Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1983. JANUÁR 16. Az alaptól a tetőig Az én házam az én - két kezem munkája Egy kunhegyes/ lakóépület születésének krónikája II munkásőrség kiváló egysége a törökszentmiklósi zászlóalj Borbély Sándor átadja „A munkásőrség kiváló egysége” rímmel járó vándorzászlót Ha egy, azon a környéken teljesen járatlan ember a múlt nyáron elhaladt a kun- hegyesi Geszti László Kölcsey utcai portája előtt, joggal feltételezhette, ide költözött a helybeli MÉH-telep a Tüzéppel közösen. Hogy mit láthatott az udvaron? Akadt odabenn traktor, hevertek dróthuzalok tömegestül, ki- sebb-nagyobb vasak, kiszolgált kútgyűrűk betonból, kőtörmelék, tégla- és vályograkások, gépek, ajtó- és ablakkeretek, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsem. Pedig nem a trehányság, esetleg a gyógyíthatatlan gyűjtőszenvedély áldozata lett az ötvenéves bérfűrészelő. Szó sincs ilyesmiről. Sokkal prózaibb, mégis nehezebb dologba vágta a fejszéjét: a régi, diiledező parasztház helyére korszerű, emeletes lakást tervezett. Évek óta ehhez gyűjtötte, szedte össze, vásárolta, szállította a hasznosnak ítélt anyagokat. Jó, jó, mondhatja erre az olvasó: más is így csinálja, nincsen ebben semmi rendkívüli. Az építkezés is olyan, mint az utazás: fel kell készülni rá. Itt viszont másról van szó: egyedül, a saját ke- zéyel építette, építi a házát. Akár a hajdani erdélyi aranykezű parasztemberek, akiknek, mint Sütő András írja: a képükről lement volna a bőr, ha nem bírják egy szál szekercével elkészíteni a szobát, a konyhát, a kamarát, a díszes kerítéskapuról nem is beszélve. Így tett Geszti László is. Alfélé jóeszű, ügyes kezű mesteremberként sokfelé járt, temérdek udvaron, portán fűrészelte a hasábfákat. És nemcsak nézett, látott is: ha építkeztek, odament, mit miért csinálnak. Figyelte, szemlélte, hogyan, mi módon készül ma egy lakóépület. Tévedés ne essék: nem a paragrafus, a törvény megkerülésével. Ugyanis a kétszintes háznak elkészült a hivatalos tervrajza, és van egy ellenőrzéssel megbízott műszaki szakember is, aki rendszeresen látogatja a munkálatok menetét, tanácsokkal segíti a bátor vállalkozót. A tulajdonképpeni megmérettetés tavaly július elsején Szolnok megyében a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése az elmúlt évben is dinamikusan fejlődött. Kisüzemi kertészkedéssel és jószágtartással csaknem 86 ezren foglalkoztak, és mintegy 4,5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Tavaly a megye 16 mezőgazdasági nagyüzeme integrálta a „minigazdaságok” tevékenységét. Közülük a Mezőtúri Állami Gazdaság már 1981-ben sertéshizlalással és tenyészkocák kihelyezésével — a termelői érdekek fenntartásával — keresett új lehetőséget hatékonyságának és nyereségének növelésére. Az elmúlt évben megnövekedett a kistermelést irányító és segítő háztáji ágazat tevékenysége a gazdaságban. A szerződő felek közötti kölcsönösen előnyös megállapodások alapján 465 szarvas- marhát helyeztek ki bérhizlalásra a „kisgazdaságokba”. Üjdonság volt Mezőtúr körzetében az anyajuh-kihelyekezdődött. A régi, lerogyó- félben lévő parasztház bontása után annak a helyén kiásták a fundamentumot. A felesége meg két komája segítségével elkészítették az alapot. Kegyetlen munka volt, nem kívánja a halálos ellenségének sem. Locsolták, vártak egy kicsit: hadd szilárduljon, kössön — és máris a falaknak láttak. Az épület ugyanis kétszintes, három és fél szobával. Több lépcsőben rugaszkodtak a hatalmas munkához: felrakták az első szintet, rákerült a panelfödém, utána keveset megint lazítani lehetett. Várni kel-* lett, mire megkötött, majd az emelet következett. Novemberre az is meglett. Így leírva könnyű mindez, de a valóságban ? Az ébresztő rendszerint akkorra esett, amikor a Nap sugarai először felbukkantak az égbolt keleti -szegélyén. Ha három előtt, akkor, ha fél négy után. akkor. Ráadásul dolgozni is illett a kuncsaftoknak, ha akadt szusz- szanásnyi szabad idő, hiszen házépítés ide, házépítés oda, nagy a konkurrencia. Nem egy bérfűrészelő dolgozik a községben, és a régi jó megrendelőket nem szabad elszalasztani, ha sürgősen hívják az embert. Közben egy kamrában laktak feleségestül, gyerekestül hárman. Ez áldott jó helyiség volt, semminek se mondott ellent: ha nagyon esett, azt is beengedte, ha fújt a szél, az is bebocsátást talált az ujjnyi vastag hasadékok között. Igaz. a legnagyobb nyílások elé a műanyaggal beborított szekrényt húzták, de az is tény, nagyon fel se kellett kelni, hogy megbizonyosodjanak róla: szélcsendes nap következik-e. Ma már mindez derűs emlék, hiszen kibírták a pár hónapot. Hogyne bírták volna, közben már látszott a nagy mű: novemberben hozzákezdtek a közfalak emeléséhez. Egyenként, kézben hordozták a behemót szilikáttéglákat a megfelelő helyre. Közben elfogyott a cement, se égen se földön nem kaptak, így, hogy ne teljék az idő feleslegesen, Geszti László ismét ráült az zési akció is, több mint 1700-at adtak bérbe. Tavaly a hízósertés-felvásárlás is nőtt az 1981. évihez képest: az állami gazdaság 3300 sertést hizlaltatott meg kistermelőivel, amelyeket azután a saját húsüzemében dolgozott fel. Az állatok kihelyezésén kívül takarmánnyal vagy annak felvásárlási lehetőségével segítette partnereit. A nagyüzem nyeresége az ösz- szes takarmányforgalomból mintegy 2,5 millió forint volt. A vállalkozási szerződések megkötése előtt a gazdaság háztáji agronómusa a helyszínen tájékozódott a kistermelőknél arról, hogy a kihelyezendő jószágok számára minden szempontból megfelelnek-e a körülmények a poitájukon. A házhoz szállított állatok ellenértékét csupán a leadáskor kellett a kistermelőnek kiegyenlíteni. Ha a szükség úgy hozta, a háztáji ágazat szakemberei szaktanácsokkal is szolgáltak a jószágtartóknak. MTZ-re, és fűrészelte a környékbeliek tűzifáját. És olykor szigorúan szemügyre vette az alkotást. Néhány építőipari céggel szemben arra is gondolt, hogy villanyhuzaloknak, a vízvezetékrendszernek még vakolás előtt kellene helyet biztosítani a falban. Így, ezzel telt el a november. Meg azzal, hogy Fegyvernek, Kunhegyes, Karcag, Szolnok TÜ- ZÉP-telepein hovatovább ismerősként üdvözölték. Lett azután cement is, és jelenleg kétharmadrészt készen van az épület. Áll a két szint, egy szoba és a konyha lakható már. Hiányzik a fürdőszoba belső szerelvényezése, a külső tatarozás, a többi szoba aljzatbetonja, parkettája, műanyag padlója. Hogy a minőségről is essék szó: a fal mindenhol egyenes, a villany is ég és a vízvezetéknek se kell ismét fúrni a falakat. Hogy nehezen ment? Az elmondása szerint a legbonyolultabb az volt, hogyan, miből rakják össze a szükséges forintokat. Előtte komoly jószágálloménnyal: tehenekkel, üszőkkel, birkákkal rendelkeztek. Az áruk a falakba került meg az udvaron lévő, még beépítetlen anyagokba. Olykor este, szusszanásnyi időre lerogynak egy-egy székbe: papírt, ceruzát húznak elő. Számolgatják, mibe kerül igy, a saját két kezük alkotta 72 négyzetméter alap- területű kétszintes lakás. Egy biztos: megspóroltak eddig 120—140 ezer forintot, mert a mester urak itt sem olcsók. Feltéve, ha az ígért időre jönnek. De hozzájuk csak a rokonság jött el párszor a legégetőbb munkákhoz. Az idén őszre azért már sokmindenen szeretnének túllenni. És ha valaki jövő ilyenkor arra jár, biztosan más látvány fogadja. Talán el sem hiszi, ha ránéz a kétszintes épületre, hogy az én házam az én váram közmondás ebben az esetben így igaz: az én házam, az én két kezem 'munkája. Az alaptól a tetőig. Mert a Kölcsey utcai bérfűrészelő esetében ez így igaz. Ez évben az eddig jól bevált rendszert kívánják követni. A szerződések esetleges módosításával a minőségi termelésre fordítanak nagyobb gondot. A háztájiban dolgozók a visszaadott jószágok értékesítésénél a minőségi felárból is ;része- sednek. Lucernaszénát, silót, valamint abraktakarmányokat ezentúl is szükség szerint igényelhetnek a kistermelők a gazdaságtól. Növelni kívánják a keveréktakarmányok forgalmazását is. Az idén — a húsprogramhoz igazodva — a tervek szerint 3 és félezer sertést, 400 szarvasmarhát, igény szerint vemhes süldőkocát és juhot is kaphatnak a környékbeli háztáji gazdaságok. Üjabb kezdeményezése a Mezőtúri Állami Gazdaságnak, hogy a területének távoli részén lévő régi állattenyésztési épületeket és legelőket bérbe adja hasznosításra vállalkozó kedvű kistermelőknek. F. T. (Folytatás az 1. oldalról) alkotó, teremtő munka nélkül nincs élet. Eredményeink sumimázása közben aláhúzta. hog'- a dolgozók példát mutattak a helytállásban. Ehhez alapul szolgált az, hogy népünknek van biztonságérzete. Bízik a párt politikájában, tudja, hogy jó szövetségeseink vannak, egyetért építő munkánk célkitűzéseivel. Ennek az egyetértésnek egyetlen elfogadható jele továbbra is Majoros Károly: Egyre' inkább azt tapasztaljuk — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkára —, hogy a munkásőrszolgálat általános társadalmi elismerést vált ki. Ez nemcsak a legkiválóbbak kitüntetésében jut kifejezésre, hanem az egységgyűlé- sefket kísérő érdeklődésben is, amelyben a párt- és állami szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak, a fegyveres testületek és- közvetlen munkatársak részesítik a munkásőrök tevékenységét. „Derekasan helytállt a Killián György munkásőr zászlóalj” — olvastuk négy évvel ezelőtt a munkásőr egységgyűlésekről szóló tudósítások élén a Szolnok megyei Néplapban. A néhány perce átvett magas elismerés azt igazolja, hogy a zászlóalj nemcsak 1978-ban végezte el jól a rábízott feladatot, hanem tudatosan készült arra, hogy az előző évi eredményekre alapozva még színvonalasabb és fegyelmezettebb munkával feleljen meg a magasabb követelményeknek is. Nem véletlen tehát, hogy az országos parancsnok elvtárs által adományozott vándorzászlót első ízben a Tö- rökszentmiiklós és Kisújszállás városok területén működő Killián György zászlóalj nyerte el. Külön köszönetét mondunk azoknak az elvtársaknak, akik a legnehezebb időkben ragadtak fegyvert, védték a néphatalmat és esküjükhöz híven dolgoznak azóta is. Az önként vállalt fegyveres feladatok mellett a munkásőrök jól helytállnak a szocialista építőmunka különböző területén — mondta a továbbiakban Majoros Károly, majd így folytatta: — A megyei pártbizottság alig egy hete — 1983. január 7-én — értékelte a múlt évi feladatok végrehajtását. A legtöbb területen megvalósítottuk célkitűzéseinket. Azt tapasztaljuk, hogy általában egy nagyobb erőfeszítés érződik a feladatok végrehajtásában. 1982-ben is becsak az alkotó munka lehet. A munkásőröket is mindenekelőtt azért illeti tisztelet, mert képességük szerint igyekeznek becsüle lesen dolgozni. Az emberek helytállása, becsülete, tisztessége a legszentebb ügynek tekinthető a munkásőrségben. Az országos parancsnok befejezésül a Központi Bizottság nevében gratulált a kitüntetéshez a törökszentmiklósi munkásőr zászlóaljnak. Ezután Majoros Károly emelkedett szólásra. bizonyosodott: céljaink nehezebb körülmények között is megvalósíthatók, ha idejében alkalmazkodunk a változásokhoz, ha serkentjük az új értékek kibontakozását, elfogadását, általánossá válását. Tehát ha jobban felkészítjük az embereket az újabb, a másabb, a nehezebb tennivalók végrehajtására. Egyre inkább érezzük, hogy az emberek, párttagok és pártonkívüliek meg akarnak felelni az elvárásoknak. Szembetűnő, hogy milyen nagy a megújuló és a nehézségeket vállaló képessége az embereknek. Ebben munkásőr elvtársaink kimagasló példát mutatnak. Céljaink teljesítésének szilárd háttere van. Ez párttagságunk egysége, a dolgozó népünk bizalma a pártban, az emberek egyetértése pártunk politikájával. Az emberek azért bíznak a politikában, mert a párt nehéz helyzetben sokszor bizonyította be következetességét, a politika stabilitását. Egyetértenek a párt politikájával, mert a döntések többsége mögött ott érzik saját egyéni céljaikat és érdekeiket is. A párt, a munkásmozgalomnak fontos tapasztalata, hogy nehezebb helyzetekben az ügy iránt mélyen elkötelezett, tetterős, elszánt emberek lépnek az első sorokba, vállalva a munka, a küzdelem . nehezét. így volt ez 1945-ben, 1948-ban, 1956-ban, s bár a feladat ma mást követel tőlünk, mint a történelmi sorsfordulók idején, de a nehéz és bonyolult helyzet próbatevő helytállást kíván a kommunistáktól. a szocializmus minden őszinte hívétől. Mindannyiunk számára tanulság, hogy a nehezebb körülmények minden szinten tudatosabb politikai munkát igényelnek. Nem lehet és nem szabad általában politizálni, általában érvelni, mert ez hatástalan, ez nem meggyőző. A munkásőr elvtársak példamutatására és cselekvő részvételére van szükség ahhoz, hogy az embereket ne hagyjuk leszokni, vagy szoktassuk rá őket a reális gondolkodásra. Meg kell mutatni, hogy minden alapunk megvan az optimizmusra, mert igaz, hogy nem nyílegyenesen haladunk előre, de haladunk. Igaz, hogy nehezebbek a feladatok, de megoldhatók és megoldjuk azokat. Az eddigi eredmények elegendőek ahfroz, hogy magabiztosan fogjunk a feladatok végrehajtásához. Számolnunk kell újabb ellentmondásokkal. amelyek akadályokat állíthatnak elénk. Nagyon jó, ha nem kívánunk az eredményekben tetszelegni, de súlyos hiba lenne, ha eltúloznánk gondjainkat. Sopán- kodás helyett tettekről beszélünk. A szocializmust valamennyiünknek építjük. Eddigi eredményeink bizonyítják, hogy a kommunisták igyekeztek mindig jól képviselni a közösség érdekeit nehéz időkben, harcban és munkában. A feladatokat azonban nem egyedül oldották meg, hanem lelkesedésükkel, példájukkal magukkal ragadták a társadalom tagjait. A beszéde befejező részében a következőket mondotta Majoros Károly: — Pártunk politikája reális. Ügy látjuk, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásában döntő jelentősége van a szocialista demokrácia fejlesztésének. Mind többen ismerik fel a kötelességek teljesítésének fontosságát, a jogok gyakorlásának szükségességét, a társadalmi érdekek érvényesülésének elsődlegességét. A nagyobb műveltség, a szélesebb látókör kedvező feltétel a fokozottabb társadalmi aktivitáshoz, amellyel céljaink valóra válnak. A követelmények felismerésében. teljesítésében, mások mozgósításában járjanak továbbra is élen munkásőreink. Számunkra pártunk politikájának megvalósítása a munkáspolitika végrehajtását jelenti. Ez a kötelességünk és ezért nagy a felelősségünk is. Ügy akarunk és úgy kell dolgoznunk, hogy soha ne tévesszük szem elől: annak az osztálynak a politikáját valósítjuk meg, amelyik a munkáshatalmat képviseli, annak az osztálynak a harcosai vagyunk, amelynek politikai öntudatára, világnézetére, fegyelmére, szervezettségére támaszkodunk munkánk megoldása során. Majoros Károly beszéde végén a megyei pártbizottság nevében további munkájukhoz jó egészséget, sok sikert, családi boldogságot kívánt: a munkásőröknök. Az ünnepi zászlóaljgyúlés az Internacionálé eléneklésé- vel ért véget. Az egységgyűlésen közreműködött a Bács megyei munkásőr zenekar. Az egységgyűlés után pedig a Munkásőrség Országos Férfikara ado't színvonalas műsort. S. B. D. Szabó Miklós Háztáji Mezőtúron Legelőt, istállót IS Megéri a gazdaságnak adnak bérbe és a kistermelőknek is A munkásőrök kimagasló példát mutatnak
