Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

1983. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Marjai József köszöntése Marjai Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Miniszter tan ács elnök- helyettesét, a munkásmoz­galom régi harcosát párt­tagsága 40. évfordulója al- kalimábót^tegnap Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kö­szöntötte, és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Ballal László, a KB osztály- vezetője. SZOLNOKON M ESZÖ V-elnökök tájértekezlete Tegnap délelőtt Szolnokon a Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szövetségének szék­házában öt megye — Bács- Kiskun, Békés. Csongrád. Pest és Szolnok — Meszöv- elnökei tájértekezletet tar­tottak, amelyen részt vett dr. Szlaimeniczky István, a Szövosz elnöke. A szövetke­zeti vezetők beszámoltak a Szövosz elnökének az ¥982. évi feladatok végrehajtásá­ról, az 1983. évi tennivalók­ról, az évkezdés tapasztala­tairól. Tanácskozás után a vendégek a Tiszavidék Szö­vetkezeti Közös Vállalathoz látogattak, ahol kis háziki­állításon tekintették meg a megye fogyasztási szövetke­zeteinek ipari termékeit. E látogatáson részt vett Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára is. Dr. Szlameniczky István és Mohácsi Ottó a Meszöv-elnökök társaságában Kitüntették a Hűtőgépgyár KISZ-bizottságát Tegnap délután a jászbe­rényi Hűtőgépgyár központi előadójában rendezett ün­nepség keretében a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlójával tüntették ki az üzem KlSZ-bizottsá- gát. Az ünnepségen — ame­lyen részt vett Fodor Gyula, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető­je és Hegyi Istvánné, a KISZ megyei bizottságának első titkára — Veres András, a KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagja adta át a hűtőgép- gyári fiataloknak a kitünte­tő vörös vándorzászlót. Mezőgazdasági gép és alkatrészbörze Szolnok megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek börzé­je ma kezdődik meg Szolno­kon a Tsz Területi Szövet­ség székházában. A többna­pos rendezvényre valameny- nyi mezőgazdasági nagy­üzem, tsz, erdő- és állami gazdaság, gyártó cég, terme­lési rendszer, forgalmazó kereskedelmi vállalat meghí­vást kapott. A börzén felkí­nálják a szabad ipari gyártó és javítókapacitást, gépekjet és alkatrészeket, közkinccsé teszik az átadásra szánt újí­tások, szabadalmak jegyzé­két, rövid szakmai leírását. A rendező szerveket az in­dította a börze megrendezé­sére, hogy egyes gazdaságok­ban elfekvő anyagok, gépek, alkatrészek találhatók, ugyanakkor ezeket a hiány­nyal küzdő más üzemek jól tudnák hasznosítani. A bör­zének célja továbbá az egyes üzemekben létrehozott alkat­részgyártó és -felújító mel­léküzemi kapacitás eddiginél jobb és hatékonyabb kihasz­nálása. A börze március 28-án, hétfőn befejeződik, ekkor összegzik az üzletkö­téseket és a rendezvény nép- gazdasági hasznát. Kohókoksz hazai szénből A mecseki kokszszénter­melés növelését célzó liász­program nemcsak Baranya, hanem az egész ország ener­giaszerkezetét átalakítja — állapították meg Pécsett, a tegnap kezdődött kétnapos energiagazdálkodási ankéton. A Dunai Vasműben folyta­tott kísérletek sikere, mint a továbbiakban elmondták, be­bizonyította, hogy külföldi hozzáadása nélkül, kizárólag mecseki feketeszénből is elő lehet állítani a kohászat igé­nyeinek mindenben megfele­lő minőségű kokszszenet. A termelés folyamatos növelé­sével együtt korszerűsítik a szénmedence bányaüzemeit, Pécsett új szénelőkészítő mű épül. Ülést tartott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Ezért indokolt az ittasan ve­zető és főként az így balese­tet okozó járművezetőkkel szemben a határozott felelős- ségrevonás és a járműveze­téstől való eltiltás. A beszá­moló foglalkozott az állam­polgárok egymás közötti jog­vitáival, amelyeknek száma évente 150 ezer volt, a ha­gyatéki végrehajtás és más eljárások további 150—200 ezer ügyet jelentenek a bí­róságok számára. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mint más or­szágokban. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke emlékeztetett a gyer­mekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelent új irányelvekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhe^ lyezni. aki nagyobb felelős­séget tanúsított a házasság­ban a gyermek nevelésében, gondozásában, ellátásában. A beszámoló foglalkozott a fogyasztói érdekvédelemmel, a szellemi alkotások hasznosí­tásával kapcsolatos jogsza­bályokkal, valamint a gaz­dálkodó szervezetek közötti szerződések tapasztalataival, — Az ügyészi tevékenység­nek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság — mondotta dr. Szíjártó Károly. Ha­zánkban szilárd a törvényes­ség. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelessé­güknek megfelelően biztosí­tották a törvényes rendelke­zések betartását, betarta­tását. A legfőbb ügyész szólt ar­ról, hogy a bűnözés mérté­ke az utóbbi években emel­kedett. Ennek ellenére struk­túrája, veszélyessége és te­rületi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi fel­adat. 1982-ben csaknem 140 000 közvádas bűncselek­mény várt ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedés. A bűn­elkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés okai­nak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és . fontos feladat, amely kiindulópont­ja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenység­nek és a bűnüldözés irányí­tásának is. Dr. Szíjártó Károly rész­letesen beszélt a bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős alkoholizmusról és a munka­kerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás ke­rek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus elleni küz­delem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jog­szabályalkotásra, hanem a jogalkalmazás és a végrehaj­tás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élős- di életmód az elkövetett bűn- cselekmény és a szabálysér­tés mellett a társadalomnak még számos területén okoz erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek fel­derítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddigieknél na­gyobb figyelmet és hatéko­nyabb intézkedéseket igé­nyel. Dr. Antalfjy György (Csongrád m. 9. vk.) tanszék- vezető egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottságá­nak titkára elmondotta, hogy a bizottság — mindkét be­számoló előzetesen megvita­a vitás esetek bírósági gya­korlatával. A törvényesség egyik je­lentős garanciájaként emlí- tette dr. Szilbereky Jenő. hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jogerős határozata ellen — a Legfel­sőbb Bíróság előtt — törvé­nyességi óvást emelhet, ha a határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartják. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75— 80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emelked­nek. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyoz­ta: az igazságszolgáltatás olyan erő. amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emberek tudatát, társadal­munkban azonban számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszíté­se szükséges a továbblépés­hez, az egészséges közmorál, közgondolkodás megalakítá­sához, továbbfejlesztéséhez. Ezt követőén dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész ter­jesztette beszámolóját az or­szággyűlés elé. A bűnözés megelőzése ér­dekében a legsürgősebb fel­adataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész, — hogy tartalmasabbá te­gyük, kiterjesszük a foglal­kozz-- azokkal, akik életkö­rülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e kö­vetelmények teljesítésére, a nyomozás ügyészi felügyele­tére különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. A nyomozások során a legna­gyobb gondot a bűncselek­mények elkövetőinek felderí­tése okozza. Az utóbbi évek­ben emelkedik az ismertté vált bűncselekmények szá­ma. ugyanakkor a felderített elkövetők száma csökken. 1982-ben 39 400 fel nem de­rített bűncselekmény volt, s ez az előző évihez képest tíz százalékos növekedést je­lent. Dr. Szíjártó Károly megál­lapította: az előző beszámo­ló óta eltelt időszakban szá­mos olyan új rendelkezés je­lent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgál­tatások és a kereskedelmi te­vékenység javítása, a fo­gyasztók igényeinek kielégí­tése és a hiányok kiküszö­bölése. A rendelkezések kö­zötti esetleges rések. hiá­nyosságok, rendezetlenségek kihasználását meg kell aka­dályozni, s azt is, hogy egye­sek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal arányban nem álló jövede­lemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztala­taira, a munkafegyelmi hely­zetre, a gazdálkodási fegye­lem erősítését szolgáló ítél­kezési gyakorlatra is. Be­számolója végén kiemelte: a törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkal- mazó^szervektől, hogy az al- alkotmányos rendet bizto­sítsuk, a bűnözés és a jog­sértések megelőzése érdeké­ben fellépjünk és erre moz­gósítsuk az illetékes szerve­ket, az állampolgárokat. tott téziseivel, s tartalmával egyetértve — különösen je­lentősnek tartja a bűnözés visszaszorítását. Ez nem ke­zelhető csupán egyes szerve­zetek — például a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok — feladataként, Kádár János az ülésteremben. hanem csakis az egész társa­dalom ügyeként. A képvise­lőknek az a véleménye, hogy a törvényesség, a jogbizton­ság, a törvények egységes ér­telmezésének és alkalmazá­sának alapvető kérdéseiben megfelelő és következetes az együttműködés a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyész­ség és az Igazságügyi Mi­nisztérium között. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), a Fejér megyei fő­ügyész a közrend és a köz- biztonság szilárdságáról szólt, felhívta a figyelmet: elégedettségre nincs okunk, még akkor sem, ha kiálljuk a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Dr. Räder Edit (Bp. 51. vk.), az 1. sz. Ügyvédi Mun­kaközösség tagja, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnök- helyettese a többi között megállapította; számos ked­vező változás ellenére a vál­lalatokat a gazdasági kör­nyezet még mindig nem ösz­tönzi eléggé a jobb együtt­működésre. Dr. Lukács János (Zala m. 3. vk.), a pacsai Haladás Tsz főállatorvosa rámutatott: a különböző, tulajdon ellen elkövetett szabálysértések visszaszorítása érdekében szükségesnek látszik a kisza­bandó bírságösszegek emelé­se. Dr. Juhász Tibor (Bács- Kiskun m. 19. vk.), a kiskő­rösi városi-járási ügyvédi munkaközösség vezetője ar­ról szólt: társadalmi viszo­nyaink állandó változásait a jogszabályok csak fáziskésés­sel követik, s ebből a lema­radásból ellentmondások ke­letkeznek. Németh István (Hajdú- Bihar m. 9. vk.), a balmazúj­városi Lenin Tsz elnöke a - társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmének szükséges­ségéről szólt, s elsősorban az üzemi vezetőktől kért na­gyobb figyelmet és határo­zottabb fellépést. Papp Lajos (Szolnok me. 8. vk.), az MSZMP török­Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Orlovácz György, (Tolna m. 8. vk.) a nagydo­rogi általános iskola tanára a művelődési miniszterhez interpellált az általános is­kola V. osztályában a félévi osztályozás visszaállításának témakörében. Köpeczi Béla művelődési minjszter válaszában el mondta, hogy a részkérdés, amelyről a képviselő szólt, felhívja a figyelmet az érté­kelési és az osztályozási rendszer más hiányosságaira is, amelyeket orvosolni kí­vánnak. A miniszter javasol­ta, hogy az osztályozás visz- szaállításávai várják meg az 1984—85-ös tanévet, amikor bevezetik az új értékelési és osztályozási rendszert. A mi­niszteri választ az interpel­láló képviselő és az ország- gyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Nagy Sándor (Somogy m. 1. vk.) az Álla­mi Ifjúsági Bizottság titkára a lakásigénylési letétek nagysága, valamint az ifjú­sági takarékbetét, lakásigény­lési letétként történő elfoga­dása tárgyában interpellálta pénzügyminiszterhez, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­(Telefotó — KS) szentmiklósi városi bizottsá­gának első titkára — a Szol­nok megyei képviselőcsoport véleményét is tolmácsolva — arról szólt, hogy szűkebb pátriája nem tartozik a bű­nözéstől „fertőzött” megyék közé. Megfigyelhető, hogy mind jobban növekszik azoknak a száma, akik a jo­goktól elválaszthatatlannak tartják a kötelességeket, é!s különösen a kisebb települé­sek élete bolydul fel, ha a környékükön erőszakos bűn- cselekmény történik. Szeren­csére ilyesmire ritkán van példa, azonban a megyében is tapasztalható, hogy többen folytatnak munkakerülő életmódot, nő a veszélyezte­tett családok, gyermekek száma, s mindez a bűnözés táptalajává válhat. Figye­lemre méltó az is, hogy Szol­nok megyében az ismertté vált bűncselekményeknek mintegy 25 százalékát alko­holos állapotban követték el. A képviselő szólt a közélet tisztaságáról is, hangsúlyoz­ta, hogy annak védelmét fon­tos feladatnak kell tekinte­ni. Mind több állampolgár vállal önzetlenül társadalmi munkát, és bár csupán né­hány alkalommal fordul elő, hogy a közügyek intézése so­rán valaki visszaél helyzeté­vel, az ilyen esetek nagy közfelháborodást keltenek, és gyengíthetik a bizalmat a tisztességes, a közösségi cé­lokért szívesen áldozatot vál­laló emberekben — hangsú­lyozta. Dr. Fodor István (Pest. m. 15. vk.), a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet főál­lattenyésztője a fővárost öle­lő községek lélekszámának növekedése kapcsán említet­te: egyre nagyobb az igény az alkalmi munka iránt. A vitában elhangzottakra dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész válaszolt. Az országgyűlés a beszá­molókat és a felszólalásokra adott válaszokat jóváhagyó­lag tudomásul vette. niszterhez, valamint a Mi­nisztertanács tanácsi hivata­la elnökéhez. Hetényi István pénzügymi­niszter válaszában elmondta, hogy az igénylési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 338 tanácsi rendeletben szabá­lyozták, és pz összegek meg­állapításánál a szociális szempontokat általában mesz- szemenően figyelembe vet­ték. A teljes összesítés még nem készült el, és elképzel­hető, hogy a rendeletek egy kis részénél valóban az el­várhatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró fiatal házasokra. Elmondta, hogy a kormány a közeljö­vőben jelentest hallgat meg a lakásrendelet végrehajtá­sának eddigi tapasztalatairól és ígéretet tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az in­terpellációban felvetettek részletes elemzésével. A vá­laszú az interpelláló képvise­lő és az országgyűtes egy­hangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen »az el­nöki tisztet felváltva töltöt­te be Apró Antal. Péter Já­nos los Cservenka Ferencné — befejezte mupkáját. Dr. Szíjártó Károly Fontos feladat a bűnözés okainak folyamatos elemzése Megkezdődött a vita Interpellációk

Next

/
Oldalképek
Tartalom