Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-10 / 34. szám

1983. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében naponta több száz nyomtatványt fűznek össze. Képünkön Perge Éva ügyviteli anyagokat köt Léleknyugtató barokk zenei est A Szolnoki szimfonikus zenekar és a debreceni Kodály kórué közös hangversenye Szolnokon ________________1983-BAN •______________ T ovább fejlődik az egészségügyi és a szociális ellátás Étre az esztendőre a megyének az egészségügyi és a szociális ellátás megoldására 885 millió forintja van. Ez a pénz módot nyújt az alapellátás elért színvonalának meg­tartására, fedezi a meglevő 3099 kórházi ágy, a 194 csecse­mőotthoni, a 250 egészségügyi gyermekotthoni, a 2554 böl­csődei, az 1461 szociális otthoni hely, az 51 öregek napközi otthona, valamint a járóbeteg-ellátás — a napi 1211 szak­orvosi óra, a napi 205 üzemorvosi óra, a 220 orvosi körzeti és az egyéb egészségügyi ellátást nyújtó intézmények — fenntartásának költségeit. Emellett fedezetet nyújt a szep­tember 1-én munkához látó új egészségügyi intézmények orvosi körzetek működtetéséhez is. Két barokk mű magyaror­szági bemutatójával gazdago­dott koncertéletünk. Gulyás György vezényletével a Szol­noki szimfonikus zenekar kamaraegyüttese (18 vonós), a debreceni Kodályt kórus és élvonalbeli énekes szólisták együttes produkciójaként él­vezhettük a háromszáz éves kottaálmukból életre keltett műveket: A. Bononcini Sta- bat Mater és Händel Te Deum című oratóriumait. A koncert kettős öröm. Az egyébként is lelkes Szolnoki szimfonikus zenekar sokat profitálhat a vendég karna­gyokkal való közös munkából (az idén ez már a második alkalom), ugyanakkor tovább tágította repertoárjának stí­luskörét is. A világban ma reneszán­szát éli a barokk muzsika, mintegy újra felfedezte ma­gának a 20. század embere. A betetőző barokk szellem­óriásainak — Bach, Händel, Vivaldi — műveivel gyakrab­ban találkozhatunk, de a maguk korában kisebb hír­névre szert tett pályatársak műveivel alig, a közép ba­rokkról már nem is beszél- ve. A régi muzsika kertjé­nek virágzása mintegy húsz éve kezdődött a nagyvilág­ban (Ausztria, Benelux-álla- mok, USA), hazánkban az utóbbi néhány évben. A kor­hű, autentikus előadásmód­ra törekvés a barokk művek újraértelmezését, az előadói konvencióktól való elszaka­dást igényel, azaz ismerni kell a kottából nem mindig kiolvasható, korabeli előadói szokásokat. (Igen nagy és hozzáférhető irodalma is van már a barokk előadásmód­nak.) A barokk szellemű közös muzsikálás valami egészen egyedülálló, különleges mű­faj. Áttetszőén csengő, vilá­gos hangzásképet igényel — ahol mindegyik hangszer az ossz- és az egyéni hangzás követelményeinek tesz egy­szerre eleget — hajlékony­ságot, könnyedséget, a beszéd lejtéséhez hasonlítható lük­tető mozgást, érzelmi hul­lámzást. Hogy ennek a zené­nek megszólaltatásához mennyire alkotó muzsikus­nak kell lenni, azt példáz­hatja a következő: ha ponto­san a kotta szerint játszanék le a művet, majd ezt össze­hasonlítanánk egy barokk szellemű előadással, nem hinnénk el. hogy ugyanazt a« művet hallottuk. A pontos ritmusú (értsd: szigorúan kottahű) előadás ebben a'mű- fajban nem nevezhető erény­nek. Erény viszont a dekla- máció tisztasága, vagyis a világos, érthető tagolás, a kifejezés függvényeként al­kalmazott vibrátó, úgy hang­szeren, mint az énekhanggal, a jól artikulált, s helyenként dramatizált szövegmondás és vokális fantázia. Ez a bel cantó technika, melynek Gu­lyás György avatott kezű mestere. Alapvetően vokális beállítottságát az is jelezte, hogy a hangszereket is éne­keltette, ugyanakkor inten­zitástöbbletet inkább csak a kórustól kért, s a zenekartól nem, melyet így visszafogott játékra késztetett. Az inten­zitástöbblet elmaradása né­melykor felbillentette kó­rus és zenekar hangzásegyen­súlyát. Nagyobb decibelekhez szokott fülünknek azonban kellemes volt az intimebb hangvétel, mely a művek sok pontján nem nélkülözte a lendületet és erőt sem. A koncert maradandó él­ményét Antonio Bononcini (1675 vagy 1677—1726, Hän­del kortársa) Stabat Mater című oratóriumának előadása hozta. Bononcini zenéjét ne­mes érzelmekkel telt dalla­mosság, könnyedség és fo­lyondárszerű szólamszövés jellemzi. Gulyás György vezetésével Bononcini muzsikájában ér­zelmekben és kifejezésekben gazdag zenei anyagot láttak- láttattak az előadók. A kar­nagy koncepciójának legfon­tosabb vonása a zenei dekla- máció kiemelése és általá­ban a mű drámaiságának hangsúlyozása volt, a drá­mai jelzőnek nem roman­tikus, hanem barokk értel­mében. Gyakran élt a barokk előadásmód egyik alapvető jellegzetességével, a feszült­ségoldás megvalósításával. Jól eltaláltnak éreztük a té­telek tempóját, karakterét, egyszóval a zene léptékét. Tanúi lehettünk azonban túlzott lassításoknak is, me­lyek megtörték a folyama­tosságot. Karmesteri erényei elsősorban a kórustételekben kamatoztak, melyeket áradó folyamatosság, hajlékony dallamívek, s a természetes könnyedség jellemeztek. Az oldások-feszültségek és az éppen fontosabb szólamok klasszikusan kirajzolódtak. Az énekes szólisták pro­dukciói stilárjsan és techni­kai színvonal tekintetében sem voltak egységesek. An­dor Éva (szoprán) csengő színnel kevésbé intenzív vibrátóval énekelt, s ezt a barokk zenéhez ideális hang­matériát biztos intonációval kezelte. Keönch Boldizsár (tenor) virtuóz technikájá­ról és stílusismeretéről győ­zött meg bennünket. Jeremiás Margit (alt, Brüsszelből) nem a legjobb hangi diszpozíció­ban énekelt, bizonytalanul intonált, s ezt a tényt még kivételes szépségű hangja sem tudta feledtetni. Áriái­nak érzéssel teli deklamatori- kus előadása sejtette csak velünk, hogy otthonosan mo­zog a barokk világában. Kár, hogy szenvedélye helyenként szenvelgésbe csapott át. Ütő Endre (basszus) operai ma- nirjai illettek bele legkevés­bé az előadás egészébe. A zenekar kulturált játék­kal, színvonalas teljesítményt nyújtott, úgy a tuttikban, mint a kamara jellegű ré­szekben. Fegyelmezett, ren­dezett játékuk és alkalmaz­kodó készségük általában is, a szólóének-kíséretekben pe­dig különösen imponáló volt. A zenekaron belüli kamara- együttes muzikálisan, köny- nyedséggel oldotta meg fel­adatát. Emlékezetes Somos- né Sűrű Erzsébet változatos artikulációjú hegedűjátéka, Sindelné Torma Erzsébet hajlékony csellóhangja, ‘ So­mos János (nagybőgő) mindig pontos és nagyon muzikális játéka. A Hándel-mű moz­gékony trombitaszólóit fé­nyes hangon, tisztán intonált előadásban hallhattuk Sza­bó Sándortól és Kelemen Jó­zseftől. A csemballónál Ko­vács Endre működött közre. A bemutató élményén túl mindent egybevetve az volt az érzésünk, hogy az énekes szólisták kiegyenlítettebb színvonalú teljesítménye az előadás javára szolgált vol­na, s hogy a zenekar és énekkar biztos Hangszertu­dása, muzikalitása és fegyel­me potenciálisan ennél a koncertnél jobb produkció lehetőségét rejti magában, s feltehetőleg a barokk zene számára ideálisabb akuszti­kai térben, például a Galé­riában hatványozottabban érvényesült volna e zene fé­nye és melegsége. Az előadó­kat lelkesen ünneplő közön­ségtől ráadásszámmal a Ko­dály kórus búcsúzott Bach fúgájának (a Jesu meine Freude-ból) előadásával. Az idén tovább fejlődik a megye egészségügyi és szo­ciális ellátása. Az egészségügyi beruházá­sok legjelentősebbje a me­gyei kórház központi ellátó épületének építése. A befe­jezési határidő május 31. Ezt követően kerül sor a radio­lógiai osztályon a technoló­giai szerelésekre. Emellett még tart a kórház 3 ezer adagos élelmezési egységé­nek létesítése is, A megyei kórház említett beruházásai­ra 69 millió forintot költe­nek. Javában folyik az in­tézetben a régi épületek re­konstrukciója: a volt szülé­szeti, a gyermek-, az ideg-, a sebészeti osztályok kor­szerűsítése, erre várhatóan 21 millió forintot fordítanak. A jászberényi kórház re­konstrukciójára 2,8 millió fo­rint áll 'rendelkezésre, első­sorban arra, hogy a krónikus osztályon a betegellátás min­den tekintetben megfelelő legyen. Korábban már írtunk ar­ról, hogy a Gyógyszertári Központban új raktár épül, ehhez a megyei tanács az idén állami támogatásból 3 millió forinttal járul hozzá. Ebben az'évben is sor kerül egészségügyi gépek, műsze­rek vásárlására, összesen 4 millió forint értékben. Gimnázium a külföldi magyar diákoknak Külföldön élő magyarok gyermekei kezdik meg ta­nulmányaikat szeptemberben a kőszegi Jurisics Gimnázi­umban: a Magyarok Világ­szövetségének kezdeményezé­sére nyílik módjuk a máso­dik, harmadik generációs magyaroknak hazánkban érettségizni, s közben jól el­sajátítani szüleik, nagyszüle- ik anyanyelvét. Hogy az ősz­szel érkező első diákokat fo­gadhassák, bővítik a gimná­zium leány- és fiúkollégiu­mát, Az iskolában már ta­valy kialakították a nyelvi labort, s készülnek a speciá­Az idén elkészül Szolnokon a Széchenyi lakótelepen a 80 kisgyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde — erre a beruházásra az idén 11 mil­lió forint áll rendelkezésre — és elkészül, még az első félévben, a kunszentmártoni 40 személyes bölcsőde is. Számottevően bővül a megye szociális otthoni hálózata: Törökszentmiklóson a régi épület rekonstrukciójának elkészültével korszerű 60 személyes otthon áll majd az öregek rendelkezésére. A szolnoki szociális otthon bő­vítése is napirenden van, megkezdődik a műszaki elő­készítés, készül az építkezés kiviteli terve, erre a célra 600 ezer forintot költ az idén a megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya. A pusztatasko- nyi szociális otthon bővíté­séhez is elkészül az idén a kiviteli terv, ez mintegy 450 ezer forintba kerül. Lénye­gében az egészségügy fej­lesztési alapjából vásárolják meg a cibakházi és a jásza­páti fogorvosi lakást is. Mindemellett 12 szakorvosi órával, 24 üzemorvosi órával, 1 általános orvosi (Tiszaíöld- váron), 1 gyermekorvosi (Karcagon) körzettel, 8 isko­laorvosi órával, 1 védőnői körzettel és 3 öregek nap­közi otthonával (Jászdózsán, A Nógrád megyei Buják községnek adományozta ér­tékes festménygyűjteményét Glatz Henrikné, az 1958-ban elhunyt Kossuth-díjas Glatz Oszkár menye. A gyűjtemény legértékesebb része Glatz Oszkár negyven olaj képe. A hagyományozó egyetlen ki­kötése a festmények méltó elhelyezése, illetve állandó Glatz-kiállítás rendezése Bu­jákon. A- községi tanács már meg is vásárolt e célból egy tizenhetedik századbeli mű- emlékjellegű barokk kúriát, Franciskus Fister német épí­tőmester munkáját. Helyre- állítását és a jelenleg a sal­Tiszaigaron és Fegyverneken létesülnek) bővül a megye egészségügyi és szociális el­látása. Az Egészségügyi Miniszté­rium jóváhagyta a megye egészségügyi szakmai prog­ramját, amelynek teljesítését mintegy 5,7 millió forinttal segítette, illetve segíti. Ez azt jelenti, — többek között — hogy az idén, a második félévben megkezdik munká­jukat a hétvégi körzeti or­vosi ügyeletek. (Ennek egyetlen feltétele ma már, hogy a Mefcurtól a megye megkapja az igényelt terep­járó gépkocsikat.) A megyé­ben 13 településen lesz ilyen új ügyelet: Jászberényben, Jászapátin, Jánoshidán, Kar­cagon. Kisújszállásion, Mező­túron, Túrkevén, Szolnokon, Martfűn, Törökszentmikló­son, Tiszafüreden, Kunszent- mártonban és Kunhegyesen. Ugyancsak a szakmai prog­ram alapján ez évtől a me­gye egész lakosságára kiter­jed az úgynevezett célzott la­kossági szűrés. Ezért újabb egészségügyi dolgozókat szükséges e területen mun­kába állítani. A szociális el­látásban tovább bővül az idén a hivatásos szociális gondozónői hálózat: Cibak­házán, (a külterületi lakos­ság ellátására), Jászivány- ban, Jászalsószentgyör­gyön és Kőtelken (a hu- nyadfalvi külterület1 idősko­rúak ellátására) állnak mun­kába újabb hivatásos gondo­zónők, a tiszteletdíjas gon­dozók száma pedig harminc- hárommal növekszik, zöm­mel szintén a már említett településeken. gótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban őrzött gyűjte­mény végleges elhelyezését még az idén meg akarják ol­dani. Glatz Oszkár a nagybányai festőiskola egyik megalapító­ja. A kilencszázas évek ele­jén rendezett be műtermet Bujákon; kapcsolatait a szép fekvésű faluval, népviseleté­hez máig ragaszkodó -népé­vel haláláig ápolta. Bujákon, ahol igen sok Glatz-kép szü­letett, rendkívül eleven a festő kultusza, 1936-ban a község díszpolgárává is vá­lasztották. A gyűjtemény így végül is hazakerül. Labáth Valéria lis tantervek is. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium mellett ebben a tanévben indult két osztállyal a Vasútépítő Gépész Szakkö­zépiskola. A 46 első éves tanuló nemrégiben a MÄV Építő gépjavító jászkiséri üzemébe látogatott, ahol megismerked­tek a szakma néhány általános mozzanatával és tájékoztatást kaptak az üzem munkájáról v. y. Hazakerül a Glatz-gyűjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom