Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
10 12 hónap 12 község 1983. JANUÁR 29. Barangolások Újszász útjain Ha igaz, Újszász jövőre 200 éves. Ezt még 1981 októberében olvastam, amikor riportot írtam a hétezer lelkes nagyközségről, embereiről. Így most a kicsit ismerős kíváncsiságával jártam a falut; mi történt, mj változott azóta? Akkor a falu legöregebb emberét a szociális otthonban találtam meg. Persze, hogy most is odavitt az első Utam. Bajnai László örömmel mondta: — Hogyne élne, erőben kiidőkben. Látja, a héten már arról is beszélgettünk a végrehajtó bizottság ülésén, hogy kezünkben a megye papírja, pénzzel támogatják a vasúti felüljárónk építését, ami ugye több évtizedes óhajunk, sóhajunk. Már hiszünk benne, meglesz. Nagy László, a pártbizottság titkára más tervről is beszél : — A „vasutasfalu” most a vasút megújulását éli. Újszász—Szolnok között kortakarékszövetkezettel, amely országos kitüntetéssel dicsekedhetne. A kis takarékszövetkezet Kiváló címet ká- pott. Persze, hogy úgy dolgoztak 1982-ben is, ahogyan egy híres kollektívához illik. Különben a január vége eseményekben gazdag Új- szászon. Kedden jártunk a Vegyesipari Szövetkezetben. A szállítható lakókonténercsoportokat készítő lakatosműhelyben a műszak vége felé nem haza. hanem a szoAz áfész áruház délelőtt csit megkopott, de elégséges egészségben Pali bácsi. Jön mindjárt. Jött Viola Pál. Eléje tettem a rég látott újság oldalt, amin ott az arcképe is. Szabadkozott. Nem. hiába, nem tud olvasni. — A képét csak megismeri? Közelebb hajolt, de szemüveg nélkül fölismerte magát. — Hát már a 98. évemet taposom, kérem. Nagy a bánatom, dolgozni már nem tudok, és üdülni se megyek többet a Balatonra, úgy döntöttem. Rosszul lettem a víztől legutóbb, nem való az már nekem ... Dolgozzanak a fiatalok. Ezt a tanácselnök nem így mondja persze. Nagy József, aki negyedszázada élvezi az újszászi választópolgárok bizalmát, csak úgy, egyszerűbben fogalmaz; — Dolgozunk, élünk. Fejlődünk is. amint egy ekkora település bírja a mostani szerűsítik a vasúti pályát. Felépült, épp mostanára az áfész gépkocsigumi-centírozó műhelye. Ugyancsak az áfész végre rendet csinál a vendéglátásban. Kapott támogatást a SZÖVOSZ-tól, a MÉSZÖV-tői, a falu szívében tervezik egy szép vendéglő építését. Mi mindig restelkedtünk, hogy csak az egy ütött-kopott étteremkocsmánk van a vasútnál. Már ezután jobb lesz az étkezésünk. az előfizetéses is, a diákoké is, úgy lehet. Varga János, az áfész igazgató-elnöke meg is hív bennünket: a héten műszaki átadás-átvétel lesz a centíro- zó üzemben, február elején megnyitják az áruház udvarán épült új szolgáltató műhelyt. Különben az újszászi kis áfész eredményes esztendőket tudhat maga mögött. 1981 évi munkájuk alapján megyei elismerést kaptak, több dolgozó kitüntetést. Együtt ünnepeltek a helyi I Ez kérem, a centírozó gép. — Aki bemutatja az új szolgáltatást; Bányai Károly cialista brigádvezetők értekezletére készülődtek. A cen- tirozó műhelyben megtartották a műszaki szemlét az áfész szakemberei, s tegnap tanácsülés tárgyalta meg az idei költségvetést és fejlesztési tervet. És ma? Simon János, az áfész általános vegyesboltjának helyettes vezetője azt mondta: — Mi szombaton nyitva vagyunk, de nagyon sajnáljuk, ha ez a riport szombaton jelenik meg a Néplapban, nem tudunk árulni belőle. Szabad szombaton nem ad árusítható újságot« a posta. Ha nem, nem. Pedig talán örülnének neki az újszásziak. Gondolom, Nyíri Jánosné, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke is, akinek nagy nap a mai ... Időszaki tanácstagi választást tartanak ma Űjszász két választókörzetében. Két asz- szonyt jelöltek a közelmúltban, egyikük Nyíriné, a népfrontos, a másik Káló Ferenc, né óvónő. Nyíri Jánosnét az ipari szövetkezet könyvelésén találtuk meg . — Hát engem mindenki ismer Űjszászon — mosolygott. — Nem innét a szövetkezetből ! A postán dolgoztam én 19 évig. Ismerek mindenkit, engem is ismernek. Azért kicsit izgulok a választás előtt. Nagy nap lesz nekem ez a szombat. Bár a jelölésünkön több mint száz ember értett egyet a személyünkkel, azért ugye mégis csak nagy dolog maga a választás. A középkorú asszony szűkszavú, ha magáról van szó. Hanem ahogy a társadalmi munkáról említem, amit tudok. fölragyog: — A mj kategóriánkban tavaly az első díjat kaptuk a megyétől. Szívesen dolgoznak a községbeliek magukért, a településért. Igazán nem lehet ránk senkinek panasza. Csak meg kell szervezni ... Mondják, ebben Nyíriné szaktekintély. .. Az is az, amit a szociális otthon dolgozói csináltak. Ugye, mindenki mondja, írják a lapok, kéri az országvezetés : takarékoskodjon aki, ahogy tud, az energiával. Nos. Bajnai László és dolgozói a szociális otthonban megmutatták, hogyan kell, méghozzá társadalmi munkával. Áprilisban kezdték, októberre, a fűtési idényre befejezték. Olajról szén- tüzelésűre alakították a kastély fűtését, melegvízellátását. Másfél millió forint értékű társadalmi munka van benne! Az igazgató minden dolgozóját dicséri ezért, de leginkább a November 7 Szocialista Brigádot, amely az összes szakipari munkát megcsinálta, — csak úgy — ingyen, jó szívből. A százötven kisöreg, gondozott is hálás érte, hiszen a széntüzelésű kazánok jóvoltából már az eddig hideg-hűvös folyosókon is tere-ferélhetnek télidőben. És micsoda eredményes megtakarítás! Negyven egy olajkályhát száműztek az öregek otthonából. Kovács István 34 éves korában kapta meg a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. A Vegyesipari Szövetkezet legkiválóbb hegeszt éjének ismerik Fotók: Dede Géza valy az elképzeléseknél, mint többet, 44 millió forint volt a forgalmuk. — Majd az idén felköthetik a köthetőt — mondtam Simon Jánosnak. — Helyben akar vásárolni a „vasutasfalu” is. Máris érzik. Megdrágult a vonat, az autóbusz viteldíj, A falualapítás kétszázadik évfordulója előtt álló Űjszászon békében, barátságban élnek így a fiatalok, öregek. Kár, hogy nem telt az oldalból még többre — a barangolás ugyanis értelmes-érdekes volt. Sóskúti Júlia [ Dolgos nép ÚISZÚSZ ŰJ ÚTJA meggondolják az emberek még a saját gépkocsi, koptatást is. Mint ahogyan azon is sokan gondolkoznak, vajon van-e sokáig értelme a bejáró életnek ? Ha meggondolják, Pesttől Szolnokig bajban lesznek a munkáltatók. Üjszászról legalább 1500 ember utazik napjában erre-arra dolgozni. A nők közül máris sokan várakoznak: hátha kapnának munkát helyben is. Csak rövidebb lenne a napjuk, nem törődnének annyit utazással, több maradna időből is, pénzből is a családnak. Mert idő is. pénz is kell, Űjszászon is csakúgy, mint máshol. A családi házak egyre épülnek, a fiatalok saját fészket akarnak rakni. Hol van már a régi, egy ház. egy nagy család? Két évtizede minden esztendőben „felhúznak” a fiatalok 20—25 új otthont. Simon János fiatalember. Családot alapítván neki is az volt az első terve; házat, magának. — Megváltoztunk. Lehet, az emberek tűrőképessége, életszemlélete változott a legtöbbet. Mindenki a maga életét szeretné élni. És ugye, hol van már az otthon ülő, fiai, lányai, unokái boldogulását segítő nagymama? Hiszen még aktív dolgozó, mire az unokái megszületnek. És neki is lehet magánélete, szokása, kedvtelése, ami különbözik a gyerekeiétől. Nem igaz? Dehogynem, miért is tagadnánk? Ezt persze sok család is nagyon szeretné Újszászon. Alig merem leírni: közti a gázvezeték, mi több, közelít. A sok. az utóbbi húsz ^vben épült családi ház gazdái áhítják a gázfűtést. Mondják, az áhítás, a saját pénzek összerakása ehhez az óhajhoz még kevés ... Hátha legközelebb... Erről beszélt Simon János áruházvezető-helyettes is. Mondta, ne írjam áruháznak, vegyesiparcikk üzletnek minősítették a nagyközség I Nyíri Jánosné; Nekem ez nagy nap az életemben legnagyobb boltját, de valahogy mégis az jön a toliamra. Biztosan a gondos árukínálat, a gazdag áruskála íratja ezt velem. Délelőtt jártam az áruházban. Nem volt sok vevő. de üres kosárral, szatyorral aligha távoztak. Pedig inkább kevesebbet árultak ta
