Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

1983. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Gépjavító Ipari Szövetkezet ebben az évben 600 MIX—102 típu­sú betonkeverő gépet készít a hazai piacra. Ez a típus igen kedvelt a kislakásépítők körében Csöndes szorgalommal TOTEVENYI MARADOK Nyárfaliget, akácerdő, fia­tal fenyves. A másik olda­lon: kordon művelésű sző­lő, gyümölcsös, a tenyérnyi tisztásokon legelő, téli ál­mát alvó kaszáló. A kis te­metőtől kőhajításnyira, egy kökényes sűrejéből négy in­dián bukkan elő: a három Peszeki és a Pozsonyi gye­rek. A közeli tanyákban lak­nak, és sápadtarcúak híján láthatatlan ellenségekkel vívnak harcot — természe­tesen életre halálra. • * * Az Egyesült Jászsági Áfész Tötevény — 108. szá­mú boltja méltán követel­hetne magának helyet a vidéki kereskedelem arany­könyvében ugyanúgy, mint a tanyán élő tőtevényiek tör­ténelemkönyvében. A tanya-bolt udvarán olyan csönd van, mint bár­melyik környékbeli hajlék táján. Kovács László a ke­reskedelem hétszeres kiváló dolgozója, az üzletet vezető Kovács Lászlóné (szintén ki­váló kereskedő) rakosgat a polcokon. S ha már a „kivá­ló” címek szóba kerülitek, idekívánkozik: a bolt, szin­tén kiváló egysége az áfész­nek.' Kovács László és felesé­ge is tősgyökeres idevaló. Lehet itt mindent kapni; mosóport és kenyeret, ka­millateát és füstölt kolbászt, ugyanúgy, mint 100-as sze­get, vagy sört. A bolt külön­leges cikke: az emberi, ba­rátságos szó. — Az üzlet, az üzlet — mondja Kovács László. — Én a feleségemet is itt is­mertem meg a pult mögül. Most 68 éves vagyok, a fele­ségem húsz évvel fiatalabb, de nem bántam meg... A kis üzletbe érkezik a roppant tanyavilág öregjei­nek nyugdíja, levele, egyéb postája is. Kovács Lászlóné, amikor a 2—3 kilométerre lévő postaládát kinyitja, ha- lomnyi levelet, egyéb külde­ményt rakhat szatyrába. Mindig, mindegyik eltalál a címzetthez. „Leltárhiány” so­ha nem volt, — a boltban sem. — Nem vágynak el innen? Nem mondanak szép sza­vakat ragaszkodásról, szülő­földhöz való kötődésről. — Idevalók vagyunk... Panaszuk nincs. Kérésük, kívánságuk is csak annyi: hetente egyszer — mivelhogy jó az út — bejöhetne a Ma­gyar Posta kocsija az üzle­tig, hogy elvinné a bevételt, mert „tudja, rém kellemet­len sűrű kukoricák közt bal­lagni. félhomályban, több tízezer forinttal a kézben”. Űjerdő 307. Panaszt, pa­nasz követ. Aki elmondja özv. Konkoly Ferencné. — Hova mennék innen? A második férjem 3 éve halt meg, nekem lábszárfekélyem van, háromhetente járnom kell Berénybe kezelésre. Hetvenegy éves elmúltam, 1831 forint a nyugdíjam. Szép tanya a Konkoly né­nié. Százados körtefák a nagy udvaron, az egyik kör­tefa alatt skanzenbe illő sü­tőkemence, becsületesen ki­meszelve. A Dollár kutya pacsit ad, a ház gazdájából pedig ömlik a szó. — Mondta Berényben a föorvosasszony, hogy menjek szeretetotthonba, de hát ak­kor ki adna itt enni a macs­káknak. Tudja nekem az el­ső férjeim odaveszett negy­vennégyben. A második uram után vannak mostoha gyerekeim. Ez a ház az apámé volt, de áhítozott, a pénzére, a ház árára min­denki. Egyedül vagyok. Nem jó így. Nem tudok vigyáz­ni semmire. Nézze meg, a szarkák elhordják tavasszal a kiscsibét, itt esznek a macska tányérjából. * * * Kovács Lászlóék 25 éve házasok. A férj és a húsz­éves fiú „Koreába” jár dol­gozni, vagyis a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-be. A lánygyerek, Ma­rika most nyolcadikos — ő csak a szünidőt tölti Tőte- vényben. A tanyaház tágas, villamo­sított, az ásott kút mellett nyomós kút is van. Az ud­var mögött glédába rakott kazlak, kúpok — mintegy hirdetve: aki termelni akar, annak szeretni kell a ren­det. Az asszony háztartásbeli, öt órakor kel, megfeji a két tehenet, s valószínűleg ő az, aki a legtöbbet áldoz a csa­lád áilatszeretetének, csön­des asszonyi szorgalommal. Az állatállomány: a két fejőstehénen kívül, két anyadisznó, négy birka, csir­ke, kacsa, liba, pulyka, négy süldő, egy apadisznó. Köny- nyű volna mindezek alapján valamiféle, a „föld-embere” jólétére következtetni. Csak­hogy: a kaszáló 2—3 hold (ki tudja kiszámolni, hogy hány kaszasuhintás), a ré­pacsík évi 5000 forint, a he­re szintén 5000... és így to­vább, hozzátéve, hogy a jó­szágok enni akarnak; s meg­kezdik az ellést, akár kará­csony van, akár szilveszter. Mindamellett: a Kovács­familia jól érzi magát. (Bár­mily furcsa; a férj szülei már városban élnek — az utódok azonban ragaszkod­nak ehhez a létformához). Négy-öt. éve, hogy a petró­leumlámpát — és az aggregá­tort — villanyvilágításra cserélték. Mária jó erős né­gyes lesz félévkor. A szülők kiszámították, hogy a két szépen tartott tehén mellett még egy üszőnek is van he­lye. A házhoz tartozó kony­hákért pedig mindig megter- mi a maga zöldbabját, bor­sóját, karalábéját, papriká­ját, petrezselymét. A rádió, a televízió, a magnetofon és a jól bejáratott gépkocsi, akárhogy is nézzük, közelebb hozza a világot — még a tanyasi városlakókhoz, a jászberény-tőtevényiekhez is. Vágner János Hazai újdonság turistáknak Szabadidős hűtődoboz A kempingezők, túraked­velők részére hazai újdon­ság: utazó-hűtődoboz gyártá­sát kezdte meg, egyelőre nyolcszázas szériában a jász­berényi Hűtőgépgyár. Ez a vállalkozás jól illik a nagy iparvállalat törekvésébe, amelynek célja a hazai hű­tőszekrény-kínálat választé­kának bővítése, a piaci igé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. Külön fi­gyelmet fordít arra, hogy a megnövekedett szabad időt minél több család tölthesse, praktikusan, megfelelő tech­nikai eszközök birtokában. Az új terméknek három vál­tozata, mérete van; a 25, 35 illetve az ötvenöt literes. Kö­zülük hazai piacra elsőként a 35 literes űrtartalmát gyártják. Mi az előnye az új ter­méknek? A hűtőipari szak­emberek úgy mondják „há­rom utas”, mivel 220 voltos elektromos vezetékről, 12 voltos gépkocsi akkumulá­torról, illetve pb-gázpalack- ról egyaránt üzemeltethető. Tulajdonságainál fogva el­sősorban kemping célokra, lakókocsikban, kombi gép­járművekben vagy éppen a vízpart; víkendezéseknél használható. 0 HEFBG abádszalőki üzemében Egymilliós túlteljesítés Megértették a Nagykunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság abádszalőki üze­mének dolgozói, hogy a ko­rábbinál nagyobb erőfeszí­tést kíván a csökkentett munkaidő. Miközben az üze­mi rekonstrukció is folytató­dott és a fa árcsökkenése is kedvezőtlenül befolyásolta az eredményeket, — áttérve az ötnapos munkahétre, vál­tozatlan létszámmal — meg­közelítően egymillió forintos túlteljesítéssel zárták az 1982-es gazdasági évet. Csak száraz hideg ■ ■■■■■■ ne jöjjön Mezőgazdasági helyzetkép Az év második felének elején a közvéleményt is széles körben érdekli, hogy az évszakhoz képest szokat­lanul enyhe, márciust idéző tavaszias időjárásnak a me­zőgazdaságban milyen követ­kezményei lehetnek. A szo­katlan enyheség a kisebb-na- gyobb esőzések és a talaj vízzel való feltöltődése alap­jában véve kedvező hatással lehet az idei termésre, hiszen a földben levő növényeknek az őszi vetésű búzáknak rö­videsen szükségük lesz a nedvesség utánpótlására. A földek mindenütt jól „beáz­tak”, ahogyan a mezőgazdá­szok a talaj víztartalmának kedvező alakulását nevezik. Komoly gondok csak abból adódhatnak, ha átmenet nél­kül száraz, hideg időjárás köszönt be, ebben az esetben ugyanis a növényeket hóta­karó védelme nélkül érné a rtiínusz 5—10 főkos hideg, és ez felfagyásokkal járna. Ter­mészetesen tartósabb lehűlés idézné csak elő ezt a nem éppen kedvező helyzetet. Amennyiben a hideg bekö­szönte havazással járna együtt, úgy a növények kel­lő hőszigetelést kapnának, és így a nagyobb hidegek sem jelentenének komolyabb ve­szedelmet. Sok függ tehát at­tól, hogy az időjárás végülis hogyan alakul. Mindenesetre számolni keV azzal is, hogy a későbbiekben is lehet böjt­je a mostani napsütésnek és a plusz 5—10 fokos hőmér­sékletnek. Az őszi mélyszántással egyébként országszerte már két héttel korábban elkészül­tek. Nemcsak a mezőgazda- sági nagyüzemek területén forgatták meg kellő mély­ségben a talajt, hanem sók- felé a kistermelők földjeire is jutott idő és gépi erő. Hosszú évek óta először még decemberben elvégezték a kistermelők és a háztáji gaz­dák által megrendelt talaj- munkákat, ami jórészt az időjárás kedvezőtlen alakulá­sával magyarázható, de azzal is, hogy a nagyüzemek idő­ben felkészítették a gépeket és a traktorosokat is érde­keltté tették a többletmunka vasalásában. I Keddi jegyzetünk | Naptár Mi használódik el leg­jobban az év fordulójá­ra? Persze, hogy a nap­tár, a tavalyi. Lapjait elborítják a bejegyzések, s mire napjai elfogynak, az ember veszi a követ­kezőt. Aztán a tiszta lappal, sok üres nappal elkezdi az új esztendőt. A rendszeretők olykor napokig elbíbelődnek az újjal. Ez persze egyúttal emlékezés is, a most el­múltra, hiszen a régi naptár lapjairól feljegy­zik, ami elmaradt, s amit feltétlenül szerepel­tetni kell az újban. Van­nak ezek között a régi, s megőrzésre érdemes fel­jegyzések között telefon­számok, s vannak sza­vak, egyszerű másnak talán semmitmondó fél­szavak is. Láttam eleget most január elején. Ol­vastam olyan félszót egy falusi tanító naptárában, amire rákérdeztgm. Eny- nyj volt: „füt. .Elma­gyarázta, arról van szó, hogy régi, kiszolgált olajkályháit nem sike­rült tavaly szenet, fát fogyasztóra cserélnie. Érthető, hogy ez a be­jegyzés az idei naptárba is helyet kapott. Az em­ber vigyáz a pénzére, s keresi az egyszerűbbet, mégha ezután salakolnia is kell majd. Olvastam városi csa­ládfő naptárában a kö­vetkező bűvös félmonda­tot: „Figyelj a nagyma­mára. ..” Kiderült, a nagymama az idén megy nyugdíjba, s nemcsak azért kell figyelni rá, mert ilyenkor akár férfi, akár nő, többet kell ve­le törődni, mint máskor, — hanem azért is: ez­után lesz, aki a csalód apróbb dolgait intézi, aki ráér, ha a szülőknek nem lesz idejük iskolai fogadóórákon megjelen­ni. Láttam egy igazgató naptárában is, az első héten a múlt évről átho­zott bejegyzést: „A mű­vezetők várnak...” kide­rült, a művezetők rend­szeresen igénylik ossza meg velük a termelés kis, sokszor túl kicsiny­nek tűnő gondjait, mert gyorsan tudnak közbe­lépni, kis intézkedéssel, — akár két jó szóval — rendbe tenni a bajokat. S miközben ezen gon­dolkozom, tudom: ter­veink, munkahelyi kö­zösségeké és szervezete­ké, családoké és egyéne­ké, szinte kivétel nélkül elkészülitek. Évre szólók, vagy csak egy-egy rövi- debb időszakra, de álta­lában tudjuk, mit, miért teszünk ma, s mit miért tervezünk holnapra, meg azutánra. A termelés- irányítók ismerik a szá­mokat: a tonnákat, mé­tereket, párakat, darabo­kat A részfeladatokon dolgozók tudják, egy-egy nap mi a dolguk. A leg­többen azt is, miért. S év elején szinte közös az akaratunk isi teljesüljön minden tervünk, sikerül­jön minden elképzelé­sünk, ami teljessé, jobbá, gazdagabbá teszi életünket. És nemcsak forintban, emberi érzé­sekben, családi boldog­ságban is. S hányán vannak, akik hozzásó­hajtják : egészségben! Mindez ropnant egy­szerű, mondhatnám min­dennapi így év elején. Mondják, vannak olyan tervek is, amelyek nem valósulhatnak meg egy év alatt, vannak olyan elképzelések, amelyekre kevés egy naptár. Nem baj, hiszen egy év nem sok idő, s mindent nem lehet egy naptárra fel­tenni. Nem szóvirág, s nem közhely, igaz: az ember hosszú távon is célokat tűzhet maga elé, s hosz- szú távon is dolgqzhat elképzeléseiért. Ezért szeretem így, év- elején az elirongyolódott naptárakat, s az újakon a tavalyiról áthozott te­endőket. Folytatódnak a mun­kás hétköznapok. (SJ) Új SZOT gyógyüdülők Nyárra elkészül a zalakarosi Tavaly három létesítmény­nyel bővült a SZOT üdülő­hálózata. Áprilisira készült el a hévízi SZOT Gyógyüdü­lő, valamint a hajdúszobosz- lói Barátság üdülő fürdő-és gyógyászati épülete. Június­tól fogadja a beutaltakat Lazaro Penáról — a Szak- szervezeti Világszövetség alapító tagjáról, a volt kubai szakszervezeti főtitkárról — elnevezett gyulai családos gyógyüdülő. * A hévízi Gyógyüdülő 150 szobás, 300 ágyas nyolcszin­tes impozáns létesítmény. Héviz forgalmas központjá- tflir távolabb eső, csendes zöldövezetben a SZOT-sza­natórium szomszédságában épült. A kelet—nyugati tájo­lású szobák összkomfortosak, szőnyegpadlóval és beépített szekrénnyel készültek. Für­dőszoba, külön W. C.-helyi- ség, valamint loggia is tarto­zik a szobákhoz. A szálló épületéhez csatlakozó úgy­nevezett „lepény” részen hatszáz adagos konyhát és háromszáz személyes étter­met alakítottak ki. A földszinten a recepció mellett nagy társalgót, presszót, ajándéküzletet, könyvtárat, olvasószobát és játéktermet is létesítettek. Négy ^orvosi rendelő már jelenleg is működik az üdü­lőben de a beutaltak még a közeli SZOT-szanatóriumba járnak át kezelésre, mivel a gyógyászati rész és a fedett fürdő csak 1984-ben készül el. A vendégek kultúráit, színvonalas ellátásáról mint­egy száz dolgozó gondosko­dik. Ä beutaltak a szobákból fürdőköntöst öltve látogat­hatják a hajdúszoboszlói Ba­rátság üdülő gyógyászati és fürdőépületét, amelyet fedett fűtött folyosó köt össze a már öt esztendeje működő üdülővel. A földszintien két két egyméteres vízmélységű ülőmedence található. Az emeleten orvosi rendelők, terápiás szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Az új épület az eddiginél na­gyobb kényelmet ad a be­utaltaknak, már nem szük­séges átjárniuk az utca túl­oldalán levő Béke gyógy­üdülő fürdőjébe. A gyulai Lazaro Pena csa­ládos gyógyüdülő a Várfürdő szomszédságában, a 12 esz­tendeje működő és tavaly korszerűsített SZOT ME- DOSZ üdülőhöz csatlakozva készült. összefogás eredményeként létesült; a Csepel Vas- és Fémművek kezdeményezésé­re, a SZOT szervezésével a kooperációs beruházásban több ágazati-iparági szak- szervezet vett részt. Az üdülő az év nagyobb részében — 20 csoportban — gyógyulni vágyó felnőtteket fogad. Nyáron családosok kapják a beutalókat.vA fő­szezonban mintegy kétszáz összkomfortos szobájában a gyermekekkel együtt cso­portonként 660-an üdülhet­nek. Többségében egy- és kétgyerekesek helyezhetők el. de húsz egymásba nyit­ható szobában lehetőség nyílik nagycsaládosok beuta­lására is. Emeletenként egy-egy tv- társalgó található. A kilen­cedik szint feletti panoráma- teraszról remek látvány nyí­lik a városra és a környékre. A legfelső szinten elhelye­zett csillagászati szoba olyan közkedveltté vált, hogy az érdeklődők számára rendsze­resen szerveznek ismeretter­jesztő előadásokat. A „lepény” részben az el­ső emeleten működik az 1200 adagos konyha és a 600 fé­rőhelyes étterem, amelyhez teraszra nyíló presszó is csatlakozik. Az üdülőt körülvevő park­ban lábtenisz-, kézilabda-, röplabda- és tekepálya, vala­mint szabadtéri sakk is ta­lálható. A 14 hektáros védett ős­parkban levő várfürdőbe fedett és fűtött térben jár­hatnak át az üdülőből. A be­utaltak gyógyulását és pihe­nését 134 dolgozó biztosítja. A fejlesztés folytatódik: az idén év közepére befeje­ződik a zalakarosi gyógy­üdülő építése. Az új gyógy­üdülők létesítése lehetővé tette, hogy már minden har­madik felnőtt beutalójegy, gyógy- vagy szanatóriumi üdülésire érvényes. Az már az alapszervezeteken múlik, hogy a minden igényt ki­elégítő jól felszerelt gyógy­üdülőket a valóban rászoru­lók vegyék igénybe. Bányai János a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom