imperializmus, a újragyarmiatosítás elleni küz­delemhez, a nemzeti függet­lenség ügyének előmozdítá­sához, a béke és a nemzet­közi biztonság erősítéséhez. Ismerjük és nagyra értékel­jük a szocialista Jugoszlávia aktív nemzetközi tevékeny­ségét, amelyet a béke és a társadalmi haladás ügyéért folytat. Meggyőződésünk, hogy bár- menyire bonyolult és nehéz­ségekkel terhes is a nemzet­közi élet, a béke és a hala­dás erői hatalmasabbak, mint a háborús körök, és megvan a reális lehetősége annak, hogy elhárítsuk a békét fenyegető veszélyeket — mondotta végezetül Lo­sonczi Pál, majd vendégeink egészségére, az egységes szo­cialista Jugoszlávia népei­nek felvirágzására, országa­ink együttműködésére, né­peink barátságára, a szocia­lizmusra és a békére emelte poharát. Petar Sztambolics válasza Petar Sztambolics vála­szában megköszönte a ben­sőséges fogadtatást, a ven­dégszeretetet, s nyílt, kon­struktív légkörűnek minő­sítette találkozóját Losonczi Pállal, illetve a kétoldalú tárgyalásokat. Kiemelte: — Jugoszlá­viában rokonszenvvel fi­gyeljük a baráti magyar népnek a szocialista építés­ben elért kimagasló ered­ményeit, további sikereket kívánunk ezen az úton. Ez a találkozó — miként az ed­digiek is — a két ország népeinek érdekeit, a jó­szomszédi viszony fejleszté­sét szolgálja. Azoknak az elveknek az érvényesülését szolgálja, amelyek nélkül nem lehet olyan nyílt, jó, szilárd és jövőbe mutató kapcsolatokról beszélni, mint amilyennek a jugo­szláv—magyar együttműkö­dés minősíthető. Ezt az ér­tékes hagyományt, amelyet közösen teremtettünk meg, a szuverenitás és egyenjo­gú együttműködés, az egy­más közötti különbségek tiszteletben tartásának el­vei alapján építettük ki, olyan nyílt elhatározottság­gal. konstruktív szellemben, amely az államok közötti kapcsolatokban, — különö­sen a szomszédos országok között szükségszerű. E hagyomány egyszers­mind szilárd alap: lehetővé teszi a barátság elmélyíté-. sét és az együttműködés ál­landó erősödését. Megterem­tésében meghatározó szere­pe volt a Tito elnök és Ká­dár János elvtárs közötti találkozóknak. Igen magas­ra értékeljük Kádár elvtárs hozzájárulását a kapcsola­tainkban megnyilvánuló ba­ráti és nyílt légkör megte­remtéséhez, amely újabb erőfeszítésekre kötelez és ösztönöz bennünket; • arra, hogy ápoljuk mindazt, ami összefűz bennünket és mindazt, ami szocialista or­szágainkban a dolgozó nép, a nemzetek és nemzetiségek érdekeit szolgálja. A továbbiakban hangoz­tatta: elégedettek lehetünk gazdasági kapcsolatainkkal, különösen azok magasabb formáival. — Ügy gondo­lom, lehetőség van arra, hogy kapcsolatainkat e té­ren javítsuk és sokoldalúb­bá tegyük. — Közeledésünkhöz és lekeres együttműködésünk­höz nagymértékben hozzá­járulnak a Magyarországon élő jugoszláv nemzetiségek és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. Hiszem ezért, hogy együttes és tar­tós az elhatározásunk, hogy mindenki a maga részéről biztosítsa a feltételeket sok­oldalú fejlődésükhöz, mert ez kapcsolataink minőségét is jelzi. — Országaink osztoznak abban a meggyőződésben, hogy szükség van a biza­lom és a kölcsönös megér­tés - erősítésére a világon, mint a béke, a biztonság és az egyenrangú együttműkö­dés előfeltételére — állapí­totta meg a továbbiakban. — Ennek Még nagyobb je­lentősége van, amikor kon­tinensünkről. Európáról van szó, ahol a világ legna­gyobb fegyvertára, a tömeg- Dusztító eszközök sokasága található. Ezért ma még nagyobb szükség van a helsinki szellem életrekelté- sére irányuló készségre és akaratra. Ezek a c^lok — a tényleges leszerelés és meg­egyezés — az el nem kö­telezett Jugoszláviát együttműködésre ösztönzik minden országgal, különösen -az olyan szomszédokkal mint a baráti Magyar Nép- köztársaság. Jugoszlávia az el nem kö­telezett politikához fűződő lényegbeli hovatartozását — más el nem kötelezett or­szágokkal együtt — arra a meggyőződésre alapozza, hogy csak a nemzetközi po­litikai és gazdasági viszo­nyok mélyreható, demokra­tikus megváltoztatásával le­het megfelelő feltételeket teremteni az országok bé­kés, szabad és zavartalan fejlődéséhez. Ez a meglevő problémák olyan, meg­egyezés és együttműködés útján való megoldását je­lenti, amely a független­ség, a szuverenitás. az egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös megbecsülés elvein alapul. Petar Sztambolics vége­zetül hangsúlyozta: —Meg­beszéléseinken ismét meg­erősítettük közös óhajun­kat. hogy tovább szilárdít­suk baráti kapcsolatainkat, fejlesszük kölcsönös együtt­működésünket, kétoldalú és nemzetközi téren egyaránt. Meggyőződésem: ez a talál­kozó is újabb ösztönzést ad kölcsönös törekvéseink megvalósításához és hozzá­járul majd ahhoz, hogy hosszú távon mind eredmé­nyesebben tevékenykedhes­sünk baráti, szomszédos szo­cialista országaink érd'ekei- ért — mondotta, s Losonczi Pál, a magyar vendéglátók egészségére, a ‘ magyar nép sokoldalú fejlődésére, a két ország barátságára és együtt­működésére emelte poljarát, Kockázás — kockázattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom