Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

1983. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Közgyűléseken hallottuk Főiskoláról — főiskolára Mint köztudott a megyé­ben négy főiskolai sport­egyesület tevékenykedik: Szolnokon, Jászberényben és Mezőtúron. A Killián FSE közgyűléséről külön tudósí­Szolnokon a labda és a túra A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola sportkörének számadásán először az 1981-es alapítás­kor megfogalmazott célokra emlékeztettek: a rendszeres sportolás, versenyzés mellett új feladatként kapta a ve­zetőség, hogy gondoskodjék a főiskola hallgatóinak, dol­gozóinak rendszeres tested­zéséről és a testgyakorlásra alkalmat teremtsen az egye­sületet támogató bázisszer­vek dolgozóinak. (Mindezt azért említjük, mert általá­nos célkitűzésként vala­mennyi főiskolai sportegye­sületre érvényesíthető!) A szakosztályok közül hármat — kosárlabda, kézilabda és természetjáró — tartanak számon. A kosarasok a vá­rosi, a kézilabdások a me­gyei bajnokságban szerepel­nek — a csapatoknál visz- szatérő gond a játékosállo­mány állandó cserélődése. A kézi la bdásokná 1 például a jövőt kérdőjelezi meg a tö­megbázis léte vagy nemlé­te, noha a mostani első évfolyamból, úgy tűnik, a létszámgondok megoldód­nak. A tömegsportcsopor­Mezötúron már a Nemzeti Bajnokságban A DATE mezőtúri gépé­szeti főiskolájának sport­egyesülete a versenyszerű sportolást tekintve egy fok­kal előbbre tart: a labda­rúgók a közeti bajnokság Kunság csoportjában játsza­nak, míg az asztalitenisze­zők az NB III-ban képvise­lik az iskola színeit. A ko­sárlabda- és röplabdaszak­osztály teljesítménye — mint megállapították — erősen visszaesett, sőt a ko­sarasok jelenleg csak elmé­letileg léteznek. Ami a tö­megsportéiért illeti: min­den héten sportdélutánok várják a mozgásra vágyókat. Hétvégi események tásban tájékoztattunk, ez­úttal a többi sportegyesület munkáját értékelő beszámo­lókból készítettünk összeál­lítást. tok között a labdarúgók vi­szik a prímet, „fellépéseik” többnyire sikeresek voltak a szolnoki Tiszaligeti napo­kon és a városi kispályás bajnokságban. Színesnek és érdekesnek számítottak a főiskolán belül az elmúlt időszakban a tömegrendez­vények, mint például a ta­nárok-diákok, valamint a lányok-fiúk közötti versen­gés, a Triple-sec bajnokság és a ligetfutás. Örömmel ta­pasztalható. hogy mind több azoknak a hallgatóknak a száma, akik rendszeresen futnak, használják a kondi­cionáló szobát és a számuk­ra váltott uszodabérieteket. A következő időszak ten­nivalói között fogalmazó­dott meg; a főiskola szer­vezettebben bekapcsolódik a városi munkahelyi olimpia rendezvényeibe, ezenkívül a természetjáró szakosztály új formákat keresve — kerék­pártúrák Szolnok környéké­re — próbál hozzájárulni a sport eszközeivel a közössé­gi élet kialakításához és a tanulók szellemi megterhe­lésének ellensúlyozásához. Nagy sikere van a terem­foci-bajnokságnak, emellett más sportágakban is külön­böző kupák és tornák adnak lehetőségeket a sportolásra — mindezek eredményeként a tornateremben kora reggel­től késő estig egymást vált­ják a csoportok. Az egész, intézményt „átmozgató” ver­senyként tervezik az idén a mezei futóversenyt, a kari egyéni atlétikai bajnoksá­got, az intézményi sport­napot és az Agrár Tömeg­sport Találkozót. A tavasz beköszön tével újabb tenisz­pályát építenek, s a KISZ segítségével bővítik a csó­nakház felszerelését, többek Egy feloszlott kézilabdacsapat nyomában MIÉRT NEM TESZ TÖBBET A SPORTÉRT A TISZA CIPŐGYÁR? Beszélgetés Maczó László vezérigazgatóval V háttérben a felirat: „A Tisza Cipő SÉ színeiben a sport = erő—egészség... ASZTALITENISZ Killián György országos II. osztályú férfi, női és I. o. if­júsági minősítő és ranglista- verseny, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 10. ATLÉTIKA Szolnak városi mezei futó­bajnokság, Szandai rét 9.30. Jászberény járási-városi me­zei bajnokság, Jászberény, Barátság liget 10. Mezei fu­tóverseny, Karcag, lóger pá­lya 9.30. BIRKÓZÁS Területi meghívásos ser­dülő minősítő kötöttfogású verseny, Törökszentmiklós, munkacsarnok 10. KÉZILABDA Teremtorna, Mezőtúr, vá­rosi sportcsarnok 8. KOSÁRLABDA Magyar Népköztársasági Kupa elődöntők, nők, Szol­nok, Véső utcai tornacsarnok 12.30 órától. Résztvevők: Bp. Vasas Izzó, Diósgyőri VTK, BEAC, Nyíregyháza. NB II.- Női: Szolnoki MÁV MTE— Debreceni Universitas, Véső u. 10.30. TSE—Kisújszállási MÁV Egyetértés, Törökszent­miklós, Bercsényi gimnázium 9 óra. RÖPLABDA NB II. Férfi: Sz. Titász— Kazincbarcikai Vegyész, Szolnok, dr. Csanádi u. 11. Női: Lehel SC—Postás SE, Jászberény, hűtőgépgyári sportcsarnok 10.30. SAKK Medosz megyei döntő, Szolnok, SZMT iskola, Május 1. u. 9. TEKE NB I. Férfi: SZMÁV MTE —Bp. Építők, Szolnok, Mun­kásőr u. 13. VÍVÁS Megyei egyéni felnőtt baj­nokság, Szolnok, női tőr, pár­bajtőr, Véső u. 14. VÍZILABDA Damjanich Kupa ifjúsági torna, Szolnok, Damjanich uszoda 10. TÖMEGSPORT Kocogódélelőtt, Játsszál ve­lünk sportvetélkedő, Szolnok, dr. Csanádi u. isk. 9. FIN Kupa asztalitenisz-verseny, Kisújszállás, Móricz gimná­zium 9.30. LABDARÚGÁS Megyei bajnokság: Szolno­ki Cukorgyár—Jászberényi Vasas, 15 (Heves megyéből). Területi ifjúsági bajnokság: Lehel SC—Csepel, 12 Major, Rákócziíalva—Balassagyar­mat, 13 Tombor. — Serdülő: Lehel SC—Csepel, 10 Kele­men, Rákócziiéivá—Balassa­gyarmat, 11 Abonyi, Vasárnap ASZTALITENISZ Killián György országos II. osztályú férfi, női és I. o. if­júsági minősítő és ranglista- verseny, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 9.30. között evezős vízijárműve­ket vásárolnak. Jászberényben is elkezdődött valami... A jászberényi Tanítókép­ző FSE sportéletének „moz­gatórugói" az iskolán tanító testnevelő tanárok, akik kö­zül» egy-egy szakembernek több sportágból is van ed­zői képesítése. Munkájuk kisugárzása különösen fon­tos, hiszen a testnevelés tanítása egy kicsit minden leendő tanító szakmája, részt kell vállalniuk az úttörő sportmunkában, ugyanakkor városuk, falujuk sportéleté­ben is, A hallgatók többsé­gének aktivitása dicséretes: három csoport testnevelési szakkollégium keretében emelt szinten ismerkedik az alsó tagozaton megvalósí­tandó szakrendszerű oktatás­sal. A versenysportot az at­létika és tornaszakosztályok jelentik, mindkét sportág versenyzői, helytálltak saját szintjükön. Például 1982- ben Nyíregyházáról, a taní­tóképző főiskolák országos sporttalálkozójáról az össze­tett verseny győzteseként tértek haza. Ugyancsak rendszeres sportolást kínál a Lehel SC-vel való együtt­működés, a főiskolás lá­nyokból kialakított kézilab­dacsapat Lehel II. néven a megyei bajnokságban sze­repel. Ami a tömegsport jellemzője, heti egy-két fog­lalkozáson a férfi és nő ok­tatók. dolgozók tevékeny ré­szesei a munkahelyi testne­velésnek, a hallgatókkal együtt közös szereplői a tanár-diák sportvetélkedők­nek. Nagy lehetőség a főis­kola „kezében”- a téli spor­tok megszerettetésére, hogy szertáruk egyre bővül sí­felszerelésekkel, és immár az intézmény saját autó­busszal rendelkezik. A rend­szeres sítúrák adta élmény újabb és újabb híveket to­boroz a tanítójelöltek között eme egészséges időtöltés­nek, s ebből valószínűleg majd kis tanítványaik is hasznot húzhatnak. (lazányi) KÉZILABDA Teremtorna, Mezőtúr, vá­rosi sportcsarnok 8. KOSÁRLABDA Magyar Népköztársasági Kupa, elődöntők, nők, Szol­nok,. Véső u. 9.30. VÍVÁS Megyei egyéni felnőtt baj­nokság, férfi tőr, kard, Szol­nok, Véső u. 8. VÍZILABDA Damjanich Kupa ifjúsági torna, Szolnok, Damjanich uszoda 9.45. LABDARÚGÁS Területi bajnokság, Tisza csoport: Szolnoki MÁV MTE —Hajdú Vasas (Téglás), Szolnok, Véső u. 15 (Nógrád megyéből), Jászkisér—Deb­receni USE, Jászkisér 15 Fo­dor S., Rákócziíalva—Hajdú­szoboszló; Rákóczifalva 15 Nagy J. Körös csoport: Me­zőtúri Honvéd—Szegedi VSE, Mezőtúr 15. Megyei bajnok­ság: Szolnoki Vegyiművek— Tiszafüred (Békés megyéből), J ászjákóhalma—Középtiszai Medosz Kovács, Tiszafölvár —Túrkeve Abonyi, Abádsza- lók—Jászárokszállás Amb- Iáczky, Kunhegyes—Kun­szentmárton Pintér, Szajol— Tisza Cipő SE Boros, Jászal- sószentgyörgy—Karcag Tren- csényi, Szászberek—Török­szentmiklós Jancsó. Kezdés egységesen 15 óra. Egy panaszos levél nyo­mában indultam el Martfű­re a Tisza Cipőgyárba, hogy választ kapjak a sport- egyesület ifjúságii kézilab­dázóinak panaszára. A ne­ki keseredett fiatalok töb­bek között a következőket írták: „Számunkra kelle­metlenül kezdődött az esz­tendő: január 12-én a martfűi Tisza Cipő SE fér­fi kézilabdázóit hirtelen szélnek engedték. Hogy miént? Véleményünk szerint nincs rá magyarázat. A csa­pat évek óta a megyei el­ső osztályban szerepelt, nem állítjuk, hogy kiemelkedő­en, de azt sem mondhatjuk, hogy eredménytelenül. Minden mérkőzésükről küz­delmes, ám tiszta, s lelkes játékkal téptek haza. Hogy lehet az, hogy egy olyan nagy gyár, mint a Tisza Ci­pő, nem képes fenntartani egy kézilabdacsapatot? Ki őrzi a jövőben az emlékét annak az időszaknak, ami­kor a gyári együttes az NB I-ben szerepelt, és a válo­gatottnak adott játékoso­kat?” — Kezdjük azzal, hogy nem anyagi oka volt a ké­zilabda-együttes megszün­tetéséneik — vág bele a ma­gyarázatba meglehetősen in­dulatosan Maczó László vezérigazgató. A martfűi sportélet csúcsai a hatvanas évek elejére, közepére esik, ekkor NB I-es férfi kézi­labdázóink, NB Il-es röp- labdázóink voltak. Számba vehettünk neves - atlétákat, de 'a kézilabda sportot ná­lunk a későbbiekben is reprezentálta egy NB I B-s női gárda. T- Ami a férfi „aranycsa­pat” . szétesését illeti, annak a magyarázata az, hogy megváltozott a társadalmi struktúra. Az iparosítás hősikorában gyárunk vonz­ereje egészen Békéscsabáig terjedt, és Rácz, Gálik, Kes- jár meg a többiek ezeröt­száz forintos anyagbeszerzői vagy ügyintézői állásért is ide jötték hozzánk. Rácz már válogatott volt, ami­kor a csapatunkba igazoLt—c próbálja ezt most megtenni tisztességes eszközökkel... —Aligha kérik önökön számon az első osztályban való helytállást. De miért kellett megszüntetni a megyei bajnokságban sze­replő férficsapatot? *— Remélem, nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt állítom, hogy gyárunk az elmúlt évek során hírnevet vívott ki magának. Az a véleményünk, hogy a férfi kéziladbázók szereplésükkel nem voltaik méltók ehhez a ranghoz. Reménytelenül le­szakadva az elsőktől, a har­madik helyen végeztek, rá-- adásul az edző olyan kevés játékossal gazdálkodott, hogy képtelen volt fegyelmet tar­tani. — A gyár egykor szebb napokat megért női csapa­ta is vesztett erejéből. En­nek mi az oka? — Ezt szeretném én is tudni: pályánk, edzőnk, fel­szerelésünk van. Autóbusz is rendelkezésre áll az uta­záshoz. Mondja meg ne­kem. mi az oka, hogy mégis egyik napról a másikra szinte az egész csapatot át- átigazolta egy másik gyár? A egyesületünk nem járja az.t az utalt, hogy a sport terén különböző kalandokba bocsátkozzon. Tisztességgel megadjuk a járandóságát sportolóinknak, de nem töb­bet annál, mint amit a törvények előírnak. Ennek ellenére tőlünk csak távoz­nak évek óta a sportolók. Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a nagy­község és az üzem gyerme­keit futballmezbe öltöztet­jük, és a sportolásukhoz minden lehetőséget meg­adunk. A labdarúgó spor­tunk azt igazolja, jó utat járunk, hiszen vezetünk a megyei bajnokságban, és el­képzelhető, hogy a területi­be- is feljutunk. Viszont amióta jönnek az eredmé­nyek, felfigyélitek ránk a környéken, s nem egy eset­ben megpróbálják elcsábí­tani futballistáinkat. — Ha a labdarúgó csapat igazán derekas helytállását is bekalkuláljuk, már ne haragudjon, de akkor is hiányérzetünk, van a gyár sportéletét illetően..,. — Az a véleményem, hogy a megye többi nagy gyára sem tesz ki különösebben magáért a sportban. Nézzük végig, a többiek mit ad­nak a sportmozgalomnak? — Nézzük: a Hűtőgép­gyárnak területiben szerep­lő labdarúgó együttese van, NB I B-s női kézilabda­csapatat mondhat magáé­nak, NB H-ben játszanak a röplabdázók, asztalitenisze­zőik' birkózóik,. atlétáik is hallatnak magukról. A Ti- szamenti Vegyiművek két NB T-es röplabdacsapatot „menedzsel”, a Járműjavító a Szolnoki MÁV MTE egye­sületének legfőbb támasza. — Mi nem erőlteti ük min­denáron az eredményt. A kéziilaibdacsapatunkat sem tüntettük el a föld színéről, hiszen megállapodást kö­töttünk a másik ikézilab- dabázisnak számító Tisza- földvárral, hogy férfi kézi- seinik a nagyközség együtte­sét erősítsék, a földvári lá­nyok viszont a Tisza Cipő SE-ben sportolhatnak, re­méljük ez az együttműködés hosszútávon eredményt hoz. Még valamit az anyagi helyzetünkről: a gyár szo­ciális alapja 1982-ben 15,5 millió forint volt, ez az összeg ’83-ban 21 millióra emelkedik, tehát nem va­gyunk szegények. Amikor majd a magyar sportban áttekinthető rendszer, és minden területen előrevivő elv érvényesül, a gyár nagy­ságrendjéhez méltóan részt vállal majd a verseny- sportból is. — Néhány évvel ezelőtt önöknél tett látogatást az OTSH egyik elnökhelyette­se. Akkor szép terveket hall­hattunk egy uszoda építé­séről. Hogy áll most a vi­zes sportlétesítmény? — A község régi vágya volt, hogy az uszoda meg­épüljön. A medence olyan állapotban van, hogy a vi­zet fogadhatja, a csöveket lefektettük, jelenleg a fel­mérések folynak: milyen munkáikat tudnak ellátni szocialista brigádjaink sza­bad idejükben. Ha megépül az uszoda, sátortetőt hú­zunk fölé, és a több mint ezer általános iskolás úszó­oktatását fogja szolgálni. ' — Milyen programot ké­szít a sport fejlesztésére. a Tisza Cipőgyár: mit látha­tunk itt mondjuk öt év múlva? — Fordítsuk meg a sze­repet: mondja meg ön, mi­ként csinálna itt a gyárban sportot? — A kérdés váratlan, de alighanem a kulcs a szak­értelem. A sportvezetésí, sportszervezést főiskolán ta­nítják. s e szakma meg­szerzését diploma bizonyít­ja. Minden bizonnyal lel­kesítő perspektíva lenne egy ifjú sportvezető számá­ra a feladdt, hogy „sínre te­gye" a gazdasági eredmé­nyeivel valóban nagy tekin­télyt szerzett Tisza Cipő sportéletét. — Végezetül még egyszer: ha a sport általános kérdé­sei rendeződnek, mi is ott leszünk. Palágyi Béla 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom