Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 10 A KISZ Központi Bizottsá­ga legutóbbi ülésén a mun­kásfiatalük körében végzett KISZ-munkáról, s a felada­tokról tanácskozott. Utoljá­ra a testület hét évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kérdés­sel. Azóta változtak a politi­kai, gazdasági feltételek, más lett egyes társadalmi csoportokhoz való viszonya, kedvezőtlenebbek lettek a gazdasági körülmények, de politikailag szabályozottabb, tudatosabb lett az ifjúsággal való foglalkozás. Köztudott, hogyha helyt akarunk állni a világban, tel­jesítményünket az iparilag fejlett országokhoz is mér­nünk kell. De a teljesítmény ebben az esetben mérhetővé csak akkor és csak úgy válik, ha jobb minőségű, az eddi­gieknél is megbízhatóbb ter­mékek kerülnek ki a válla­latoktól, üzemektől. Olyan termékek, amelyek kereset­tek, s így jó áron eladhatók. Továbbá csak akkor érdemes a teljesítményt növelni, ha megtérül a felhasznált nyers­anyag, energia és munka, s tisztes haszon is marad. Ez a program a munkásifjúság cselekvő részvételével, s a különböző generációk közös erőfeszítésével megvalósítha­tó. Többek között a KISZ kö­telessége az is, hogy ehhez az ifjúságnak mind több és több cselekvési lehetőséget te­remtsen. A közös érde(c A munkásifjúság érdeke a jobb és fegyelmezettebb munka. A jó munkásnak, a jó szakembernek mindig is rangja volt. E rang megtar­tásához kíván segítséget nyújtani a KISZ, azzal pél­dául, hogy a szocialista mun­­kaverseny-mozgalomban a termelési vállalásokat állít­ják a mozgalmi munka kö­zéppontjába. A végzett mun­ka értékelése az egyéni és közös teljesítmények alapján csak úgy lehet reális, ha a KISZ is fellép a formális vállalások ellen. Ha a tapasz­talt hibákat és azok okait fel­tárják, s odafigyelnek a meg­szüntetésük érdekében tett javaslatokra. A fiatalok a jövőben fon­tos és reális célok érdekében szervezzenek társadalmi munkát. Például az általános iskolai oktatás feltételeinek javításában, a gyermekintéz­mények és nevelőotthonok felújításában, karbantartásá­ban nyújthatnak az ifjúmun­kások az eddiginél is jelentő­sebb segítséget. Az ésszerűsí­­tő-újító javaslatokra talán még soha nem volt olyan nagy szükség, mint napjaink­ban. Ha az ifjúmunkásokról esik szó, nem feledkezhetünk meg a védnökségi mozgalom­ról, amelynek jellege igazo­dik jelen körülményeinkhez. Napjainkban elsősorban a korszerűsítésre, a rekonstruk­cióra, a karbantartásra, az új technológiák és termékek bevezetésére’ irányül egy-egy védnökség. De ezek a válla­lások is csak akkor valósít­hatók meg, ha azok igazod­nak az adott KlSZ-szerveze­­lek erejéhez, a tagság szak­mai felkészültségéhez, ha ezek a vállalások konkrétak — így értékelhetők. A jövő­ben is folytatódnak az orszá­gos beruházások felett vállalt védnökségek; most a gazda­ságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsíté­sét szolgáló kormányprog­ramban kitűzött célok meg­valósítására. valamint az anyaggazdálkodás és a hulla­dékhasznosítás jobb módsze­reinek elterjesztésével segít­hetnek a fiatalok. Aki dolgozik — boldoguljon! A fiatalok döntő többsége elfogadható élet- és munka­­körülmények között él, mun­kával, erőfeszítéssel, összefo­gással előbbre jut. De azért gondok is vannak, mert nem mindig könnyű a pályakez­dő, a családalapító fiatalok dolga. A KISZ a munkásfia-r lalok érdekeit csak úgy és csak akkor tudja képviselni, ha ismeri a munkásfiatalokat foglalkoztató kérdéseket, munkakörülményeiket, prob­lémáikat. Bármiféle javasla­tot csak így lehet tenni. A munkássá válás folya­matában például á pályakez-' dés meghatározó. Sok szó esett mór eddig is a munka­helyi vezetők valamint a KISZ felelősségéről, de kár lenne megfeledkezni a pálya­kezdők felelősségéről is, hi­szen saját beilleszkedésükért, hogy alkalmazkodjanak új munkahelyük rendjéhez, fe­gyelméhez, — a pályakezdők is tehetnek. Aki dolgozik — az boldoguljon! Ez az ország jól felfogott érdeke, ez a fia­talok érdeke is. Ennek a le­hetőségét, feltételeit kell most már minél előbb, min­denütt megteremteni. Ennek érdekében tehet az eddigiek­nél is többet a KISZ. A szük­séges munkaerő-átcsoportosí­tások előkészítése, elfogadta­tása, a különböző döntések csak az érintett fiatalok hely­zetének, körülményeinek, egyéni elképzeléseinek és el­várható erőfeszítéseinek gon­dos mérlegelésével lehet megalapozni. A KlSZ-szerve­­zetek álljanak ki azért, hogy a béreket és a munkából származó jövedelmeket a tel­jesítmény, a munka bonyo­lultsága, nehézségi foka és minősége differenciálja. A fiatalok érdekeit határozot­tan képviselni ezen a terüle­ten is csak akkor lehet, ha a munkahelyek vezetői part­nernek tekintik a KISZ kép­viselőit, ha ezek a fiatalok véleményt alkothatnak a bé­rezés, a jutalmazás kérdései­ről. Megalapozott véléményt alkotni ezekben a kérdések­ben is csak felkészülten le­het. Hogy a KISZ-vezetőt a munkahelyen a munkahelyi vezetők partnerként fogadják — felkészültségükről kell, •hogy tanúbizonyságot tegye­nek. A KISZ alapvető feladata a jövőben is, hogy aktív politi­kai munkát folytasson a munkásifjúság körében. A pórt politikáját képviselni, a helyi, az országos és a nem­zetközi kérdésekre gyorsan, hitelesen, meggyőzően rea­gálni feladata az ifjúsági szövetségnek. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a munkásifjúság új nemzedé­keit elsősorban az állítja a szocializmus ügye mellé, ha részesei lehetnek, ha része­seivé válnak a társadalom jövőjét és személyes sorsu­kat meghatározó politika ala­kításában — végrehajtásá­ban. Ha a fiatalok értik, hogy szükség van rájuk —• számí­tanak rájuk, ha lehetőséget látnak ötleteik, jobbító tö­rekvéseik kibontakoztatására, akkor a feladatok megoldá­sában lelkesen vesznek részt. S ez nem lényegtelen, hiszen minden munkahelyi kérdés — termelés, munkaszervezés, bérezés, szociális juttatás — egyben politikai kérdés is. A munkásfiatalok is közvetlen környezetükben tapasztaltak alapján alkotnak véleményt például a párt politikájáról, annak megvalósításáról. A KISZ-szervezetek vonzereje és befolyása attól is függ, hogy milyen a szervezet programja, munkastílusa. Szükség van a demokratiz­mus szélesítésére, a forma­lizmus elvetésére, az önte­vékenység lehetőségeinek megteremtésére. ) Reális alapok A helyzetelemzés, a felada­tok megfogalmazása, amely­re a legutóbbi ülésen a KISZ Központi Bizottsága vállal­kozott — reális alapokon nyugszik. Az elképzelések megvalósítását meggyorsíta­ni, jobb eredményeket elérni a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség is csak akkor tud, ha a jövőben is számít­hat a munkásközvéleményre, az idősebb munkásokra. Ha a jövőben is számíthat a szak­­szervezeti mozgalom támoga­tására s természetesen kér­heti a pártszervezeteket, hogy minden szinten segítsék a KISZ-szervezeteket törekvé­seik valóraváltásában. Szo­cialista céljaink elérése, gaz­dasági terveink teljesítésé­ben, a nehézségek leküzdésé­ben, a munkásifjúság így az eddigieknél is jobban ki tud­ja venni részét. A. S. A messze főidőn híres vörösbor-termő vidéken, a Villány környéki pincékben leforrt az újbor. A többszintes „pincefalujáról” Furópa-szerte ismeri Villánykövesden a pincékben már kóstolgatják a gazdák az idei termést, vizsgálják a minőségét Két ütemben épül Kunhegyesen új OTP társasház. Az első 12 lakásba *már beköltöztek tulajdonosaik, a 18 lakásos szárny építésével májusra végeznek a Középtiszai Állami Gaz­daság szakemberei Kívül-belül tatarozzák a birkacsórdót a kőbányai vá­sárvárosban. Felújítják vil­lanyhálózatát. nádfödelét, be­vezetik a gázt és berendezé­seit is kicserélik majd. A ta­vaszi BNV-re megfiatalodik a karcagi Áfész húsz eszten­deje népszerű vendéglője, amely legalább annyira hoz­zá tartozik már a nemzetkö­zi vásárok, mezőgazdasági ki­állítások képéhez, akár a Körmendi Halászcsárda. Idén szeptemberben Pethő Endre, a csárda vezetője és negyven tagot számláló, jól összeszokott legénysége, negyvenharmadszor vendé­gelték meg ízes kunsági éte­lekkel a vásárlátogatókat, szorgos munkával töltve az erre tartalékolt szabadságu­kat. HirÄ birka- és pacal­­pörköltjükből naponta három és fél ezer adagot fogyasztot­tak el jóízűen a vendégek és fogyott még jócskán babgu­lyásból, túróscsúszóból is. A tíz nap egymillió 745 ezer fo­rintos forgalmából több mint egymillió 233 ezer forint szár­mazott az ételek eladásából. Többek között erre büszke a munkatársak és a vendégek népszerű Bandi bácsija. És arra is, hogy panasz alig for­dult elő a csaknem húsz év alatt. — Természetesen ott is, mint nálunk általában, a vendégnek volt igaza. Min­dig arra törekedtem, arra tanítottam a fiatalokat is; a vendéggel foglalkozni kell, az az igaz; vendéglátás. Már­pedig. aki elégedetten távo­zik, az visszatér — és mi más lehet a célunk? E hitvallásnak is beillő né­hány mondat Karcagon, a Kunsági étterem parányi fő­nöki szobájában hangzott el, Pethő Endre állandó munka­helyén. Csaknem egy szűk emberöltő alatt volt alkalma pályája — hivatása — min­den csínját-bínját magáévá tenni, mi több, másoknak is átadni. Az igyekvő, talpraesett ki­futófiút 1937. január 1-én szerződtette felszolgáló tanu­lónak egy újpesti vendéglős. Azóta se gondolt soha pálya­­módosításra. Mestervizsgát a Szegedi Iparkamara előtt 1949-ben .tett, a SZÖVOSZ nál 1973-ban szakácsként is jogosítványt szerzett. Jövő márciusban 32 éve lesz. hogy Karcagra került, ő nyitotta meg a Kunsági éttermet, amely ma ezer kosztost Ipt el naponta, nyolcmilliós éves forgalmat bonyolít le. Csu­pán másfél évet volt távol, akkor sem önös érdekből, hi­szen az áfész központjában kérték segítségét, oda vitték be vendéglátó alapegységve­zetőnek. De amint lehetett, visszatért, mert nem a szá­mok embere. Amit a gyakor­latban megcsinál, ha azt kell papírra tenni, azt igen, an­nak híve, de a túlzott admi­nisztráció nem az ő kenyere. Említettem munkahelyének parányi főnöki szobáját. Ott tartózkodik a legkevesebbet. Együtt él és dolgozik beosz­tottaival, akik szinte vala­mennyien a keze alatt nőttek fel. A felszolgálók, a konyha­­vezető, a főszakács mind itt tanultak, jelenleg is három szakács- és ugyanennyi fel­szolgáló-palánta ismerkedik a szakmával a Kunságiban. Velük negyvenhétre nő a Pethő Endre által felnevelt szakemberek száma, akikből, tudomása szerint, mindössze kettő lett hűtlen a szakmá­hoz. A vendégek között is gyakran megfordul — mond­ják az áfész központjában — igazán csak ott érzi jól ■ ma­gát közöttük, -a vérében van a vendéglátás. Már amikor az őszi BNV- re felpakoltak, túl volt, ha csak néhány héttel* is, a ha­todik X-en. Amikor kicsú­szott a sy-ámon a kérdés; gon­dolt e már a nyugdíjazására, ‘magam is illetlennek tartot­tam egy ilyen fiatalos, örök­ké nyüzsgő embert az évek múlására emlékeztetni. Fő­nökeitől tudom, csak rajta múlik, hogy meddig marad, a jó szakembernek mindig van és lesz helye náluk, ö azt mondta, egy évig szeret­né még továbbvinni a Kunsá­git. mert amíg a kisebbik fia tanul, — halbiológusnak készül Lengyelországban, utolsó éves —. rosszul jönne a keresetcsökkenés. Hanem a vásárvárosi birkacsárdáról valóban nem mond le, míg az ereje, az egészsége engedi. Az megmarad neki hobbinak, kóstolónak, ha úgy tetszik, ott akar >feltöltódni évenként kétszer, a vendégek és a jó szakemberek között a közbe­eső pihenőre. Hobbi... ? Pethő Endre nem tudott eddig elképzelni olyan délutánt, hogy a fut­­ballpályára ki ne menjen, most vasárnap se mindig... A sport volt számára az iga­zi kikapcsolódás. Elvégezte a Testnevelési Főiskola oktatói szakát, tizenhét évig edzős­­ködütt, aztán sportvezető lett. s ez év június 31-én lekö­szönt. Most harminc év mun­káját igyekszik kipihenni. Miért és meddig? Azt mond­ta; ha egy csapatnak nem megy, a vezetőket okolják ... Karcag bejutott az NB II-be és nem tudott bent maradni. Hozzáértőktől Judom, ez cseppet se Pethő Endrén mú­lott. Most úgy véli. csinálja valaki más, legalább egy évig, aztán; „majd meglát­juk ...” Rónai Erzsébet Fotó; Nagy Zsolt A Velencei-tavon Kikötőben a kotróhajók Körzetszáma: 26 Szentendre - a távhívó hálózatban Szentendrén és környékén új távhívásra alkalmas cross­bar központokat helyez üzembe december 10-én, pén­teken 15.00 és 18.00 között a Budapest-vidékj Postaigazga­tóság. A központok körzetkijelölő száma 26. Az üzembehelye­zéssel valamennyi távbeszélő előfizető hívószáma öt szóm jegyűre változik. A szokottnál csaknem két héttel hosszabb idény után befejezték ez évi munkájukat, s a kikötőbe tértek a Velen­cei-tavi kotróhajók. A há­rom úszó üzem Velencén, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság karbantartóit, a téli felújítást várja. Március óta a kotrók csak­nem hatszázezer köbméter iszapot szippantottak ki a tó­ból, Dinnyés és'Gárdony tér­ségében, valamint az északi parton. A munkálatokra a víz minőségének, s a tó je­lenlegi állapotának védelme érdekében van szükség. A több, mint két évtizede meg­kezdett munkálatok eredmé­nyeként eltávolították már a medret borító lágy iszapré­tegnek több mint a felét. A rendszeres kotrási munka eredménye is. hogy viszony­lag rövid idő — nem egészen huszonöt év alatt — egy osz­tállyal javult a Velencei-tó vizének minősége, s a tó KGST szabványok szerinti negyedik osztályból a harma­dikba lépett elő. A hatodik X-en túl is ^ DolflOZik a vendéglátás mindentudója

Next

/
Oldalképek
Tartalom