Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

1982. DECEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Üdülőkörzet százezer vendéggel Avagy a kis lépések taktikája Vámkezelések, szeszfőzdék, szabálysértések Jelentősen növekedett a külkereskedelmi vámbevétel A szolnoki vám- és pénzügyőri szakasz látja el a tisza­füredi és a jászberényi járás kivételével (ezek a területek a jászberényi szakaszhoz tartoznak) az egész megye területén a vámkezelési feladatokat, a szeszadó ellenőrzését és foglal­kozik a vámmal, a devizával kapcsolatos szabálysértésekkel. A szolnoki szakaszhoz tar­tozó területen 38 olyan vál­lalat, intézmény, üzem van, amelyik rendszeres kapcso­latban áll külföldi cégekkel, és gyakran kap árut a ha­táron túlról, vagy szállít árut külföldi megrendelő­nek. Kilencvenöt vállalatnak van még külföldi partnere, de ezek kapcsolata nem ál­landó jellegű. Ezenkívül a szolnoki szakaszhoz hat óra- és ékszerbolt tartozik, ame­lyek nemesfémet forgalmaz­nak. Ha az említett vállalatok, intézmények valamilyen árut kapnak külföldről, vagy saját terméket akar­nak exportálni, bejelentik a szolnoki vám- és pénzügy­őri szakasznak, amelynek feladata az áruki vámkezelé­se. Évente több, mint tíz­ezer vámkezelési bejelentés érkezik hozzájuk. A vám­kezelés 6orán a szakemberek megállapítják, milyen fajtá­jú, minőségű az áru, mi­lyen állapotban van és mennyi a vámköltsége. Van­nak olyan évek, amikor egy-egy nagyobb beruházás miatt az átlagosnál nagyobb mennyiségű és értékű áru érkezik külföldről. Az idén például a külkereskedelmi vámbevétel (az import áruk vámja) meghaladta a 350 millió forintot (százmillió Visszanyeri szépségét Könyvtár lesz a jászapáti régi tanácsháza Régóta — és jogos türel­metlenséggel — sürgetik az olvasók az új könyvtár lét­rehozását Jászapátiban. Ez érthető, hiszen mostani he­lyére harminc esztendeje költözött a községi könyv­tár, és az épület már akkor is szűk volt e célra. Azóta a kötetek száma 40 ezerre gyarapodott, és szaporodtak a gondok is, mivel az épület nem nőtt, csaW kopott. Jászapáti felnőtt- és gyer­mekkönyvtárát máig úgy tartják számon, mint a já­rás egyik legmostohább kö­rülmények között dolgozó intézményét. Az előírt, leg­alább 462 négyzetméter alap­­terület helyett 125 négyzet­­méteren működik; egy mé­ter polcra 250 kötet jut. A zsúfoltságon kívül a megfe­lelő olvasótermek, a raktá­rozási lehetőségek hiánya is nehezíti a munkát. A községi tanács volt épületének átalakítására több mint 2 millió forintot költenek. Az Országos Köz­­művelődési Tanács 1 millió forinttal járul hozzá a költ­ségekhez, a nagyközségi ta­nács szűkös fejlesztési talap­ját a gazdasági szervek je­lentős összegű pénztámoga­tással és társadalmi mun­kával egészítik ki. A kivitelezéssel a tanács költségvetési üzeme jól ha­lad. A gondos, minden rész­letre kiterjedő tervezés és a kivitelezők szakszerű munkájának eredménye, hogy a régi épület a felújí­tás után is megőrzi — kí­vüli is, belül is — eredeti, klasszicista stílusát, vissza­nyeri régi szépségét. Korszerű, szabadpolcos kölcsönző helyiségből, a hozzátartozó olvasóteremből, önálló gyermekkönyvtárból és gyermek-olvasóteremből áll majd az új intézmény. Tágas raktárhelyiségek biz­tosítják az értékes kötetek megfelelő tárolását, a folya­matos kölcsönzést segítő kezelését. — illés — forinttal volt több a tava­lyinál.) Az idei 350 millió forint vámbevételben je­lentős szerepe van a papír­gyári beruházásnak. A külföldi cégekkel ke­reskedő vállalatokhoz az el­múlt évben 3400 vasúti ko­csival, 700 tehergépkocsival importáltak cikkeket, és 1300 darabárut küldtek. A kivitelük a következőképpen alakult: 8200 vasúti kocsi és 1150 tehergépkocsi export, valamint 1750 darabáru. A behozott és kivitt áruk vámkezelése elhúzódhat, és a késlekedés miatt romlik az áru minősége. A kése­delmek gyakori oka, hogy a vállalatok, az üzemek szak­emberei nem tudják, mi­lyen okmányok kellenek a vámkezeléshez. Gyorsítaná a vámkezelést, megkönnyí­tené a vámosok munkáját, ha a vállalatok szakvizsgá­zott vámkezelőt alkalmaz­nának. A! 38 állandó külföl­di kereskedelmi kapcsolatot fenntartó vállalat közül azonban csak 5 alkalmaz vámkezelőt. A szolnoki vám- és pénz­ügyőri szakasz nemcsak az üzemek áruinak vámkeze­lését végzi, hanem a ma­gánforgalomban bekerült árukét is (ajándékok, cso­magok, behozott cikkek, külföldön dolgozók végle-A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nézőterén kis és nagyobbacska diákok, pedagógusok, egy-két szülő. A pódiumon, az asztal és a mikrofon mögött: orvos, pszichológus, gyámügyes, a belügyi szerv képviselője, KISZ- és tanácsi vezető, gyermekbírósági ügyek szak­értője. — összesen tizenket­­ten. A rendezvény- neve: „Fórum. Vita az ifjúságvé­delem helyzetéről, problé­mákról”, ez volt a Szolno­kon rendezett ifjúságvédel­mi hét első eseménye. Őszintén szólva — gyerekek és felnőttek — meglehetősen kínosan feszengtünk a né­zőtéren (s gyanítom a pó­diumon ülőik sem érezték jobban magúikat.) A zavar oka nem a téma problema­tikus. nehéz voltában kere­sendő: mindössze arról van szó, hogy a szolnoki ifjú­ságvédelmi hét nem keve­sebb, mint hét rendezőszerve nem döntötte el, hogy mi­lyen körben és voltaképpen miről kellene beszélgetni. A gyerekektől várták talán, hogy pedagógusaik (esetleg szüleik) jelenlétében nega­tív otthoni és iskolai tapasz­talataikról számolnak be? Esetleg a pedagógusoktól, hogy — a szülők, és a kü­lönböző hatóságok képvise­lői jelenlétében — megnyi­latkoznak az ifjúságvéde­lemhez fűződő, gyakran je­lentkező tehetetlenségér­zésükről? Minderre nem ke­rült sor. — következésképp se fórum, se vita nem lett a dologból — a pódiumon ülők — úgy tűnt — önma­guknak tettek fel kérdése­ket, amelyekre nem mindig sikerült pontosan válaszol­niuk. * * * A fiatalkorúak által el­követett bűncselekmények­ről, a város közbiztonságá­ról, a bűnüldözésről, az al­koholizmusról. a fiatalok jogairól és ikötelezettségei­­rő.l. a veszélyeztetettség háttereiről esett az ifjúság­­védelmi hét további rendez­vényein szó. Adatokkal, többé kevésbé pontosan elemzett „esettan ulmányok­ges hazatérésekor behozott áruk). A szolnoki szakasz terü­letén 22 szeszfőzde működik, általában a különböző téeszek, áfészek üzemeltetik. A szeszadót a havonta fő­zött mennyiség után álla­pítják meg. Az elmúlt év­ben 680 ezer hektoliter gyü­mölcspálinkát főztek a szeszfőzdékben. E mennyiség adója 30 millió 600 ezer fo­rint volt. Évről évre növek­szik a kifőzött szesz menv­­nyisége, 1981-ben kb. 40 szá­zalékkal többet főztek, mint 1980-ban. Az emelkedés Oka az, hogy nehézségek, viták adódnak a gyümölcs felvá­sárlásakor, és a termelők inkább pálinkát főzetnék belőle. A vám- és pénzügyőrök foglalkoznak a vám, a de­viza és az adók területén el­követett szabálysértésekkel is. Az elmúlt évben 660 ezer forint értékre követtek el iltyen szabálysértéseket. Leg­gyakoribb vétségek az en­gedély nélküli pálinkafőzés, a valuta vagy forint, illet­ve a nemesfém tiltott kivi­tele, behozatala. Az engedély nélküli pá­linkafőzés a pénzügyi sza­bálysértések közé tartozik. Az idén 2 zugpálinkafőzőt fedeztek fel és büntettek meg. A zugpálinkafőzést ál­talában a tiltott kimérés követi, de a bögrecsárdák felfedezése, a büntetés már nem a pénzügyőrök, hanem a tanácsi szervek feladata. P. É. kai” megtűzdelve, váltakozó összetételű hallgatóság előtt. A veszélyeztetettség fogal­mánál érdemes megállni — az Ifjúságvédelmi héten is sokszor elhangzott. A leg­frissebb adatok szerint ha­zánkban mintegy kétszáz­negyvenezer gyerek, a 0—18 éves korúak kilenc százaléka tartozik a gyermekvédelmi szervek hatáskörébe, „mint veszélyeztetettségtől érintett személy.” (A statisztikában nagyjából arányosan kap­nak helyet a Szolnok megyei adatok is.) A veszélyeztetett­ség hátterében a legkülön­bözőbb okok húzódnak — vezető helyet foglal el a szülők alkoholizmusa, s mindaz, ami ehhez társul. Az ifjúságvédelmi hét so­rán elejtett félmondatokból, egy-két bátortalan hozzá­szólásból arra lehet követ­keztetni, hogy — a „ve­­szélyeztetettség”-et illető­leg — korántsem azonos a különböző hivatalok szer­vek, testületek álláspontja. Nem akarva leegyszerűsíte­ni a probléma összetettségét, de — csakúgy, mint a köz­­tudatban — gyakran „zűr­zavar” volt a fogalom hasz­nálata körül. Nem árt meg­jegyezni, hogy a rendőrka­pitányság vezetőhelyettese, vagy a gyermekbíró által említett „veszélyeztetett” kiskorú nem azonos — ál­talában fogalmilag sem — az oktatásügy képviselője által említett „hátrányos” helyzetű gyerekkel. * * * Ami az ifjúságvédelem társadalmi helyzetét illeti: el kell döntenünk — kiről és miről beszélünk. A Szol­nokon rendezett ifjúságvé­delmi hét eseményei — ha pontatlanul, ha döcögve, ha közvetve is, de minden­képp a jószándéktól vezé­reltetve — többek között arra is figyelmeztettek, hogy a felnövő generáció egészségügyi, szociális, er­kölcsi védelme korántsem hivatalok, testületek, szer­vek, intézmények dolga, ha­nem mindenkié. akinek szívügye az a társadalom, amelyben él. — sz — Köztudott, a 127 négyzetki­lométer területű kiskörei tá­rozó elsősorban a vízgazdál­kodási- gondjainkon igyek­szik enyhíteni. Ugyanakkor az is igaz hogy a tó szerepe — síkvidéki fekvése, a Bala­ton túlterheltségének csök­kentése végett — évről évre jelentősebb. Ennek igazolásá­ra elegendő megemlíteni. hogy az öt, legjelentősebb tá­rozó menti településen: Abád­­szalókon, Tiszafüreden, Kis­körén, Sarudon és Poroszlón az idén már több mint száz­ezer kül- és belföldi turista fordult meg a kánikulai na­pokban, hétvégeken, és kere­sett fürdési, csónakázási, na­­pozási, egyszóval üdülési, ki­kapcsolódási lehetőségeket. Ezek után jogos a kérdés; va­jon mi mindent tud nyújtani az ide látogatóknak a termé­szet; szépségekben, vízi spor­tolási lehetőségekben gazdag „mini Balaton”? Kemping, hajók Abádszalókon, a tó szom­szédságában már áll a körül­kerített kemping. Helyére került a szennyvíz tárolásá­hoz egy 100 köbméteres tar­tály, készülnek az ide terve­zett faházak. A KÖTIVÍZI® szakemberei felújították a szezonban ebben az öbölben horgonyzó Mecsek és Déli báb hajókat. Bár a vízi jár­művek elektromos műszerei, kapcsolótáblái csak tavaszra készülnek el, az elképzelések szerint a május elsejei nyitás után már mindketten üzem­kész állapotban várják a ven­dégeket. Csónakázni, vitor­lázni, szörfözn; most is lehe­tett, és már kijelölték a hely­beli horgászegyesület végle­ges telephelyét a parton. Így nincs akadálya annak, hogy a jövő tavaszon elkezdődhes­sen a horgásztanya építése. Tiszafüreden a kemping végleges helyének a terep­­rendezését most is végzik. Itt az átadási határidő; 1983. március 31. Tovább épült az idén is az Ifjúság; Kiránduló­centrum. mintegy 8 millió forint értékben. Hogy a Heves megyei ol­dalról is essék szó; Kiskörén a tanács failumúzeumnak megvásárolt egy régi paraszt­házat. a felújítását felerész­ben társadalmi munkával jövőre szeretnék befejezni Sarudon kétszáz személyes kemping, százszemélyes úttö­rőtábor építése kezdődött. Érdekes hír. hogy ebben az ezernyolcszáz lelkes faluban már osztják a közművesített üdülőtelkeket. A tulajdono­sok a jogszabályok szerint tartós használatba vehetik a területet. Poroszlón horgász­­tanya készült, és á helyi ta­nács a létesítményhez autó­parkolót épített. Ugyanebben a községben egy műemlék jellegű régi épületet megvá­sároltak falumúzeumnak. Társadalmi segítséggel A leírtakból első olvasásra úgy tűnik; sínen van az üdü­lőkörzet sorsa, helyzete, hol­ott a valóságban koránt­­sincs minden így. Igaz, az Országos Vízügyi Hivatal a tározótó fenntartásához biz­tosítja az év; 35 millió forin­tot, ami kell is, mert ahogy mondják, ebből az összegből másra vagy futja vagy nem. A terület, a környék koordi­nációs „gazdája”, egy tanács­elnökökből, az érintett tele­pülések vezetőiből, vízügyi, környezetvédelmi szakembe­rekből álló közösség; a Kö zéptiszavidéki Intézőbizott ság. A bizottság az idegen­­forgalmi alapból mintegy másfél millió forinttal ren­delkezett az idén. A gyakor­lat szerint ezt a mennyiséget .a bal parti Szolnok megyei, valamint a jobb parti Heves megye; települések között fe­le részben osztották fel. Az összeg nem nagy, de hogy mi minden valósult, illetve valósulhat meg belőle, bizo­nyítják az alábbi példák. Mintegy igazolva: a taná­csok, a helybeli, a gazdasági erőforrások ésszerű koordi­nálásával, a társadalmi mun­kákra történő mozgósítással a forintokat megsokszoroz­hatják. Azaz ha nem is látvá­nyosan. de az apró lépések eredményeként gyarapodik, változik, csinosodik az üdü­lőkörzet. Tiszafüreden például a ta­nács a termálfürdő kisme­­dencéjének a téliesítésére, továbbá a fedett fürdő ki­alakítására 400 ezer forint effajta támogatást kapott. A téliesítés már elkészült, a költség mintegy kétmillió fo­rint. A különbözetet társa­dalmi összefogásból fedezték. Abádszalókra, a szabad strandi öltözők építésére 200 ezer forintot biztosítottak. Az ár félmillió lett, és a mó­dosult összeg jelentős részét a társadalmi munkák bizto­sították. Sarudon a helybeli­ek, a gazdálkodó egységek, a kemping- és az úttörőtábor alapozásához, Poroszlón a parkoló építéséhez járultak hozzá százezres nagyságren­dű társadalmi munkával. Mindezek korántsem in­dokolják, hogy jelentéktele­nek a jövő esztende; tenniva­lók. A teljesség igénye nél­kül néhány közülük; Abád­szalókon hiányos az útháló­zat; zagygátat, fövényt kell kialakítani; elkészíteni a horgásztanyát; biztosítani a feltételeket a kemping nyitá­sához; megfelelő étkezési, el­látási lehetőségeket a szezon­beli vendégseregnek; Tisza­füreden folytatn; kellene az Ifjúsági Kirándulócentrum kialakítását; befejezni a kemping tereprendezését; Kiskörén felújítani a falu­múzeumnak tervezett pa­rasztházat, elkezdeni egy úszómedence építését; Po­roszlón a tájház kialakítását; Sarudon az útaszfaltozáson kívül folytatni a kemping és az úttörőtábor tereprendezé­sét; a vizes egységek kialakí­tását. a terület bekerítését stb. Nem beszélve arról, hogy egyre sürgősebb gondként nehezedik az üdülőkörzetre: jónéhány terület, csatorna­­szakasz fátlan. hiányos az előfásítás, amelyet pedig a továbblépés érdekében aján­latos folyamatosan, szakaszo­san végezni. Az sem segíti az elképzeléseket, hogy je­lenleg Tiszafüred kivételével nincs a többi, érintett köz­ségben szervezett szemétszál­lítás; megoldatlan a tározó­tavat körülvevő gáton a köz­lekedés rendje; az idén lehe­tetlen volt napi horgászje­gyet kapni; a hiányzó vihar­jelző sajnos ez évben már áldozatot is követelt. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vízterületben a tó jelleg miatt a kívána­tosnál jóval nagyobb mér­tékben elszaporodtak a tör­peharcsák, és ha erre az. il­letékes szakemberek nem fordítanak idejében kellő fi­gyelmet, a folyamat a nemes halak pusztítását, csökkené­sét eredményezheti. Egybehangolt tevékenység Egy szó, mint száz: a ter­vek. az elképzelések nem csekélyek. Hogy mindezek­ből mi valósul meg a jelenle­gi nehéz gazdasági helyzet­ben. a gyéren csorduló köz­ponti támogatáson kívül at­tól is függ, hogy az érintett települések tanácsai, társa­dalmi és gazdálkodó egysé­gei, vezetői, az üdüléssel foglalkozó illetékes hivata­lok, intézőbizottság stb. mennyire, milyen mértékben tudják a mozgósítható hely­beli erőforrásokat felkutatni, koordinálni. Azért, hogy a jövő évre is minden valószí­nűség szerint ismét hatszám­jegyű vendégsereg pihenését, hétvégi kirándulásait befe­jezve az ideinél elégedetteb­ben távozzék az üdülőkör­zet környékéről. D. Szabó Miklós Dóra boriban a MOHOSZ Tolna megyei Intézőbizottsága szervezésében 15 horgász társa­dalmi munkában 20 mázsa pontyot helyezett ki, melyből ötezeret megjelöltek: a kopol­­tyúkba speciális, sorszámokkal ellátott műanyagot helyeztek. A horgászok figyelik majd a halak növekedését, mozgását. A most kihelye zett pontyok 1984 második felére lesznek hor­gászt! atók Kiről, miről beszélünk? Jegyzetek az ifjúságvédelmi hétről

Next

/
Oldalképek
Tartalom