Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

1983. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I I képernyője előtt I Ismét láthatjuk családjá­val és üzleti ellenfeleivel egyetemben James Onedint, újabb tíz rész bemutatásába fogott kedden este a televí­zió; szerdán pedig talán az eddigii legnagyobb szabású történelmi tárgyú dokumen­tumműsor indult útjára, mondhatni méltó társa az igen népszerű Századunk so­rozatnak, jóllehet műfajában és szemléletében is más; szóhoz jutott pénteken a képernyőn a rövidfilmek klasszikus mestere, Kollányi Ágoston, méghozzá ezúttal egy nagyobb alkotásával, ter- mészetfilimjeinek egyik érté­kes darabjával (lám, nem kell nekünk külföldön keres­kedni, ha igazán jó termé­szetfilmet akarunk bemutat­ni és látni); és vasárnap, gondolom sokak örömére, olyan filmek sugárzása kez­dődött, amelyekben minden idők legbájosabb színésznője játszik főszerepet, az elra­gadóan tündér! Audrey Hepburnt csodálhatjuk meg. íme néhány az elmúlt hét újdonságaiból, említésre ér­demes eseményből. S ami külön is megdobog­tatta a jegyzetíró szívét: a Szép magyar tánc sorozat­ban a Rábaközi dúsát, Tí­már Sándor koreográfiáját a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttesének tagjai mutat­ták be. Nagyhírű együttesek sorában mutatkozhattak be a jászságiak hogy ha kell, ők is tudják járni — formá­sán. nemesen példás kivitel­ben. A Szép magyar tánc népünk táncainak televíziós kirakata, a jászberényiek produkciója méltán került oda. előadásmódjuk, kidolgo­zott táncuk valóban szívet, lelket gyönyörködtetett, s ezt inem holmi lokálpatriótái el­fogultság mondatja velem, tárgyilagosan nézve is ez a színtiszta igazság. Jó érzés ezt tudni. Tévédrámák Volt az elmúlt hét műso­rában tévédrámák bemutató­ja is, szerdán egy mai tár­gyú tévéfilmet adott közre a televízió, pénteken késő este (és ezúttal ezt nagyon helyesen tette) Hernádi Gyu­la különös játékát, a Lélek­vándorlást tűzte műsorára. Különös, mert bár ismert történelmi figurák mozognak benne, de a legképtelenebb összefüggésekben s a legkép- itelenebb helyzetekben. Her­nádi ugyanis bár saját logi­kája szerint, de szabadon bánik a történelemmel, amely csak eszköz a kezé­ben, mint mondjuk egv bű­vésznek vagy zsonglőrnek a kellék. Van benne logika, méghozzá szigorú, amit mű­vel. Csak olyan rafinált, hogy a közönséges halandó bizony nem mindig tudja követni logikai „bakugrásait”, logi­kai „ficamait”. A Lélekván­dorlást egyébként Madaras József jó stílusérzékkel vit­te képernyőre, de még így is. az egységes élmény elle­nére is többnyire homályban maradt az, ami éppen a lé­nyeg: a játék értelmét adó gondolat, A vájt fülűek ta­lán kedvükre vájkálhattak a szélsőséges képzettársítások­ra alkalmat kínáló játékban. Ám a nézők többsége, jó­magam is, alig tudhatok mit kezdeni ezzel a mutatvány­nyal. Ezért is volt helyes a késő esti bemutató az éjsza­kai órákban. A Nagy Anna. kis Anna című, Máriássy Judit írta té­véfilm viszont fő -műsoridő­ben kapott helyet, amikor általában a képernyő előtt is telt ház van, amikor meg­telik a nézőtér. Tárgya ré­vén — mai életünk sűrűié­ből merít — mondanivaló­jáért is, — egy asszony, egy áfész-elnökasszony mai küz­delmeinek ábrázolásával kí­ván tanulságos példát fel­mutatni — méltán került a kiemelt műsorhelyre. Pécsi Ildikó határozott, erős kezű, a problémákkal bátran szem­benéző elnökasszonya, mint színészig alakítás is markáns, erőteljes játék, pontos jel- lemrajz, végső kicsengésében azonban mégsem tudott meggyőzni igazáról a Havas Péter rendezte tévéfilm. Oka ennek a benne előfor­duló dramaturgiai ügyetlen­ség, az alkotói szemlélet bi­zonytalansága, a kifejezendő gondolat tisztázatlansága. Mondhatom tehát: az elmúlt héten nem volt valami nagy szerencsénk a tévédrámákkal. Krónika A már említett új törté­nelmi sorozat viszont — el­ső részét január 5-én este láthattuk — felfedező erejű műsornak ígérkezik. A Kró­nika. ezt a tömör, rövid cí­met viseli, -mely utal hang­vételére. sőt jellegére is, hisz a Krónika a história meg- elevenítése egyszerű formá­ban, a leírás, az emlékezés eszközeivel, minden kiegé­szítés vagy fikció nélkül, te­hát a Sára Sándor rendezte nagyszabású sorozat nem akar mást, mint résztvevők és szemtanúk megnyilatko­zásával felidézni és nyomon követni egy tragikus ese­mény mozzanatait megis­mertetni annak a tragédiá­nak a hátterével és követ­kezményeivel, ami a 2. ma­gyar hadsereg 1943-ban be­következett pusztulása. Az első részben megtudhattuk, miért is kellett „vágóhídra” küldeni kétszázezer magyart, melyek voltak azok a körül­mények, amelyék az eszte­len döntés meghozatalában a mérlegeléskor számbajöhet- tek. Egyébként nem véletlen, hogy januárban, ’83 január­jában kezdődött e sorozat, hisz éppen negyven éve tör­tént a súlyos „katasztrófa”, 1943 januárjában, ott a Don­nál. Ez a sorozat tehát me- mentó is akar lenni, emlé­keztető a fájdalmas tragé­diára. És itt hadd idézzem Ne-meslkürty Istvánt, aki a Requiem egy hadseregért cí­mű könyvében évékkel ez­előtt már feltárta e pusztu­lás körülményeit, s a-ki azt írta egyik frissebb cikké­ben : „A tragikus esemény — a véres háborúkban nem szűkölködő magyar történe­lem legtöbb emberáldozatot követelő csatája — elsősor­ban azért emlékezetre mél­tó. mert örökre érvényes, kegyetlen tanulságul szolgál, hogy elvileg eszményinek látszó célokért (a tőlünk 1920-bain elvett magyar lak­ta történelmi területek visz- szaszerzésénék ürügyén és hamis reményében) sem sza­bad. s lehet egy rablóhábo- rút folytató, az emberi jogo­kat lábbal tipró hatalom szolgálatába állni.” Bizony az efféle cselekmény, elkö­vetett bűn nem is maradhat büntetés nélkül. A történe­lemnek ezt az igazságtevését nem is vonhatja kétségbe senki. Maradt tehát épp a tanul­ságok érdekében a részletek minél tüzetesebb megismer- résénék vágya. A sorozat, ahogyan az első részből már kitetszett, nem is ímegma- gyarázgatni kívánja a tragi- gédiát az egykori résztvevők, elsősorban a Horthy-rend- szert szolgáló magas rangú katonatisztek szubjektív vé­leményének a felsorakozta­tásával. hanem annak keresd okait, ami mai fejjel és mai értelemben ebben a tragé­diában egyszerűen felfogha­tatlan és megérthetetlen. A Krónika — úgy érzem — be­letartozik történelmi önvizs­gálatunk utóbbi időkben fel­erősödött folyamatába, az önmagunk helyes megítélését szolgáló históriai oknyomo­zásban az utókornak az az igénye testesül meg, amely az elődök tetteinek megisme­résére irányul. Távol esik e sorozat szándékától, hogy csökkentse a bűnösök fele­lősségét, elkövetett bűnük súlyát, ellenkezőleg azt szol­gálja, hogy egyre világosab­ban lássuik, kilk az igazán bűnösek ennék a gyászos emlékezetű tragédiának a bekövetkezésében és kik azok, akik csupán ártatlan vagy tudatlan áldozatai egv esztelenül felelőtlen politi­kának. V. M. Könyvesbolt az ABC-ben Jól működik a bizományos hálózat A zsúfolt polcok már a kedvezményes vásárra várják az ér­deklődőket. Fotó: Hargitai Egy esztendeje, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szolnoki 455-ös szá­mú üzemellátó könyvesbolt­ja új helyre, a 38-as ABC- ből leválasztott helyiségbe költözött. Természetesen a környékbeliek először vona­kodva fogadták az új „la­kót”, tartva attól, hogy be­költözésével az élelmiszer- üzlet választéka csökken. Később azonban kezdték megkedvelni a könyveket, hanglemezeket kínáló, han­gulatosan berendezett „ke­reskedést”. ahová jó betérni, böngészni a polcokon sora­kozó, ismereteket terjesztő, szórakozást kínáló olvasmá­nyokat. A parányi bolt mögött van a raktár, melyből a közel másfélszáz bizományost lát­ják el, akik Szolnokon és a megye településein, mun­kahelyein kínálják a szép- irodalmi, ifjúsági, mezőgaz­dasági és műszaki könyve­ket. Ugyanezeket a kiadvá­nyokat eljuttatták a megye harminchat ABC-jébe is, ahol megjelenésük sikert aratott, a bevásárlókosárba az élelmiszerek mellé gyak­ran került egy-egy könyv is. Különösen Jászberényben és Martfűn vált be ez a kísér­let. Ily módon jutott olvas­nivaló a szolnoki papírüzlet­be, valamint lemez a nem­régiben megnyílt úttörő és ezermesterboltba. A viszont­eladó — vagyis az átvétiel­Két hétig; könyvek féláron kor rögtön fizető — egysé­gek kétmillió forintot forgal­maztak tavaly. A bázishely­nek nyolc fiókboltja is mű­ködik a megyében, melyek­ben főállású eladókat alkal­maznak. Az elmúlt esztendőt ter­ven felül jól zárta az üzlet s hálózata. Több mint 11 és fél millió forint értékű könyvet és hanglemezt adtak el. Ehhez hozzájárultak a különböző könyvheteken rendezett sikeres vásárok is. A mezőgazdasági könyvhó­nap alkalmából az „A” ka­tegóriájú üzleteknek kihir­detett országos versenyen, melyet a lebonyolítás és a forgalom alapján mérlegel­tek, egymás után kát ízben is, — tavaly és az azt meg­előző esztendőben — elsők lettek. Szeretnék, ha ez az idén sem lenne másképp. A helyben árusító boltnak már kialakult az úgyneve­zett törzsközönsége, de a ja­nuár 17. és 29. között zajló „akciója” minden bizonnyal sok alkalmi érdeklődőt is vonz. Az említett időszak­ban ugyanis rrynden, 1980- ig megjelent, könyvet, ki­adványt — a klasszikus al­kotások és a szótárak kivé­telével — féláron kínálnak a vevőknek. Másfélmilliós készlet várja a vásárlókat a könyvbarátokat. Az üzlet vezetője, Szabó Jánosné, elmondta, hogy az említett könyvekből helyszí­ni árusítást rendeznek Szol­nok nagyvállalatainál: a járműjavítóban, a vegyimű­veknél, a Ganz-Villamossági Műveknél, valamint a pa­pírgyárban. A bolt kollek­tívája — önkéntes vállalás­ként — két szabad szomba­ton és vasárnap a szolnoki vasútállomáson árusítja majd a féláron kapható könyveket. — fekete — Iskolatárlatok ’83 Fazekas Magdolna kiállítása Fazekas Magdolna festő­művész grafikáinak kiállí­tásával folytatódik Szolno­kon az „Iskolatárlatok” so­rozat. A kiállítást ma dél­előtt háromnegyed 11 órakor a Varga Katalin gimnázi­umban nyitják meg, majd a Verseghy Ferenc Gimnázi­um, a Vegyipari. Műszer­ipari és Finommechanikai Szakközépiskola, valamint a 633-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet ad ott­hont a tárlatnak. Klasszikusok műveinek új kiadása A Kossuth Kiadó idén is folytatja a marxizmus-le- ninizmus klasszikus művei­nek publikálását: részben korábban megjelent, de az üzletekből már elfogyott kö­teteket adnak ki újra, rész­ben új tematikus összeállí­tásban hagyja el a nyomdát egy-egy kötet. Az év első napjaiban ju­tott a könyvüzletekbe Marx és Engels műveinek 45. kö­tete. Ez a könyv azokat az 1867 és 1893 között keletke­zett Marx-, illetve Engels- írásokat tartalmazza, ame­lyek nem kerültek a megfe­lelő időrendi kötetekbe. Az idén emlékezünk Marx születésének 165. és halálá­nak 100. évfordulójára. Már erre az alkalomra gondolva jelentette meg a Kossuth Kiadó Lenin „Jegyzetek Marx és Engels levelezésé­ből” című kötetét. A pártéletről, a pártépí­tésről címmel adják közre azt a gyűjteményt, amely Lenin munkáiból, cikkeiből a párt életének és tevékenysé­geinek elveiről szóló gondo­latokat közli. Karcagon Filmklub — hangversenyek — színházi előadások Karcagon, a nyugdíjas pe­dagógusok klubja és a Dé­ryné Művelődési központ filmklubot szervez. Az ér­deklődők februártól tizen­két magyar és külföldi film­alkotást tekinthetnek meg, amely mind az 1930-as, ’40- es években készült, A soro­zatra bérletek válthatók a művelődési központban. Januárban a színházi és zenei események sem hiá­nyoznak a karcagi intézmény kínálatából. Romantikus kamaramuzsi­ka címmel — 11-én 16 órá­tól — az általános iskolások bérletes hangversenysoroza­tának újabb koncertjét ren­dezik meg, Gabos Gábor zongoraestje viszont a zene­kedvelő felnőtteknek szól 26-án 19 órától. A rock and roll híveit Komár László koncertje várja 19-én, dél­után fél 6 órától. A Szolnoki Szigligeti Szín­ház „iskolaszínháza” is el­látogat Karcagra, 27-én dél­után fél 4 órától közép- iskolásoknak mutatja be Pe­tőfi Sándor: A helység kala­pácsa című művét. Ugyan­csak a Szigligeti Színház művészeinek előadásában tekinthetik rneg az érdeklő­dők — 29-én este 7 órától — Frederick Knott: Várj, amíg sötét lesz című krimi­jét. Vasarely-képek Tatabányán Vasarely — Vásárhelyi Viktor — festőművész mun­káiból nyitnak kiállítást január 13-án 17 órakor a tatabányai Népház­ban. Az „op art” egyik neves művelőjének munkáit Csepei Tibor budapesti ze­netanár bocsátja bemutatás­ra a Népháznak. A kisújszállási zeneiskolának jelenleg 230 hallgatója van, és három zenekarral ren­delkezik. Nyáron ott rendezik meg az I. országos zeneiskolai vadászkürtversenyt. Ké­peink egy hétköznap este pillanatait örökítik meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom