Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
1983. MÁRCIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyében, WO ezer hektáron Eredményesen szervezik a gabona és ipari növények termelését A GITR szolnoki alközpontjainak részközgyűléséről MTESZ-elnökségi ülés n világpiac naponta megméri teljesítményeinket Szekér Gyula előadása a műszaki fejlődés kérdéseiről A gabona és ipari növények termelését 11 megye 239 gazdaságában koordináló GITR szolnoki alközpontja tegnap tartotta meg idei első rész- közgyűlését a megyeszékhelyen. Értékelték a termelési rendszer tavalyi munkáját, és meghatározták az 1983. évi főbb tennivalókat. Az igazgató tanács beszámolójából — amelyet Bo- zsik Zoltán, a termelési rendszer igazgatója terjesztett a részközgyűlés elé — megtudhatták a jelenlévők, hogy újabb 15 ezer hektárral gyarapodott, azaz 380 ezer 789 hektárra nőtt a működési területhez tartozó megyékben a GITR szakemberei által „menedzselt” növények területe. Több, mint 18 ezer hektáron termelnek már például cukornakvalót a taggazdaságok. ezzel a szolnoki központú GITR az ország második legnagyobb cukorrépa-termőterülettel rendelkező rendszere lett. Eredményesen kapcsolódtak be a népgazdaság VI. ötéves tervidőszakára. a termőterületek és az egységnyi területre jutó terméshozamok fokozatos növelésére meghirdetett inA Szolnok megyei Sütőipari Vállalat szocialista brigádvezetői találkoztak tegnap a megyeszékhelyen. Az ünnepélyes köszöntők után Zsarnai Béla, a vállalat igazgatója elmondta: a szocialista brigádmozgalom negyedszázados jubileuma, a brigádvezetők VI. országos konferenciája előtt nem haszontalan a pékek, a sütői pali munkások versenymozgalmáról beszélni. Az alapítók a jászberényiek voltak. Lenin és Béke brigád alakult ott 1958-ban, s a huszonnégy brigádtag vállalása kedvet adott a megye sok városában a pékeknek, hasonló közösségek alakításához. Jelenleg a megyei vállalat- fiái 54 szocialista brigád ötszázharmincnyolc tagja serénykedik azért, hogy a megye lakossága napjában szebb és jobb kenyeret, ropogós péksüteményt és foszlós tésztákat, kalácsokat találjon a boltokban. áruházakban. A vállalat az idén 38 ezer tonna kenyeret. s 109 millió péksüteményt szeretne gyártani — javuló minőségben, korszerű termék- összetételben. Sajnos a pék- élet nem könnyű, ezért is mondanak évről-évre többen búcsút a kemencéknek. Tavaly az ezeregyszáz doltenzív gabonaprogramba is. Ehhez a rendszer 17 partner- gazdasága csatlakozott, 22 ezer hektár gabonatermő területtel és húsz gépsor megvásárlásával. Amint az a 35 Szolnok megyei téeszben és 4 állami gazdaságban érdekelt alközpont részközgyűlésén elhangzott, a GITR teljesítette 1982 évi termelési céljait: tizenhat százalékkal növelte a partnergazdaságokban a kalászos gabonafélék területét. Az utóbbi öt év átlagához hasonlítva őszi búzából 16 százalékkal, kukoricából 23 százalékkal, napraforgóból 13 százalékkal nagyobb hozamokat ért el tavaly. Tovább szélesítette a rendszer a nemzetközi kapcsolatait, kísérleti jelleggel őszibúza-, kukorica- és napraforgótermesztési munkálatokat kezdtek meg az elmúlt évben Csehszlovákiában. Az iparszerű termelés technikai feltételeinek javítását szolgálták a GITR különböző új szerződéses kapcsolatai. Egy ütt működés i megái 1 apadást kötötték többek között a győri Magyar Vagon- és Gépgyárral, a Rába típusú traktorok és munkagépek forgalmazására, alkatrészgozó mintegy 29 százaléka cserélődött ki, s ebben annak is része volt, hogy míg máshol minden szombat szabad, péntek este a pékek ková- szolnak, dagasztanak, hajnalban forró kenyereket, süteményeket adnak — a víken- dezőknek. A brigádvezetők tanácskozásán összesen tizenöten kértek és kaptak szót. Főleg a jászberényi, a kunhegyesi, a karcagi és a mezőtúri küldöttek mondták el javaslataikat. Köztük a kongresszusi oklevéllel kitüntetett tizenötszörös szocialista brigád vezetője, aki felhívással fordult társaihoz: ajánlják fel két kommunista szombat munkabérét iskolák, gyermekintézmények létesítésére, meglévők bővítésére, korszerűsítésére. A tanácskozás a felhívást egyhangúlag elfogadta. A megye sütőipari brigádjait Nagy János, a kunhegye- si üzemből képviseli a szocialista brigádvezetők hatodik országos tanácskozásán. Múlt évi jó munkájáért a tanácskozáson huszonegy dolgozó vette át a kiváltó kitüntetést, s a vele járó pénzjutalmat. — sj — utánpótlására, garanciális javítására és szervizére. Az .Ag'rotek Vállalattal kialakított új kapcsolatok révén a GITR önállóan forgalmaz taggazdaságai részére mező- gazdasági gépeket, pótalkatrészeket, műtrágyákat és növényvédő szereket. A részközgyűlésen ismertetett 1983 évi feladatok között továbbra is elsődlegesnek tekinti a GITR az intenzív gabonaprogram segítését. A gabona- és iparinövények még eredményesebb termesztése érdekében elterjesztik a rendszer szakemberei által kidolgozott folyékony műtrágyázási technológiát, és energiatakarékos növényvédő szer kipermetezési módszerek bevezetését tervezik. Műszaki-technikai szolgáltatásainak bővítésére a tervek szerint 10 gépkocsi üzembe helyezésével erősíti meg szervizhálózatát, továb bá egy 15 munkahelyes gépműhelyt. négyezer négyzet- méter alapterületű szabadtéri géptárolót és 420 négyzetméteres fedett szerelőcsarnokot épít 1983-ban a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere. Tavaszi munkák a kenderes! határban A napsütéses időjárást kihasználva időben kerültek földbe a kora tavaszi növények m-agvai a kenderesí November 7. Termelőszövetkezetben. Minthogy 100 hektár fajtaborsót vetettek el, és 153 hektár lucernát telepítettek. Ez utóbbiból 75 hektáron felülvetést végeztek. A tavaszi mezőgazdasági munkák közül 800 hektár őszi gabona és 327 hektár álló lucerna fejtrágyázásán is túlvannak a kenderesi szakemberek. Ezen kívül 750 hektár tavaszi vetésű növény alá szórták ki a gépek az alapműtrágyát, és a ta- lajelőkészítéssel is végeztek. A következő napokban kezdődik meg a 280 hektár cukorrépa vetése és alapvegyszerezése. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, megkezdhetik az őszi gabonák vegyszeres gyomirtását is. Szolnokra került az egyik Szikla Géza-dij Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület legeredményesebben dolgozó tagjainak minden évben odaítéli a Szikla Géza-díjat. A múlt héten öt, az ETE társadalmi szervezetében igen sok feladatot vállaló energiagazdálkodási szakembert tüntettek ki Budapesten. A szakmai berkekben komoly elismerésnek számító Szikla Géza-díj egyik nyertese az idén Pápa Aladár, az ETE szolnoki csoportjának elnöke, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója. Az MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöksége tegnap délután a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székházában ülést tartott, amelyen részt ’ vett Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok’ megyei Bizottságának titkára és Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács általános elnökhelyettese. Hangyái Károlynak, a megyei szervezet elnökének megnyitója utján Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tartott előadást A műszaki fejlesztés helyzete és feladata címmel. „Olyan világban élünk — kezdte előadását az OMFB elnöke —, amikor gazdasági teljesítményeink naponta megméretnek. A világpiac folytonosan átrendeződik, és van, aki ebben az átrendeződésben veszít. Nekünk a tíz éve kezdődött átalakulás eddig komoly károkat okozott, a cserearányok romlása miatt az ennyi idő alatt megtermelt nemzeti jövedelmünknek 10 százalékát veszítettük el, ez 400 milliárd forintot jelent. Hogy az ösz- szeg nagyságát érzékeltessem, az előbbi számhoz érdemes hozzátenni: ebben az ötéves tervben lakások és A jászszentandrási Haladás Ts£ is egyike azoknak a gazdaságoknak, amelyek a feladatkörükbe tartozó mezőgazdasági munka mellett több gondot fordítanak a szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás javítására. Teszi ezt a tagság, a téesz dolgozóinak érdekében, hiszen ha Jászszentandrás bármelyik boltjában felmérést készítene, kiderülne, hogy minden tíz vásárló közül nyolc a Haladás dolgozója vagy tagja. Igazolja törekvését az is, hogy a község lassan idegenforgalmi településnek számít. A termelőszövetkezet hús- feldolgozó üzeme évek óta ellátja húskészítményekkel és. tőkehússal a helybeliek mellett a lel járást. Strand étterme május elejétől a nyár végéig gazdag választékot kínál ételekből a helyből, a szomszéd megyékből érkező fürdőző vendégeknek, a strand mellett épült üdülőtelep lakóinak. A fürdési idény végén elkezdi munkáját, a téesz másik vendéglátó egysége. a Haladás kisvendéglő. Ez az őszi és a téli hónapokban üzemel, és jelentősen hozzájárul a köz-étkeztetés javításához. Mindkét. étterem presszója egész éven át nyitva tart. Eddigi szolgáltatásait a téesz 1982 közepéből újakkal bővítette. A község központjában elkészült Jászszent- andrás egyik legmutatósabb Szekér Gyula előadását tartja kórházak építésére 100 milliárd forintot költhetünk. Nem arról van szó, hogy gazdaságunk gyenge, élet- képtelen. A felszabadulás óta komoly eredményeket értünk el. jelentős lépéseket tettünk a korszerű iparszerkezet megteremtése felé, nagyüzemi mezőgazdaságot szerveztünk, büszkélkedni való, hogy az ENSZ országainak rangsorában az egy főre jutó nemzeti jövedelem szerint a huszonhatodikok vagyunk. Mégis: a legújabb követelményeknek csak állandóan alkalmazkodva tehetünk eleget.” Az alkalmazkodás, a fejlődés kérdéseiről Szekér Gyula így beszélt: „Igen sok szó esik ma termelési és a termékszerkezet korszerűsítéséről. Ezekről a problémákról szólva azonban nem hangsúlyozzuk megfelelően a műszaki fejlődés minden elemének fontosságát. Egy modern gazdaság persze nem létezhet a koijszerű ágazati szerkezet., folytonosan megújuló termékválaszték nélkül. A műszaki fejlődés korántsem csak azt jelenti, hogy a lefutott gyártmányok helyébe újak lépnek. A technológiák megújhodása legalább ilyen fontos! épülete, a Haladá.s-üzletsor. A létesítmény a termelőszövetkezet beruházásában épült, több mint hárommillió forint költséggel. A földszinten három régóta hiányolt üzlet nyílt. Az egyik a téesz termékeit árusító húsbolt, gazdag választékot kínál tőkehúsból, hús- készítményekből, füstölt árukból. Havi forgalma meghaladja a 350 ezer forintot. Jogos igényeket. elégített ki a téesz másik két üzlet, a tejbolt és a divatárubolt megnyitásával. A tejboltban á Jásztej és o Tejipari Vállalat termékeiből, a jászki- séri téesz sütőüzemének kenyeréből, fűszerárukból elégíti ki a vásárlók igényeit. A divatbolt — méteráru és cipő kivételével — minden, a ruházati szakmához, tartozó cikkeket kínál. A régi épüle‘be zsúfolt áfészbolt szegényes kínálatával jászapáti, jászberényi vagy hevesi utazásra kényszerítette a vásárlókat. A két üzlet létjogosultságát, a havi félmillió forintos forgalom igazolja. Az épület emeletén szolgálati lakások épültek. A garzon és a kétszobás, komfortos hat. lakás építésével a *éesz. olyan fiatal szakemberek letelepedését segíti, akikre a korszerű, új technológiákkal és bonyolult gépekkel dolgozó gazdaságban elengedhetetlenül szükség van. — illés — Az utóbbi években elért gazdasági fejlődésünkről szólva Szekér Gyula kiemelte: óriási eredmény, hogy ' nergiaszükségletiink felét képesek vagyunk magunk fedezni. gépiparunknak is van néhány szép eredményeket produkáló része (például a szerszámgépgyártás néhány területe és a járműkészítés), vegyiparunk fel tudott zárkózni az óriási léptekkel fejlődő mezőgazdaság igényeihez, a könnyűmilliárdok is igen nagy hasznot hajtottak, hiszen korszerű hazai textilipari termékekkel láthatjuk el a lakosságot és fokozódott az ágazat exportképessége. A magyar gazdaság legnagyobb „deviza termelőjének” (az exportált és az importált mezőgazdasági termékek bevételeinek és kiadásainak különbözete 700 millió dollár volt), a mezőgazdaságnak a feladatairól Szekér Gyula a következőket mondta: „Vitathatatlanul kitűnő természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik országunk, azoknak is igaza van\, akik Szerintit iparunknak jobban kellene kötődnie mezőgazdságunkhoz. Lehetőségeinket az utóbbi évtizedekben példásan ki is használták a magyar gazdálkodók, csúcsteljesítményeket értek el. Az elgondolkodtató, a továbblépés irányát meghatározó jelekről is érdemes azonban szót ejteni. Miközben hazánkban a mezőgazdasági termelés megduplázódott, az ágazatban felhasznált állóeszközök értéke négyszeresére, az anyagoké ötszörösére nőtt, a korábbinak ötszöröse lett az energia- költség.” Az OMFB elnöke a következő gondolatokkal zárta előadását: „Az utóbbi években a hatékonyság és a versenyképesség javításában kétségtelenül előreléptünk. Ezt bizonyítja a négy év alatt 25 százalékkal növekedett tőkés export — nem kevés áldozat árán — 20 százalékkal a keményvalutával megfizetett behozatalt is sikerült mérsékelni, az elmúlt évet jelentős külkereskedelmi aktívummal zártuk. A jövőben azonban többre kell törekednünk. Nemcsak a pillanatnyilag legtöbb lehetőséggel kecsegtető területeken (például a gyógyszer- és növény védűszer-gyártásban), vagy ott, ahol minél sürgősebben le kell faragni késésünkből (mint például a mikroelektronikában). A gazdasag egészében!” Szekér Gyula előadása után az MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöksége a múlt évi munka értékelésével és az idei munkaterv vitájával folytatta tanácskozását. Az ülésen a Szolnok megyei ‘ szervezet emlékérmével tüntették ki Molnár Ivánt, a Neumann János Számítógéptudományi és Ábel Józsefet, a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság Szolnok megyei szervezeteinek elnökeit. Szebb kenyeret, ropogós kiflit, foszlós kalácsot Haladás-üzletsor Jászszentandráson „Tíz vásárló közül nyolc saját dolgozónk...”
