Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

10 Kulturális kilátó 1983. MÁRCIUS 19. nz Életünk Doni naplója Szerényen, igényesen II finn kultúra barátai—Kecskeméten Az óvónőjelöltek Kodály Zoltán zenéjével a Kalevalát idézik a hallgatók elé a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. Vejnemöjnen legendás alakja tölti be a termet, életre kel a nép hiedelemvilága. Azután a finn nyelv szerel­mese a nagy mű megszületésének különös történetét ecseteli, majd a Katona József Színház fiatal művésznőjének tolmá­csolásában részleteket hallanak a jelenlévők a finnek nem­zeti eposzából, mielőtt a vetítés folytán megelevenednek a szép és romantikus északi tájak, ezen a csendes, téli estén. A doni ütközet emléke — most, a 40. évforduló tájékán — megannyi formában tárul­kozik fel, elevenedik meg. Torokszorító vallomások a tévében, meggondolkodtató írásoik a különböző lapokban, élő szavak, feltáruló képek, padlások rejtekében, ki tud­ja, hány dugdosott napló, kö- tegbe rakott tábori lap — mind mintha mozdulni akar­na. Elmondani, amit már úgyis tüdunk, feltárni a saj­gó titok homályködét, s fel­tenni újra meg újra a kér­dést: MIÉRT? Nemeskürty Requiemje, Kónya Hej, búra termett idője, Örkény Láge­rek népéről írt könyve csak a kezdetet jelentette, azóta is tart a múlt igazságszolgál­tató feltörése. Az Életünk februári száma — néhány napja jutott el az olvasóhoz — szintén nem marad ki ebből a kampány­ból. Csonka Gyula, volt büki frontharcos Doni naplójával kapcsolódik e tényfeltáró munkához; egy olyan „mű­vel”, amely egyszerű, de na­gyon is nyíltszerű falusi em­ber belső kényszerűségéből íródott „valahol Oroszország­ban”. Major László nyugal­mazott tanár mentette meg a sokáig dugdosott kockás fü­zetet. „Kerti rejtek kunyhó­jában, a vadászkastélyban” őrizte hajdani gazdája, il­letve később a hozzátartozók, „mert nem volt tanácsos szellőztetni mibenlétét”. Csonka Gyula még életében megmutatta a naplót rokoná­nak. A doni ütközetet ő ugyanis végigélte, az átvé­szelt szenvedések után sike­rült hazatérnie, hogy kis idő elteltével ismét eleget tegyen — Nekem, veterán gépész­nek is élményt jelent részt venni ezeken a foglalkozáso­kon, s bár sokezer kilométer cellulózt lepergettem már, valahogy más szemmel né­zem a filmeket, készülök a vetítések utáni vitákra — fo­gad a nagykanizsai Béke stú­diómozi bejáratánál Horváth Gyula. — Soha nem hallot­tam még úgy érvelni, vitat­kozni diákokat, mint itt, amikor kigyúlnak a fények, s bonckés alá kerülnek a lá­tottak. A Dr. Mező Ferenc Gim­názium másodikos diákjai­val, az E és D osztályok KISZ-alapszervezeteinek tagjaival együtt érkezünk a fotelokkal berendezett, klub­szerű moziba. Az ifjúkom­munisták politikai vitaköré­nek rendhagyó foglalkozása kezdődik, immár tizenegyed­szer az oktatási év során. Magyar József kisfilmje, a Mi, büszke magyarok pereg. — Ki a jobb? — üvölti a vászonról a kanizsai focipá­lyán is népszerű „Kalap”, s tekintve, hogy a film a nem­zeti büszkeségünkre keres vá­laszt, ez a szélsőség nevetést fakaszt a nézők körében. Akárcsak a nagy evészeteket, a nyelv „szépségét” bemuta­tó kockák. Hamar ráhango­lódtak a gyerekek a rende­ző által sugallt mondanivaló­ra, ennek megfelelő a reagá­lásuk is. A gondolatébresztő képsorok után alakul ki iga­zán parázs vita, rendkívül aktívak a lányok. Mire el­hangzik a látottak összegzé­si, befejeződik a vitakör, észrevétlenül elsuhan a más­fél óra. — Jó propagandistáink vannak, de szerintem egyi­kük sincs olyan jó agitátor, mint egy jó rendezésű film — csatlakozik osztálytársa véleményéhez Takács Éva. — A hang mellett vizuális élményünk volt, lekötötte a figyelmünket, felkeltette az érdeklődésünket. Általános a tetszésnyilvá­nítás, a délutánjukat felál­dozó diákok egymás szavába vágva teszik le a voksukat az új módszer mellett. Az új oktatási forma ötle­a parancsnak. Üjra katona­ruhába öltöztették, bevonult, s többé hiába várták haza. A tanár rokon több mint 35 éve őrizte a naplót, de tovább már nem tudott vár­ni, mert szerinte is eljött az ideje, hogy közkinccsé vál­jon. Mert — mint indokolja — az ilyen napló a történe­lem névtelen százezrei egyi­kének tapasztalataiban is jól visszatükrözheti a történések igazságait, valós tartalmát. Ha már mások is megírták, megerősítik azokat, de min­denképpen jól világít rá egy széles réteg, a falusi magyar parasztság szegény-, közép-, kisparasztjai fiainak belső, igaz magatartására. Csonka Gyula a 2. magyar hadsereg egyik közkatonája volt. Naplója első oldalán felsorolja azokat, akikkel egy rajban irtdult útnak 1942 őszén. „Emlékszem, még ősz volt. / Az utolsó este / Mikor a kürtszó az / Indulást jelez­te. /. Kőszegi hegy mögött / Akkor tűnt le á nap / s utol­sót füttyentett / A katonavo­nat” — írta később Búcsúzás című rigmusában, amelyet a napló első lapjai őriznek, Aztán 1943. november 3-tól leírja mindazt a keservet, amelyen átesett. Megrendí- tően szép sorokban örökítet­te meg a karácsony estét az „orosz éjszakában”, s bizako­dik, hogy a „Karácsonyi an­gyal a békét elhozza — Ha­zamegyünk, Bajtárs, nemso­kára haza.’’ Naplója minden sora figyelmet érdemel, s az olvasó számára minden bi­zonnyal élményt nyújt. tének a szülője a magyar— történelem szakos dr. Hor­váth György, a városi politi­kai képzési bizottság tagja, a II/D. osztály osztályfőnöke. . — Kétkedve fogadták az elképzelésünket, aztán ben­nünket igazolt az idő. A gye­rekek élvezik ezeket a be­szélgetéseket, könnyebben megnyilvánulnak, irányítot­tan politizálnak. A propa­gandistának egy év is kevés lenne ahhoz, hogy ilyen szin­tű előadásra fel tudjon ké­szülni egyedül. A moziban nagyszerű partnerre talál­tunk, készséggel biztosították a helyiséget, a filmeket az oktatáshoz. Több iskola kö­vette a példánkat, ma már általános, hogy a témához il­lő filmekkel egészítik ki a tananyagot. A vitakörön be­lül 11 alkalommal volt vetí­tés, minden alapszervezetünk részt vett már ilyen foglal­kozáson. Udvardy Éva, az intézmény filmművészeti előadója is végignézte a kisfilmeket, részt vett a vitában. — Örömmel fogadtuk az iskolák kezdeményezését, hi­szen a filmhét a nevelés szolgálatába való állítása közös feladatunk. A politi­kai oktatás mellett azóta ál­landó vendégeink a Landler Gimnázium tanulói, akik képzőművészeti óráikat tart­ják a stúdiómoziban. Leg­utóbb a Pannónia Filmstú­dió munkatársa az animációs film készítésének titkaiba vezette be őket, s adott ko­moly segítséget a rajzolás technikájához. Ugyancsak itt folynak a filmesztétikai ok­tatások, s a Cserháti Szak- középiskola érettségire ké­szülő diákjai is ebben a te­remben nézik meg az irodal­mi, történelmi vizsgák ered­ményességéhez nagyban hoz­zájáruló filmeket. A haza­fias, honvédelmi nevelés te­rén is sikerült előbbre lép- ji.ü!nk,! ugyanis hamarosan bemutatkozik a Katonai Filmstúdió is. egy héten ke­resztül láthatják az érdeklő­dők a produkciókat. Az - is­kola része lett a mozi, s er­re büszkék vagyunk­Kaiser László Békés—Arad Kulturális együttműködés A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának képviselőiből álló delegáció március elején járt a szom­szédos Arad megyében, ahol #z Arad mqgyei szocialista nevelési és művelődési bi­zottsággal folytattak megbe­széléseket. A két megye művelődési irányító szervei az 1983-as évre az alábbi kulturális cse­réket tervezik. Június 1-én és 2-án a Békés megyei Jókai Színház vendégszereplésre utazik, egy Arad megyei énekkar és a békéscsabai Pe­dagógus női kar csereszerep­lésére nyílik mód. Júniusban a Békés megyei Ki mit tud? győzteseiből egy csoport uta­zik Arad megyébe és onnan égy 'esztrtedegyüttes érkezik hozzánk. Júliusban Békés me­gye népművészeti kiállítást rendez. Aradon, még az ara­diak iparművészeti tárlatot mutatnak be szűkebb ha­zánkban. A battonyai Ro­mán dalkör felveszi a kap­csolatot egy hasonló Arad megyei román kórussal. Ugyancsak a kölcsönös kap­csolatok keretében Békés megyébe érkezik a Periszkóp színjátszó együttes, ezenkí­vül több kulturális témában szakembercserére is sor ke­rül. Húsznyelvű muzeológiai szakszótár A budapesti Múzeumi Res­taurátor- és Módszertani Köz­pont munkatársai többnyel­vű muzeológiai szakszótárat szerkesztenek nemzetközi összefogással. A szakemberek eddig 1700 szakkifejezés francia, angol, német, ma­gyar, orosz, spanyol, dán, ro­mán, svéd, eszperantó, cseh, lengyel és portugál nyelvű jelentését gyűjtötték össze. Ügy tervezik, hogy az Aka- ' démiai Kiadónál megjelenő szakszótár húsz, esetleg hu- nyonkét nyelvű lesz. Az Állami Bábszínház eredményeiről), a bábszínját­szás teendőiről és a tervekről beszélgettünk Szilágyi . De­zső színházigazgatóval. — A bábszínház az utóbbi évekbe^ nagyon sokat har­colt az elismerésért, .a siker kivívásában különös módon inkább a felnőtt műsorok ju­tottak szerephez. Darabjaink, előadásaink döntő többsége mégis a gyerekeknek szól. Mi ugyanis nemcsak á fővárost, de az egész országot ellátjuk bábelőadásokkal. Ez igen nagy feladat, és a ránk nehe-» zedő terheket csak lassan kezdik átvállalni mások is. így a Pécsett megalakult Bó­Hogyan is kezdődött? Csendben, minden különö­sebb hírverés nélkül szervez­kedni kezdett néhány kecs­keméti ember, hogy — a TIT keretében — létrehozzanak egy kicsi közösséget. Azzal a céllal, hogy megtanulják a testvéri finn nép nyelvét, vagy a már meglévő tudásu­kat fejleszteni tudják. Mert ilyen is, olyan is akad a cso­portban, amelynek a neve január óta immár: a Finn Kultúra Barátainak Köre. Ám ennyivel nem elégednek meg. Minél jobban meg akar­ják ismerni északi rokonaink kultúráját, történetét és mai életmódját, a mindennapok világát. Rokonszenves az indulá­suk. Semmi szólam, bom­A múzeum történeti doku­mentációs gyűjteményének legkisebb, de ugyanakkor a legbecsesebb gyűjteménycso­portja a legújabbkori magyar történelem kiemelkedő idő­szakának, a Magyar Tanács- köztársaságnak emlékeit be­mutató, a kor forradalmi intézkedéseit és hagyomá­nyait hűen tükröző kiad­vány- és sajtóanyag. A mind­össze 225 darabból álló gyűj­teménycsoportot ritkaságá­nál, nagy történeti értékénél fogva védettnek nyilvánítot­ták. A gyűjteményegyüttes 160 darab könyvből, brosúrából és 65 darab sajtótermékből áll. A 160 darab könyv és brosúra közül 87 darabot a Közoktatásügyi Népbiztos­ság adott ki, köztük Lenin A polgári demokrácia és a p'roletárdiktatúra; A szovjet­hatalom legközelebbi fel­adatai ; Hevesi Gyula A kom­munista világforradalom mű­szaki és gazdasági szükség- szerűsége; Szabó Ervin A tőke és a munka harca; A kommunista rend jólétének bita együttes, a Népszínház, sőt a Mikroszkóp Színpad is hozzájárult ahhoz, hogy az országszerte megnövekedett érdeklődést kielégíthessük. — Milyen mértékben igénylik ma a bábjátszást az országban? — Az Állami Bábszínház hét önálló művészcsoportja évi’ 1500 előadást tart, s ezek­nek tavaly hétszázezer láto­gatójuk volt. Hatalmas ered­mény. Ha figyelembe vesz- szük, hogy százezer bábnéző­től jutottunk el idáig. Ekkora igény kielégítéséhez azonban országos bábszínház-hálózat­ra lenne szükség. Minden vi­déki színházunk mellett el­baszt-ikus programhirdetés, semmi nagyot akarás, átlát­szóan híg sokatakarás! Egy­szerűen azt mondták maguk­ban és egymás között: aki szeretne megtanulni egy ma­gyarral rokon nyelvet, s aki vállalja a kör munkájában a cselekvő részvételt, vagy hajlandó különféle feladato­kat elvégezni (vetítés, úti­beszámoló, előadás megtar­tása, fordítás, szervezés stb.), annak köztük a helye. Már az indulást követő he­tekben van köztük könyves- bolti eladó, postai kézbesítő, főiskolai tanái*. közművelő­dési előadó és tanítónő stb. Változatos az összetétel, ami a tagokat illeti, de re­mélhetőleg ez jellemzi majd ismétlődő programjaikat isi alapelvei; Mit adott a forra­dalom?; A Kommunista In- ternacionálé kiáltványa a vi­lág proletárjaihoz című mű­vek. A Kommunisták Magyar- országi Pártja gondozásában megjelent kiadványok közül Kun Béla írásait emeljük ki: Mit akarnak a kommunis­ták?, Ki fizet a háborúért?, Kié a föld? — mely füzetek a Kommunista Könyvtár so­rozatban jelentek meg. A KMP kiadványaként a Kom­munista Köriyvtár sorozatban megjelentekből 15 darab van a múzeum birtokában. A Szocialista—Kommunis­ta Munkások Magyarországi Pártja gondozásában jelent meg a Tanácsok Országos Gyűlésének jegyzőkönyve, valamint a Forradalmi Kor­mányzótanács és Népbiztos­ságok rendeletéi, a Tanács­köztársasági Törvénytár, melynek eredeti kötetei a gyűjtemértycsoport becses darabjai. A Kommunista Könyvtár sorozaton kívül a Vörös kelne egy-egy sajat babtar- sulat, úgy, ahogy az már ki­alakult Pécsett. — A körülöttünk lévő or­szágokban jobb a helyzet? — Sokkal, de sokkal jobb. A Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában, az NDK-ban, Ro­mániában és másutt is tucat- számra találhatók a bábszín­házak. Ezekben az országok­ban rájöttek a bábozás ér­tékére. — Végül is mi indokolja a bábozás szükségességét, szé­les körű elterjedését? — Hogy miért fontos ez? Nos, nem öncélú bábozásról van szó. A bábozás műfaja rendkívül nagy erkölcsi, esz­tétikai befolyással lehet a nagyon fogékony gyermeki fantáziára, amely később, felnőtt korban kamatozik. — Milyenek a felnőttelő­adások? — Minden felnőtt előadá­sunk eleinte kísérleti. Ilyen volt például a Bartók-műso­runk, a Szentivánéji álom,- a Sztravinszkij-est és mások is... Azóta egytől egyig el­fogadott, megkedvelt előadá­sok lettek. Most viszont kí­sérleti stádiumban van a Tiszta forrásból című pro­dukciónk, főleg avantgarde zenéje miatt, de remélhető­leg a publikum majd ezt is elfogadja idővel. Ilyen De Falla nagyon szép operájá­ból, a Don Quijote szüzséje Időnként különböző összeál­lítású műsoraikkal kiállnak a közönség elé. Elvük az, hogy keveset, cíe jót — vagyis a minőségre helyezik a hangsúlyt. Az első nyilvános szerep­lésükkel ezt bizonyították többek között. Mivel csak­nem százötven évvel ezelőtt a finnek legendás alakja, Lönnrot mester hatalmas munkával az emberiség köz­kincsévé tette a finnek örök­becsű eposzát, erről az ese­ményről évente ismétlődő ünnepségeken emlékeznek meg: ez a mindenkori Kale- vala-ünnep. Ehhez kapcsoló­dott a kecskeméti baráti kör említett megemlékezése? Mit mondjunk még? Leg­feljebb azt, hogy mostaná­ban sokféle kezdeményezés­nek lehetünk tanúi. Köztük sok olyannak is, amikor a hírverés nagyobbnak bizo­nyul, mint az eredmény. Hátha e szerény kezdet ép­pen a fordítottját eredmé­nyezi majd. Könyvtár sorozatban megje­lent írások közül három, a Munkás Könyvtár sorozat­ban megjelentek közül tíz, a Szocialista Földmívesek Könyvtárából két kötet van a múzeum birtokában. A könyv- és brosúragyűj­teményt 11 darab idegen nyelvű, a Magyar Tanács- köztársaságról szóló _ korabe­li kiadvány gazdagítja. A 65 darabos sajtógyűjte- mény-csoportban őriznek hét darab Vörös Újságot, 1 darab Vörös Katona című lapot, 9 darab Népszavát, 9 darab Proletárjog című és 16 darab Tanácsköztársaság című la­pot. A Vörös Üjság és a Nép­szava előbb a Magyarországi Szocialista Párt, majd a Szo­cialista—Kommunista Mun­kások Magyarországi Pártja gondozásában jelent meg. A Vörös Újság délutáni, a Népszava reggeli hivatalos lap volt. A Vörös Katona a Vörös Hadsereg lapjaként, a Proletárjog a Szocialista Jog- szövétség hivatalos lapjaként jelent meg. ről időre megújulni, műfaji­lag újat produkálni? — Igen, úgy vélem, képe­sek vagyunk erre. Az ellmúlt évadban is több új kezdemé­nyezéssel, produkcióval je­lentkeztünk. Ilyen volt ‘töb­bek között az ifjúsági elő­adásnak szánt Odüsszeusz, a tengerek vándora című elő­adásunk. Folyamatosan sze­retnénk bemutatni az embe­riség legnagyobb kultúrtörté­neti örökségét, érdekességeit. Megpróbáljuk behozni a színházunkba a serdülőket is. Számukra készült a Kaleva­la. Vannak másféle kísérle­teink is, így a különböző pa­raszti népszokásokból szüle­tett műsorunk, amely komp­lexitásával nagy siker volt. — Ebben az évadban is tartogatnak meglepetést? —- Lesz néhány érdekes be­mutatónk. Most azonban el­sősorban a gyerekekre gon­dolunk. A Vásári komédiá­ban, amelyet elviszünk vi­dékre is, az európai bábját- szás fő alakjait, Petruskát, Kaspert és társait mutatjuk be. Lázár Ervin könyve alap­ján készült a Berzsián és Dideki színpadi bábváltozata. A felnőttek pedig újra meg­nézhetik, ha kedvük tartja, új feldolgozásban Rejtő Jenő Szőke ciklonját, természete­sen bábszereposztásban. Szémann Béla Mozi az oktatás szolgálatában Újszerű kezdeményezés Nagykanizsán Műsoraink többsége a gyerekeké Beszélgetés Szilágyi Dezső igazgatóval alapján íródott műsorunk, a Pedró mester bábszínháza. Ennek a darabnak korábban már elkészítettük a televíziós változatát is, és a szcenikus mesterünk különdíjat kapott érte. — Képes-e színházuk idő­ilnn ol ob orr O rl iicc7niic7 a Inner orolr nú nrln rí Vm A Nógrádi Sándor Múzeumban Kútfő értékű ritkaságok 1919-ből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom