Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 17. IA tudomány világa I Szép és időálló Újszerű homlokzatok A korszerű építészeti elvek nyomán kifejlesztett vázszerkezetek, térzsalus technológiák és könnyűszerkezetes rendszerek felvetették a homlokzatkiképzés új lehetőségét. A tömör és teherhordó homlokzati falakat felváltották a „köpeny”-szerű, szerelhető fém-, üveg- és vasbetonanyagú előregyártott szerkezetek, de alkalmazásra került az azbesztcement és a műanyag is. A fejlődés útja az első nagy méretű üvegportáloktól a bordás függönyfalakon, a szendvicsszerkezetű vasbeton burkolópanelokon át, a mai fém-üveg-műanyag köpenyes rendszerekig haladt. A fémszerkezetek rendkívül jó mechanikai tulajdonságaikkal és időállóságukkal hódítottak teret az építőiparban, A teljes épületeket bevonó, nagy pontosságú fém- üveg-műanyag konstrukciók kiváló hő-, hang- és vízszi- getelésűek. Az újfajta homlokzati rendszereket két alapvető csoportba sorolhatjuk: hőszigetelt alapfalra kiszellőztetett légréteg közbeiktatásával felszerelt „hideg” köpenyek, és hőszigeteléssel ellátott, külső fém- vagy műanyagburkolatú, szendvicsszerkezetű, „meleg”-panelok. A két típus nemcsak a gyárt- mánykonstrukcióban, de az összeillesztések megoldásában is eltérő. Képünkön az elsőnek említett változatra láthatunk példát, amely a továbbfejlesztés ismérveit is magán viseli. A Nyugat-Németország- ban emelt épület betonozott mellvédjét a tűznek ellenálló sztiropor keményhab lapokkal ragasztották le. Ezekre a lapokra betonba ágyazva alumínium profilsíneket erősítettek, s a Vinoflex—700 anyagból készült homlokzati burkoló lapokat felülről tolták a helyükre. A lapok lecsúszását párna akadályozza meg. Ilyen módon hátulról szellőződő homlokzati burkolatbevonat jött létre, amely a kiáramló nedvesség elszívó- dását is megoldja. A műanyag-homlokzat esztétikus, könnyen tisztítható és időálló. R dohányzás újabb kártétele A cigarettázás káros következményeiről már sokat olvashattunk. Közülük legve- iszedelmesebbek a tüdőrák-, az idült légcsőhurut- és a szívkoszorúér-megbetegedések. Az újabb kutatások a cigarettázásnak a központi idegrendszerre kifejtett hatásával foglalkoznak. Ezekben a kísérletekben száznál több fiatalember térdreflexét vizsgálták meg, és úgy találták, hogy egy gyenge nikotin-tartalmú cigaretta elszívása öt percen belül 45 százalékkal, egy erős nikotin-tartalmúé 67 százalékkal csökkentette a reflex erősségét. A huszonöt perccel később leszívott második cigaretta ugyanazt a hatást váltotta ki. Nem volt különbség az állandó dohányosok és az általában nem dohányzók között. Patkányirtó rövidhullám Víz alatti házak Biológus búvárok a tenger mélyén Néhány rágcsálófaj — főleg a patkányok, házinyulak és lemmingek — mikrohullámú besugárzásra pánikszerű meneküléssel reagál. Ezért Angliában patkányirtásra tranzisztoros mikrohullámadót szerkesztettek. A sugárzás három percen belül kiváltja a patkányban a menekülési reakciót, amelyet sem az éhség, sem a szomjúság, sem az önfenntartási ösztön nem képes elnyomni. Ha az állatok — például ketrecbe zárva — nem tudják magukat a sugárzás alól kivonni, akkor 15 percen belül idegösszeomlás következik be náluk, amely tartós magatartásváltozásokra vezet. Ezenkívül mind a hímek, mind a nőstények meddőkké válnak. Az emberekre és a legtöbb állatfajra (kutya, macska, madár) a mikrohullámú besugárzás veszélytelen. A Szovjet Tudományos Akadémia Távol-keleti Kutatóközpontjának búvárait látjuk a képen, amint a Csendes-óceán sekély vizű fenekéről ikorall képződményeket gyűjtenek laboratóriumi vizsgálatok céljára. Az óceánok kisebb és nagyobb mélységeinek megismerését gyakran a világűr meghódításához hasonlítják. A kozmikus térséghez hasonlóan a tenger mélye is roppant jelentőségű az ember számára. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunióban tengerkutató járművek sorozatát fejlesztették ki. A szovjet óceán kutatás már jelentős tengeralattjáró flottával rendelkezik. Ezek egy része önjáró, másik részük felszínről vontatható víz alatti siklóhajó, Számos távirányított robotszerkezet is segíti az óceánkutatók munkáját, például a Sever—2, a Seif—1, a Tyetyisz, az Argusz, a Tinro—2, az Atlant—1, és Atlant—2 víz alatti járművek. Ide sorolható a Ben- tosz—300. a világ egyik legnagyobb kutató tengeralattjárója, amelynek a fedélzetén 14 ember dolgozik. Víz- kiszorítása 500 tonna. Köny- nyűbúvárokat is ki tud bocsátani zsilipkamráján keresztül. „Víz alatti házak” segítségével nemcsak az embert szoktatják ehhez a környezethez, hanem állandó megfigyeléseket végeznek kis tengermélységben az élővilággal kapcsolatban. Némelyik víz alatti ház víz alatti konyhákért művelését célozza. A halászati kutatást szolgáló tengeralattjárók a halász és rákfogó hajókat segítik. Szupergyors vasutak Csendes írógép Az NSZK-ban végzett kísérletek azt mutatták, hogy olyan irodákban, ahol a zaj állandóan meghaladja a 25 decibelt, a munkateljesít mény a csendes irodákban elérthez képest 25 százalékkal kisebb, és a hibaszázalék is rohamosan nő. Az irodahelyiségek fő zajforrásai az írógépek. Az egyik ludwigshafeni (NSZK) cég, amely már vadászgépek számára is állított elő hatékony zajtompítókat, most zajcsökkentő írógépburkolatot szerkesztett, amely a gép zaját szabályszerűen bekeríti és lefogja. A burkolat acélbádogból készül, hangelnyelő anyaggal van bélelve, és átlátszó műanyag fedi. Hatékonysága még a hivatásos zajszakembereket is meglepte: a laboratóriumi mérések szerint az írógépzajt 1,5 méter távolságban 11—13 decibellel csökkenti. A burkolat alól csupán tompa mor- mogás hallatszik. A különösen zavaró magas hangokat a berendezés majdnem teljesen elnyeli. Fűtött cipők Japánban összetett talpbetétet készítettek, középső részéből kilógó fonállal. A fonal megrántásával átszakad a belső elválasztó lap, két vegyi anyag egyesül és hőt fejleszt. Ez a rendszer egy hétig biztosítja a cipő kellemes ihőmér. .ékletét. Az USÁ-ban villamos elemet szerkesztettek bőleadóval. A berendezés a talpban és a sarokban helyezhető el. Fűtési időtartama 1—2 hónap, aszerint, hogy hányszor helyezik el a cipőben. Angliában a cipősarokba betolható fűtőcellát készítettek, amely akkumulátorral működik. Egy heti használat után dugós csatlakozón feltölthető. A Szovjetunióban fűtött korcsolyával kísérleteznek. A hőfejlesztőt a korcsolya egyik üreges részében helyezik el, és ez nemcsak a lábat melegíti, hanem a korcsolya talpára is sugároz ki hőt. Szovjet szakemberek szerint ez a korcsolya „sokat ígérő”. A vasút jelentősége világszerte ismét megnövekedett. Hogy versenytársaival — a légi és a közúti közlekedéssel — lépést tarthasson, különösen a városközi utazási sebességet igyekeznek új típusú vonatokkal állandóan növelni. Ezidáig a nagy sebességű vasúti közlekedés alapja a villamos- és a Diesel-vontatás volt, újabban azonban a gázturbinás von - tatás elterjedése figyelhető meg. Több országban a városközi járatok egyes szakaszain már nem ritkaság a 160—180 km óra csúcssebesség, s a 130 km őrá átlagsebesség már szinte normálisnak tekinthető. Az ilyen és ennél nagyobb sebességek élérésének egyik fő feltétele a pályák megfelelő állapota. A hézagmentes, hegesztett síneket mindenütt betonaljzatra fektetik és a kis sugarú kanyarokat kiiktatják a vasúti pályából. A legkorszerűbb jelzőberendezés-rendszer kiépítése is elengedhetetlen a nagy sebességű vasúti pályák mentén. A legnagyobb vasúti hagyományokkal rendelkező országban, Angliában a szupergyors szerelvények építésének két irányzata van. A HST (High Speed Train) szerelvényeknél a hét darab modern személykocsit két dízelelektromos, 3730 kW'névleges teljesítményű motorkocsi fogja közre. Az APT (Adven- ced Passenger Train) szerelvény az előzőnél jóval korszerűbb vonattípus. A 21 méter hosszú motorkocsi burkolata alumíniumlemez, váz- szerkezete pedig alumíniummal bevont négyszögletes acélcsövekből készül. Igen könnyű szerkezetet tesz lehetővé, és gazdaságosan szabhatók, hegeszthetők a váz- szerkezet elemei. A Leyland- gázturbinával hajtott motorkocsi 250 km'óra sebességgel vontatja a szerelvényt. Ez az a sebességi határérték, amelyet a jelenlegi vasúti pályák még elbírnak,- s alighanem az acélsín — acélkerék kombinációnak is ez a végső sebességhatára. Kénünkön az erősen áramvonalas, szupergyors APT- szerelvény egyik kísérleti összeállítását láthatjuk, amelynél a gázturbina egy dinamót forgat, amely árammal lát ja el a tengelyeket kü- lön-külön meghajtó egyenáramú motorokat. Jelentése: turbán A tulipán története A liliomfélék családjába tartozó tulipánnemzetségnek eredetileg mintegy 50 faja ismert. Neve a perzsa „toliban”-ból származik, amelynek jelentése: turbán, s nyilvánvalóan a virág alakjára utal. A kecses virág valószínűleg ázsiai eredetű, a sztyeppeken volt az őshazája. Onnan a perzsák és a törökök útján került Közép-Európába, majd még nyugatabbra, Német- Alföldre 1557-ben jutott el a tulipán, ahol csakhamar annyira megkedvelték, hogy termesztése rendkívül intenzívvé vált. A krónika szerint a hollandok 1629- ben már ezer fajtáját ismerték és termesztették. Hollandia lett a tulipán új hazája. Botanikai szempontból is nagyon érdekes a jelenség, ugyanis a tulipán rendkívüli alkalmazkodóképességéről tanúskodik. A sztyeppek száraz éghajlata után nagyon otthonosan érezte magát a hollandok ■tengermelléki, csapadékbarji bővelkedő földjén is. A tulipánok alapvető palettáját a következő színek alkotják: fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín, piros és fekete-piros. E színek kombinációjával jönnek létre az új színek és a különféle minták. A változatosságot a virág alakjának és nagyságának különbözőségei is növelik; lehetnek teljesek, simák, fodrosak stb. A tulipánt a hagymáról szaporítják. Csak a nemesítés, az elsődleges nemesítés alkalmával szaporítják magról, ami meglehetősen hosszú ideig tart: hét év is eltelik, mire a magból a növény kivirágzik. Hollandiát egyelőre még egyetlen országnak sem sikerült megelőznie a tulipántermesztésben. Egy kooperációs megállapodás értelmében hazánkban is foglalkoznak a holland tulipánhagymák szaporításával. Képünkön: egy e célra létesített szabadföldi kertészet életébe pillanthatunk be a virágzás időpontjában.
