Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-17 / 40. szám

XXXIV. évf. 41. sz. 1983. február 17.i csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Moszkvába érkezett a francia külügyminiszter Claude Cheysson francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Fogadására megjelent Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, és más hivatalos személyiségek. Claude Cheysson francia külügyminiszter személyében négy év után először látogat a szovjet fővárosba a fran­cia diplomácia vezetője. A tervek szerint Cheysson több alkalommal is tárgyal szov­jet kollégájával, Andrej Gromikóval, s várhatóan fogadja őt Jurij Andropov, az SZKp KB főtitkára is. Az elmúlt években a ko­rábbi meghitt, szoros fran­Szolnok megye mezőgazda- sági termelőszövetkezetei kö­zül nyolcban tartották meg a hét első felében a zárszám­adó és az 1983. évi terveket jóváhagyó küldött- illetve közgyűléseket. Tegnap délelőtt volt a zár­számadás a törökszentmikló­si Béke Tsz-ben is, ahol a hétszáznegyvenegy tagú szö­vetkezeti kollektívát képvise­lő küldöttek tanácskozásán részt vett és felszólalt Sza­bó István, az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke. Jelen volt Bereczki Lajos, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, Bálint Ferenc, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, Benedek Fülöp, a TESZÖV titkára, a város párt- és állami szer­veinek, tömegszervezeteinek számos képviselője. A 10 ezer 267 hektárnyi közös földterületet művelő tsz eddigi legsikeresebb esz­tendejének főbb gazdálkodá­sa—szovjet viszony valame­lyest hűvösebbé vált, s a Szovjetunióban az egyetemes és európai béke szempontjá­ból egyaránt jelentős kap­csolatok fellendülését várják a külügyminiszter látogatá­sától. A két ország eltérő nézetet vall számos fontos nemzet­közi kérdésben, így az afga­nisztáni és lengyelországi események megítélésében s si eredményeit ismertette a küldöttgyűlésen Kasza János elnök. A szövetkezet tavalyi 350 millió forint üzemi ter­melése 13 százalékkal, az eb­ből képzett 77 milliós nyere­ség 30 millió forinttal halad­ja meg a tervezettet. Az elő­irányzottnál lényegesen na­gyobb jövedelmet elsősorban szervezettebb munkával, a hatékonyság javításával és ésszerű takarékossággal érte el a szövetkezet. Az egy dol­gozóra jutó termelési érték egyébként 62 ezer forinttal, az egy hektár közös szántó- területre jutó nyereség 1700 forinttal volt több az elmúlt évben, mint 1981-ben. A termelés fajlagos ráfor­dításainak ésszerű csökkenté­sével többek között elérték, hogy az előző évinél egy fo­rinttal kevesebbért állítottak elő egy liter tejet, miközben a tehenenkénti fejési átlagot egy év alatt csaknem 500 li­terrel növelték. A növényter­mesztők az önköltség csök­Párizs ugyan tanulmányo­zásra érdemesnek, de nem kielégítőnek tartja a nukle­áris fegyverzetek korlátozá­sára tett szovjet javaslato­kat. A genfi tárgyalások eredményes befejezésének óhaján kívül Párizsban azt is hangoztatják, hogy a si­kertelenség esetén meg kell kezdeni az amerikai nukle­áris fegyverek telepítését Nyugat-Európában. A hosszú távú megállapo­dáson alapuló gazdasági együttműködésre is hatással volt a kapcsolatok nem ki­elégítő alakulása, de azok még így is jelentősek: az 1980—82. közötti időszakban az árucsereforgalom értéke elérte a. 11,5 milliárd rubelt. kentésével és olyan üzemi rekordok elérésével járultak hozzá a tavalyi jó eredmé­nyekhez mint a bú$a 4,9 ton­nás, a cukorrépa 48 tonnás és a napraforgó 2,4 tonnás hek­táronkénti átlagtermése. A gazdálkodás színvonalának további javítását írják, elő a Béke Tsz 1983. évi termelés- fejlesztési és beruházási ter­vei is. A tavaly nyáron be- takarítottnál 200 hektárral nagyobb területen vaiettek az ősszel búzát, és mintegy 100 hektárral növelik ta­vasszal, a másik fontos ga­bonanövény, a kukorica ve­tésterületét is. Tizenhárom- millió forintot terveztek a növénytermesztés gépesítésé­re, és hasonló költséggel bő­vítik, korszerűsítik a sertés- szaktelepet. Elsők között gratulált a Béke Tsz tavalyi kiemelkedő gazdálkodási eredményeihez — a megyei párt- és tanácsi vezetés elismerését is tolmá­(Folytatás a 3. oldalon) Távoli városok, közeli barátok A tyumeni olaj magyar végállomásán 3. oldal II tudomány világa 4. oldal Eredmények, feladatok Magyar—szovjet kulturális együttműködés Tegnap a Parlamentben ülést tartott a magyar— szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési bizott­ság magyar tagozata. Sarlós Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a ma­gyar tagozat elnökének ve­zetésével áttekintették a leg­utóbbi ülésen meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, összegezték a kul­turális együttműködés külön­böző területein elért eredmé­nyeket. Az együttműködési bizottság márciusra tervezett moszkvai tanácskozásának napirendi pontjai szerint felmérték a kulturális terü­leten kibontakozott alkotói együttműködést, a zenemű­vészeti közös munkálkodás helyzetét és továbbfejleszté­sének feladatait. Áttekintet­ték a tömegtájékoztatási esz­közöknek a két ország kul­turális, művészeti és irodal­mi együttműködését segítő tevékenységét, a középfokú oktatás és a pedagógiai ku­tatások területén végzett kö­zös munkát, valamint az orosz nyelv magyarországi oktatásának továbbfejleszté­sét célzó ajánlások érvényre jutását. A magyar tagozat tagjai kiterjedt eszmecserét folytat­tak a bizottság 1983—84. évi munkatervével összefüggő kérdésekről is. ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTJÜK 77 milliós nyereség Törökszentmiklóson Jő évet zárt a kunszentmártoni tsz A TOT elnöke a Béke Tsz küldöttgyűlésén A Borsodi Ercelökészítőmíínek nagy teljesítményű röpítőtörőket gyártanak a jászberényi Aprítógépgyárban. Képünkön a gép házának horizontos megmunkálása (Fotó: T. Z.) Befejezték az Alföldi Téglaipari Vállalat törökszentmiklósi téglagyárában az éves nagyjavítást. Képünkön az SRC-típusú vágóautomatát ellenőrzik. A termelés az időtől függően elő­reláthatólag márciusban indul Építésügyi témákban Feladategyeztető tárgyalás Szolnokon Tegnap délelőtt a megyei tanácsnál egyeztették az ágazatra háruló idei, Szolnok megyei, feladatokat az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a megye vezetői. A tárgyalást Barta László, a megyei tanács el­nöke vezette, a tárcát Jant- ner Antal, az ÉVM minisz­terhelyettese képviselte, a tanácskozáson részt vett Mo­hácsi Ottó, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára. A mi­nisztérium és a megye ve­zetői az idei építési igénye­ket és a rendelkezésre álló kapacitásokat összevetve megállapították, hogy a ke­reslet lényegesen nem mér­séklődött, valódi verseny­helyzetbe csak a mélyépítés­sel foglalkozó kivitelezők ke­rültek. Értékelték az állampolgá­rok lakáshoz jutásával mind nagyobb szerephez jutó ma­gánerős építkezések fejlesz­tésének feltételeit, a megfe­lelő telkek biztosításának helyi feladatait és gondjait. A tanácskozáson szóba ke­rültek a lakosság építő­anyag-ellátásának nehézsé­gei és a lakásépítő szövetke­zetek továbbfejlesztése érde­kében feltétlenül megoldan­dó problémák. A megye vezetői tájékoz­tatták az ÉVM képviselőit a lak bér rendezések előkészíté­sével kapcsolatos munkála­tokról és a középszintű épí­tőipari szakemberképzés meg­oldására kidolgozott tervek­ről. Kicsiben is érdemes Bővíti exportját a szövetkezeti ipar A szövetkezeti iparban az idén a konvertibilis export 8—10 százalékos növelését tervezik. A több mint 80 ipa­ri szövetkezet közül minden második kapcsolatban van már a külpiaccal. Ahhoz azonban, hogy az export az elképzeléseknek megfelelően növekedhessék, még több szövetkézéinek kell bekap­csolódnia az exportra gyár­tók körébe, s még több olyan termék előállítására kell vállalkozniok, amelyek ke­resettek a nemzetközi piacon. A módszerek, a lehetőségek minden esetben mások, álta­lános érvényű receptet talál­ni a szinte megszámlálhatat­lanul sokféle cikket gyártó, termelési méreteikben egy­mástól is igen eltérő szövet­kezeti ipar számára aligha lehet. Az biztos, hogy a szö­vetkezeti iparban különösen nagyok a tartalékok a kisté­telű termékek exportjának bővítésében, a speciális, gaz­daságosan csak kisüzemi méretekben előállítható cik­kek kivitelének fokozásában. E lehetőségek kihasználása elsősorban a szövetkezetek érdeke, és dolga, de minden bizonnyal nagy segítséget jelentenek majd a Külkeres­kedelmi Minisztérium me­gyei képviseletei is. A háló­zat kialakítása — mely régi hiányt pótol — megkezdő­dött, Vas és Békés megyében a szomszédos megyékre is kiterjedően — már van, leg­közelebb Bács-Kiskunban lé­tesítenek megyei képvisele­tet. Várhatóan a külkereske­delmi vállalatok is bővítik területi hálózatukat. A szövetkezeti ipar export­jában a könnyűipari termé­kek képviselik a legnagyobb részarányt. A bútorkivitel a múlt évben a számításoknál kedvezőtlenebbül alakult, a szövetkezetek több piacról, — mivel elsősorban árban nem bizonyultak versenyké­pesnek — kiszorultak. A Ba­jai Lakberendező-, Építő- és Vasipari Szövetkezet azon­ban gyors termékváltásának köszönhetően versenyben maradt, és nemcsak megtar­tani, hanem bővíteni is ké­pes volt piaci kapcsolatait. Korábban ugyanis csak fe­nyőfából készítettek bútoro­kat, ma már a tölgyfa fel­dolgozására is vállalkoznak. Elsősorban fekvőalkalmatos­ságokat és hálószoba-beren­dezéseket készítenek, többsé­güket svéd és NSZK-beli megrendelésre, összesen 8 országba szállítanak az idén. A textilruházati ipari szö­vetkezeteknek az idén is el­sősorban a kooperációs kap­csolatok, illetve a bérmun­kák vállalásai jelentenek ex­portbővítő lehetőségeket. A követelmények azonban itt is magasabbak, mint koráb­ban. a szövetkezeteknek mindenekelőtt a kisebb té­telnagyságok gazdaságos gyártására kell felkészülni­ük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom