Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1983. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Divatos „Lord” márkanevű női nadrágokat készítenek a jánoshidai Ruhaipari Szövetkezetben. A termékeket NSZK-beii megrendelésre állítják össze, január közepéig 1700 nadrág kerül le a szalagokról Dajkatehenek ós egyedi keresztezés Amíg legel a marha, baromfi hízik az istállókban Olcsóbban, több húst termelnek Jászalsószentgyörgyön Kedvezően alakult a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben az állat- tenyésztési főágazat tavalyi mérlege: a tervezett 58 millió helyett 65 millió forint árbevételt értek el a sertés- és a szarvasmarha-tenyész- tŐK. Exportra drágábban kelt A hétmillió forint értékű többlettermelés eléréséből az utóbbiak vállaltak nagyobb részt, a tavalyi előirányzottnál lényegesen több tej és hús értékesítésével. A szövetkezet tehenészei 531 fejőstehén átlagában 4780 literes tejtermelést értek el az elmúlt évben, ami tehenenként félezer literes növekedést jelent az 1981. évihez képest, összesen két és fél millió liter tejet értékesített a téesz, aminek a felvásárlási árán kívül kapott árkiegészítések és prémiumok több mint kétmillió forinttal növelték a szövetkezet eredményét. A főágazat árbevételi tervének túlteljesítéséhez nagyban hozzájárult még, hogy a húsprogramból vállalt kötelezettségeinek eleget téve az előző évinél jóval több vágómarhát szállított tavaly a Petőfi Tsz a feldolgozóiparnak és exportra. Amíg 1981- ben 139 tonna súlyban 247, addig az elmúlt évben már 230 tonna súlyban 379 selejt tehenet és üszőt, valamint hízóbikát értékesítettek. Nemcsak a kevés híján száz tonna hústöbblet ára növelte a szarvasmarha-ágazat bevételét, hanem az is. hogy a tavaly eladott 379 húsmarhából 125-öt exportra szállítottak. A Szovjetunióba ..utazó” élőállatokért egyenként öt-hatezer forinttal többet fizettek a felvásárlók, ■mint az itthon levágásra, feldolgozásra kerülő jószágokért. A külpiaci értékesítést illetően figyelemre méltók a téesz sertéságazatában dolgozók tartási-tenyésztési eredményei is, hiszen az állatok kétharmadát is a határainkon túli piacokra szállították. Ebben az évben a tervek szerint mindkét állattenyésztési ágazat termelését növelik a jászalsószentgyörgyiek úgy, hogy a főágazat 1983-as árbevétele mintegy tízmillió forinttal meghaladja majd a tavalyit. A népgazdasági igényeket és a szövetkezet adottságait figyelembe véve elsősorban a húsmarha termelését fokozzák. Már tavaly megteremtették az alapjait az úgynevezett egyhasznú hústehénágazat fejlesztésének. Egyszerű és olcsó építési technológiát alkalmazva három, egyenként 100 tehénférőhelyes istállót már átadtak rendeltetésének, újabb hármat ebben az évben építenek fel. A téesz állattenyésztési szakemberei nemcsak tárgyi feltételek fejlesztésében látják a többlettermelés lehetőségét, hanem a meglévő eszközök jobb kihasználásában is. Ezért az új istállókat úgynevezett dajkatehenekkel telepítik be, azaz a telepen tartott magyartarka marhákkal a saját szaporulatukon kívül a tehenészeti telepen születő borjak egy részét is felneveltetik. Költségtakarékos borjúnevelés Az elmúlt évben már kipróbált és jól bevált módszer lényegesen olcsóbbá teszi a borjúnevelést. A húsmarha- telep férőhelyeinek jobb kihasználásával ugyanis egy- egy fiatal marha felnevelése négy-ötezer forinttal kevesebbe kerül, mintha választásig a tejtermelő telep borjúnevelőjében tartanák. A vágómarha-termelés növelését szolgálja a Petőfi Tsz-ben a nemrégen bevezetett egyedi keresztezés is. Ennek lényege hogy a magyar-tarka és holstein friez keresztezéséből származó F—1-es marhákat abban az évben, amikor tejtermelésük nem éri el a tehenészeti telep átlagát, hústípusú limousin fajtával keresztezik. A tavaly megkezdett „dajkamódszer” és az egyedi keresztezés eredményei már ebben az évben jelentkeznek majd: várhatóan az 1982. évinél mintegy százzal több vágómarhát értékesít 1983-ban a Petőfi Tsz. n melléktermék is takarmány Az állattenyésztés bevételeinek növelésében, a termelés fokozása mellett fontos szerepet tulajdonítanak a jászalsószentgyörgyi téeszben a gazdaságosság javításának is. Nem véletlen, hogy az egyhasznú húsmarha-telepet a gazdaság egyik 120 hektáros legelője mellett alakították ki. A legolcsóbb takarmányozási módszerrel, a legeltetéssel jelentős költségmegtakarítást érnek el, hiszen nem kell betakarítani a füvet, szállítani és tárolni a szénát. A téli hónapokban pedig kizárólag mellék- termékekből, azaz kukoricaszárból, répaszeletből és leveles répafejből készült silóval etetik a húsmarhákat. A húsmarhatartás jövedelmezőségét javítja majd az ágazati szakemberek egyik újabb elképzelése is: a több mint fél éven át tartó legeltetési időszak melegebb hónapjaiban a dajkatehenek, valamint a saját és mostoha borjaik helyét, az istállókat baromfinevelésre hasznosítják majd. — temesközy — Naponta természetes téglaegységben számolva 22 ezer B—30-as téglát égetnek az Alföldi Téglaipari Vállalat kisújszállási téglagyárában. Készítenek még saját felhasználásra B—29-es téglákat is, melyekből középfalazó blokkokat állítanak össze. Képünkön a szállításra váró B—30- as téglák. Megkezdődött a magyar—NDK együttműködési bizottság ülésszaka Havasi Ferenc fogadta Wolfgang Rauchfusst Napirenden a megyei költségvetés Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Bizottsága. A testület véleményezte a megyei tanács 1983. évi költségvetési és fejlesztési alap tervére, a helyi tanácsok idei költségvetési és fejlesztési alapjának szabályozóira készített javaslatot. A napirendet Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese terjesztette elő. A testület ülésén szerepelt a szakmunkásképzés és -nevelés helyzete, tapasztalatai és a további feladatai,1 Vin- cze Sándornak, a megyei tanács vb művelődési osztálya vezetőjének előterjesztésében. A megyei bizottság jóváhagyta az 1983. évi tervét. Ennek előadója Sándor László, a Népfront megyei titkára volt. Közös harcászati gyakorlat A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek éves kiképzési terveivel összhangban a közeli napokban harcászati gyakorlatot hajtanak végre a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai a Magyar Nép- köztársaság területén. A Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság XXI. ülésszakára tegnap Wolfgang Rauchfussnak, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével delegáció érkezett Budapestre. A magyar delegációt — a bizottság magyar tagozatának társelnöke, a megbetegedett Marjai József miniszterelnök-helyettes képviseletében — Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezette. A délutáni plenáris ülésen Veress Péter és Wolfgang Rauchfuss vezetésével a felek megbeszéléseket folytattak a két ország eredményesen fejlődő gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatairól. A tárgyaláson részt vett Rudolf Rossmeisl. az NDK budapesti, és Szálai Béla, hazánk berlini nagykövete is. Áttekintették a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. Beszámoltak a két ország magas szintű párt- és kormánydelegációinak a múlt év júniusi találkozóján megfogalmazott, az együttműködési bizottság közös intézkedési tervében összefoglalt feladatok végrehajtásáról. Az intézkedési terv alapján a közelmúltban már sor került a mikroelektronikai megállapodás megkötésére. Rövidesen aláírják a mező- gépgyártásról szóló kormányegyezményt. A plenáris ülésen áttekintették az 1982. évi külkereskedelmi forgalom alakulását és megállapították, hogy az alapvetően az igényeknek megfelelően valósult meg. A két ország közötti külkereskedelemben nő a szakosítás és kooperáció alapján lebonyolódó forgalom részesedése. Egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az alkatrész-szállítás zavartalan és folyamatos biztosítására. Az 1983. évi árucsereforgalmi tárgyalásokkal összefüggésben célul tűzték ki a korábban vállalt kötelezettségek hiánytalan és feltétel nélküli kölcsönös teljesítését. Hazánk és az NDK is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy fokozottabban vegyük igénybe a szocialista országok tengeri szállítóeszköz és kikötői kapacitásait. A tárgyaló felek ezen a téren is további előrehaladást kívánnak elérni. Wolf gang Rauchfuss miniszterelnök-helyettest a nap folyamán fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Újdonság: gyorsszolgálati javítás Hz első napok tapasztalatai egy szolnoki kisvállalatnál Gyorsabb, jobb szolgáltatás a cél December végén adtuk hírül: Szolnok város Tanácsa megalapította Villamosipari Gépeket Javító Kisvállalatát. Az új szolgáltató kisvállalat január másodikával kezdte el munkáját, a korábbi Gel- ka Vállalat szervizeiben és fiókszervizeiben. Mint Szekeres Lászlóné igazgató és Andrási Zoltánná gazdasági vezető tájékoztatójából kiderült, a száztíz dolgozót foglalkoztató kisvállalat a híradástechnikai és erősáramú háztartási gépek javítását végzi, ellát bizonyos garanciális feladatokat, s folytatja a Gelka átalánydíjas szerződéseinek teljesítését is. A kisvállalat Szolnokon a Mátyás király úton, a József Attila úton és a Beloiannisz úton fogadja megrendelőit, szervize dolgozik Török- szentmikóson és Tiszaföld- váron, ez utóbbi a martfűi begyűjtőhely vállalásait is ellátja. A szolnoki járás valamennyi községében van begyűjtőhelye, s hat szerviz- kocsi dolgozik a területen. Megyei feladatokat is kapott: a pb-gázkészülékek javítása és bekötése, a központi antennák szerelése és karbantartása, valamint az ipari hűtők és olajégők javítása változatlanul az övé Szolnok megyében. A kisvállalat irányítása Szolnokon, a Mátyás király úton található meg rövidesen. a Gelka Vállalat ugyanis a Beloiannisz úti irodahelyiségeket magáénak tartotta meg, ott központi alkatrész- raktárt rendez be. A régi cég a kisvállalat anyag- és alkatrészellátását vállalja, ez azonban nem zárja ki, hogy az önálló kisvállalat bárhonnan ne vásárolhasson alkatrészeket. Sok átalánydíjas olvasónk érdeklődött a közelmúltban: mi lesz a kényelmes korábbi Gelka-szolgáltatás sorsa, hová fizessék be az átalánydíjakat? A kisvállalat ebben az évben átvállalta az átalánydíjas javításokat, így a havonta vagy negyedévenként esedékes díjat címére kell fizetniük a szerződötteknek. A második hete dolgozó kisvállalat első újítása: bevezették a gyorsszolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a javíttató bejelentésére, a kérése szerint azonnal, vagy délután négy óra — munkaidő — után a megbeszélt időben érkezik lakására a szerelő, s ha csak pótolhatatlan alkatrész nem akadályozza, azonnal kijavítja készülékét. Mindezért összesen húsz forint gyorsszolgálati díjat számítanak fel — de sok felesleges bosszúságtól kímélik meg a megrendelőket. Megtudtuk azt is, hogy szakembereiket igyekeznek a gondosabb, jobb munkáért jobban megfizetni. Eddig a nagyvállalat általában 100 forint javítómunkáért 17 forintot fizetett ki a műszerésznek, szerelőnek, a kisvállalkozás készülő kollektív szerződése általában 20 forintot biztosít. A garanciális munkákat a kisvállalat alvállalkozási Gelka-szerződés alapján változatlanul ellátja. — sj — fotó: nzs
