Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-19 / 42. szám

1983. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Hétvégi események Röplabda Ötjátszmás küzdelemben NB I férfi: Szolnoki Vegyi­művek—Székesfehérvári Vo­lán 3:2 (—7, 5, —14, 6, 10). Tiszaligeti sportcsarnok, 400, n. Gulyás, Simái. Sz. Vegyi­művek: Tompa, Tószegi, Ko- lozsi, Hegedűs, Széles, Kiss. Csere: Tamasi, Szeghalmi, Nagy L., Ilyés. Edző; Poli- csányi István. A Volán kezdetben a szol­noki játékosok hibáiból sze­rezte pontjait, utána pedig pontosabb ütésekkel megta­lálta a rést a Vegyiművek sáncaiban. A második játsz­mában a Vegyiművek ellen- álhatatlanul kezdett, és 7:0- ra, majd 9:l-re vezetett. Ek­kor már néhány szép labda­menet hangulatot varázsolt a sportcsarnok nézőterére. A harmadik játszmában a Vo­lán sokáig vezetett, a Vegyi­művek 13:13-nál érte utói. A szolnoki játékosok keze már a levegőbe lendült a győzel­met jelezve, de a játékvezető a Volánnak adta a labdát, és elúszott a játszma. A negye­diket ismét simán nyerte a szolnoki gárda, míg az utol­sóban elkeseredett, kemény küzdelemben a Vegyiművek 6:7-ről fordítva, megérdemel­ten győzött. Jók: Kolozsi, Hegedűs, ill. Czékman. ATLÉTIKA Középiskolás fedettpályás verseny, Szolnok, Véső u. tornacsarnok 13. JÉGKORONG Úttörő bajnokság: Lehel SC—Székesfehérvári Volán, Jászberény, műjégpálya 11. KOSÁRLABDA NB I. Férfi; Alföldi Olaj­bányász—Kandó Műszaki Fő­iskola, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 17, Simó, Far­kas. Ifjúsági; A. Olajbányász —Kandó MFSE, közgazdasá­gi szakközépiskola 15.30. TEKE NB I-es ifjúsági csapattor­na, Szolnok, Munkásőr u. 9. LABDARÚGÁS Előkészületi mérkőzés: Szolnoki MÁV MTE—Gyula, Szolnok, Véső u. 13. A me­gyei szakszövetség aktívaér­tekezlete, Szolnok, sporthiva­tal 9.30. TÖMEGSPORT Farsangi Skála-gála, Ex- press-sportgála, Szolnok, ti­szaligeti sportcsarnok 8. IDEGENBEN SZEREPELNEK Az SZMÁV MTE NB I-es férfi tekézői Egerben a Bor­sodi Bányász ellen, atlétái a fővárosban nemzetközi fe­dettpályás versenyen, serdü­lő birkózói Nagykörösön, a kosárlabda NB II-ben férfi­aknál Karcag Nyíregyházán, nőknél az SZMÁV MTE Szarvason, Kisújszállás Me- zőberényben. KÖZGYŰLÉSEK Abádszalóki Szövetkezeti TSZ SE, tanácsháza 15.30, Jászszentandrási Haladás TSZ SE, művelődési ház 15, Tiszaburai Lenin TSZ SE, művelődési ház 17. Vasárnap ATLÉTIKA Középiskolás fedettpályás verseny, Szolnok, Véső u. tornacsarnok 9. BIRKÓZÁS Kelet-területi ifjúsági II korcsoportos kötöttfogású bajnokság, Jászberény, hűtő- gépgyári sportcsarnok 10. SAKK Megyei I. osztály: Martfű —Szolnoki Mezőgép II, Al­földi Olajbányász—Kisúj­szállás, Túrkeve—Karcag, Jászberényi Vasas—Kunhe­gyes. II. o.: Jászapáti—Tisza­füred, Kenderes—Fegyver­nek, Jászszentandrás—Üj- szász, Kunmadaras—Szolnoki Áfor. Kezdés egységesen 9 óra. LABDARÚGÁS Magyar Népköztársasági Kupa; Lehel SC—Újpesti Dózsa, Jászberény 13.30 Maczkó. Mezőtúri Honvéd— Vasas, Mezőtúr 13.30 Hart- mann. Országos Serdülő Ku­pa a legjobb nyolc közé ju­tásért; Szolnok Városi Sport-' iskola—FTC, Szolnok, Tisza- liget 11. Előkészületi mérkő­zés Mezőtúr: DATE—Cibak­háza 8.30, DATE—Török- szentmiklós 10. KÖZGYŰLÉSEK Tiszaroffi Községi SE, étte­rem 9, öcsödi Egyesített TSZ SE, -tanácsháza 9. Autocross Életre kel egy sportág Túrkevén Kevés sportág vetekedhet manapság az autocross lát­ványosságával. A „gépszönnyek” dimbes-dombos terepen folyó versenye — a péceli Skálabau viadal jó példa rá — emberek ezreit csalogatja az eseményre. A látványosság mellett a versenyek anyagi sikere sem megvetendő a klubok számára — így a kellemes és hasznos egészséges ötvözete lehet egy-egy a utocross-rendezvény. A sportágnak hazánkban háromévi „helybenjárás” után végre 1982-ben sikerült teljesem elfogadtatnia magát, s a közönség nagy tömegei mellett felfigyeltek rá -hivatásos sportvezetők és reklámszakemberek egyaránt.' Miután úttörő vállalko­zásról van szó sportéletünk­ben, annál nagyobb öröm, hogy Szolnok megyei ré­szesei is akadnak. A Túr­kevei VSE tavaly az év ele­jén alakította meg autó- és motocross szakosztályát, minden különösebb hírve­rés nélkül. Egyetlen ver­senyző, egyetlen gép — mindössze ebből áll a szak­osztály, de így is sikeres volt a bemutatkozás. A szentendrei idénynyitón Ratkai Sándor — élete első versenyén — az előkelő 4. helyet szerezte ímeg. A to­vábbi fordulóikban sem sze­repelt rosszul, de techni­kai sportág lévén, -itt min­dig kettőn áilil'a vasár, s a gép többször makacs sza­már módjára viselkedett. Amivel végül a túrkeveiek igazán tetették a névjegyü­ket a sportág asztalára, az a túrkevei pályaavató volt. A pálya társadalmi mun­kában épült a XVII. számú Autójavító Vállalat és a helyi Vörös Csillag Tsz összefogásával, avatására pedig a város szinte mind­egyik üzeme és intézménye megmozdult. A rendezvé­nyért külön dicséretet kap­tak a szakszövetségtől, no­ha először csinálták, tapasz­talatok -nélkül. Ennyi dióhéjban az egy­évnyi múlt, mit hoz a túr­kevei autocrossozóknak 1983? Mint Bártfay László szakosztályvezető elmon­dotta. elsősorban a crossau- tóépítésben szeretnének na­gyot lépni. A -tervezést a XVII. számú Autójavító Vállalat szakemberei vég­zik Bartus Tibor mérnök irányításával, s a papírra vetett elképzelések kivitele­zői szintén az autójavító szerelői, lakatosai. Egy ma­roknyi csapat munkaidő után késő estig formázza az autók „ruházatát”, büty­kölj a motorokat, így a kiselejtezett alkatrészekből, szerkezeti egységekből való­ságos gépcsodák születnek. Ezek közül egy új masinát Ratkai Sándor kap Tatra 603-as motorral, miután az országos listán a 13. -helyen rangsorolták, így jogot szerzett rá, hogy az első osztályban induljon. Régi gépét, amolyan ta-nulóautó- na-k szánják, az utánpótlás biztosítására: "versenyen­ként más-más üli meg, te­hetségét bizonyítván. A-klub másik versenyzője, Bartus László saját pénzén készí­tett egy crossautót (csak a motor több mint 20 ezer forintjába került) — ő lesz a harmadik pilóta a sorban. Végül a kenderesi növényvédő állomás állítja csatasorba a negyedik ver­senygépet túnkevei színek­ben. A bajnokság rajtja áp­rilis 3—4-én lesz. amikor az új kiírás szerint két ka­tegóriában és -két osztály­ban mérik össze erejüket a versenyzők. A tavalyi sike­res idé-nyzáró után Túrikeve ezután a bajnokság 3. for­dulójának rendezési jogát kapta meg, amelynek idő­pontja augusztus 7—8. Lazányi József Születőben a farában Tatra motort rejtő crossmasina, szerelésének irányítója leendő vezetője Ratkai Sándor Harc a szereken A konkurenciából még lehet torna Akár irigyelni is lehet a jászberényiek tornaparadicsomát Ha másért nem, a mozgás öröméért... (Fotó: TKL) Kezdjük a végén. A kö­zelmúltban megmérkőztek egymással Jászberényben a Szolnoki MÁV MTE és a Jászberényi Spartacus torná­szai. Volt sírás-rívás — a vendégkislányok részéről — és van vita a szolnoki tor­nabarátok táborában, mivel nehezen tudják elképzelni, miként született a hazaiak győzelmét hozó végered­Aligha van szemgyönyör- ködtetobb látvány, mint a kecses mozgású tornászhöl­gyek libbenése á szereken, férfitornászok harmonikusra csiszolt, fizikai törvényeket hazudtoló produkciója kor­láton, nyújtón, lovon. És egy-egy ilyen verseny láttán már fogalmazódik is az igény: miért nem lehet ná­lunk, Szolnok megyében ilyen szinten meghonosítani a kecses mozgás művészetét? Az óhaj és a megvalósulás között óriási szakadék tá­tong. Érdemes rá néhány szót vesztegetni. Szolnok megyében a kö­zépiskolák néhány fanatikus testnevelője éltette a köztu­datban jóidéig a tornaspor­tot. A Varga Katalin és a karcagi Gábor Áron Gimná­zium lányai, a túrkevei Vá­nyai szakközépiskola fiai hallattak az utóbbi években magukról a legtöbbet. Or­szágos versenyeken dobogón vagy közelében végeztek, .gs jóllehet, felmérhetetlenül sok munka volt az eredmé­nyek mögött, a produkcióik­kal nem ijesztgették a világ élvonalát. Mert ahogy a há­ziasszonyok kondíciótornájá­hoz képest a diákok verseny- anyaga klassziskülönbséget mutat, legalább ennyivel jár előttük az a teljesítmény, amellyel már a válogatott­ság kapuját lehet döngetni. Tévétorna — iskolai torna — versenylorna — így épül mény. Az pedig, aki egyesü­leti hovatartozás nélkül csak a sportág érdekét tartja szem előtt — most elégedet­ten mosolyog. Mert a Szol­noki MÁV MTE és a Jász­berényi Spartacus tornászai­nak harcából akár torna is születhetik. Olyan szinten, amilyenre már régen vár­nak. Egy tornaszakosztály ma bárhol a világon valóságos nagyüzem! Amikor a tizen­évesek világbajnoki ara­nyakkal a nyakukban, távo­zóban intenek búcsút a sze­reknek, bölcsődei, óvodai „aranymosóknak” kell meg­találni a kincseket. Akiket aztán a szakemberek hada vesz kézbe. És az írni-olvas- ni alig tudó apróság napi el­foglaltsága a balett, az erő- fejlesztés és gyakorlás, gya­korlás, gyakorlás. Ebből az­tán vagy lesz kiugró ered­mény — vagy nem. nagyjából egymásra a sport­ág három emelete. Szolnokon valamikor a Vörös Meteor volt a bázisa a versenysportágnak, később az MTE, még később a MÁV MTE lett a gazdája a kecses mozgás műhelyének. Ha pedig valakit név szerint is meg kell említeni az el­szánt nekibuzdulok közül, akkor Beregszászi Gézáné neve mindenképpen említést érdemel. Néhány évvel ez­előtt a Tiszaparti Gimnázi­um tornatermében kezdte plántálni az apróságokba a mozgás harmóniájának sze- retetét. A hite sokkal na­gyobb volt, mint a lehetősé­ge. Amikor az iskolát re­noválták. a szabadban, gyep- szőnyegen végezték az edzé­seket. Később egy laktanya tornatermébe könyörögték be magukat. Ma a MÁV MTE szakosztálya számára mintegy hatvan-hetven gye­reket készít fel a Széchenyi lakótelep „piros iskolájának” és a Ságvári körúti Általá­nos Iskolának néhány torna­rajongó testnevelője. És az újkori történelemben min­denképp nagy siker: igazolt versenyzőik vannak, mi több, nemrég egyesületi versenyen is porondra léptek. Akár az élvonalba is A másik „póluson”, Jász­berényben, Harmath Béla edző vezetésével ha döcögve is, de halad előre egy tor- naszakosztály szekere. ök kilencven—száz gyerekkel foglalkoznak. Egy időben már éppen jelentkeztek az eredményeik, amikor terem­gondok miatt elszéledtek a tornászpalánták, és ismét a nulláról kellett kezdeni min­dent. Napjainkban mondhat­ják el, hogy . „sínre kerül­tek”: saját termük van, nepa is akármilyen, beépített sze­rekkel, és miután a sportág a házigazda, megosztaná sem kell senkivel a drága edzés­időt. Beregszászi Gézáné abba­hagyta az edzői munkát. Je­lenleg a megyei torna szak- szövetség vezetője, és hori­zontja most már az egész megyére tágult. Az egyik szem sír — hiszen a jászbe­rényi versenyen azok a szol­noki tornászgyerekek szen­vedtek vereséget, akiket még ő is edzett —, de a másik szemének nevetnie kell, hi­szen azt bizonyítja a két vá­ros tornasportjának ütköze­te, hogy a sportág bázisa örvendetesen szélesedik. Sze­rinte nem elképzelhetetlen, hogy a szolnoki teremgon­dok megoldása után egy fő­hivatású edző beállításával akár az országos tornasport folyamába is bekapcsolód­janak a versenyzők. A sportág iránti nagyobb fi­gyelem egyébként akár „ap­rópénzre is váltható”: az úttörő olimpiák versenyein megyénk képviselői koráb­ban nem jeleskedtek. A két szakosztály Jászberényben és Szolnokon az ötkarikás versenyekre is felkészíthet derekasan helytálló verseny­zőket. Ezek a gyermekek később középiskolások lesz­nek, így továbbra is hall­hatunk róluk a középfokú tanintézetek küzdőterein. De aki nem viszi sokra, az sem távozik üres kéz­zel: a mozgás harmóniáját, a kitartást és az ügyességet kapja útravalóul. Palágyi Béla Óhaj és valóság Szabadban,gyepszönyegen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom