Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

1983. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az anyagszabást automata lángvágó gép végzi Közel két éve dolgozik az NSZK-beli Honomag cég részére a jászberényi Aprítógépgyár 1. számú gyáregysége. A nyugati partner részére homlok- rakodó gépek emelőkar­jait készítik Jászberény­ben. Az összeállítás kézi munkát igényel A megmunkálás speciális cél­gépen történik Befejeződött az első országos talajmintavétel Gázelffkészitök, távirányítással üzemi jubileum Az NKFV üzemei kö­zül a hajdúszoboszlói a közelmúltban ünnepelte húszéves fennállását. A vállalatnak ez volt az első nagy gázüzemi be­ruházása, — megalapoz­va a földgázfelhaszná­lás központi fejlesztési programját, melynek eredményeként ma már csaknem egymillió la­kásba jut el a vezetékes földgáz. Hajdúszoboszló napja­inkig 22 milliárd köb­méter földgázt juttatott az országos távvezeték­ibe. Az üzem munkájá­ban jelentős az import­ból származó földgáz föld alatti tárolása, és egyre nő a környékről kitermelt kőolaj mennyi­sége is. Ebben a térség­ben (Ebesen) helyezték először üzembe a ma­gyar szakemberek által kifejlesztett portábilis gázelőkészítő berendezé­seket, melyeket a haj­dúszoboszlói üzemből távirányítással működ­tetnek. összességében kedvező a talajok tápanyagellátása, a növények fejlődésükhöz, gyarapodásukhoz az esetek döntő többségében kellő mennyiségű táplálóanyaghoz jutnak. Az egyes hatóanya­gok tekintetében azonban különbségek mutatkoznak, egyikből-másikból viszony­lag kellő mennyiség talál­ható a földekben, némelyik azonban a kívántnál kisebb arányban van jelen a ter­mőrétegben. ÉS a talajok „erőállapota” esetenként még a szomszédos gazdasá­gok területein is gyakran különbözik. Nem mindenütt fordítanak ugyanis kellő gondot a táblánkónti táp­anyag-utánpótlás biztosítá­sára. Esetenként erről nem is a gazdaságok tehetnek; egyebek között például anyagi nehézségek gátolhat­ják a kellő műtrágyaadagok használatát — ez derült ki az Országos Agrokémiai és Növényvédelmi Központ fel­méréséből, talajanalíziséből. Az országos vizsgálat el­ső hároméves szakasza be­fejeződött, és a szakembe­rek az idén hozzálátnak a második ciklushoz. Ez szin­tén hároméves lesz, miután a fennálló rendelkezések értelmében a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben kötelező az időszakos talajmintavé­tel, háromévenként legalább egyszer ellenőrizniük kell a tápanyagtartalmat. A központ országos há­lózata hektáronként átlago­san 25 forintos térítési díj ellenében vesz mintát a ta­lajokból. Az országos táp- anyagmérleg végül is az átlagosan hathektáros ki­terjedésű földrész. , .mozai­kok bál” áll össze. Az elem­zők 15 féle adatot vizsgál­nak, és ezek alapján dönt­hetnek a gazdaságok szak­emberei a műtrágyaadagok­ról ós a szervestrágyázás mértékéről. A vizsgálatok szerint nagy általánosság­ban az ország talajai fosz­forral közepesen vannak el­látva, jó közepes eredmé­nyeket mutatnak a mérések a káiliumtartalom esetében. Nitrogénből viszonylag több­re lenne szükség. Néhány gazdaság ezen a téren ki­fejezetten rosszul áll, a jö­vőben növelniük kell a nit­rogénadagokat. Bővítik a főközpontot Telefon-ügyben javulás várható Az ismert, szerényebb fej­lesztési lehetőségekkel ma­gyarázható, hogy a megyé­ben a hírközlés helyzete el­marad a követelményektől. A távbeszélő központok telítet­tek, zömmel korszerűtlenek, kézi kapcsolásúak, magas a légvezetékes hálózatok ará­nya, a távbeszélő állomásra várakozók száma. A Debre­ceni Postaigazgatóság a hato­dik ötéves tervének összeállí­tásakor elsősorban az elma­radottság felszámolására tö­rekedett, az anyagi és mű­szaki lehetőségek figyelembe­vételével: a korábbi terv­időszakban megkezdett mun­kák folytatására, a hálózat­rekonstrukcióra, a berende­zések, központok kapacitásá­nak növelésére, a nyilvános állomások számának gyara­pítására. A népgazdaság és a Ma­gyar Posta beruházási lehe­tőségei természetesen megha­tározzák az elképzeléseket. A hat évre tervezett postai és hírközlési fejlesztés költ­sége így is meghaladja a 166,1 millió forintot, és eb­ben az összegben nem is sze­repel még a szolnoki AR központ költsége, melyet a Postavezérigazgatóság nagy beruházásként tart nyilván, s a Postaber bonyolít 841,4 millió forint értékben. Jelentős központbővítés és szolgáltatás-korszerűsítés va­lósult meg Jászberényben 1981-ben, az 1800 állomás ka­pacitású helyi automata kon­ténerközpont üzembe helye­zésével; Karcagon az -idén 370 állomással bővült a CB- központ; Törökszentmiklóson, Mezőtúron is történt részle­ges bővítés, Szolnokon csak­nem 400 új előfizetőt kap­csoltak be. Elkészült a Kun­hegyes—Tiszaroff körzetká­bel építése, folyamatban van a jászberényi kábelhálózat felújítása és bővítése. — A Valamennyi szolnoki szám megváltozik ’83-ban távbeszélő központ bővítését, egységes hálózatba foglalását tervezik Jánoshida—Alaty- tyán, Tiszaföldvár—Cibakhá­za, Jászladány—Jászfelső- szentgyörgy között. Kunma­darason és Fegyverneken 1983-ban, Kunszentmárton- ban 1984-ben, Martfűn és Rákóczifalván 1985-ben. A jelenlegi hírközlési hely­zetben különösen fontos a nyilvános telefonállomások hálózatának bővítése. 1981- ben 21 állomást helyeztek üzembe a megyében, 1982- ben Szolnokon 3 távhívó, Me­zőtúron, Törökszentmiklóson, Jászapátin, Tiszafüreden két- két, míg Kisújszálláson, Kar­cagon, Túrkevén, Kunszent- mártonban, Kunhegyesen és Tiszaföldváron egy-egy nyil­vános utcai távbeszélő állo­mást létesítettek. A megye területén a helyi tanácsokkal egyeztetett igények alapján 1983-ban további 23, ’84-ben 29, ’85-ben 32, összesen 122 nyilvános állomás létesül. A kisebb települések éjjel-nap­pali segélykérését és néhány egyéb szolgáltatást biztosító nyilvános állomások felsze­relési programja befejező­dött. A megyeszékhely jelenlegi 4200-as kapacitású főiközpont­ja 1983-ban csaknem 50 szá­zalékkal bővül, befejeződik a 2000 állomás bővítése. Üzem­be helyezésével valamennyi szolnoki teléfonszám megvál­tozik, viszont javul a regisz­terhang (búgó hang) jelent­kezése, vagyis könnyebben tudunk majd telefonálni. Ezt a 2000 új állomást oda vihe­ti a posta, ahová legjobban szükséges, elsősorban az új lakótelepekre. Persze még ezzel se tud­nak minden igényt kielégíte­ni, hiszen 4700-an várnak te­lefonra jelenleg a városban, és ehhez hálózat is kell. A kétezres bővítés csupán rész­leges megoldást nyújt, meg­előzi az új főközpont és 10 ezer állomás építésének programját, amely anyagi eszközök hiányában húzódik. A most folyó bővítés műsza­ki problémáit is igyekeznek már úgy megoldani (áramel­látás — trafóház építése, elektromos kábelhálózat), hogy a hosszabb távú igények kielégítését is szolgálhassák. Az új ARF—ARM központ megvalósításához az építési területet a városi tanács 1983- ban szanálásmentesen bizto­sítja. Ekkorra kapja meg a kivitelező az alapozási ter­vet. Az elképzelések szerint az építkezés 1983—86-ban ha­lad úgy, hogy az 1985. decem­ber végi állapot a helyszíni szerelési munkák megkezdé­sét lehetővé tegye, így az új központ 1987—88-ban üzem­be kerülhet. Amíg Szolnokon nem épül meg a crossbar-rend­szer, addig Jászberényt se tudják bekapcsolni a távhí­vásba. Viszont a 10 ezres rendszerbe a tervek szerint már Martfűt és Űjszászt is a szolnoki főközponthoz csatol­Az idén több növényolaj exportra Munkóegyülés a martfűi Növényolajgyárban Lelkes hangulatú év eleji munkásgyűlést tartottak teg­nap délben a martfűi Nö­vényolajipari és Mosószer- gyártó Országos Vállalat legnagyobb üzemében. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a vállalat vezető képviselői egyaránt elismeréssel szól­tak a fiatal üzem munkás­gárdájának elmúlt évi sike­reiről. Mit is mutatnak a számok? A gyár 1982 évi terve 120 ezer tonna nyersolaj előállí­tását tartalmazta. Ezt a mennyiséget — a jó mag- tenmés, a szervezett munka révén — három héttel az év vége előtt teljesítették, és december 31-ig tízezer ton­nával mégtetézték. Az ere­deti tervet tisztességesen meghaladó termelés talán soha jobbkor nem jöhetett volna a népgazdaságnak, hi­szen a nyersolaj nagyobb há­nyada konvertibilis valutá­val fizető országok piacaira kerül. Az olajtermelés mel­léktermékének a hasznosí­tása is kedvezően alakult, a kérődzők számára kitűnő ta­karmány a dara nyolcvan százalékát első osztályú mi­nőségben értékesítették a mezőgazdaságnak. Ezzel le­hetővé vált, hogy jelenté­keny mennyiségű drága szó­jadara behozatalától mente­sítsék a népgazdaságot. Gaz­daságossági törekvéseiket más vállalkozások is fém­jelzik. A maghéj nagyobb hányadát eltüzelik, az így keletkező energiával turbi­nát hajtanak meg, és elekt­romos áramot állítanak elő az üzem számára. A munkásgyűlésen, az 1983. évi tervekről szólva elhang­zott, hogy a múlt évi 130 ezer tonnával szemben az idén 135 ezer tonna nyers­olajat termelnek, ha ehhez a mezőgazdaság biztosítja a kellő mennyiségű és minősé­gű nyersanyagot. Körülte­kintő kutatással törekednek újabb piac feltárására, az exportarány növelésére. Szó esett arról is, hogy az új év nem indul gondtalanul, a MÁV jelenlegi terheltsége miatt nem tud vagont bizto­sítani a kívül tárolt napra­forgómag szállításához, csu­pán közúton érkezik az utánpótlás, ami a meglehető­sen) nagy étvágyú, napi ezer —ezerkétszáz tonna napra­forgót feldolgozó gyárnak kevés. A problémák áthida­lására december 30-tól, ja­nuár 7-ig leállt az üzem. ez idő alatt elvégzik az egyéb­ként is esedékes karbantar­tást. A termelési szünet ide­jén a gyár 16 ezer tonna tárolóterét jórészt megtöl­tik a hétvégi indításhoz. A martfűi Növényolajgyár egy év alatt több mint három- milliárd forint értékű ter­méket állított elő, tehát me­gyénk nagyüzemei közé tar­tozik. Dolgozóinak helytállá­sára, fegyelmezett, jó mun­kájára az idén is nagy szük­ség lesz, rajtuk is múlik, hogy az ország gazdasági nehézségei enyhüljenek, s ezzel együtt a saját egyéni helyzetük is javuljon. E. S. A budapesti Likőripari Vállalat tiszakécskei üdí­tőgyárában a napokban állítottak üzembe egy felújított töltő gépsort, amely 1 literes üvegek palackozására is alkal­mas. Ezzel elősegítik, hogy egy év alatt 70 mil­lió üveg üdítőt palackoz­zanak két gépsoron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom