Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-12 / 36. szám

Nemzetközi körkép

1983. FEBRUÁR 12.

H barátság méri

E napokban

A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat kőolajfinomítója a Szovjetunió segítségével épült, s a feldolgozandó nyersanyag jelentős részét a Barátság olajvezetéken kapja

széleskörűen . emlékeznek meg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság dolgozói az 1948 február 18-án Moszkvában aláírt első szovjet—magyar barátsági,

együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulójáról.

Visszaemlékezve e neves jubileumra, mely valóban történelmi fordulóvá vált, sok minden jut eszembe: a

Magyarország felszabadításáért folytatott nehéz harcok, melyekben a szovjet hadsereg tisztjeként magam is részt vettem, majd a háború után újságíróként a Magyar Népköztársaságban tötött évek.

Visszaemlékszem a budapesti csepeli kombinátban tett utolsó látogatásomra és a vállalat párbtizottságának titkárával folytatott beszélgetésemre. Beszélgetőtársam a kombinátot és a Szovjetuniót összefűző számtalan szálról beszélve megemlítette, hogy a csepeliek és a fiatal szovjet köztársaság közötti barátság még 1919-ben született, amikor Lenin és Kun Béla a Vörös Csepel rádióállomás útján váltott táviratot- „E barátság proletár internacionalista szelleme — amint hangsúlyozta a pártbizottság titkára — különösen kifejezően mutatkozott meg, miután a szovjet hadsereg 1945-ben felszabadította hazánkat a hitlerista megszállás alól. A szovjetek segítettek a csepelieknek is, hogy rövid idő alatt helyreállítsák vállalatukat és megszervezzék a termelést. A Szovjetunió az ezt követő években legmegbízhatóbb és leghűségesebb partnerünk maradt.”

Ahogy beszélgetésünk egyre jobban kibontakozott, lelki szemeim előtt megjelentek a háború utáni első napok Magyarországon. A szovjet katonai parancsnokságnak bonyolult problémákét kellett megoldania. Élelmeznie kellett az éhes embereket, helyre kellett állítani a vízszolgáltatást és a közlekedést, meg kellett teremteni az átkelés lehetőségét a Dunán, megszervezni az emberek normális életét.. A szovjet katonák a magyar hazafiakkal, mindenekelőtt a magyar kommunistákkal közösen energikusan hozzáfogtak e halaszthatatlan feladatok megoldásához. Ugyanebben az időben a Szovjetunióból — amely ezekben a napokban maga is jelentékeny gazdasági nehézségekkel küzdött — Magyarország címére vetőmaggal, élelmiszerrel, igavonó állatokkal, szénnel, gyapottal, gyári és üzemi felszereléssel rakott vagonok indultak útnak.

Az első szovjet—magyar kölcsönös áruszállítási

egyezményt 1945 augusztus 27-én írták alá, majd két év múlva a Szovjetunió és Magyarország hosszúlejáratú egyezményt kötött az áruforgalomról és a kifizetésekről- Ez nemcsak nagy, de minőségileg új lépést jelentett a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésében.

Mindez azonban afféle előkészítése volt az 1948-as évnek. Az ekkor kötött szerződés kiemelkedő szerepet játszott a szovjet és a magyar nép barátsága sokoldalú megerősítésében. Megvetette az alapját az új típusú kapcsolatok fejlesztésének, hatékonyan elősegítette a kommunizmus és szocializmus fejlesztését országainkban. E dokumentum legfontosabb alapelveit fejlesztették tovább az 1967 szeptember 7-én Budapesten aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben. Ez tükrözte a szovjet—magyar

Cikkünk szerzője a Szovjet- unió Hőse, aki részt vett a Budapest felszabadításáért folytatott harcokban, majd újságíró, a Fáklya főszerkesztője volt hazánkban. Jelenleg az APN vezetőszerkesztője Moszkvában.

kapcsolatok fejlesztésének megnövekedett lehetőségeit és új távlatait, amelyekre ma a teljes bizalom, a nézetek és tettek egysége jellemző.

Az első kereskedelmi szerződés óta hihetetlen mértékben növekedtek a Szovjetunió »és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok. A, Szovjetunió és Magyar- ország közötti áruforgalom 1947 végén 30 millió rubel volt, 1982-ben pedig meghaladta a 7 milliárd rubelt- Magyarország külkereskedelmének egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítja. A Szovjetunióba irányuló .magyar export az ország nemzeti jövedelmének 15—17 százalékát adja. Az export csaknem felét gépek és ipari berendezések alkotják, többek között a Szovjetunió a híres magyar Ikarusz autóbuszok ■ egyik legfontosabb vásárlója. Az Ikarusz gyár termelésének felét a Szovjetunióba exportálják.

fl Szovjetunió

fedezi Magyarország olajimportjának közel 80 százalékát, vasérc behozatalának 90, hengerelt fémáru importjának 70 százalékát. A Szovjetunióból Magyarországra műtrágyát, különböző mezőgazdasági berendezéseket és gépeket is szállítanakA magyar mezőgazdaság egyébként jelenleg a világ egyik legproduktívabb gazdasága. A szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett magyar parasztok széleskörűen felhasználták a Szovjetunió szövetkezeti fejlődésének tapasztalatait- A szovjet tudósok megosztották magyar barátaikkal a nagy terméshozamú búza. napraforgó és más mezőgazdasági kultúrák kifejlesztésében elért eredményeiket. A szovjet Be- zosztaja búzafajta valóságos fordulatot jelentett a terméshozam növelésében Magyarországon. Több ezer szovjet traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép segíti a magyar mezőgazda- sági dolgozókat a korábban soha nem látott termés- eredmények elérésében.

Több száz nagyszabású ipari objektum épült a Szovjetunió segítségével. Elegendő ha a Dunai Vasműre, a székesfehérvári könnyűfémműre, a tiszai és borsodi vegyi kombinátra, a százhalombattai olajfinomítóra, az ajkai és almásfüzitői timföldgyárra, a solti rádióállomásra, a budapesti metróra. a paksi atomerőműre gondolunk. melynek első egysége már megkezdte működését, A magyar golyóscsapágy gyártás születése a debreceni gyár építésével függ össze- Énnek terveit a Szovjetunióban szovjet szakemberek készítették és a berendezések zöme is országunkban készült. Az elmúlt években felújított üzem Magyarország egyik vezető vál- lalataAlkalmam nyílott 1978 elején az első magyar földi űrfigyelő állomás megnyitó ünnepségén résztvenni. Az Intenkozmosz rendszerhez

tartozó állomást a Szovjetunió műszaki együttműködésével szovjet szakemberek segítségével tervezték és építették. Az állomás üzembehelyezése lehetővé tette Magyarországnak-, hogy a szovjet mesterséges hol* rt dák segítségével közvetlen televíziós kapcsolatot tel" repíthessen a szocialista közösség valamennyi országával.

Magyar barátaink szerint a fejlett szocializmust építő ország gazdasági fejlődésében hatalmas szerepet játszanak az olyan nagyszabású hosszúlejáratú államközi szerződések, mint a timfölddel és -alumínium gyártással kapcsolatos egyezmény, az olajszárriíazékok és feldolgozásukra vonatkozó kooperáció. Ma a Szovjetunióval Magyarországot a Druzsba—I. és a Druzsba— II- olajvezeték, valamint a Barátság gázvezeték és három magasfeszültségű távvezeték köti össze. A két testvéri kapcsolatokban fontos szerepet kap a műszaki együttműködés is- Az erről szóló első egyezményt 1949 júliusában írták alá. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködés sokoldalú. Arra hivatott, hogy biztosítsa az energia és nyersanyagfelhasználás hatékonyabbá tételét, az egységesített alkatrészekből és gépcsoportokból összeszerelhető nagy termelékenységű új gépek és berendezések előállítását.

A két ország kölcsönösen előnyös együttműködése előtt újabb távlatokat nyit az 1980 -márciusában aláírt és 1990-ig érvényes hosszú- lejáratú szakosodási és kooperációs program. Az 1981— 1985-ös népgazdasági tervek egyeztetésekor mindkét ország jelentős mértékben támaszkodott a már meglevő 33 egyezményre, amelyeket e hosszúlejáratú program alapján megkötöttek vagy meghosszabbítottak. Nagy lendületet kaptak a kulturális és művelődési kapcsolatok. Évről-évre nő a kölcsönösen kiadott könyvek példányszáma, fokozódik az egyetemi hallgatók cseréje egyre több filmet, színházi előadást és sportküldöttséget irányítunk egymás' országaiba- Évről-évre egyre jobban fejlődnek a szovjet és a magyar emberek közötti közvetlen kapcsolatok, növekszik a turista utak száma, a szakembercsere mind szovjet, mind magyar részről.

Beszélgetésünket

a csepeli pártbizottságon lezajlott találkozó elmesélésével kezdtük. Késő este volt már, amikor beszélge-. tésünk befejeződött. A város felett ezernyi lámpa égett, fényesen világítottak a díszes reklámok és kirakatok. A Gellért-hegyen nappali fényben úszott a fel- szabadulási emlékmű, a két testvéri nép örök és megbonthatatlan barátságának szimbóluma.

Nyikolaj Zabelkin

EURÓPA

Derűlátóan vagy borúlátóan ítélhetjük meg az európai helyzetet? Minél tovább töpreng efölött az ember, annál több érvet talál — mindkét oldalra. Ha időben visszatekintünk, tavaly, tavalyelőtt mélyponton volt a kelet—nyugati viszony. A múlt év végén és az idei elején reménykeltőén változott a politikai légkör. Már a madridi Európa-értekezlet résztvevői is (kevés kivétellel) hasznos türelmetlenséggel ültek asztalhoz: véget kell vetni

a huza-vonának. De ami a legfontosabb; a Szovjetunió nagyvonalú decemberi javaslatával felcsillant a lehetőség, hogy az európai rakéta-probléma kimozdul a holtpontról. Januárban, a Varsói Szerződés vezetőinek találkozójáról kiadott nyilatkozat imponálóan vázolta * fel az együttműködés távlatait. A gondolat, hogy a két szövetségi rendszer szerződésben mondjon le az erőszak alkalmazásáról, olyan jóindulatot tükrözött, hogy erre már nem lehetett rideg elutasítással válaszolni- Minden fővárosból a figyelem és a megértés szavai hangzottak.

Az időmeghatározások a „tavaly-tavaily- előtt” meg az „idén” között nincs éles határ. Nem úgy .képzelendő, hogy akkor minden rossz voJfc. egy meghatározott napon pedig egyszeriben mosolyogni kezdett a Nyugat- Tavaly .-tavalyelőtt se tetszett sok nyugat-európainak, még jelentős kormányférfiaknak sem az amerikai konok- ság, tavaly-tavalyelőtt sem kívánták a

/

két nagyhatalom viszonyának túlzott kiéleződését; a békemozgalmak is régóta hívnak az utcákra tömegeket. Mi okozta hát a helyzet javulását? Két hatásnak köszönhető, hogy az amerikaiak valamivel engedékenyebb kijelentéseket tesznek: az új szovjet és szocialista javaslatoknak, és a nyugat-európaiak nyomásának Washingtonra. Most a mérleg nyelve a bizakodás felé billen. De nézzünk csak bele ebbe a serpenyőbe: van-e ott valami kézzelfogható? Eddig semmi. Lehetőségek és vágyak, hogy a nemzetközi feszültséget ismét enyhülés váltsa fel.

Mi ad mégis fogódzót a megoldást kereső gondolatnak? Éltet az a józan megfontolás, hogy a tengerentúl sem akarnak katasztrófába taszítani sem bennünket, sem önmagukat. Biztat a tudat, hogy a szocialista országok higgadtan, és mint az utóbbi hetek különös világossággal mutatták, rugalmasan politizálnak, nemcsak saját érdékeiket veszik figyelembe, hanem a másik oldal szempontjait is- Végül létezik, határozottan érvényesül az Európa-tudat. Itt élünk, ezen a földrészen, keletiek és nyugatiak egy csónakban. mely, ha elsüllyed, együtt fulladunk meg. Ez az európaiság a legnehezebb időkben is megmutatkozik- Ha a békéről és az együttműködésről van szó, a földrész államai ezt állítják az első helyre. A részletkérdésekben volt, van és lesz tömérdek ellentét s vita, de a többezeréves európai kultúra és összetartozás védi önmagát.

Tatár Imre

CIPRUS

rrr____Ifi

A

z elnökválasztás tétje

Elnökválasztásra készülődnek Cipruson, a Földközi-tenger kicsiny, ám stratégiailag annál fontosabb szigetén. Helyesebben szólva — s kifejezve rögtön az ország alapproblémáját, tragikus megosztottságát — csak a lakosság mintegy 80 százalékát kitevő görög népesség járul holnap az urnához. A voksolás tétje: megerősítik-e tisztségében az eddigi államfőt, Szpirosz Kiprianut.

Cipruson a . helyzet 1974 óta szinte semmit sem változott Akkor, a görög fasiszta junta által bátorított jobboldali államcsínykísérletre válaszul foglalta el török katonaság a sziget északi

A sziget térképe

részét, ahol 1975 elején egyoldalúan kikiáltották az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot,” Jelenleg is a terület több mint egyhar- mada tartozik fennhatóságuk alá, bár a török népközösség csak a lakosság körülbelül 18 százalékát teszi ki, (Az egyenlőtlenségen egyébként Ankara betelepítésekkel igyekszik javítani.)

Ciprus a nemzetközi jog szerint ma is egységes állam, tagja az ENSZ-nek, sa török mini-álliamot az anyaországon kívül sehol nem ismerték el. Ám az egységnek csak a látszata maradt fent. 1981 közepén a parlamenti választásokat is külön rendezték, s az azóta eltelt idő sem hozott előrehaladást.A hosszú évszázadokra visszanyúló nemzeti, etnikai és vallási konfliktusok, valamint Athén és Ankara háttérben meghúzódó ellentétei — nem is szólva a NATO érdekeltségéről, a támaszpontok kérdését szem előtt tartó nyugati rendezési javaslatokról — eleve megnehezítették a két népcsoport megegyezését. Az ENSZ égisze alatt évek óta folyó közösségközi tárgyalások sem vezettek eredőiére. A résztvevők kölcsönösen elutasították egymás javaslatait, hisz a görög ciprióták célja az egység megőrzése, a központi kormány szerepének erősítése, míg a törökök a két tartomány Önállóságát növelnék a létrehozandó föderációban Nicosia rovására.

A veszélyes holtpontról a közelmúltban két kísérlet igyekezett kimozdítani a ciprusi válság ügyét. Először a Görögországban hatalomra került szocialista kormányfő, Papandreu jelentette be, hogy „világméretű diplomáciai offenzívát” indít, s . elAz újraválasztásért küzdő Kiprianu elnök

fogadta a Szovjetunió által már régen javasolt nemzetközi konferencia gondolatát, Üj esélyt hozott a kialakult realitásokat messzemenően elfogadó Waldheim-terv is. Ennek alapelveit — igaz fenntartásokkal — mindkét népközösség vezetői elfogadták.

A tárgyalások alapján tavaly lassan körvonalazódni kezdett a megegyezés. A kiszivárogtatott tervezet szerint a. leendő független, szuverén és el nem kötelezett Ciprus két, kiterjedt önkormányzattal rendelkező tartományból állna, de a szövetségi nemzetgyűlés törvényei egyaránt érvényesek lennének. A központ; kormány kezében a kül- és katonapolitika intézése maradna. A tartományok külön képviselőházzal, rendőrséggel és zászlóval rendelkeznének, megtartanák saját nemzeti ünnepüket, A hivatalos nyelv a görög, török és az angol lenne.

A tervezet — bár valószínűleg tartalmazza az elengedhetetlenül szükséges

komprosszium elemeit ■— mégsem vezetett frontáttöréshez. A szigeten ma is ENSZ-erők állomásoznak, a

A török ciprióták vezetője, Kauf Dcnktas

fegyverszüneti vonalak szinte határrá merevedtek, nincs kilátás a területi engedmények. s a menekültek ügyében sem. Ezért nagy jelentőségű, ki győz a mostani választáson. Az elnök személye ugyanis messzemenően befolyásolhatja a további kibontakozást. A legnagyobb párt, a kommunista AKEL úgy döntött, hogy nem indít saját jelöltet, hanem Kiprianu mellett áll ki, támogatva a szuverenitásért, a demokratikus, el nem kötelezett Ciprusért folytatott tevékenységét. Hasonló célkitűzésekkel indul .Lisszaridesz, az Egységes Demokratikus Szövetség plnöke. Kiprianu fő vetélytársa rajta kívül Glavkosz Kleridesz, a jobboldali Demokratikus Tömörülés Ameri ka-barátságáról ismert elnöke. Az ő elképzelései jóval közelebb állnak a nyugati rendezési tervekhez, így valószínűleg új irányt hozna a sziget kül- és belpolitikájában egyaránt. Á megfigyelők azonban egyetértenek abban, hogy a voksoláson Kiprianu indul a legnagyobb eséllyel.

Szegő Gábor

összeállította: Majnár József