Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-10 / 34. szám

1983. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üj szolgáltató üzemet hozott létre Tiszaföldváron a Tiszai Öntözőgazdaságok Együttmű­ködése. Az Ugyvitelgép-szerviz Gazdasági Társaság a TOGE partnergazdaságaiban üze­meltetett író- és számológépek javítását végzi Egy gombolyagban édes álom tavaszig Mindenki gyógyírja: a méhszurok A Szolnok és Vidéke Áfész — illetve elődje — 1953 óta tart fenn méhészeti szakcso­portot, amelynek jelenleg 146 tagja van, közülük 125 ter­melésre szerződött. Jó év­ben körülbelül ezernégyszáz mázsa mézet termelnek ösz- szesen — de közülük senki sem főállású méhész, min­denki mellékfoglalkozásként, hobbiból végzi ezt a munkát. S négy éve a méhészet re­mek eredményeknek örvend­het; ez főleg a nemesített napraforgónak köszönhető. Az akácot ugyanis lassú nö­vekedése miatt néhány éve irtják . .. Mindezt Sándor János mondta el, aki már 25 éve a szakcsoport elnöke. Har­minchat éve méhészkedik, hatvanhárom éves — a Jár­műjavítóból ment nyugdíjba, ahol 46 évet dolgozott. Szel­lemi frissessége teljes birto­kában, lelkesen beszél eme szúrós foglalkozás örömei­ről és szomorúságairól: — A méz keresett cikk, de sok a baj a „színfalak” mö­gött. Az országban mi ter­meljük a legtisztább akác­mézet (ami sajnos egyre fogy), ezt külföldre is visz- szük, ahol magas igényeket támasztanak velünk szemben. Ezeknek igyekszünk megfe­lelni — rakodókaptárakat és konténereket állítunk be,, ahol több rekesz elfér. A gazdaságokkal nem kielégítő a kapcsolatunk. Ha már kö­zös munkára vannak kény­szerítve a méhészekkel, ér­dekeltté kellene tenni őket: ez főként az olajos növények termelésére vonatkozik (rep­ce, lucerna, napraforgó) és a gyümölcsfákra, amelyek igénylik a méhek megporzá- sát. Másik nagy gond, hogy a gazdaságok rendszerint a méhekre mérgező hatású vegyszerrel porozzák, perme­tezik növényeiket. Jó lenne, ha erről értesítenék a méhé­szeket, vagy olyan vegyszere­ket gyártanának, amely nem tesz kárt ezekben a csodála­tos és hasznos kis állatok­ban .. . — Mi kerül ki a kaptáruk­ból a mézen kívül? — A méztermelés mellett a virágpor és a propolisz a fontos termék. A propolisz vagy méhszurok tulajdonkép­pen a fák gyantája, amihez a méhek bizonyos anyagokat adnak, s ezzel kaptárjuk ré­seit, repedéseit beragasztják. Már ezer évvel ezelőtt is is­merték a propoliszt, hábo­rúkban sebek gyógyítására ennek oldatát használták. Ma reneszánszát éli a méhszu­rok, hiszen ismét mindenféle betegségre ajánlják gyógysze­rül. Nemsokára megjelenik majd a kereskedelemben is, a Finomvegyszergyár budapesti részlege Ígéri az év első ne­gyedére. Értékes anyag, évente tíz dekát ha össze­szedhet a méhész a kaptáruk tisztogatásakor — egy kiló méhszurok ára 780 forint. — Mi a dolga a méhész­nek télen? — Nem sok. Ősszel felete­tik a méheket : egy kaptár­ban öt-hat mézzel teli keretet hagynak nekik, amelyen ösz- szebújva egy „gomolyagban” alszanak tavaszig. Legkésőbb februárban azonban vitamin­dús gyógylepényt kell adni nekik, mert fogytán az éle­lem. Amikor 12—15 fok me­leg van, hígított cukrot is adunk nekik (az idei, szokat­lanul enyhe tél miatt ko­rábban el kell kezdeni az etetést). A Hasításhoz viszont nem méz, hanem virágpor kell — kora tavasszal a fűz és a nyárfa bontja ki először barkáit, innen hordják el _a szükséges mennyiséget. — Milyen a viszony az áfész-szel? Van-e vita a cso­porton belül? — A gyakran adódó érté­kesítési vitákat mindig sike­rül áthidalni. Az áfész a mé­hészeti eszközökre anyagi fe­dezetet biztosít, a szakcsoport teljes önállóságot élvez. A tagok között akkor bontako­zik ki vita, ha különösen jó a termés — hiszen akkor mindenki egyszerre a leg­magasabb áron szeretné el­adni. Ennek kiküszöbölésére, vezették be tavaly a lépcsős árrendszert. Egy év három lépcső: januártól májusig a legmagasabb a méz ára, má­justól októberig a legalacso­nyabb és októbertől januárig közepes. — S akinek ezek után mé- hészkedni szottyan kedve ... — ... azt szeretettel vár­juk évente induló tanfolya­mainkon, amelyek eddig is sok jó szakembert neveltek. Ez a’ szakma már nagyon igényli a fiatalokat... Az is igaz, hogy nagy befektetést kíván; egy-két kaptárral nem tud kezdeni semmit, legalább negyven kell az induláshoz. Veszélyek is leselkednek kis állatainkra, nemcsak a vegy­szerek, hanem az utóbbi két évben egyre terjedő ázsiai nagyatka, amely a méhek vé­rét szívja. A járvány elleni gyógyszert itt kísérletezték ki Magyarországon: a kis fe­hér füstölőcsíkot meggyújtva a kaptárba kell helyezni és elpusztítja a férgeket, a mé­hekre viszont nem káros. — Körmendi — A GITR eredményesen segíti a gabona és- iparinövény-termelést (Folytatás az 1. oldalról) A rendszer igazgatójának szóbeli tájékoztatóját köve­tően az igazgató tanács tag­jai elismeréssel beszéltek a GITR hatékony termelést szervező és sokirányú szol­gáltató tevékenységéről, a tervidőszak további felada­tainak teljesítését segítő el­képzeléseiről. Váncsa Jenő felszólalása A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumnak — és a jelenlévő megyei és városi vezetők megbí­zásából a működési te­rület párt- és állami ve- zetésénék — a hasonló vé­leményét tolmácsolta Ván­csa Jenő is. A miniszter elöl­járóban a magyar mezőgaz­daság általános helyzetéről tájékoztatta, a jelenlévőket. Elmondta többek között, hogy a hazai mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt évek­ben eredményeikkel bizonyí­tották pártunk következetes agrárpolitikájának helyessé­gét, és hogy a sokévi fejlesz­tő munkájuk nem volt hiába­való. Az agrártermelés a belföl­di élelmiszerellátás színvo­nalának javítása mellett — mondotta a miniszter — mintegy 80 milliárd forint ér­tékű exporttal is hozzájárult 1982-ben a népgazdaság egyensúlyának fenntartásá­hoz. Az egy esztendő híján tíz éve működő GITR mun­kájával kapcsolatban - utalt Váncsa Jenő arra, hogy a termelési rendszereknek, az integrációs tevékenységükbe bevont szövetkezeteknek a jövőben az eddiginél is ne­hezebb közgazdasági feltéte­lek közepette kell megvaló­sítaniuk feladataikat. A ter­melést szervező munkában is maximálisan ki kell használ­ni minden lehetőséget, fel kell tárni minden tartalékot annak érdekében, hogy a tervidőszak következő évei­ben is tartani tudjuk a hazai ellátás jó színvonalát, ugyan­akkor a kedvezőtlenebb ár- és külpiaci feltételek mel­lett is mintegy 10 százalék­kal növelni tudja exportját a mezőgazdaság. A termelési rendszernek az 1983—85 közötti évekre kidolgozott terveiről elisme­réssel szólva a miniszter fel­hívta a jelenlévő vezető szakemberek figyelmét né­hány időszerű tennivalóra. A racionális technológiák gyors elterjesztése mellett többek között a GITR részéről szak­tanácsokat adó és a partner- gazdaságokban a termelést irányító szakemberek folya­matos továbbképzésének fon­tosságát hangsúlyozta. A MÉM — mint mondotta — jónak tartja a rendszer által 1983-ra kidolgozott termelés- szerkezetet, különösen ■ ör­vendetes, hogy az intenzív gabonatermesztési program újabb szakaszában már mint­egy 40 ezer hektárral vesz­nek részt az üzemek. Figye­lemre méltónak találta azt a kezdeményezést is, hogy ága­zattársítás keretében a tö- megtakarmány-hozamok je­lentős növelésére törekszik a rendszer, újabb területeket szabadítva fel ezzel gabona­termesztés céljára. Végezetül felhívta a miniszter a GITR szervezésében gazdálkodók figyelmét arra is, hogy a bú­za és a kukorica után a me­zőgazdaságunk harmadik legfontosabb szántóföldi nö- ■ vényének „előlépett” napra­forgó esetében, csak a ter­méshozamok megfelelő növe­lésével párhuzamos terület­csökkentés a célszerű. Az igazgató tanács ülése Bereczki László zárszavával ért véget. T. F. Ötletgazdag jászapáti brigádtagok II munkaverseny szerves része az újítómozgalom Azok közé a közös gazda­ságok közé sorolható a jász­apáti Velemi Endre Terme­lőszövetkezet, amelyeknek tagjai évről évre nagyobb számban csatlakoznak a szo­cialista munkaversenyhez. Az elmúlt esztendőben harminc­kilenc brigádban négyszáz- hetvenhárman, azaz a szö­vetkezet aktív dolgozóinak csaknem a fele vette ki a részét azoknak a vállalások­nak' a teljesítéséből, ame­lyek révén az időjárás elle­nére sikeres gazdálkodásról adhat számot a párt- és gazdaságvezetőség. A kollek­tívák munkájának értékelé­sekor az utóbbi években egy­Szovjet—magyar együttműködés Csőgyártó gépsorok A Csepel Művek tervező- és kutatóintézetének és szov­jet partnereik mérnökei olyan csőgyártó gépsor ki­alakításán dolgoznak ame­lyek rozsdamentes csöveket állítanak /majd elő. Különö­sen a járműiparban, a .szer­számgépiparban. a mezőgaz­dasági gépgyártásban és a vegyiparban előnyösen al­kalmazható pontos, tartós, nagy teljesítményű gépsor műszaki dokumentációja rö­videsen elkészül, s a kiviteli tervek alapján a csepeli Egyedi Gépgyárban megszer vezik a berendezés sorozat- gyártását. Ezekre a csőgyár­tó gépekre az előzetes igény- felmérés szerint nagy a ke­reslet, elsősorban a szovjet iparban. A csepeli kutatóintézet és a szovjet társintézmények között immár két évtizedes ■az együttműködés. Evek óta biztos bevétele származik a különböző horgászcik­kek gyártásából a Kunhegyes és környéke Vegyesipari Szö­vetkezetnek. Fő megrendelőjük a Triál és a Skála-Coop. Felvételünk a fegyverneki ólomöntődében készült re több adatot jegyezhet a versenybizottság az „újítá­sok” rovatba, ami a két ter­meléscentrikus mozgalom, a szocialista munkaverseny és az újítási tevékenység kap­csolatának erősödését bizo­nyítja. A brigádok naplóinak és az újítási statisztikának a tanúsága szerint 1981-ben huszönkilenc téesztag 21 újítását fogadták el. A be­nyújtott sikeres ötletek közül tizenháromnak szocialista brigádok tagjai voltak a gaz­dái. Az elmúlt évben már a Velemi Tsz ötvennégy tagja ötvenkét olyan újítást nyúj­tott be elbírálásra, amelyek közül negyvennyolc azóta már a gyakorlatban segíti a gazdálkodást. Huszonheten kilenc szocialista brigádban dolgoznak. Ök a munkaver- seny-felajánlásaik között vállalták, hogy újszerű tech­nikai, technológiai megoldá­sok kidolgozásával elősegítik a gazdaságosabb termelést, . az anyag- és energiatakaré­kosságot. Legtöbb esetben — vallják az újítók — a szük­ség is töprengésre, egy-egy ötlet gyors megvalósítására kényszeríti őket. Például a munka- és erőgépek gyakran ismétlődő hibáinak kiküszö­bölésére, a hiánycikknek számító vagy csak drága im­portból beszerezhető alkatré­szek pótlására, az élő munka kímélésére keresnek üzemen belül gyorsan és gazdaságo­san megvalósítható megoldá­sokat. Mindebben sokáig jó­szerivel csak az üzemelteté­si ágazat négy gépcsoportjá­nak, és a javítási ágazathoz tartozó három gépműhelynek a dolgozói jeleskedtek. Újab­ban azonban egyre több újí­tási javaslatot nyújtanak be a szaktelepi beruházások meggyorsítására, a férőhe­lyek jobb' kihasználására, a fajlagos tartási költségek csökkentésére, a téesz állat- tenyésztési brigádjainak tag­jai is. Az újítási, és a versenybi­zottság értékelése alapján a tavaly bevezetett 48 újítás gyakorlati haszna mintegy hét és fél millió forint. Az univerzális Herriáu cukor­répatermesztő gépsor alkat­részeinek gyártására benyúj­tott újítással és annak gya­Qsztönző az erkölcsi és az anyagi elismerés korlati megvalósításával azonban nemcsak importot pótoltak, hanem -a szövetke­zet melléküzemági árbevéte­lét és nyereségét is jelentő­sen növelték az újítók. A francia gyártmányú gépsor­hoz készített forgókésekből . és küllőkből ötmillió forint' értékben adtak el más gaz­daságoknak, a GITR terme­lési rendszer közvetítésével. Ebből mintegy kétnrjillió fo­rint volt a jászapáti téesz nyeresége. Nem egy szocia­lista kollektívában különösen ötletgazdag téesztagok dol­goznak: a sertéstelepi Dózsa György brigád például tíz, a gépműhely Kun Béla bri­gádja nyolc 1982-ben beveze­tett újítást vallhat magáé­nak. A milliókat érő ötleteket az újítási szabályzatnak megfelelően honorálja a ter­melőszövetkezet: az 1982-ben bevezetett újításokért kevés híján 200 ezer forint díjat fizettek ki. A párt- és gaz­daságvezetés más módon is igyekszik anyagilag is érde­keltté tenni az újítókat. Ter­melőszövetkezet Kiváló Újí­tója címet alapítottak, ame­lyet, a vele járó két-kétezer forinttal, négy szövetkezeti dolgozó kapott meg 1982-ben. A szocialista brigád cím különböző fokozatainak oda­ítélésénél is nyom a latba a kollektívák eredményes újí­tási - tevékenysége. Országos szintű erkölcsi elismerésnek sincsenek híjával az ötlet­gazdag jászapáti téesztagok. Termelőszövetkezeti kategó­riában a megyei és az orszá­gos újítási versenyen egy­aránt második helyezést ért el a Velemi Tsz. Az Agroin- form országos pályázatán pedig — a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgaz­dasági újítások 1982. évi ka­talógusába legtöbb, pontosan tizennyolc újítással jelent­kezve — a termelőszövetke­zetiek között első lett a jászapáti téesz újítási elő­adója. — temcsközy —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom