Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-02 / 27. szám

1983. FEBRUÁR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 5 IA tévé képernyője előtt Diákkaptártól az önkormányzatig Iskolaszövetkezetek régen és most Nem a pénz a legfontosabb Hetedik év — ismét egy film, tévéfilm az ötvenes éveikről: tárgyilagos „tudó­sítás” a társadalom akkori állapotáról s ugyanakkor ér­dekes rajzolata az emberi változásoknak. Hetedik év Nem könnyű megszaba­dulni a régitől, s az újat el­fogadni és befogadni is küz­delmes mindig; feszültsé­gekkel jár, olykor tragédiá­kat is szül újnak és réginek szenvedélyes megütközése — társadalmi méretekben épp­úgy, mint egyéni sorsok kör rében. A péntek este bemu­tatott tévéfilm is valójában egy olyan kort ábrázol, s benne olyan embereket mu­tat be, amelyben illetve akikben ez az életben is mindig meglevő konfliktus most látványos formában és kiélezett módon, a szokásos­nál is kézzelfoghatóbban és kitapinthatóbban jelentke­zik. A felszabadulás után va­gyunk néhány évvel, a régi rend romjain egy új világ épül, a régi erkölcs omla­dozó talaján új emberi nor­mák nőnek ki vagy leg­alábbis igyekeznek megszü­letni. Ebben az immár tör­ténelmi helyzetben ragadja meg Palotai Boris a valósá­got — s a regényéből készült film is — olyan pillanatá­ban, amikor országunkat az újjáépítés magas láza fogta el olyan, ma már talán ért­hetetlen és helyenként mu­latságos formában is. hogy a tervek többszörös túltelje­sítése lett a divat — és a dicsőség dolga —, hogy a munkát a hősi tettek kategó­riájába sorolták, s hogy a legkisebb elmaradásban is szabotázst, ellenséges csele­kedetet szimatoltak. Olyan pillanatban, amikor eltor­zultak az ember megítélésé­nek szempontjai — szóval az ötvenes évek világában ra­gadja meg azt az emberi küzdelmet, amely az épüle­tek, az új város építése köz­ben végbemegy azokban — többnyire öntudatlanul, a körülmények hatására, akik részt vesznek a hatalmas munkában; azt a küzdelmet, amelyben, ha ellentmondá­sosán zajlik is, de végtére is a teljesebb emberi élet utáni vágy testesül meg, fejeződik ki benne. Épül az új város, nevét Sztálinról kapja, de vajon mi megy végbe azoknak a lelké­ben. akik építői e hatalmas létesítménynek? Ha kevésbé látványosan is, mint a föld­ből rohamosan kinövő épü­letek, az emberek is formá­lódnak, új igények ébrednek bennük. A film értékei közé tartozik, hogy a sokat kár­hoztatott ötvenes évek vilá­gának igazságából nem ta­gadja le az új felé elmoz­dulás igen fontos tényét, a teljesség igényével a válto­zásban észreveszi a rossz mellett a jót is. A film egyébként néhány jellegzetes alakot emel ki az építők sokaságából, minde­nekelőtt két hajdani pros­tituáltat a női munkásszállás lakói közül, két sorstársat, akik régebben a „Makk 7- esben nyomták az ipart”, s akik most társaikkal itt épí­tik a jövendő szocializmus ipari fellegvárát — és egy mérnököt, aki ha más ter­mészetű okokból, de szintén hányattatások után került — oszitályidegenkélnit ide, erre a monstre-építkezésre. Az ő sorsukban éljük át a meg­idézett kor valóságát. Ugyanakkor Nemere László *— ő rendezte képernyőre Palotai Boris forgatókönyvét — jobbnál jobb pillanatokat, jelenetéket produkál film­jében a környezet festésé­ben, az állapotok rajzában, rendkívül hiteles miliőt va­rázsol a képernyőre, lett lé­gyen szó a munkásszállás életéről vagy épp a közössé­gi élet akkori megmozdulá­sairól, akár például egy ün­nepség hangulatáról; Ügye­sen villantja fel a személyi kultusz torzító hatását, anél­kül, hogy egyoldalúan eltú­lozná itt is — karikírozná — e korszak durva és furcsa kinövéseit. A figurák között is nem egy emlékezetes akad, így Maca, Piri öregedő barátnő­jének figurája, akiben a mocskolódó szabadszjájjúság ellenére is ott él a melenge­tő emberség utáni kínzó vágy, Tábori Nóra kitűnő alakítása — s milyen jól megformált a párttitkár alakja is, az akkori gyakor­lat szerint mindenben dog­matikusan cselekvő funk­cionáriusé — ez pedig Hor­váth Sándor remeklése. De megemlítendő Bács Ferenc mémökje is, akiben a film egy olyan értelmiségit állít elénk, aki fölé tud emelked­ni az őt ént sérelmeknek, akiben erősebben él a tett­vágy, mint a jogtalan sérel­mek miatti meddő keserű­ség. Bodnár Erika meg tud éreztetni ugyan valamit, nem is keveset, Piri lelki vergődéseiből, de valójában nem képes eljutni tragikus mélységekig — ami ezt a rokonszenves történetet meg­rendítő élménnyé avathat­ná. Mindent egybevetve: a Hetedik év tisztes munka és jó élvezet. Western és Vadnyugat Milyen volt a Vadnyu­gat? Hát semmiképpen nem olyan, amilyennek a wes- ternfilmék mutatják, ami­lyennek például a vasárnap este látott Dallas című mű is ábrázolta: az igazi Vadnyu­gat nem a revolverhősök vi­lága, nem a romantikus ér­zelmek birodalma, nem a szabadsághős banditáik or­szága, ahogy Hollywood álomgyárosai elterjesztették róla —, hanem a kemény út- és vasútépítők, a nehéz munkával életet teremtő te­lepesek hazája. Csak erről kevesebb szó esik. Mindezt megtudhattuk egy okos rö- vidfjlmből, amelyet vasárnap délelőtt Sugárzott a televízió — ugyanazon a napon, ami­kor a Dallas című filmet is bemutatta este. Igen jó öt­let felvilágosítani a nézőt egy műfaj hamisságairól és értő­en megvilágítani üzlet és művészet nemtelen házasítá- sának igazi okait. Ha az em­ber ugyanis ezeket a népsze­rű filmeket nézi, már-már az a benyomása támad, mintha csak fegyveres ban­ditákból, erőszakos rablók­ból és jó szándékú seriffek­ből állna csupán ez a világ — amelyből természetesen egy csinos hölgy vagy kis­asszony sem hiányozhat so­hasem. Pedig — a svájci kis- . film adatai szerint — Vad­nyugaton három és fél évti­zed alatt csupán hatszáz fegyveres gyilkosság történt, míg (összehasonlításul) New Yorkban egyetlen esztendő alatt egy híján nyolcszáz embert öltek meg. Ez a való­ság, kérem. Nem a Nyugat vad tehát, csupán a képe, amit a wes­tern is rajzol, fest róla. Ne higgyük tehát, hogy amit ezekben a filmek látunk, an­nak valami köze lenne a valósághoz, Még a helyszín is csinált és hamis, hisz egy erre a célra szolgáló, olcsó fculisszaváro6ban készülnek a felvételek! Persze az effé­le mese is lehet érdekes, for­dulatos, izgalmakkal teli. Sajnos, a vasárnapi Dallas nem ebből a fajtából való: az unalmasságtól csak Gary Cooper színész egyénisége és vonzó játéka mentette meg. Ez a film a műfaj legegy- szerűbtp sémáira épült és a legkiismerhetőbb fordulata­it alkalmazta „dicsőséges” befejezéssel a végén — azaz glória az igazság bajnoká­nak. Így volna szép. csakhát a jó győzelme a valóságban nem ily egyszerű és nem ily látványos. Ha westernt nézünk, nem szabad megfe­ledkeznünk erről a kijózaní­tó tényről. V. M. Hangtárlat a Kussuth Rádióban Ma este szolnoki és pécsi csapat versenyez A Magyar Rádió irodalmi osztálya a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Szak­szervezeteik Országos Taná­csa közösen hirdetett műve­lődéstörténeti játékot. A ve­télkedőre 16 közművelődési intézmény nevezett be. A rádió hangdokumentá­ciója több mint 400 ezer percnyi értékes anyagot őriz. Jórészt a felszabadulás utá­ni hazai társadalmi, politi­kai és művészeti élet emlé­kei ezek, de jelentős, a két világháború közti időszakból maradt hangemlék is, amely a játék ötletét adta. A rádió 1975-ben hasonló címmel már rendezett egy nagy si­kerű országos játékot. A vetélkedőn a bejátszott felvételek nyomán a csapa­toknak fel kell ismerniük a beszélő személyt, az ese­ményt, vagy azt, hogy mire utal az elhangzott szöveg. A játékban felhangzamak olyan dokumentumok ds, amelyek a külföldről hazánkba láto­gató neves emberek hangját őrzik, de egyes asszociációs feladatok során fény derül majd fontos politikai, törté­nelmi eseményekre, szükség lesz a képzőművészetben, zenében, néprajzban, tudo­mánytörténetben való jár­tasságra is. A vetélkedősorozat tavaly december 8-án kezdődött, négyhetente jelentkezik egyenes közvetítésben — szerdánként 70 perces idő­tartamban. A harmadik alkalommal a két hely­szín, a pécsi ifjúsági ház valamint a szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Központ. Az izgalmasnak ígérkező vetélkedőt ma 19 óra 15 perctől hallgathatják meg az érdeklődők a Kos­suth adó műsorán. Februárban Mezőgazdasági könyvhónap Immár 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, amelyre nagy figyelemmel készülnek a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalatnál. Író-olvasó ta­lálkozók, könyvbemutatók, kiállítások sokaságával sze­retnék felhívni az olvasók fi­gyelmét a legújabb kiadvá­nyokra, közvetlen segítséget adva a mezőgazdaságban dolgozók szakmai tudásának elmélyítéséhez. A könyvhónap alkalmából a vidéki könyvesboltokban összesen 53 féle könyvújdon­ságot, több mint 232 ezer példányban, 14 millió forint értékben kínálnak. A Művelt Nép a Mezőgazdasági Kiadó­val közösen félezer kötetből álló reprezentatív kiállítást rendez az idei könyvhét or­szágos megnyitójának szín­helyén, az MSZMP Heves megyei Bizottsága egri okta­tási igazgatóságának székhá­zában. A szakkönyvtárlat február 4. és 11. között te­kinthető meg. A községek, a termelőszö­vetkezetek, az állami gaz­daságok és a vállalat Heves megyei boltjai — a helyi művelődési intézményekkel együttműködve — vásárlás­sal egybekötött szakkönyv­bemutatókat rendeznek. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat vetítőszolgálata me­zőgazdasági sz.akf ilmbemuta- tókat tart a gazdaságok igé­nyei szerint. Heves megyén kívül or­szágszerte gazdag szakmai programokkal várják az ér­deklődőket. A debreceni könyvüzletekben TIT-elő- adásokat szerveznek, Kalo­csán, a Nagy Lajos Könyv­tárban ankétra invitálják az érdeklődőket. Gyulán író­olvasó találkozóra várják az olvasókat Szegeden, a kon­zervgyár könyvtárában szak­könyvkiállítást rendeznek. Amikor százhét évvel ez­előtt, 1875-ben Weisz Bernát Ferenc kereskedő, királyi ta­nácsos iskolai takarékpénz­táraik megszervezését java­solta, valószínűleg maga sem gondolt arra, hogy a diákság körében mozgalom­má terebélyesedik a francia- országi mintát alapul vevő ötlet. Az ötven fölötti nemzedék emlékezetében még elevenen ól a Diáikkaptár mozgalom, amely 19.38-ban alakult meg a kormány kezdeményezésé­re, a Magyar Nemzeti Bank anyagi és erkölcsi támoga­tásával. A Diákkaptárba tö­mörült fiatalok — a felsza­badulás előtt 584 iskolában 31 ezer taggal — elsősorban növénytermesztéssel, bé­lyeg-, gyógynövény-, illetve vas- és textilhulladék-gyűj- téssel, kisállat- és selyem- hernyótenyésztéssel, háziipa­ri munkákkal foglalkoztak. Bármennyire hihetetlenül hangzik is, a felszabadulás után a Diákkaptár mozga­lom számottevő segítséget nyújtott a kirabolt ország állatállományának gyarapí­tásához: 1947-ben csaknem százezer állat volt a diák- kaptárak tulajdonában. Az első demokratikus is­kolaszövetkezetét százhu­Kacsatánc-ügyben újságol­vasó és rádióhallgató — fő­leg táncoslábú — állampol­gáraink az elmúlt hetekben rendkívül sok információt szerezhettek. Hallhatták a rádióban, hogy az alig egy éve példátlanul népszerűvé vált — külföldi eredetű — dalocska („Irigykednek a kacsák, ők is járni akar­ják ...”) tulajdonképpen magyarországi színpadokon már valamikor felcsendült. (Pl. Békéscsabán, Győrött,' Szegeden.) És nem is vissz- hangtalanul. A Népszabad­ság 1965. február 24-i számá­ban például a színikritikus ezt írja: „Nem véletlen, hogy valamennyi dalbetétet nyílt­színi taps fogadta”. Ezen dalbetétek között volt a „Mint a törpepapagáj ...” kezdetű. E dalok a Bajnok­csapat című zenés vígjáték­ban hangzottak fel. A darab zeneszerzője Bakos Géza volt, versszövegírója Fülöp Kál­mán. — Mikor hallotta először a külföldi kacsadalt? — kér­deztem Bakos Gézától. — Néhány hete a rádióban valami hirdetés keretében. Először megdöbbentem, mert szonöt balmazújvárosi álta­lános iskolai tanuló hozta létre 1946-ban. Példájuk ha­mar követőkre talált az or­szágban, egymás után jöttek létre új s új szövetkezetek az oktatási intézményekben, de nem sokáig, mert a Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségének megalakulását köve­tően, 1949-ben az iskolai Hangya-csoportolkkal, diák- kaptárakkal egyidőben az is­kolaszövetkezetek is meg­szűnteik, átadták helyüket az újjáélesztett iskolai takarék­pénztáraknak. Nyoilc esztendei szünet után Győrben éledt fel újra az ifjúsági szöyetkezés esz­méje. A Bercsényi Miklós Általános Iskola és Gimná­zium tanulói 1957. március 30-án határozatot hoztak az iskolaszövetkezet megalaku­lásáról. Tanulónként húszfo­rintos részjegyet jegyeztek, és harmincezer forint értékű áruval kereskedelmi tevé­kenységbe kezdtek az isko­lában. Mivel foglalkoznak az is­kolaszövetkezetek, melyek­ből ez idő tájt 202 van az országban; közülük 130 ál­talános és 67 középiskolában tevékenykedik, 5 pedig fel­sőoktatási intézményben? Gazdasági, társadalmi, ne­nem emlékeztem rá, hogy a Bajnokcsapat feleselő dalbe­tétjét, amit a hatvanas évek elején írtunk, felvették volna. De hát gondoltam, végülis minden lehetséges ... — Engem elsősorban az izgat — mondta Bakos —, hogy ha például a darabot valamikor újra előadják, a nézők engem vádolhatnának azzal, hogy eloroztam a dal­lamot. Nagyon körülményes volna magyarázgatni, hogy az már több mint 20 évvel ezelőtt elhangzott... Valóban furcsa helyzetben vannak a slágerszerzők. A hírnév — különösen a nép­szerűvé vált dalok esetében — az énekest feltétlenül szárnyára veszi. Emlegetik az együttes nevét is. A szerző azonban igen gyakran elsik­kad. Nehéz volna megjósolni, hogy mi lesz a kacsatánc- ügyben? A Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójának nem­rég elhangzott tájékoztatójá­ból arra lehet következtetni, hogy egy ilyen ügyet igen sokágú, és hosszadalmas pro­cedura követ» Pláne, ha az ágai-bogai országhatárokon át nyúlnak. Bóday Pál velési céljaik egyaránt van­nak. Legnagyobb népszerű­ségnek a kereskedelmi tevé­kenység örvend a tanulóif­júság körében. Az iskolai boltok fő törekvése: ellátni társaikat tanszerekkel, író­szerekkel, iskolatejjel, büfé- áruval. Számos helységben ker­tészkedéssel és kisállatok te­nyésztésével foglalkoznak a szövetkezetbe tömörült gye­rekek, de nem fehér holló már az ipari tevékenység sem körükben. Leggyakrab­ban játékokat és iskolai, óvodai szemléltetőeszközöket gyártanak eladásra. Van olyan iskolaszövetkezet, ahol a növendékek ipari termelé­sének értéke eléri az évi 700 ezer forintot. Egyébként egy-egy iskolaszövetkezet tiszta haszna általában né­hány ezer, némely helyen néhány tízezer forint évente. Mire fordítják a tanulók a nyereséget ? Országosan bevált gyakorlat a harma­doló fölosztás, tehát a tiszta pénz egyharmadával bővítik a „termelést”, ugyanennyit fordítanak közösségi célokra, például az úttörőcsapat nyá­ri táborozásának támogatá­sára, különböző kulturális és sportcélokra, a többi pe­dig a szövetkezeti munká­ban kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó diákok jutal­mazására szolgál. Mindent egybevetve nem nagy összegekről van szó, de a tanulóifjúság szövetke­zésében nem is a pénz a leg­fontosabb, hanem a nevelé­si cél: a munka megszeret­tetése a közös tevékenység által, a helyes szakma- és pályaválasztás elősegítése, a szövetkezés megismerése, to­vábbá demokratizmusra, kö­zösségi életre neveié:?. Kitűnő terepet kínál az iskolaszövetkezet a közéleti- ség gyakorlásához is. De­mokratikus úton megy vég­be a megalakulás, demokra­tikusan dolgoznak a válasz­tott diák-önkormányzati szervek, nyílt légkör uralja a szövetkezet egész tevé­kenységét. Az életre készíte­nek föl az iskolaszövetkeze­tek akkor is, amikor tuda­tosítják a fiatalokban a munka szerinti elosztás igaz­ságos elvét, hiszen csak úgy részesülhetnek a közösség vagyonából, ahogy és ami­lyen mértékben hozzájárul­nak gyarapításához. P. K. J. A Pártélet februári számának tartalmából A Pártélet februári számá­nak vezércikke elemzi a Var­sói Szerződés prágai tanács­kozásának állásfoglalását. Vezető helyen foglalkozik az országos agitációs, pro­paganda- és művészetpoliti­kai tanácskozás anyagával. A folyóirat közli Aczél György bevezető előadásá­nak több fejezetét, Óvári Miklós hozzászólását, vala­mint részletesebb összefogla­lót a tanácskozás vitájáról. Elemző írás vizsgálja a falu szocialista fejlődését a nemré­giben lezajlott kecskeméti ta­nácskozás alapján. A fiatalok vezetővé válásá­nak kérdéseire keres választ a „Fiatalok a vezetésben” címmel rendezett kerekasz- tal-beszélgetés. A közelgő nemzetközi nőnap is adja az aktualitását annak az össze­állításnak, amely a III. Or­szágos Nőkonferencián el­hangzott tanulságokat ösz- szegzi. A folyóirat február 1- től az előfizetés mellett ut­cai árusításban is megvásá­rolható. Népszerűek az iskolai boltok Nem kacsa a papagáj Magyarországról ered a népszerű táncdal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom