Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cépjármüvek és dokumentumok Jogosítványtól az átírási illetékig Január 1-ti 1 kürzetesftett ügyintézés Ügyfelek, ügyiratok, ügy­intézés. Nincs olyan igazga­tási szervezet ma az ország­ban, amelyik a hagyomá­nyos módszerekkel, a több évtizede kialakult felállás­ban és keretek között a színvonalat és a tempót is képes lenne tartani. Nincs olyan apparátus, ahol ne ke­resnék az ügyintézés gyor­sításának, egyszerűsítésének a lehető legésszerűbb, leg­korszerűbb megoldását. Ez történt a rendőrhatósági köz­úti közlekedési igazgatás­ban is. Először kísérletkép­pen öt megyében — Békés, Borsod, Hajdú, Heves, Veszp­rém — már korábban beve­zették a decentralizált ügy­intézést. A kedvező tapasz­talatok alapján 1983. január 1-től a vezetői engedélyek­kel és a gépjárművekkel kapcsolatos első fokú ügyek intézését — Budapest kivé­telével — az országban mindenütt körzetesítik. Nagyon kézenfekvő előz­ménye van a változásnak. A közúti közlekedés fejlődésé­vel együtt járt a közlekedé­si igazgatás ügyfél-, és ügy­iratforgalmának emelkedése. Már 2,3 millióan rendelkez­nek gépjárművezetési enge­déllyel az országban. A je­lenlegi szervezeti rendszer szerint a gépkocsiki tulaj­donjogával és dokumentu­maival, valamint a jogosít­ványokkal kapcsolatos ügyekkel a megyeszékhelyen a rendőr-főkapitányság köz­­biztonsági és közlekedési osztályán a gépjárműveket nyilvántartó csoport foglal­kozott. Egy napba, de leg­alábbis órákba tellett, míg a távoli településekről ér­kezők elintézhették a leg­egyszerűbb ügyüket. Az uta­zás költségeiről nem is be­szélve. Szolnok megyében eddig a rendőr-főkapitányság gép­járműveket nyilvántartó csoportjának három dolgozó­ja naponta átlagban nyolc­van ügyfelet fogadott. Janu­ár 1-től hét járási, járási­városi, illetve városi kapi­tányságon végzik az első fokú ügyintézést: a vezetői engedélyek kiállítását, újabb vizsga esetén a járműkate­gória érvényesítését, meg­határozott esetekben ezek visszavonását vagy vissza­adását. ök intézik majd a külföldön kiállított jogosít­ványok cseréjét, a tanuló, illetve ideiglenes vezetői engedélyek kiadását. E szer­vek feladata lesz a tanfo­lyam nélküli vizsga engedé­lyezése, valamint a forgalmi engedélyekkel és rendszám­táblákkal, a tulajdonjogok­kal kapcsolatos ügyek inté­zése. A szolnokiak és a járás területén élők, a szolnoki rendőrkapitányságon kedd­től, péntekig — szerda ki­vételével, amikor 18 óráig van ügyfélfogadás — reggel 8.30-tól 12 óráig, Jászbe­rényben és a járás területén lakók a jászberényi rendőr­­kapitányságon keddtől, pén­tekig — szerdán 17 óráig — reggel 8-tól 12 óráig; a karcagiak és a kisújszállá­siak, a kisújszállási kapi­tányságon ugyanezeken a napokon — szerda kivéte­lével amikor 13-tól 17 óráig van ügyfélfogadás — ugyan­csak 8-tól 12 óráig intézhe­tik a közlekedési igazgatás­sal kapcsolatos ügyeiket. A tiszafüredi járási ren­dőrkapitányság illetékessége természetesen a járás terü­letére terjed. Az ügyfélfo­gadási idő kedden, csütörtö­kön és pénteken 8-tól 12-ig, szerdán 17 óráig tart. A me­zőtúriak és a túrkeveiek ügyfélfogadása a mezőtúri városi kapitányságon ked­den és szerdán 8-tól 12 órá­ig van. A kunszentmártoni járásban élők a kunszent­mártoni járási kapitányságot kereshetik fel hétfőn 8-tól 12 óráig, kedden pedig 16 óráig. A törökszentmiklósi­­ak, a tiszatenyőiek, és a ti­­szapüspökiek ügyeinek inté­zése a törökszentmiklósi városi kapitánysághoz tarto­zik, amelynek ügyfélfogadá­si ideje hétfőn 8-tól 12-ig, szerdán pedig 16 óráig tart. Az első fokon született döntések ellen továbbra is az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lehet fellebbezni. Január 1- től másodfokon a megyei ' rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági és közlekedési osz­tályán döntenek. K. K. Vetélkedő a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról Győztes a martfűi cipőgyár csapata A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésről szóló megyei KISZ-vetélkedő dön­tőjét rendezték meg szomba­ton a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési házában. A Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére ren­dezett szellemi tornán kilenc Szovjetunióba exportáló, il­letve onnét importáló, illet­ve testvéri kapcsolatokat tartó üzem, vállalat négyta­gú csapata vett részt. A kér­dések között válaszra várt többek között ; milyen beru­házások készültek hazánk­ban magyar—szovjet együtt­működéssel? Feladatul kap­ták a versenyzők, hogyan reklámoznák termékeiket, milyen módon fejlesztenék saját üzemükben a Szovjet­unióba irányuló exportot. Számot adtak arról is, hogy a KGST keretében milyen terméket exportál hazánkba a Szovjetunió, hogyan segíti ezzel a magyar népgazdaság fejlődését, szocialista építő­munkáját. A résztvevők a versenyt megelőzően gazda­sági fórumon vettek részt, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának képviselőivel pole­mizáltak a két ország gazda­sági együttműködéséről. A verseny győztese a martfűi Tisza Cipőgyár csapata lett, az üzem évente másfélmillió pár lábbelit exportál a bará­ti országba és az idei export­kötelezettségét is pontosan teljesíti. Második helyen a jászberényi Aprítógépgyár, míg a harmadik helyen a Hűtőgépgyár végzett. A ver­seny első három helyezettjé­nek jutalma: értékes könyv­­utalványok. Konsumex*import Az idén a Konsumex kül­kereskedelmi vállalat mint­egy 10 millió rubel értékben hoz be a szocialista országok­ból olyan fogyasztási és tar­tós használati cikkeket, ame­lyeket korábban tőkés orszá­gokból importált. Számos olyan termék sze­repel az importlistán, ame­lyet a partner országok vál­lalatai valamilyen külföldi licenc alapján készítenek. Olaj helyett szalma (Folytatás az 1. oldalról) sági melléktermék szüksé­ges. Az Agroiáng kazán óránként 1600 kg szalma el­égetését igényli, ahhoz, hogy az előírt hőteljesítményt nyújtani tudja. A gazdaság­ban jelenleg csak a búza­szakra elégetésével számol­nak. Ebből évente 6—8 ezer tonna képződik. Ha a ter­mésből kétezer tonnát, el­égetnek, az állattenyésztés számára még mindig bősé­gesen marad. A szalma be­gyűjtéséhez és tüzelésre va­ló alkalmassá tételéhez a megfelelő gépeket a szövet­kezet beszerezte, ezek a kö­vetkezők : Hesston 5580 hen­geres bálázó, BSZ—10 hen­geres bálaszállító pótkocsi. NBR nagybálarakó, BBA bálabontó. A felsorolt gépek szükségesek ahhoz, hogy a tarlón levő szalma eljusson a kazán fogadóasztaláig. A Körösmenti Tsz-ben a tervtől a megvalósításig vi­szonylag rövid idő telt ed, az új szárítótelep a próba­­üzemelés stádiumában van, teljes kapacitással 1983-tól dolgozik. Az a tény, hogy a szárításhoz felhasznált ener­gia értéke 5,8 millió forint­ról 1,8 millió forintra csök­ken, egyértelműen bizonyít­ja a vállakózás gazdaságos­ságát, népgazdasági hasznát. E. S. A MÄTRAPLASZT Műanyag Feldolgozó Szövetkezet kenderes! üzemében különböző méretű gyógyszercsoma­goló eszközöket gyártanak évi 25 millió forint értékben KISZ-esek a túrkevei AFIT-nál Áttörni a közöny falát... Még néhány hét és vége az évnek. December a nagy számadások ideje. Mit csinál­tunk ebben az évben, mit si­került megvalósítani a ter­vekből? A túrkevei AFIT 17. számú Autójavító Vállalat KISZ-eseivel beszélgettünk — El kellene érnünk, hogy többen lépjenek be az alap­szervezetekbe. a munkásfia­talok között azonban nehe­zebb szervezni, mint például a diákok között. Fiataljaink többsége elmúlt húszéves, családot alapított, lakást épít. gyerekeket nevel. Amikor vége a munkaidőnek, igye­keznek haza. A legtöbb KISZ- tagunk huszonöt—harminc­éves, mind a négy alapszer­vezetünk „öreg”. Több tizen­hét éves, huszonegy-huszon­­két éves fiatal kellene, de a vállalatnál is kevesen van­nak. örülnek, hogy befejez­ték az iskolát, minél keve­sebb kötöttséget akarnak. Szabó Gábor az 1. számú alapszervezet titkára. — Huszonötén vagyunk az alapszervezetben. A mi alap­szervezetünk is „öreg”, sok a húsz év feletti tag. A huszon­öt tagból körülbelül tízre le­het mindig számítani, ök ott vannak a programokon, hoz­zászólnak. aktívak. A többi tizenöt hol eljön, hol nem jön el. Így aztán mindig ez a tíz ember képviseli az alapszer­— Voltak-e viták? — Nem. hiszen benne vol­tak a tagok javaslatai is. Aki el akart mondani valamit, az elmondta még az elmúlt év végén. — Mit tartalmazott az idei program? — Az elmúlt év eredmé­nyeiből! és kudarcaiból meg­próbáltuk levonni a tanulsá­got. Az elmúlt évben például minden sikerült, amit beter­veztünk, de a rendezvénye­ken kevesen vettek részt. Kontra Lajos szól közbe. — Ügy kell tehát a prog­ramokat alakítani, hogy mi­nél több ember találja érde­kesnek. Ehhez viszont ismer­nünk kell egymást, tudni, ki­nek mi a hobbyja, kit mi ér­dekel. Volt például egy érde­kes esetünk. Az egyik srác amolyan hallgatag, visszahú­zódó típus, soha nem kezde­ményez. Nem szeret sportol­ni. de kiderült, hogy szenve­délye a fotózás. Megbíztuk hát, hogy fotózzon a sport­­versenyeken. így most már ő is eljön a focimeccsre, vagy odaáll a pingpongasztal mel­lé. — Ezért igyekeztünk minél több olyan foglalkozást ter­vezni, ahol a fiúk-lányok kö­tetlenebbnek, felszabadul­­tabbnak érezhetik magukat arról, hogyan teljesítették ez évi vállalásaikat. A vállalatnál 132 KISZ-tag van, ez az ott dolgozó fiata­lok 32 százalékát jelenti. Kontra Lajos üzemi KISZ- titkár elégedetlen. vezetet, mindig őket mozgat­juk, több feladatot kapnak, mint mások. Tudjuk, hogy el­foglaltak a fiatalok, hogy családjuk van, és ez nagy le­kötöttséget jelent. Megpró­báljuk úgy alakítani a prog­ramokat, hogy hétköznap a délutáni, esti órákban legye­nek, hiszen szombat-vasárnap mindenki a családjával akar lenni. — Hogyan alakítja ki az alapszervezet a programjait? Hogyan készült el például az idei akcióprogram? — Az elmúlt év végén a beszámoló taggyűléseken mindenki tehetett javaslatot az idei programra. Ezeket a javaslatokat az alapszerveze­ti vezetőség figyelembe vette az akcióprogram kialakítá­sakor. A tagok leginkább a sportversenyeket, a szórakoz­tató műsorokat szeretik. Kí­vánságaikat egyeztetjük a központi követelményekkel, s így dől el, hogy mit is csi­nálunk az adott évben. Már­ciusban a vezetőség ismertet­te az akcióprogramot a tag­sággal. és az alapszervezet elfogadta. — folytatja Szabó Gábor. — Az ünnepek, a koszorúzások mindig szerepelnek „munka­tervünkben”, így az idén is. Ebben az évben több társa­dalmi munkát terveztünk, mint tavaly. Vállalatunk ugyanis tanműhelyt épít, ahol a szakmunkás tanuló­kat oktatják majd. Egy épít­kezésen nagyon sok alkalom kínálkozik, az önkéntes mun­kára. Az idén nyolcvanan fogtunk a kezünkbe lapátot, meszelőt, ki mihez értett. Meszeltünk, homokot lapá­toltunk. pakoltunk. Ebben az évben is meg­szerveztük a politikai vita­kört. Külpolitikai kérdések, aktuális gazdasági kérdések, mozgalmi problémák szere­peltek a terítéken. Minden vitakörön más KISZ-tag volt az előadó. Ezért aztán nem minden foglalkozás sikerült egyformán. Van, aki jó elő­adó, van, akire nehéz odafi­gyelni. Természetesen az idén sem maradtak el a sportversenyek, a kirándulá­sok. a szórakoztató progra­mok. — Hogyan értékeli az alap­szervezet ezt az évet? — Minden tervünket sike­rült megvalósítani. Igaz, hogy reálisan terveztünk, annyit, amennyi tellik az erőnkből. Nem jó az, ha az ember fűt­­fát megígér, tervez, aztán ki­derül. hogy a felét sem tud­ta megcsinálni. Nem volt kü­lönleges vagy nehéz az akció­­programunk, így aztán csak egyetlen rendezvény maradt el, egy pingpongverseny, de amj késik, nem múlik, még „behozzuk” december végéig. — A KISZ-ben megszűntek az egyéni vállalások. Vállal­ni csak alapszervezeti szin­ten lehet. Kevesebbet, vagy többet dolgoznak így a fiata­lok? — Akik azelőtt dolgoztak, azok most is dolgoznak. Akik régebben csöndben meghú­zódtak, azok most is olyanok. Szoboszlai Károly az 1. szá­mú alapszervezet tagja. Elé­gedett a programokkal, meg­találja a számítását. — Én sportolni szeretek, és az alapszervezetben erre van lehetőség. Jó időben a közle­kedésgépészeti szakközépis­kola udvarán, rossz időben az iskola sportcsarnokában lehet focizni, atlétizálni. Té­len a vállalat ebédlőjében szoktunk pingpongozni meg asztalifocizni. Az idén lövész­verseny is volt Csak az a baj, hogy kevés embert érde­kelnek a rendezvények. A múltkor is a négy alapszer­vezetből vagy nyolcan-tízen jöttünk el egy focimeccsre. Nem értem, pedig mindenki szereti a futballt. A kulturá­lis műsorokon * is kevesen vannak. Nemrégiben volt itt egy népdalénekes, alig páran lézengtünk a nézőtéren. Pe­dig aki ott volt, azt mondta, jól érezte magát. De aki nem jön el. azt sem tudja, miből maradt ki. Jövőre újra megpróbálják — Az üzemi KlSZ-szerve­­zetnek van egy háza a Be­rettyó partján. Szombaton vagy vasárnap keréknárra pattanunk, és kihajtunk a vízpartra. Legutóbb, amikor kint jártunk, halászlét is főztünk. Én sok rendezvé­nyen ott vagyok, ezért hiá­nyolom. hogy kevés fiatalt érdekel. Pedig vannak olyan programok, mint például ez a halvacsora is volt. ahova el lehet hozni a családot, a gyerekeket. De sokan inkább bezárkóznak a házukba né­zik a tévét, vagy elfoglalja őket a háztáji gazdaság. A túrkevei Autójavító Vál­lalat KISZ-esei — már azok, akik szívveHélekkel szer­veznek, dolgoznak — nem di­csekednek és dicsekedhetnek kimagasló eredményekkel. Az érdektelenség vagy a fél­resikerült próbálkozás azon­ban nem szegi a kedvüket. Jövőre újra nekirugaszkod­nak, és törik a fejüket, hogy lehetne áttörni a közönv fa­lát, hogy lehetne még jobban megmozgatni a fiatalokat. — paulina — Kevés a KISZ-tag Az idei program Már a nyári szezonra készítik a szandálokat a Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában. Képün­kön a férfi fussbett szandálokat állítják össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom