Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-06 / 31. szám

1983. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet 1 A pártfogolt Meggondol koztató, őszinte film Schiffer Pál új munká­ja, A pártfogolt. Minden va­lós és igaz, amit a film fel­tár, mégis elszalasztott lehe­tőségen kesergünk, vagyis azon, amit a film nem tár fel, csak érint. Adva egy 7—8 év körüli kisfiú 1970-ben, Kitka János. Schiffer a Fekete vonat cí­mű filmjének forgatásakor bukkan rá — mert nyilván kereste — a kedves, okos, szeretetre méltó emberkére. Tizenév múltán látjuk vi­szont Kitka Jánost: minden, csak éppen nem szeretetre méltó. Feltételesen szabadult a börtönből, de nem ezért ítéljük el: ez lehet botlás is, — sokkal inkább keseríthet bennünket a fiatalember sze­mélyisége. Sajnos a hajdani kedves fiúcska részeges mun­kakerülővé, tolvajjá, meg­átalkodott emberré vált. Megátalkodott, hiszen sorsa legrosszabbnak vélhető eshe­tőségeire is csak ennyi a vé­leménye: „Engem nem érde­kel”. A film tehát tulajdonkép­pen látlehet: mivé vált Kit­ka Jancsi. Ügy is megfogal­mazhatjuk: a társadalom pe­rifériáira szorult ember helyzetének analízise a film. Kitka János mostani köze­ge annyira emberséges, el­néző, segítő szándékú, hogy akár elégedetten dőlhetünk hátra a mozizsöllyénkben: lám, lám a mi társadalmunk mennyire segítő és megértő a megtévedt, rossz útra ke­rült fiatalokkal szemben. Le­gyen is az, de . . . s ez a „de”, amelynek minedennapi éle­tünkben túlontúl is nagy sze­repe van, megtorpantja elé­gedett gondolatainkat. Né­hány összefüggés ugyanis „Sántítj”. Kitka nem akar más lenni, mint amilyen, Kitkáról lepereg az intő szó, mint halról a víz. S most az előző gondola­tok félbeszakításával — visz- szatérünk az „elszalasztott lehetőség” indoklására. A film azt mutatja be, mivé lett Kitka Jancsi. A miértek fel­tevése elmaradt Schiffer ré- részől. Nem tudjuk, hogy miért vált a felnőttkor kü­szöbére érve Kitka olyanná, amilyen. Ha a társadalom magatar­tását mint folyamatot fogjuk fel, márpedig ezt kell ten­nünk, akkor Schiffer mégis bizonyít valamit: a formális jóindulat a Kitkához hasonló deviáns ifjak esetében töb­bet árthat, mint használ. A lehetőségeket ugyanis Kitka is megkapta, de nem élt ezekkef, csak így válhatott azzá, ami. Márpedig ez a gyerek köztünk romlott el az elmúlt tizenév alatt — mi­közben a társadalom jobbító szándéka hathatott volna rá. De nerh hatott, sőt'! Ebből viszont az következik, hogy az alkalmazott nevelési mód­szer vizsgázott rosszul. Meny­nyivel eredményesebb volt a tendencia Cséplő Gyuri ese­tében! Schiffer előző filmjé­nek felejthetetlen hús-vér alakja — Cséplő Gyuri — ugyanis megértette ugyanazt, amit Kitka nem, vagyis hogy a társadalom jót akar. Mun­kát akar adni mindazoknak, akik hajlandók dolgozni, meg akarja őket tanítani valami­lyen munkára, tiszta ágyat, fürdőszobát, jó lábbelit, sa­ját hajlékot akar adni a fe­jük fölé. Könyvet akar adni a kezükbe, mozit, méltó em­beri kapcsolatokat stb.... Cséplő Gyuri a lehetőségeket megszenvedve örült, hogy mivé lehet, Kitka János pe­dig megvonja a vállát: őt nem érdekli. Mindezekből következik, hogy Kitka életé­nek romlását „egy az egy­ben” nem írhatjuk a társa­dalom rovására. Az egyén felelőssége ezúttal sem má­sodlagos. De ha tovább gondoljuk Schiffer filmjét mégis addig jutunk, hogy minket — akik a társadalomért vagyunk — kell, hogy érdekeljen a Kit- kák sorsa, mert a világren­dünkből kötelezően követke­ző humanista megközelítésen túlmenően arra is gondol­nunk kell, hogy ezek a sze­rencsétlen életutak a mi ro­vásunkra is vezetnek tragé­diákig. Jelentős társadalmi gond a Kitka Jánosok sorsa, — Schiffer filmje jól segít gon­dolkodásunkban. T. L. Népszerű mesealakok a Varázsgömbben Népszerű mesealakok ele­venednek meg a tv kisdobo­soknak szóló szórakoztató összeállítás-sorozatának, , a Varázsgömbnek újabb epi­zódjaiban. A kis nézők meg­ismerkedhetnek Kormos Ist­ván: „A Pincérfrakk utcai cicák” című lírai meséjének négy részes, zenés rajzfilm­változatával. A nemrég el­hunyt kiváló költő különle­ges, emberi, költői világot teremtett a néhány esztende­je nagy sikert aratott mese­könyvében. Alakjai most Le- hoczki István rajzaiban, Oroszlán Gábor zenei aláfes­tésével elevenednek meg a képernyőn. A TV 1-es stúdiójában a napokban rögzítik Hárs László: „Buci királyfi meg- próbáltatik” című meséjének televíziós változatát. A játék nézői találkozhatnak a már ismert figurákkal, a hétfejű sárkánnyal, az oroszlán bo- roszlánnal és erdő berdő anyókával. A főbb szerepe­ket Gálvölgyi János, Straub Dezső. Szerednyei Béla, Szol­noki Tibor és Kassai Ilona formálja meg. Farsang Kaposvárott Tegnap fénypontjához ér­kezett a kaposvári farsangi napok Csokonai Vitéz Mi­hály Dorottya című vígepo­szának jegyében zajló egyhe­tes vigalomsorozata. Reggel a város sétálóutcájában far­sangi vásár kezdődött: népi iparművészek, népművészek árulták portékáikat. Délelőtt tíz órakor — a hagyomá­nyoknak megfelelően — megkoszorúzták Csokonai Vi­téz Mihálynak a Kossuth tér melletti Dorottya ház előtt álló mellszobrát. A Kossuth téri és a Latinca téri sza­badtéri színpadon színját­szók, néptáncosok, népi együttesek műsora szórakoz­tatta délig a hideg, de szép, napsütéses idő ellenére is nagy számban összesereglett közönséget. Délután három órakor a városi tanács erké­lyén megszólaltak a fanfá­rok, jelezvén, hogy megérke­zett a Kossuth térre a kar­nevál hercege és Dorottya kisasszony. A kíséretükben volt az udvari bolond, továb­bá a sok maskarás és a far­sangoló tömeg. Szépen magyarul— szépen emberül Tanya készség Üzemgazdászok képzése Egerben ■■■■■■■■■■■■■■■■■■mi A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intéze­te — az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépisko­lával együttműködve — az 1983—84-es tanévben Eger­ben intenzív levelező tagoza­tot indít. A tanulmányi idő négy év, a végzettek üzemgazdász ké­pesítést kapnak. A tanulók havonta egyhetes konzultá­ción vesznek részt Egerben. Az intenzív levelező tagozat megkönnyíti a felkészülést a vizsgákra, hiszen az órák száma kétszerannyi, mint a hagyományos levelező okta­tási formában. A képzést ez év szeptem­berében kezdik meg Eger­ben. ha legalább húszán si­keres felvételi vizsgát tesz­nek. A jó felkészülés érdeké­ben az -egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépisko­la felvételi előkészítő tanfo­lyamot indít: politikai gazda­ságtanból február 8-án,' ma­tematikából február 9-én kezdődnek az előadások, amelyeket két hónapon at hetenként egy-egy alkalom­mal tartanak. Az érdeklődők bővebb fel­világosítást az egri közgazda- sági szakközépiskolában kap­hatnak, cím: Eger. Klapka György u. 7. Szűcs Sándor, a régi sár­réti világ hűséges és tudós krónikása használt egy szép régi szót Kösélyszegi híres tanya című élvezetesen meg­fogalmazott írásában. így kezdi elbeszélését: A nádud­vari határral szomszédos Kösélyszegben volt hajdaná­ban egy messzire fehérlő hosszú tanyakészség. Majd így mutatja be, mi is a ta­nyakészség: „Jól megépített vastag fala dacolt az idővel, tetejét a pusztai vihar se billenthette meg, sokszor ne­kiveselkedett pedig a Horto­bágy felől. Glyan híres volt valamikor ez a tanya, hogy a tiszántúli tájakon nyarga- lászó betyárok még a nótá­jukban is felemlegették: Kösélyszegben van egy tanya, Jó emberem a gazdája. Ha én avval szót válthatok, Pandurkézre nem juthatok.” Bizonyára . napjainkban •már csak az öregebbek — közülük is talán csak a ti­szántúliak — tudják, mi az a tanyakészség. De akik nem ismerik, és akik úgy gondol­ják. a rövidebb tanya szó is kifejezte volna ugyanazt, ha érzékük van az ízes, bizonyos régi és népi hangulatú sza­vak, kifejezése iránt, azok is minden bizonnyal megérzik ennek a szónak a szépségét. Mert mi is a készség vagy ahogy az én szűkebb pátri­ámban, Kisújszálláson és a Tiszántúl nagy részén ejtet­ték: a kissig? Értelmező szó­tárunk így írja körül; ugyan­arra a célra használt össze­tartozó tárgyakból álló fel­szerelés; készlet. És Arany­tól, Gárdonyitól, Tömörkény­től hoz szépirodalmi példá­kat: Aranynál így szerepel: „Rezes kardom... Derék készség, két tinóért nem ad­nám”; a Tömörkénytől vett idézet pedig így hangzik: „A söntés mögé fekszik, hol deszkából van ágyforma készség”. Valójában igazi népi gon­dolkodásra vall ennek a szó­nak az eredete is. A Törté­neti-etimológiai szótár sze­rint -----ség képzővel jött lét­r e a kész melléknévből; ere­deti. konkrét jelentése — amelyik több példát hoztunk — az alapszónak „valamire használható, alkalmas, vala­milyen célból elkészített” ér­telmén alapszik. Egyébként hasonló szóalakulattal talál­kozunk a latinban is, valójá­ban például a mi nyelvünk­be is átkerült apparátus szin­tén az elkészített tárgyakat, a készletet jelenti. Becsüljük meg a készség­hez hasonló szép, régi sza­vainkat! Dr. Szathmári István Antennaerdő az iskola felett Üzenet a túlsó féltekére A tiszakürti Általános Is­kola kisebb-nagyobb épületei között akad olyan, amelyik bizony lassanként már száz­nál jóval több esztendeje fi­gyeli a változó világot. De valószínű, még ezek a málló vakolatú, tisztes korú vá­lyogházak is elcsodálkoztak azon, ami 1979 május 27-én történt. Ekkorra ugyanis an­tennaerdő borította be a te­tejüket. Sőt, a furcsa_ fém­huzalokból, zsinórokból, ka­rácsonyfaszerű állványokból még a földre is jutott. Nem is egy, nem is kettő, összesen tíz antennára csodálkozhat­tak az alma mater ablakai. Odabenn, a folyosóról nyí­ló rádiós klubszoba aprócska, dehát • ahogy a szólásmondás tartja; sok jó ember kis he­lyen is elfér. És az sem titok, hogy ezt a szobát az emberi jóakarat, segítőkészség ala­kította ki. Pénz nem lévén, jöttek dolgozni a Tiszazug Termelőszövetkezetből. a Kecskeméti Konzervgyár he­lyi telepéről, de nem húzták ki magukat a nagy munká­ból a szülők, nevelők, meg a gyerekek sem. Az összefogás, a fáradozás eredménye egy barátságos kis kuckó lett," ahová „befészkelt” az iskolai MHSZ-rádiósklub. Igaz, sző­nyegre már nem futotta, de a gyerekeken nem lehetett kifogni; hulladékgyűjtésből teremtették elő az árát. Elmondható, azóta „belak­ták” a szobát. A falakon kör­ben diplomák, a végzett mun­ka eredményeiről, körben a polcokon rövidhullámú, ült- rarövid hullámú készülékek, fejhallgatók, oszcilloszkópok, URH-adapter, hogy csak né­hányat említsünk a nagy ér­tékű műszerek közül. Benkó József igazgatóhelyettes, a klub „atyja”, a szakkörveze­tő. — Nem vagyunk baboná­sak, és akkor sem voltunk, amikor elhatároztuk, hogy összesen 13 gyerek járhat a szakkörbe. Nem azért, mert nincs jelentkező, ötször eny- nyi is lenne. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy többen nem férünk el ebben a pará­nyi helyiségben. A teljes képhez minden­képpen hozzátartozik, hogy a matematika-fizika szakos ta­nár tulajdonképpen négy esztendeje ismerkedik a mor­zeábécé, a rádióhullámok világával. Előtte e téren semmiféle tapasztalattal nem rendelkezett. így a képzés legtermészetesebb módját választotta; együtt tanult, vizsgázott a gyerekeivel, egy­re otthonosabban érezte ma­gát az antennák világában, szakkönyvek garmadáját ol­A nagy hármas: Takács Mária, Kakuk János és Molnár Attila tozik, hogy a távíró segítsé­gével már összeköttetést te­remtettem Afrikával, Japán­nal, Izraellal, sőt egy ízben Dél-Ausztráliával is. — Van e afféle szabvány, kötelező formula a hívások­nál? A tanár úr, Benkó József, aki olykor a tegezésért sem haragszik vasta át, és hogyan, hogyan nem, de a szakköri gyerekek tavaly már országra szpló eredményeket értek el. Igaz, ide bekerülni sem könnyű, mert a jó tanulás éppen olyan követelmény, akár az ügyes, mozgékony csukló. És hogy egy apró titkot is el­áruljunk. a tanár úr percen­ként 60-as ütemmel kezeli a billentyűket, a gyerekek kö­zött viszont három is akad, aki már 120 felett tart. Az egyik Molnár Attila. Nyolcadikos, és rá az is jel­lemző, hogy egyhangú bizo­nyítvánnyal szokta meglepni a családját, amelyben az ötös számjegy ismétlődik csak. — Negyedik éve tartozom ehhez a szakkörhöz. B vizs­gával is rendelkezem, és éle­tem nagy élményei közé tar­— Ha először futunk össze az éterben, a napszaknak megfelelően köszönök, bemu­tatkozom ki vagyok, hol élek, mit csinálok. Azután lehet jelezni a vételi jellemzőket is, milyen a készülékem típu­sa. Ha férfivel beszélek, a mondóka végére a 73-ast ko­pogom le, ez szívélyes üd­vözletét jelent. Ha lánnyal, akkor a 88-ast. A két szám a sok puszi jele. Takács Mária szintén nyol­cadikos, és a legszebb ered­ménnyel ő büszkélkedhet hármójuk közül. Megyei győztes, országos negyedik helyezett a Lenin Ifjú Táv- irásza versenyen. — Harmadik éve töltöm itt jószerével valamennyi sza­bad időm, és sok barátot sze­reztem ezzel a titokzatosan csipogó, kattogó készülékkel. Amikor az országos döntőben negyedik lettem, jutalomból részt vehettem Zánkán az országos rádióstáborban. Az ottani műszerek segítségével sikerült összeköttetést talál­nom egy japánnal is. A trió harmadik tagja Ka­kuk János, ő indiai beszélge­tőpartnerrel dicsekedhet. Persze. a klubot azért nem fenyegeti a generációs vál­ság. Igaz. a három legjobb ősztől már középiskolába jár, de már a negyedikesek kö­zött is akad olyan tehetsé­ges fiú, aki percenként ötven leütést produkál. Egy bizonyos, a klub na­gyon népszerű Tiszakürton. Szerencsére a szülőkön, a munkahelyeken kívül segíti őket az MHSZ; adóvevő be­rendezéseket, kisebb-na­gyobb technikai újdonságo­kat, kellékeket biztosít nekik. Noha hivatalosan, hetente egy szakköri összejövetel van, bizony ez a tízegyné­hány szerencsés kiválasztott nemcsak a délutánokat, de még a nagyszünetek egy ré­szét is ott tölti. Benkó Jó­zsefnek otthon is van adóve­vő készüléke, előfordul, hogy a gyerekei felhívják az isko­lából. És ez nem tiszteletlen­ség, ilyenkor letegezik. Ugyanis az éter hullámain ez így szokás, akár negyven­egy éves az ember, akár a számpár fordítottja. Nem tagadják: izgalmas napok elé néznek. Délutá­nonként rendszeresen bejár­nak gyakorolni, mivel már­cius 12-én Törökszentmikló- son rendezik az úttörőtáv- írászok megyei döntőjét. Ta­valy is a dobogón végeztek, és valahogy hozzászoktak a „magaslati levegőhöz”, ra­gaszkodnak ehhez a helyhez. Hogy ebben a tervükben a véletlennek minél kevesebb szerep juthasson, napi több órás tréninggel, ujjgyakorlat­tal készülnek megismételni elmúlt évi eredményeiket. Munkában a kol lektíva egy része D. Szabó Milliós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom