Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-23 / 45. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1983. FEBRUÁR 23. A szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Szolnokon Fontos cél az export további növelése il külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója A külkereskedelem elmúlt évi alakulásáról cs az idei feladatokról tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A szovjet hadsereg megalakulásának 65. évfordulóján megyénk dolgozói ás tisztelettel és megbecsüléssel emlékeztek meg a testvéri Szovjetunió fegyveres erőiről és a hazánk felszabadításának harcaiban elesett szovjet hősökről.' Több katonai alakulatnál ünnepi csapatgyűlést tartottak. Tegnap délelőtt 9 óraikor Szolnokon, a temetőben levő Hősi emlékmű előtt rótták le kegyeletüket a város vezetői és dolgozói. A városi pártbizottság nevében Ba- dari László és Sándor János. a városi pártbizottság titkárai, a városi tanács nevében pedig Bíró Boldizsár, a városi tanács általános elnökhelyettese és Kosztyu Miklós, a tanács pártalap- szervezetének titkára helyezte el a kegyelet és a hála virágait. Koszorút helyeztek az emlékmű talapzatára az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, a fegyveres testületek, a tömegszervezetek és tömegmozgalimakj valamint a város lakosságának képviselői. A megyeszékhely Hősök terén lévő szovjet hősi emlékműnél is koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt 10 órakor. A megyei pártbizottság koszorúját Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Vándorfi Róbert, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja: a megyei tanács koszorúját pedig Kuli György, a megyei tanács vb-titkára és Bárdi Imre, az apparátusi pártbizottság titkára helyezte el az emlékmű talapzatán. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok, a fegyveres erők és testületék, a megyei társadalmi szervezetek, valamint a lakosság képviselői is. Mint mondotta, 1982-ben rendkívül nehéz külső körülmények között végezte külkereskedelmünk a munkáját. A nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlenül alakult, a recesszió elhúzódott, a várt megélénkülés a múlt esztendőben még nem kezdődött el. Exportcikkeink jelentős részénél a világpiaci árszínvonal csökkent. Különösen érzékenyen érintette ez a népgazdaságot, a búza. a marhahús, a vágómarha, a nyers növényi olaj, a nitrogénműtrágya, az alumíniumalapanyag és a hulladékexportnál. Az évközben végrehajtott gazdaságszervező intézkedések hatására mégis sikerült külkereskedelmi feladatainkat teljesítenünk; a konvertibilis elszámolású forgalomban jelentős aktívumot értünk el. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodás normális menete fennmaradjon, és a lakossági ellátásban ne keletkezzenek jelentősébb feszültségek. Veress Péter hangsúlyozta, hogy nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is meghatározó a gazdasági együttműködésünk elmélyítése a KGST-országokkal. A jelenlegi bonyolult nemzetközi feltételek mellett a KGST-n belüli két- és sokoldalú együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Ezért minden erőnkkel törekszünk a szocialista integráció továbbfejlesztésére, a két- és sokoldalú kapcsolatok bővítésére. A rubelelszámolású forgalom az éves államközi megállapodásokhoz viszonyítva összességében kedvezően alakult: a kivitel 7.4 százalékkal, a behozatal 10,4 százalékkal bővült. A legnagyobb KGST-partnerünkkel, a Szovjetunióval, folytatott árucsere a múlt esztendőben 12 százalékkal növekedett, és értékben megközelítette a 7 milliárd rubelt. Az együttműködés néhány területen, többek között az élelmiszer- termelésben, a járműiparban, a mikroelektronikában és az atomenergetikai iparban kiemelten gyorsan fejlődött. Az európai szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben kivitelünk a terveknek megfelelően alakult, a behozatalunk pedig 3 százalékkal meghaladta az előirányzottat. A konvertibilis külkereskedelmi forgalomban a kivitel 9 százalékkal bővült, míg a behozatal 2 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként 1982-ben szerződéses paritáson 733,4 millió — a fuvar- költségeket leszámítva 516 millió — dolláros aktívummal zárult a külkereskedelmi mérleg. Kedvező, hogy a fejlett tőkés országokkal lebonyolított árucserében is sikerült javítani az egyenleget, a magyar export 1982- ben 6.7 százalékkal volt magasabb az előző évinél, míg az import 7 százalékkal visz- szaesett. Bővült a mezőgazdasági gének, erőművi berendezések közúti járművek és acélszerkezetek kivitele, az átlagosnál gyorsabban növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportja. Veress Péter á továbbiakban beszámolt arról, hogy 1982-ben számos fontosabb kereskedelempolitikai megállapodást is kötöttünk, amelyek elősegítik a következő időszakban a tőkés árucsere további bővítését. Egyebek mellett Svédországgal diszkriminációmentes elbánást biztosító hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtunk alá. Ausztriával egyezményt kötöttünk a két ország számára fontos cikkcsoportoknál a vámok csökkentéséről. Valamennyi, magyar vállalat ellen folytatott, an- tidömping eljárás 1982-ben, illetve 1983. januárjában számunkra kedvező módon zárult. A fejlődő országok jelentősége, hazánk külgazdasági kapcsolataiban tavaly tovább növekedett, — mondotta Veress Péter — annak ellenére, hogy ebben a térségben egyre élesedő verseny tapasztalható. és egyes olajexportőr országok gazdasági gondjai megszaporodtak. A múlt esztendőben a fejlődő országokba sikerült a leggyorsabban — 14,5 százalékkal — növelni kivitelünket, és gyorsan bővült. — 17.3 százalékkal — behozatalunk is. Kedvezően alakult az export áruszerkezete. a gépek és berendezések részaránya 36 százalékról 46 százalékra emelkedett, ugyanakkor a koniunktúra- érzékeny anyagjellegű termékek részesedése 29 százalékra csökkent. A külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy idén a külpiaci helyzet nem ígérkezik kedvezőbbnek a tavalyinál. A feladatokat változatlanul nehéz feltételek mellett kell teljesíteni. Továbbra is fontos hogy a szocialista országokkal kötött megállapodásokat maradéktalanul teljesítsük. Ugyanakkor a népgazdaság fizetőképességének fenntartása érdekében lényeges a konvertibilis forgalomban az aktívum további növe'ése. mégpedig elsősorban az export fokozásával. A miniszter rámutatott. hogv parancsoló ' szük- ségszerűsés az exportkapacitások jobb kihasználása, a kivitel ütemességének javítása. a belső kooperációk pvormek bet ességének megszüntetése. valamint a termelés és a külkereskedelem zavartalanabb együttműködése minden téren, a termékek tervezésétő' kezdődően egészen az értékesítésig. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Vándorfi Róbert, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja koszorút helyez a szovjet hősi emlékmű talapzatára Meddig lát el az ellátó? Szigorúbb szankciókat alkalmaztak Ülést tartott a Fogyasztók Országos Tanácsa Vannak témáik, amelyeknek aktualitása szinte évszakhoz kötődik: például a zöldség, gyümölcs felvásárlási ára nyáron, a Köztisztasági Hivatal munkája télen. Ősszel az almásláda kerül gyakran reflektorfénybe. így volt ez tavaly is. Almából rendkívül sok, míg ládából csak a szokásos mennyiség „termett", ezért összecsaptak az indulatok, foglalkozott a témával a sajtó, a rádió, a televízió, nyilatkoztak az illetékesek. Aztán elült a vihar, ma — tavaszelő lévén — senki nem firtatja, lesz-e vajon ősszel elég láda? Holott az almásláda csak felhasználását tekintve szezoncikk, gyártása egész évben folyik. Szolnok megyében a Gyümölcs-Zöldség Göngyölegel- ilátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat (röviden GEV) szajoli telepén már a viták időszakában is működött az a francia gépsor. amely enyhíthetett volna a hiányon. Hogy mégsem tette, ez nem azt bizonyítja. hogy a gépsor nem elég okos. Hiszen,megfelelő alapanyag, működését ellenőrző. segítő munkások nélkül a legcsodálatosabb masina is tehetetlen. Márpedig nem volt pontos méretű alapanyag és a legjobb munkások közül sokan, egv korábbi kritikus időszakban átpártoltak a szomszédos, jobban fizető vállalatokhoz. A 18 millió forintos gépsor. amely műszakonként 7600—7800 ládát képes gyártani. a nagy kereslet ellenére mégis kihasználatlan volt. A hiányt látva sok kisüzem szimatolt üzletet a láda készítésűért, kezdte el a termelés szervezését. A kapacitásbővülés hatását a múlt ősszel még nem érezték a vevők, az idén viszont előfordulhat, hogy lesz bőrén láda. csak nem lesz mit belerakni. Az igényeket felmérni ma még lehetetlen. Szabad-e egy nyereségérdekelt gazdálkodónak bizonytalan piacra termelni? A józan ész azt mondja, nem. De szabad-e visszafogni termelését egy vállalatnak, amely ezzel az alimaex- portot veszélyeztetheti? Megint csak nem lehet a válasz. Ilyenkor szokás azt mondani, hogy „ésszerű kompromisszumra van szükség”. Csakhogy kik között? A GEV igazgatóhelyettese szerint évek óta próbálják megtalálni azt a szerződéstípust, amellyel elérhető lenne, hogy a gazdaságok akkor is átvegyék a megrendelt ládákat, ha nem olyan a termés, mint . ahogy tervezték. A tárgyalások mindig megakadtak annál a pontnál, ki és mennyi ládát készletezzen. Az almaterme- lő gazdaságok tehát csak ió termés idején mondhatók megbízható partnernek. Az előbb említettek csak egy része a gondoknak. Újabban a segédanyag hiányával is számolni kell. A szög, amely eddig korlátlanul beszerezhető haza; áru voiiit, nemrégiben felkerült a „kemény áruk" listájára. Mint nem kifizetődő terméknek a gyártó megszüntette termelését. A kérdés így nem csak annyi, mennyi ládát gyártanak a GEV né!. hogy ne saját televeiken nőjenek a ládahegyek, hanem az, mennyit készíthetnek? Ez bizony, nem megnyugtató sem a gyártó, sem a felhasználó oldaláról; még kevésbé akkor, ha a népgazdaság szemszögéből firtatjuk a dolgot. A felhasználók egyelőre nyugodtak. A készülő láda- nem az ő raktárkészletüket növeli: meg aztán olv soká lesz még nvár! Lehet, hogy az idén válogathatnak, kitől vegyék meg a ládát, hiszen a szerződések — egyelőre — igencsak egyoldalú kötelezettséget jelentenek. A GEV pedig próbálkozik azzal, amivel tud. Vásárol hasítógépet, hogy legyen jó alapanyag, próbál egyezkedni a szajolii üzemével szomszédos vállalatokkal, hátha együtt találnak valami megoldást a munkaerőproblé- mákra. De alapvetően tehetetlenül áll egy sor nehézséggel szemben. Nem rajta múlik a segédanyag-ellátás, alig valamit módosíthat létszámán. gyenge a szerződés- szegőkkel szemben. Érthetően — a bűnbak szerepköréből is igyekszik kibújni. A vállalat nevéből ezért ezentúl elmarad az „országos” és az ,'.ellátó" szó. Marad a Göngyöleg- gyártó és Forgalmazó Szövetkezeti Vállalat. Ettől ugyan a láda nem lesz sem több, sem kevesebb. A név- változtatás csupán annyit jelez, hogy ez a vállalat csupán egy a sok felelős közül. Fejszés Edit Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az áruellátás ösz- szességében színvonalas, folyamatos és egyenletes volt az elmúlt évben. Tavaly új, korszerű egységekkel gyarapodott a bolthálózat. Ugyanakkor évek óta visszatérő gond, hogy a kereskedelem, a vásárlási lehetőségek, körülmények színvonala — amely napjainkban fontos meghatározója a lakosság közérzetének, hangulatának egyes üzletekben nem felel meg a kívánalmaknak — állapították meg a Fogyasztók Országos Tanácsának tegnapi ülésén, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartottak. A testület az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség beszámolója alapján vitatta meg az élelmiszer-ellátás helyzetét. Az. élelmiszer-kereskedelmet átfogóan, nem csupán az eladó-vevő kapcsolata alapján kell szemügyre venni — hangoztatta Giltner László, az OKF vezetője. A fogyasztói érdekvédelem nem korlátozódhat csak az ellenőrzésekre, érvényesülnie kell az élelmiszer-termelés és -kereskedelem egész láncolatában. Az elmúlt évek kereskedelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai nem mutatnak túlságosan kedvező képet. Tavaly a próbavásárlások csaknem 40 százalékánál találtak kifogásolni valót a szakemberek. Az eltérések, tévedések legtöbbször a vásárlókat sújtották. Sok esetben az élelmiszerek minősége sem felelt meg az előírásoknak. Kedvezők viszont a tapasztalatok a boltok rugalmasabb, a vásárlói szokásokhoz igazodó nyitvatartási idejét illetően, s kétségtelen előrelépés az is, hogy többé-kevés-. bé sikerült megoldani az üvegvisszaváltás rendjét. Az elmúlt évben 7 százalékkal növekedett a vásárlói panaszok aránya, s ezek jelentős része jogosnak bizonyult. A visszaélőkkel szemben szigorúbb szankciókat alkalmaztak az illetékesek: 1982-ben több mint 2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a vétkesekre. Sokszor még akkor is azzal a gondolattal megy el a vevő a boltból, hogy becsapták, amikor pedig erre semmi oka nem lenne — hangoztatták többen a vitában felszólalók közül, utalva arra, hogy még mindig előítéletek, rossz beidegződések taszik feszültté a vevők és eladók kapcsolatát. Pedig a kereskedelmi dolgozók többsége becsülettel látja el feladatát, ám ez sok esetben nem kap megfelelő nyilvánosságot, elismerést. A Fogyasztók Országos Tanácsa elhatározta, hogy az idén rendszeresen foglalkozik az élelmiszer-kereskedelemmel. Ezen belül is fokozott figyelmet fordítanak majd a boltok áruellátására, árfegyelemre, az üzletek higiéniájára, valamint az eleiadók magatartására. A vizsgálatokba bekapcsolódnak a fogyasztók megyei tanácsai is, s várhatóan az év végén már az. átfogó ismeretek birtokában javaslatot terjesztenek az illetékesek elé.
