Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-02 / 27. szám
1983. FEBRUÁR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 5 IA tévé képernyője előtt Diákkaptártól az önkormányzatig Iskolaszövetkezetek régen és most Nem a pénz a legfontosabb Hetedik év — ismét egy film, tévéfilm az ötvenes éveikről: tárgyilagos „tudósítás” a társadalom akkori állapotáról s ugyanakkor érdekes rajzolata az emberi változásoknak. Hetedik év Nem könnyű megszabadulni a régitől, s az újat elfogadni és befogadni is küzdelmes mindig; feszültségekkel jár, olykor tragédiákat is szül újnak és réginek szenvedélyes megütközése — társadalmi méretekben éppúgy, mint egyéni sorsok kör rében. A péntek este bemutatott tévéfilm is valójában egy olyan kort ábrázol, s benne olyan embereket mutat be, amelyben illetve akikben ez az életben is mindig meglevő konfliktus most látványos formában és kiélezett módon, a szokásosnál is kézzelfoghatóbban és kitapinthatóbban jelentkezik. A felszabadulás után vagyunk néhány évvel, a régi rend romjain egy új világ épül, a régi erkölcs omladozó talaján új emberi normák nőnek ki vagy legalábbis igyekeznek megszületni. Ebben az immár történelmi helyzetben ragadja meg Palotai Boris a valóságot — s a regényéből készült film is — olyan pillanatában, amikor országunkat az újjáépítés magas láza fogta el olyan, ma már talán érthetetlen és helyenként mulatságos formában is. hogy a tervek többszörös túlteljesítése lett a divat — és a dicsőség dolga —, hogy a munkát a hősi tettek kategóriájába sorolták, s hogy a legkisebb elmaradásban is szabotázst, ellenséges cselekedetet szimatoltak. Olyan pillanatban, amikor eltorzultak az ember megítélésének szempontjai — szóval az ötvenes évek világában ragadja meg azt az emberi küzdelmet, amely az épületek, az új város építése közben végbemegy azokban — többnyire öntudatlanul, a körülmények hatására, akik részt vesznek a hatalmas munkában; azt a küzdelmet, amelyben, ha ellentmondásosán zajlik is, de végtére is a teljesebb emberi élet utáni vágy testesül meg, fejeződik ki benne. Épül az új város, nevét Sztálinról kapja, de vajon mi megy végbe azoknak a lelkében. akik építői e hatalmas létesítménynek? Ha kevésbé látványosan is, mint a földből rohamosan kinövő épületek, az emberek is formálódnak, új igények ébrednek bennük. A film értékei közé tartozik, hogy a sokat kárhoztatott ötvenes évek világának igazságából nem tagadja le az új felé elmozdulás igen fontos tényét, a teljesség igényével a változásban észreveszi a rossz mellett a jót is. A film egyébként néhány jellegzetes alakot emel ki az építők sokaságából, mindenekelőtt két hajdani prostituáltat a női munkásszállás lakói közül, két sorstársat, akik régebben a „Makk 7- esben nyomták az ipart”, s akik most társaikkal itt építik a jövendő szocializmus ipari fellegvárát — és egy mérnököt, aki ha más természetű okokból, de szintén hányattatások után került — oszitályidegenkélnit ide, erre a monstre-építkezésre. Az ő sorsukban éljük át a megidézett kor valóságát. Ugyanakkor Nemere László *— ő rendezte képernyőre Palotai Boris forgatókönyvét — jobbnál jobb pillanatokat, jelenetéket produkál filmjében a környezet festésében, az állapotok rajzában, rendkívül hiteles miliőt varázsol a képernyőre, lett légyen szó a munkásszállás életéről vagy épp a közösségi élet akkori megmozdulásairól, akár például egy ünnepség hangulatáról; Ügyesen villantja fel a személyi kultusz torzító hatását, anélkül, hogy egyoldalúan eltúlozná itt is — karikírozná — e korszak durva és furcsa kinövéseit. A figurák között is nem egy emlékezetes akad, így Maca, Piri öregedő barátnőjének figurája, akiben a mocskolódó szabadszjájjúság ellenére is ott él a melengető emberség utáni kínzó vágy, Tábori Nóra kitűnő alakítása — s milyen jól megformált a párttitkár alakja is, az akkori gyakorlat szerint mindenben dogmatikusan cselekvő funkcionáriusé — ez pedig Horváth Sándor remeklése. De megemlítendő Bács Ferenc mémökje is, akiben a film egy olyan értelmiségit állít elénk, aki fölé tud emelkedni az őt ént sérelmeknek, akiben erősebben él a tettvágy, mint a jogtalan sérelmek miatti meddő keserűség. Bodnár Erika meg tud éreztetni ugyan valamit, nem is keveset, Piri lelki vergődéseiből, de valójában nem képes eljutni tragikus mélységekig — ami ezt a rokonszenves történetet megrendítő élménnyé avathatná. Mindent egybevetve: a Hetedik év tisztes munka és jó élvezet. Western és Vadnyugat Milyen volt a Vadnyugat? Hát semmiképpen nem olyan, amilyennek a wes- ternfilmék mutatják, amilyennek például a vasárnap este látott Dallas című mű is ábrázolta: az igazi Vadnyugat nem a revolverhősök világa, nem a romantikus érzelmek birodalma, nem a szabadsághős banditáik országa, ahogy Hollywood álomgyárosai elterjesztették róla —, hanem a kemény út- és vasútépítők, a nehéz munkával életet teremtő telepesek hazája. Csak erről kevesebb szó esik. Mindezt megtudhattuk egy okos rö- vidfjlmből, amelyet vasárnap délelőtt Sugárzott a televízió — ugyanazon a napon, amikor a Dallas című filmet is bemutatta este. Igen jó ötlet felvilágosítani a nézőt egy műfaj hamisságairól és értően megvilágítani üzlet és művészet nemtelen házasítá- sának igazi okait. Ha az ember ugyanis ezeket a népszerű filmeket nézi, már-már az a benyomása támad, mintha csak fegyveres banditákból, erőszakos rablókból és jó szándékú seriffekből állna csupán ez a világ — amelyből természetesen egy csinos hölgy vagy kisasszony sem hiányozhat sohasem. Pedig — a svájci kis- . film adatai szerint — Vadnyugaton három és fél évtized alatt csupán hatszáz fegyveres gyilkosság történt, míg (összehasonlításul) New Yorkban egyetlen esztendő alatt egy híján nyolcszáz embert öltek meg. Ez a valóság, kérem. Nem a Nyugat vad tehát, csupán a képe, amit a western is rajzol, fest róla. Ne higgyük tehát, hogy amit ezekben a filmek látunk, annak valami köze lenne a valósághoz, Még a helyszín is csinált és hamis, hisz egy erre a célra szolgáló, olcsó fculisszaváro6ban készülnek a felvételek! Persze az efféle mese is lehet érdekes, fordulatos, izgalmakkal teli. Sajnos, a vasárnapi Dallas nem ebből a fajtából való: az unalmasságtól csak Gary Cooper színész egyénisége és vonzó játéka mentette meg. Ez a film a műfaj legegy- szerűbtp sémáira épült és a legkiismerhetőbb fordulatait alkalmazta „dicsőséges” befejezéssel a végén — azaz glória az igazság bajnokának. Így volna szép. csakhát a jó győzelme a valóságban nem ily egyszerű és nem ily látványos. Ha westernt nézünk, nem szabad megfeledkeznünk erről a kijózanító tényről. V. M. Hangtárlat a Kussuth Rádióban Ma este szolnoki és pécsi csapat versenyez A Magyar Rádió irodalmi osztálya a Művelődési Minisztérium, valamint a Szakszervezeteik Országos Tanácsa közösen hirdetett művelődéstörténeti játékot. A vetélkedőre 16 közművelődési intézmény nevezett be. A rádió hangdokumentációja több mint 400 ezer percnyi értékes anyagot őriz. Jórészt a felszabadulás utáni hazai társadalmi, politikai és művészeti élet emlékei ezek, de jelentős, a két világháború közti időszakból maradt hangemlék is, amely a játék ötletét adta. A rádió 1975-ben hasonló címmel már rendezett egy nagy sikerű országos játékot. A vetélkedőn a bejátszott felvételek nyomán a csapatoknak fel kell ismerniük a beszélő személyt, az eseményt, vagy azt, hogy mire utal az elhangzott szöveg. A játékban felhangzamak olyan dokumentumok ds, amelyek a külföldről hazánkba látogató neves emberek hangját őrzik, de egyes asszociációs feladatok során fény derül majd fontos politikai, történelmi eseményekre, szükség lesz a képzőművészetben, zenében, néprajzban, tudománytörténetben való jártasságra is. A vetélkedősorozat tavaly december 8-án kezdődött, négyhetente jelentkezik egyenes közvetítésben — szerdánként 70 perces időtartamban. A harmadik alkalommal a két helyszín, a pécsi ifjúsági ház valamint a szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Központ. Az izgalmasnak ígérkező vetélkedőt ma 19 óra 15 perctől hallgathatják meg az érdeklődők a Kossuth adó műsorán. Februárban Mezőgazdasági könyvhónap Immár 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, amelyre nagy figyelemmel készülnek a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. Író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kiállítások sokaságával szeretnék felhívni az olvasók figyelmét a legújabb kiadványokra, közvetlen segítséget adva a mezőgazdaságban dolgozók szakmai tudásának elmélyítéséhez. A könyvhónap alkalmából a vidéki könyvesboltokban összesen 53 féle könyvújdonságot, több mint 232 ezer példányban, 14 millió forint értékben kínálnak. A Művelt Nép a Mezőgazdasági Kiadóval közösen félezer kötetből álló reprezentatív kiállítást rendez az idei könyvhét országos megnyitójának színhelyén, az MSZMP Heves megyei Bizottsága egri oktatási igazgatóságának székházában. A szakkönyvtárlat február 4. és 11. között tekinthető meg. A községek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a vállalat Heves megyei boltjai — a helyi művelődési intézményekkel együttműködve — vásárlással egybekötött szakkönyvbemutatókat rendeznek. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat vetítőszolgálata mezőgazdasági sz.akf ilmbemuta- tókat tart a gazdaságok igényei szerint. Heves megyén kívül országszerte gazdag szakmai programokkal várják az érdeklődőket. A debreceni könyvüzletekben TIT-elő- adásokat szerveznek, Kalocsán, a Nagy Lajos Könyvtárban ankétra invitálják az érdeklődőket. Gyulán íróolvasó találkozóra várják az olvasókat Szegeden, a konzervgyár könyvtárában szakkönyvkiállítást rendeznek. Amikor százhét évvel ezelőtt, 1875-ben Weisz Bernát Ferenc kereskedő, királyi tanácsos iskolai takarékpénztáraik megszervezését javasolta, valószínűleg maga sem gondolt arra, hogy a diákság körében mozgalommá terebélyesedik a francia- országi mintát alapul vevő ötlet. Az ötven fölötti nemzedék emlékezetében még elevenen ól a Diáikkaptár mozgalom, amely 19.38-ban alakult meg a kormány kezdeményezésére, a Magyar Nemzeti Bank anyagi és erkölcsi támogatásával. A Diákkaptárba tömörült fiatalok — a felszabadulás előtt 584 iskolában 31 ezer taggal — elsősorban növénytermesztéssel, bélyeg-, gyógynövény-, illetve vas- és textilhulladék-gyűj- téssel, kisállat- és selyem- hernyótenyésztéssel, háziipari munkákkal foglalkoztak. Bármennyire hihetetlenül hangzik is, a felszabadulás után a Diákkaptár mozgalom számottevő segítséget nyújtott a kirabolt ország állatállományának gyarapításához: 1947-ben csaknem százezer állat volt a diák- kaptárak tulajdonában. Az első demokratikus iskolaszövetkezetét százhuKacsatánc-ügyben újságolvasó és rádióhallgató — főleg táncoslábú — állampolgáraink az elmúlt hetekben rendkívül sok információt szerezhettek. Hallhatták a rádióban, hogy az alig egy éve példátlanul népszerűvé vált — külföldi eredetű — dalocska („Irigykednek a kacsák, ők is járni akarják ...”) tulajdonképpen magyarországi színpadokon már valamikor felcsendült. (Pl. Békéscsabán, Győrött,' Szegeden.) És nem is vissz- hangtalanul. A Népszabadság 1965. február 24-i számában például a színikritikus ezt írja: „Nem véletlen, hogy valamennyi dalbetétet nyíltszíni taps fogadta”. Ezen dalbetétek között volt a „Mint a törpepapagáj ...” kezdetű. E dalok a Bajnokcsapat című zenés vígjátékban hangzottak fel. A darab zeneszerzője Bakos Géza volt, versszövegírója Fülöp Kálmán. — Mikor hallotta először a külföldi kacsadalt? — kérdeztem Bakos Gézától. — Néhány hete a rádióban valami hirdetés keretében. Először megdöbbentem, mert szonöt balmazújvárosi általános iskolai tanuló hozta létre 1946-ban. Példájuk hamar követőkre talált az országban, egymás után jöttek létre új s új szövetkezetek az oktatási intézményekben, de nem sokáig, mert a Szövetkezetek Országos Szövetségének megalakulását követően, 1949-ben az iskolai Hangya-csoportolkkal, diák- kaptárakkal egyidőben az iskolaszövetkezetek is megszűnteik, átadták helyüket az újjáélesztett iskolai takarékpénztáraknak. Nyoilc esztendei szünet után Győrben éledt fel újra az ifjúsági szöyetkezés eszméje. A Bercsényi Miklós Általános Iskola és Gimnázium tanulói 1957. március 30-án határozatot hoztak az iskolaszövetkezet megalakulásáról. Tanulónként húszforintos részjegyet jegyeztek, és harmincezer forint értékű áruval kereskedelmi tevékenységbe kezdtek az iskolában. Mivel foglalkoznak az iskolaszövetkezetek, melyekből ez idő tájt 202 van az országban; közülük 130 általános és 67 középiskolában tevékenykedik, 5 pedig felsőoktatási intézményben? Gazdasági, társadalmi, nenem emlékeztem rá, hogy a Bajnokcsapat feleselő dalbetétjét, amit a hatvanas évek elején írtunk, felvették volna. De hát gondoltam, végülis minden lehetséges ... — Engem elsősorban az izgat — mondta Bakos —, hogy ha például a darabot valamikor újra előadják, a nézők engem vádolhatnának azzal, hogy eloroztam a dallamot. Nagyon körülményes volna magyarázgatni, hogy az már több mint 20 évvel ezelőtt elhangzott... Valóban furcsa helyzetben vannak a slágerszerzők. A hírnév — különösen a népszerűvé vált dalok esetében — az énekest feltétlenül szárnyára veszi. Emlegetik az együttes nevét is. A szerző azonban igen gyakran elsikkad. Nehéz volna megjósolni, hogy mi lesz a kacsatánc- ügyben? A Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójának nemrég elhangzott tájékoztatójából arra lehet következtetni, hogy egy ilyen ügyet igen sokágú, és hosszadalmas procedura követ» Pláne, ha az ágai-bogai országhatárokon át nyúlnak. Bóday Pál velési céljaik egyaránt vannak. Legnagyobb népszerűségnek a kereskedelmi tevékenység örvend a tanulóifjúság körében. Az iskolai boltok fő törekvése: ellátni társaikat tanszerekkel, írószerekkel, iskolatejjel, büfé- áruval. Számos helységben kertészkedéssel és kisállatok tenyésztésével foglalkoznak a szövetkezetbe tömörült gyerekek, de nem fehér holló már az ipari tevékenység sem körükben. Leggyakrabban játékokat és iskolai, óvodai szemléltetőeszközöket gyártanak eladásra. Van olyan iskolaszövetkezet, ahol a növendékek ipari termelésének értéke eléri az évi 700 ezer forintot. Egyébként egy-egy iskolaszövetkezet tiszta haszna általában néhány ezer, némely helyen néhány tízezer forint évente. Mire fordítják a tanulók a nyereséget ? Országosan bevált gyakorlat a harmadoló fölosztás, tehát a tiszta pénz egyharmadával bővítik a „termelést”, ugyanennyit fordítanak közösségi célokra, például az úttörőcsapat nyári táborozásának támogatására, különböző kulturális és sportcélokra, a többi pedig a szövetkezeti munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalmazására szolgál. Mindent egybevetve nem nagy összegekről van szó, de a tanulóifjúság szövetkezésében nem is a pénz a legfontosabb, hanem a nevelési cél: a munka megszerettetése a közös tevékenység által, a helyes szakma- és pályaválasztás elősegítése, a szövetkezés megismerése, továbbá demokratizmusra, közösségi életre neveié:?. Kitűnő terepet kínál az iskolaszövetkezet a közéleti- ség gyakorlásához is. Demokratikus úton megy végbe a megalakulás, demokratikusan dolgoznak a választott diák-önkormányzati szervek, nyílt légkör uralja a szövetkezet egész tevékenységét. Az életre készítenek föl az iskolaszövetkezetek akkor is, amikor tudatosítják a fiatalokban a munka szerinti elosztás igazságos elvét, hiszen csak úgy részesülhetnek a közösség vagyonából, ahogy és amilyen mértékben hozzájárulnak gyarapításához. P. K. J. A Pártélet februári számának tartalmából A Pártélet februári számának vezércikke elemzi a Varsói Szerződés prágai tanácskozásának állásfoglalását. Vezető helyen foglalkozik az országos agitációs, propaganda- és művészetpolitikai tanácskozás anyagával. A folyóirat közli Aczél György bevezető előadásának több fejezetét, Óvári Miklós hozzászólását, valamint részletesebb összefoglalót a tanácskozás vitájáról. Elemző írás vizsgálja a falu szocialista fejlődését a nemrégiben lezajlott kecskeméti tanácskozás alapján. A fiatalok vezetővé válásának kérdéseire keres választ a „Fiatalok a vezetésben” címmel rendezett kerekasz- tal-beszélgetés. A közelgő nemzetközi nőnap is adja az aktualitását annak az összeállításnak, amely a III. Országos Nőkonferencián elhangzott tanulságokat ösz- szegzi. A folyóirat február 1- től az előfizetés mellett utcai árusításban is megvásárolható. Népszerűek az iskolai boltok Nem kacsa a papagáj Magyarországról ered a népszerű táncdal