Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 18. A- Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épül a megyeszékhelyen, a Tö­rök úti iskola mögött, az új úttörőház. A létesítmény előreláthatóan az idén decemberben készül el a betegek? Hagyományos ízek, csökkentett kalóriatartalom Eszmecsere a kórházi élelmezésről Zenei élet A debreceni Kodály kórus hangversenye Szövetkezés üdülésre Egy bizonyos kor után csaknem mindenkinek vágya, hogy legyen nyaralója. Ha talpalatnyi is, de az övé a kis ház, vagy lakrész, ahová nem ér el a benzingőzös vá­ros zaja, forgataga. Bár egy­re több embernek teljesül a kívánsága, azért jónéhányan vannak még azok, akik szo­lid anyagi helyzetüknél fog­va otthon töltik szabadságu­kat, mivel nem juthatnak minden évben vállalati vagy szakszervezeti beutalóhoz. Gyógyfürdőhelyre pedig ta­lán az életben egyszer, két­szer sikerül üdülőjegyet kap­niuk. A szerény jövedelműek ál­mát váltja valóra az a nagy­szerű kezdeményezés, ami öt évvel ezelőtt a Vas megyei Bükfürdőről indult el, ahol elsőként hozták létre az üdü­lőszövetkezetet. Tagjai, az örökös üdülési iog megvásár­lásával, résztulajdonosai a felépített és a jövőben elké­szülő szállodarendszerű üdü­lőknek. Vagyis — 4 lakások nagyságától függően — mint­egy 70—90 ezer forint befize­tésével évente 28 napon át az övéké az összkomfortos egy-másfél szobás lakrész, a közös helyiségek használatá­val. E résztulajdonukkal sza­badon rendelkezhetnek, ha éppen nem veszik igénybe, kiadhatják a Cooptouriston át. Az utazási iroda ugyanis nemcsak az üdülőszövetkeze­tek szervezésével, a beruhá­zások koordinálásával fog­lalkozik, hanem idegenfor­galmi hasznosítással is: az üdülőházak lakásainak egy­negyedét a bel- és külföldi turizmusnak kötik le. Az üdülőszövetkezet önfenntartó, tehát az idegenforgalomból származó pénzből fedezi a közös költségeket, beleértve a felújítást, a fejlesztést is. A lakosságnak kedvező lehe­tőséget kínáló vállalkozási forma felkeltette az érdeklő­dést, s ma már országos üdü­lőszövetkezeti hálózat kiala­kulásáról beszélhetünk, mely­be tartozik: Bükfürdő, Zala- karos, Gyula, Hajdúszobosz­ló, Eger, Szeged, Hévíz, Agárd és Budapest. Az áfészek vendéglátó há­lózatának fejlesztésében fi­gyelemmel lesznek azokra a településekre, ahol üdülőszö­vetkezetek vannak. Egyik ötlet a másikat kö­veti. Mód nyílik például arra is, hogy a közös tulajdonú üdülőkben a le nem kötött napokon vállalatok is bérel­hetnek lakásokat, így több dolgozót tudnak majd üdül- tetni. Jó gondolat az is, hogy az országos hálózat létreho­zásával — amely egyben 15 ezer család résztulajdonossá­gát jelenti — megvalósítható lesz a szövetkezeti tagok csereüdültetése: választhat­nak, hol akarják tölteni azt a 28 napot, amire részjegyük­nél fogva jogosultak. Terve­zik, hogy majd a Coop-hotel láncba is bekapcsolják az üdülőszövetkezeteket, ezzel tovább szélesedik a választá­si lehetőség, a SZÖVOSZ szállodáiban — Mátrafüre- den, Tokajban, Sárospatakon stb. — is cserealapon üdül­hetnek a „részvényesek”. Tíz évvel ezelőtt még azt mondták volna minderre: ál­modni szépeket szabad. Most a megvalósuló tervekhez csak annyit fűzünk: úgv si­kerüljön, hogy minél több kisjövedelmű család javgt szolgálja — ahogy megál­modták. H. A. Tegnap Szolnokon, az Ál­lami Építőipari Vállalat munlkásszáillodájában, a Ma­gyar (Kórházszövetség Élel­mezési Szakbizottsága és a Szolnok megyei Hetényi Gé­za Kórház-Rendelőintézet rendezésében olyan ese­ményt bonyolítottak le, amely túlmutatott az ere­detileg elhatározott témán. A rendezvény címe: „Élel­mezési ellátás hétvégeken és ünnepnapokon a kórházban” (plenáris ülés). Ám az or­szág kórházi élelmezési szakembereinek tegnapi szol­noki eszmecseréjén jóval több dolog került szóba, mint az élelmezésügy spe­ciális területe. Dr. Gazdag Imre. a Magyar Kórházszö­vetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd az el­nöki megnyitó után, kedves Mától a fővárosban, szom­battól pedig vidéken is kap­ható az újságárusokból az Év képekben ’82 című ki­advány. A jövő héten a könyvesboltok is . megkezdik az árusítást. A szerkesztők a világ fo­tóriportereinek százezernyi felvételéből válogatták azt a 600-nál több, részben elő­ször publikált fotót, amely a 160 oldalas évkönyvben hasznosan, szórakoztatóan segíti a képi információ iránt érdeklődők tájékozó­dását. Az olvasók a kiad­vány lapozgatása közben meglepetésként, levetítteték a városról készült diaporá- ma sorozatot. Az első elő­adó Gaálné Labáth Katalin a kórházi élelmezés gépesí­téséről, a korszerűsítés sze­mélyi és objektív nehézsé­geiről beszélt, részletezve a folyamatos ellátás gépesítési szükségletét. A tanácskozás élelmiszeripari szakemberek — kínálatról szóló — kiselő­adásaival folytatódott; Be- ke György, a Hűtőipari Ku­tatóintézet munkatársa a hűtőipari termékek kínála­táról és fejlesztési lehetősé­geiről, Glant Zoltán — a debreceni konzervgyárból — a szárított termékek és le­vesporok felhasználásáról, Berki László (Békéscsaba Zöldért Húsüzem) a hús­alapú diétás készítmények időrendben csoportosítva eleveníthetik fel emlékeiket a múlt esztendő jelentős vi­lág- és hazai eseményeiről, előtérben álló szereplőiről. Az évkönyvben közölt fotók közül sok dokumentumérté­kű, évek múltán is előve­hető, reprodukáltatható. Így magáncélra és könyvtári, hivatalos használatra egy­aránt alkalmas. A kiadvány képrejtvényé­nek megfejtői között színes televíziót és sok más érté­kes nyereményt sorsolnak ki. kórházi felhasználásáról és forgalmazásáról számolt be. Több volt egyszerű meg­lepetésnél : a tanácskozás szünetében a résztvevők megkóstolhatták a Békés megyei Zöldért Vállalat Húsüzemének készítménye­it, a zsírszegény kenőmá­jast, párizsit, virslit, sonkás felvágottat, amelyék a ha­gyományos ízeket csökken­tett kalóriatartalom mellett is megőrzik. Szünet után dr. Matuz De­zső, összefoglalása hangzott el az élelmezési és dietetikai szolgálat Hetényi Géza kór­házban betöltött szerepéről, helyéről. Az előadásokat vi­ta követte, majd az ülés résztvevői megtekintették a Hetényi Géza kórház élel­mezési üzemét. NépföiskolásoK baráti találkozója Népfőiskolái baráti talál­kozót rendeztek tegnap a Vasas Művelődési Központ­ban. A népfőiskolái mozga­lom jelentőségéről és tanul­ságairól Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott előadást. A baráti találko­zón mintegy 200, egykori népfőiskolái hallgató és ok­tató vett részt. A felszabadulás előtt szá­mos haladó mozgalom bon­takozott ki. Ezek sorában is megkülönböztetett hely il­leti meg a népfőiskolákat, amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a későbbi, szo­cialista fejlődés személyi feltételeinek megteremtésé­hez. A népfőiskolák 1944 tavaszán, a német megszál­lás következtében szűntek meg. Filharmóniai koncert kere­tében hallhattuk hétfőn este Szolnokon, az 1957-ben ala­kult s azóta több mint húsz országban koncertező debre­ceni Kodály kórust Gulyás György vezényletével. . A kórusmuzsika barátai ebben az évadban harmad­szor hallhatták e kivételes hangzáskultúrájú együttest, összegezve a koncertek be­nyomásait már könnyebb ki­tapintani az együttesnek a pillanatnyi diszpozíciótól’ független zenei sajátságjait. A beszéd ritmusához simuló éneklésmódjuk és leheletfi­nom de mégis kizengő pianó- ik újra és újra elbűvölik a hallgatót. Egyformán ottho- ' nosak az önálló szólamveze­tésű polifónikus stílus és az összhangzatképző homofón stílus terén. Énekszólamaik szükség szerint hol világosan határolódnak el egymástól, hol pedig megbonthatatlan összhangzásban olvadnak egybe. Az ossz játék végtele­nül kicsiszolt. (Ám színben és erőben a tenor nem érij el a többi szólam színvonalát.) Mint egy orgona, amelyen egyetlen művész játszik, any- nyira engedelmes instrumen­tuma Gulyásnak ez a sokhú- rú hangszer. Ritmusban és dinamikában a legfinomabb, leggazdagabb árnyalások hi­hetetlen precizitással sike­rülnek. Műsorukon Kodály nagy­szabású - vegyeskari művei közül az ismertebbek és a ritkábban hallhatók egyaránt helyet kaptak. A harmincas és az ötvenes évek alkotói terméséből felhangzottak a Mátrai képek, a Jézus és a kuíárok, az Öregek, a Szép könyörgés, valamint a Zrínyi szózata és Sík Sándor Te Deuma. Az a capella műsort Illés Kálmánnak a zongora­faktúra nyári színeit felvo­nultató szólója (részletek a Kilenc zongoradarabból) és Berczelly István magánéne­kesi produkciói (Kodály két dal) színesítették. Kodály életművének egé­szében s ugyanakkor bárme­lyik művében a líra és a drá­ma kettős vonulata — az élet teljességének tükröződése­ként — a művek előadóitól is teljességet követel. A tech­nikai igényességen túl a drá­mai kifejezés intenzitását, a lélekrajz gazdagságát és fi­nomságát, az illusztrálás és karakterizálás képességét s ezerféle lírai hangot. Átélt előadásban szólalt meg a Mátrai képek. A ha­talommal packázó hegyi be­Az MHSZ Szolnok városi vezetősége és a KISZ városi bizottsága az idén is meghir­dette a „Nekem szülőha­zám ..című honvédelmi vetélkedőt. Az érdeklődők három kategóriában — külön csoportban az általános isko­lások, a középiskolások és a felnőttek — nevezhettek. A városi döntőn négy tagból jil- ló csapatok vetélkednek az első helyért, a legjobbak! a megyei döntőn képviselik majd Szolnokot. Az általános iskola felső tagozatos diákjainak’ vetélke­dőjét március 19-én 8 órakor rendezik meg a Széchenyi la­kótelepi „zöld” iskolában. A diákok először szellemi ve­télkedőn, vesznek részt, anjii- kor is — többek között — irodalmi, történelmi tojót töltenek ki, zenei rejtvénye­ket fejtenek meg. Ezt kövéti a honvédelmi akadályver­tyár, Vidróczki tragédiáját hallottuk ugyan már „betyá- rosabb” lendülettel, ám ma­radandó hatású volt, aho­gyan a basszus szólam fel­rajzolta hangutánzó konfigu­rációit a „csörög-morog a Mátrába” második népdaleor széles ellenpontjaként. A „Madárka, madárka” szerel­mi lírája, a „Sej a tari réten” évődő játékossága s a nagy­iramú táncfinálé (Két tyú­kom tavali) az emelkedő ki­bontakozás jegyében nagysi­kert aratott. Ritkán hallott csemegeként élveztük Zrínyi szózatát Ber­czelly István jól megénekelt szólójával. A kórus e műben nem a legjobb formáját hoz­ta. A drámai csúcspontok ve­szítettek erejükből, főként az által, hogy a tenor szólam nem tudta hangerővel kellő­képpen megtámogatni a mondanivaló magvát hordo­zó felkiáltásokat. Kodály legjelentékenyebb vegyeskari alkotásénak, a Jézus és a ku- fároknak perzselőbb. szub­jektivebb és élettelibb a ze­nei anyaga is. A kikristályo­sodott karmesteri koncepció nyomán feltárult e mű tech­nikai és tartalmi gazdagsága. Izgalmas volt követni,' elő­adásukban miként formáló­dik az elbeszélés az esemény­ábrázolás és a személyes megszólalás hármas síkján a kompozíció formai-drama­turgiai vonala, míg végül az elbeszélő evangélista a népet jeleníti meg.'A fugátok szen­vedélye, a templomi zűrzavar képszerű megjelenítése, a kí­gyózó ostor zenei „látványa”, s ami a legmegragadóbb volt: Kodály vulkanikus ere­jű lírájának gyönyörű meg­szólaltatása. A daliami szép­ség és a felemelő líra, vala­mint a gyűlölet és harag el­lenpontjain építkező grandió­zus mű előadása kétségkívül a legmagasabb rendű magyar kórusművészet volt. Ráadásként az 1938-ban komponált Ének Szent István királyhoz és az Esti dalt él­vezhette a közönség, mely lelkesedéssel és tisztelettel ünnepelte a karmestert és kórusát. Az interpretálás fel­fogását illetően néhány mű kapcsán ugyan merültek fel véleménykülönbségek, de ab­ban aztán egyhangú volt minden vélemény, hogy egy finoman cizellált, bravúros kórusművészet jeles képvise­lője a debreceni Kodály kó­rus. seny, melynek keretében lesz kötél- és bordásfalmászás, lövészet, kézigránát dobás. KISZ-alapszervezetek és MHSZ-klubok nevezhettek a felnőtteknek hirdetett vetél­kedőbe. A „belépő” , egy tabló elkészítése, amely a kollektí­vák névdtíóját mutatja be. A csapatok március 27-én 7.30- kor a Tiszamenti Vegyimű­vek művelődési házában mé­rik össze tudásukat. A középiskolások városi döntőjét március 29-én 13 órakor tartják a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A fiatalok elméleti ismere­tekből vizsgáznak, de számot adnak ügyességükről, találé­konyságukról is. Izgalmas já­téknak ígérkezik — ez is a feladatok közé tartozik majd — a repülő modellek készí­tése, annak kipróbálása, rö- pítése. Pillanatkép az ételbemutatóról Megkezdték a árusítását MTI fotóévkönyv Labáth Valéria Az irodalrru totó-tói a lövészetig Honvédelmi vetélkedő gyerekeknek, felnőtteknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom