Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
1932. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■■ Ünnepnapi műsorok Ennek a karácsonynak, a három nappá duzzadt ünnepnek nem volt szenzációja a képernyőn. (Sőt... de ne keseregjünk.) Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akinek nem volt más dolga, netán jobb dolga, mint ücsörögni a tévékészülék előtt, ne találhatott volna magának szemre valót, s talán egv-egy olyan programot is, ami esetleg még gyönyörűséget is szerzett neki. Hány és hány békés és karácsonyi békességet árasztó műsor a három napon, az ajándékozás örömteli pillanatainak ábrázolásától a karácsonyi népszokások tudományos megismertetéséig húzódik az ív. Ezúttal külön is megemlíteném az ünnepvárás hangulatában elhangzott nyugdíjasok programját, az Életet az éveknek című, Bajor Nagy Ernő „szőtte” karácsonyi színest, amelyben többnyire nyugdíjas művészek lepték meg ajándékaikkal kortársaikat. Az egyes riportokban az emberség milyen szép példái fénylettek fel! A pápaiakkal pedig — ifjú muzsikusok együttese, ők is szerepeltek a műsorban — együtt játszó Tátrai Vilmos, aki ősz fejjel maga is beállt a diákzenészek közé muzsikálni, jelképezte a nemzedékek együttélésének, megértésének szépséges lehetőségét. Egyébként régóta figyelem (mint leendő nyugdíjas is, remélem, még megérem) ezt a havonta jelentkező magazint: szerkesztésében igényesség, alaphangjában végtelen megértő humánusság, melegség, finom érzelmek mindenféle érzelmi finomkodástól mentesen. S ahogy Bajor Nagy Ernő műsorvezetői kedvét és odaadását ráiom, a műsor évek óta_ nem süllyedő színvonalát tapasztalom, az Életet az éveknek még sokáig szolgálja az idősebbek kifejezett igényeit, s egyben szerez örömet nemre és korra való tekintet nélkül minden nézőnek. Legyen is hosszú életű, kívánom, megérdemli. A másik „véglet” — már kor szerint — a gyermekek; rájuk ilyenkor, ünnepek idején mindig különös figyelmet fordít a televízió. Válogathattak is kedvükre a mesejátéktól kezdve a cirkuszi mutatványokon át a bábfilmekig és a különböző ifjúsági magazinokig. (Igaz, volt közöttük a friss étkek mellett, csupán felmelegített régi eledel is, azaz ismétlés!) Ünnep estéjén például — talán nem a legszerencsésebb műsoridőben — a Három szabó legények szerepelt a műsorban; hagyományos, korrekt módon elkészített játék, melv elsősorban a színének kitűnő közreműködése révén vált figyelmünkre érdemessé. A Papp Vera, Vajda László és Paudits Béla alkotta hármas tökéletesen együtt van a játékban és a humorban. A testvére vagyonára pályázó, kapzsi főszabászmestert Helyei László formálta meg, egyáltalán nem szokványosán, ahogy a mesebeli gonosz alakokat szokás feketével vastagon feketére kenni. Bencze Ferenc hajdúja szintén remek alakítás. Hangsúlyozom, a Katkics Ilona rendezte mesejáték fő erénye a színvonalas művészi játék, egyéb erényeiről ugyanis aligha lehet beszélni. Az ismét jelentkező Süsü; a sárkány kalandjaiban túl azon, hogy már-már halhatatlan bábfigurák lépnek színre, egy valamire külön is felfigyeltem, ez pedig a zene, a játékba szervesen illeszkedő muzsika, mely nemcsak hangulatot ád, de cselekményt is mozgat. Azt is mondhatjuk Bergendiék zenéjéről, ugyanis ők szerezték, alkotó zene. E fiataloknak már nem mondható zenészekben igazán bővérűén buzog a jókedv, a vidámság, de ugyanakkor a drámai erő sem hiányzik belőlük és természetesen muzsikájukból. Ezt az értékes tulajdonságukat mutatták egy másik ünnepnapi produkcióban is, a Szervusz, Szergej !ben, ahol nemcsak muzsikálnak, de együtt is játszanak a színészekkel, azaz ott vannak ők is a porondon. Mindez kivételes képességekre vall. Általában azt szoktuk meg, hogy egy produkcióban a zene többnyire csak kísér, vagy betétként dal formájában kap helyet, itt, ismétlem, a szó, a játék és a muzsika tökéletes egységet alkotnak. Példás összműködés ez alkotók között. Igazolja a siker is. A szombaton bemutatott Telefonpapában az írói ötletet dicsérném, ahogy Katkó István mindennapjaink megkeserítőjében, a telefonban (nem szidjuk-e napjában többször is a gondolatközlésnek ezt a modern eszközét!) felfedezte újra, hogy ugyanez az eszköz az emberek közötti kapcsolatteremtés formája is lehet, ebben áll az ötlet eredetisége. Egy elidegenedett családban élő gyermek számára ugyanis egy rendszeressé váló telefoncsevegés egy idős órásmesterrel, az életet, a boldogságot jelenti, a ridegséggel szemben a melegséget hozza. Ez a játék is a jóságról szólott tehát, akárcsak a mesék, az ember jóság iránti vágyáról, beilleszkedvén az ünnep általános hangulatába. Az ünnepnapokra két jubileumi emlékezés is esett, méghozzá mindkettő muzsikus, akit a televízió megidézett: Kodály Zoltán és Kálmán Imre, akik — mint kiderült — nemcsak egy évben születtek, de ugyanabba az ^osztályba is jártak zenét tanulni hajdan az akadémián. Kodályra tanítványai és barátai emlékeztük, emberi és művészi nagyságát ecsetelve. A Források fölé hajolt címmel készített dokiímentumfilm első részét vetítette szombaton a televízió. Szerencsére az emlékező szavak között felcsendültek Kodály veretes mondatai is. amelyekben mindig a kivételes értelem logikája muzsikál. A vele készült riportokban megcsodálhattuk beszédének páratlan tömörségét, szűkszavú pontosságát és nyelvi tisztaságát. Jéghegy-beszéd ez, csak egytizede hangzik el a gondolatoknak, de a „víz alatti kilenctizedet” is ott érezzük benne. Ez a dokumentumfilm jól egészíti ki a nem oly rég sugárzott emlékezetes hangverseny élményét, fontos arcvonásokat, tulajdonságokat villantott fel a teljesebb Kodály-kép megalkotásához. Kálmán Imrét ezúttal Bécsben ünnepelték, sok-sok igyekezettel, a csaknem kétórás műsorban őt magát is színpadra állították, Szombathy Gyula személyesítette meg, német nyelven (magyarra csak később szinkronizálták), és ez — mármint a sok idegen nyelvi szöveg elmondása fejből — a színésztől nem kis teljesítmény. Méreteit tekintve kétségtelenül ez volt az eddigi legnagyobb megemlékezés, hatását érezvén azonban volt ennél már ünnepélyesebb, nívósabb Kálmán-est is, akár a nyugatnémetek gazdag kiállítású műsorára, valamikor a nyár végén, akár a mi siófoki koncertünk közvetítésére gondolok, mely zeneileg adott többet és teljesebbet, mint ez a bécsi mutatvány. Az a tény ugyanis, hogy itt az életrajznak alárendelve szólalt meg a muzsika, olykor rövid részlet erejéig csupán, sok esetben lefokozta a zenei élményt. De a ‘Álságosán is részletes biográfia is teherként nehezedett végül már a műsor egészére. Ez a bécsi vegyesfelvágott — ízetlen volt valahogy, nem is tudta megkedvelteim magát. V. M. Idegenforgalmi szakemberek képzése Jövőre idegenforgalmi szakembereket is képeznek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetében. A hazai idegenforgalomban az elmúlt időszakban jelentős minőségi fejlődés következett be; több úi szállodát nyitottak meg az országban, s bővült a szolgáltatások köre is. Ugyanakkor egyre erősebbé vált a verseny az idegenforgalmi piacon, a régi módszerek ma már nem elégségesek a kívánt eredmények eléréséhez. A megnövekedett igényekkel nem tartott lépést a szakemberképzés, ezért vált szükségessé az új továbbképző szak" megindítása. A továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik az MMKE-n vagy a pécsi tudományegyetem közgazdasági karán, vagy külföldön szerzett és honosított közgazdasági oklevéllel vagy mérnökközgazdász oklevéllel, illetve gazdasági mérnöki oklevéllel rendelkeznek. A felvételhez két év szakmai gyakorlat is szükséges, továbbá egy idegen nyelv legalább középfokú tudását igazoló okmány. Szilveszter a rádióban Az idén is színvonalas szórakozást: sok derűt és csípős humort ígér a rádió szilveszteri műsora — jelentette be a rendező, Marton Frigyes a program sajtóbemutatóján, tegnap a Magyar Rádió elnöki tanácstermében. BUÉK 1983! — Álom az államban címmel december 31-én este 8 órától a Kossuth adón a rádió kabarészínházának „szilveszteri álmait” közvetítik az Államigazgatási Főiskoláról. A műsort Farkasházy Tivadar, Kaposy Miklós, Marton Frigyes és Sinkó Péter szerkesztette, a szóvivő: Verebes István. Az első rész színes, változatos blokkjában Nagy Bandó András, Moldova György, Szuhay Balázs, Peterdi Pál, Somogyi Pál, Selmeczi Tibor, Bodrogi Gyula, Tímár György és Sas József számait hallhatja g közönség, nagyrészt a szerzők előadásában. Rajtuk kívül közreműködik még Agárdi Gábor, Mikó István, P. Debrenti Piroska és Koltai Róbert. Mindezt azonban csupán „bemelegítőnek” szánjuk — hangsúlyozta Marton Frigyes — hiszen a java csak ezután következik. A negyed tízkor kezdődő második rész teljesen önálló műsor, amelynek a gerincét aktuális politikai kérdésekkel foglalkozó tréfák, jelenetek adják. A műsor második részét a Kossuth rádióban 1983. január 3-án 19.15-kor, az első részt ugyanitt január 10-én 19.25-kor ismétlik meg. Bemutatkozott a Hököm Színpad Hubay Miklós írói jubileuma Nagy sikerű színházi est Szolnokon Hétfőn este a megyei művelődési központ színháztermében a szolnoki közönségnek is bemutatkozott a Hö-köm Színpad, — amely a magyar színházi élet legfiatalabb vállalkozása. A színpad neve Karinthy Fripvestől ered, kinek szellemi örökségét. színházi és dramaturgiai elképzeléseit, filozófiáján, humorát, a társulás tagjai magukénak érzik. Karinthy Ferenc így mutatta be az új „szövetkezeti” színházat: — Húsz évvel ezelőtt írtam ezt a tragédiáit, Sinkovits Imrével szerettem volna bemutatni, nem sikerült, pedig ő készült rá, szerzői estjeimen behunyott szemmel el szokta mondani. Játszották Rómában a televízióban, Kölnben, Lengyelországban. Magyarországon ez az igazi színházi bemutatója. — Van egy új színpadi műfaj, amelynek még nincs — legalábbis eddig nem volt — otthona nálunk: az egyfelvonásos. Pedig hatalmas a hagyománya, kezdve a XVI. századi Bornemissza Péter darabon a Balassi Menyhárt áruitatásán, folytatva Bessenyein, Csokonain, Madáchon, a századforduló és a századelő hatalmas felvirágzásáig. A műfajt fémjelzi Bródy, Móricz, Molnár, Heltai, Szép Ernő, Nagy Endre, Karinthy Frigyes. Az ő egyik színdarabkötetének címét tűzte lobogóul a most induló Hököm Színpad. Ezzel óriási kincs birtokába jutott, s egyben óriási is a felelősség, amit a műfaj múltja ráró. Hubay Miklós: Zsenik iskolája Az előadás megkezdése előtt Karinthy Ferenc az írótársak és barátok nevében köszöntötte a negyvenéves árói jubileumát ünneplő Hubay Miklóst, a Magyar Írók . Szövetsége elnökét, méltatva munkásságát. Kérésünkre Hubay Miklós felelevenítette a pályakezdés körülményeit, eseményeit. — Egy barátom éppen az imént mondta, ő úgy emlékszik, mintha 1938-ban, vagy ’39-ben a Nemzeti Színház bérleti előadásra meghirdette volna az első darabomat. Ez így is volt. talán akkoriban én lettem volna a „Nemzeti” legfiatalabb szerzője, akkor jöttem Budapestre egyetemre, de a 'körülmények közbeszóltak. 1940 nyarán megállt mellettem egy autó a Múzeum körúton, kiszállt belőle Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója. közölte, hogy Párizst elfoglalták a németek, premier nem lesz, s kért írjak valami olyat, amit be lehet mutatni. Ezután írtam meg a Hősök nélkül című drámámat, amelynek bemutatója 1942-ben volt. De ez sem ment simán, már a főpróba után is bizonytalan volt a premier. .Végül is kompromisszum féle született az utolsó mondatokat töröltük, sajnos éppen a darab csattanóját. Tőkés Anna és Somlay Arthur volt a két főszereplő. A darabról a nemrég elhunyt Rajcsányi Károly méltató cikket. írt a Népszavában. jól érezhetően hangsúlyozva antifasiszta beállítottságát. A szolnoki közönség nagy tetszéssel fogadta a Hököm Színpad bemutatkozását. Hubay Miklós műve A zsenik iskolája a tragédiához áll közelebb, Karinthy Ferenc egyfelvonásosa a Gőz pedig a komédiához. A H-ubay-darab monológokból építkezik, a másik rövid, villodzó dialógusokból, a könnyedebb, játékosabb stílusból fordul a groteszkbe. Az előadás után a közönség hosszasan ünnepelte a két írót, s Harsányi Gábort, Andorai Pétert. A zsenik iskolája, illetve a Gőz két szereplőjét. Karinthy Márkon rendezőtől megtudtuk, hogy a Hököm színpad Fekete István meséje, a Vük színpadi változatának előadására, és Steinbeck Egerek és emberek című drámája bemutatására készül. Tiszai Lajos Karinthy Ferenc: Gőz — A Hősök nélkül bemutatása után negyven évvel, most újra premier: A zsenik iskolája című egyfelvonásosát láthatja a szolnoki közönség. Január 3-ig látható Papi Lajos kisújszállási szobrászművész kiállítása Jászapátin a Vágó Pál Helytörténeti Múzeumban. Képünkön: részlet a kiállításból
