Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-05 / 30. szám
XXXIV. évf. 30. sz. 1983. íebruár 5., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 11 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a nép- gazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a (külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kis mértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, miind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának (biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdaságii szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazda- sági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése melllett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt A termelés növekedése, az egyensúlyi (követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és összege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. éviit. A felhalmozás — a iberuházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásiban 16 százalék, kisebb az előző évinél. A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv tény 1981. év százalékában nemzeti jövedelem 101 —101,5 101,5—102 belföldi felhasználás 98—99 98 ipari termelés 102 —102,5 102 országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek 98—99 99 termelése egy lakosra jutó 104 —104,5 105 reáljövedelem 100 —100,5 100,5 lalkossági fogyasztás 100,5—101 101 a szocialista szervek beruházásai, (milliárd forint, folyó áron 178 —180 185,4 Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomó- részt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4.9 százalék- fkai haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfel'használóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6.9 százalékkal (kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő Volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar. valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása bányászat villamosenergia ipar kohászat gépipar építőanyagipar vegyipar könnyűipar élelmiszeripar ipar összesen 1982. év 1981. év százalékában 101.4 99.4 100,8 103.7 100,9 101.8 98.4 104.4 102,0 Az ipar termékszerkezete korsz.erűsödött. jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásiéilesz- tés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszám- csökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981- ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszközállománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar földgáz- vezeték Városföld—Kiskundorozsma közötti szakaszának építése. A Malimba III. Bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. Bauxitbánya építése. A tatabányai szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlet termelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikett- gyártással bővült a tatabányai brikettgyár kapacitása. A veszprémi szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a Paksi Atomerőmű I. sz. reaktor blokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fóliagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelán- gyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipar; Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése miatt az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomó- részt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 4 százalékkal nőtt. 1982-ben 14.8 millió tonna gabona termett, 15 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10 százalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 százalékkal többet, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet takarítottak be. mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön termelt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt, mint, 1981-ben, a lakossági igények azonban — a ker(Folytatás a 2. oldalon) Özvegy apák Fortunára várva Händelés Bononcini művek Januári csukázók Ilik Milliárdos ÁÉV Több felújítás, kevesebb munkással Nem volt könnyű éve a szolnoki Állami Építőipari Vállalatnak a tavalyi. A sok helyről bejáró dolgozók közül — összesen 1100 embert szállítanak naponta — többen gondolták úgy, hogy lakóhelyükön keresnek munkát. Főleg a szakiparban dolgozóknál érvényesül a termelőszövetkezetek melléküzemágának. a kisebb építőiparral foglalkozó egységeknek a szívó hatása. A kőművesek, villany- és központifűtés-szerelők munkája pusztán a gépesítéssel nem -pótolható. Tavaly 156 dolgozó lépett ki a vállalattól, és számítanak rá. hogy az idén sem sikerül a tervezett létszámot tartani, hiszen már az induláskor több mint harminc munkás hiányzott. Nehezíti a helyzetet, hogy éppen azokban a szakmákban fokozódik a kiáramlás, amelyek előtérbe kerülnek az épületmegóvás, helyreállítások növekvő aránya miatt. A bérszínvonalat tavaly 5,3 százalékkal emelték, idén várhatóan 3 százalékra van lehetőségük. Ezzel együtt a szolnoki, az ÉVM vállalatai között, bérszínvonalát tekintve az utolsó helyen áll. Javulás csak akkor várható, ha sikerül a kockázatvállalást növelni, ha a belső költségeket kisebbre tudják szorítani. Az improduktív jellegű kiadások, az anyag- és energiatakarékosság. az évente még 10 millió forintra rúgó garanciális kötelezettségek leszorítása a minőségi, technológiai fegyelem javításával mind lehetőség a bérfejlesztéshez. Milyen feladatok állnak idén az ÁÉV előtt? A létszámot és a munkaösszetételt figyelembe véve egymilliárd 70 milliós saját termelési értéket terveztek. Befejeződik a budapesti 512 lakás építésének második üteme, szintén a fővárosban részt vesznek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekonstrukciós munkáiban. A papírgyári beruházásnál Befejező jellegű munkák lesznek, épp úgy, mint az iskolaprogramban, továbbá átadják a Széchenyi lakótelepen a'80 személyes bölcsődét. A megyében 600 lakás építésére kaptak megrendelést. A piac fokozatos szűkülését most kezdik érezni. Több olyan körzete van a megyének, amelyben az átlagosnál is szűkebb az építőipar kapacitása. Jászberényben enyhíti — de meg nem oldja — a helyzetet a vállalat részvétele a PEVA lakások éoítésében. Az ötéves terv időszakában 200 ilyen lakás készítését tervezik, az Énszövvel kooperálva. Karcagon a jövőben jobban be tudnak kapcsolódni a lakásépítési programba. Idén 210 lakás építésének indítására kaptak megbízást, és ha a város fejlesztési lehetősége megengedi, további feladatokat is vállalnak,
