Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1982. DECEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tegnap Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban mutatkozott be a Szolnoki Balett amatőregyüttes. Műsorán Rimszkij Korszakov Seherczádé című balettjét láthatták az érdeklődők. Az est második részében a táncosok klasszikus művekből válogatott diszkóösszeállítást vittek színpadra Képünkön: próbál az együttes Fotó: Hargitai Tízéves a Gorkij Nyelviskola megyei tagozata Ti/ esztendeje alakult meg a Magvar—Szovjet Ba­ráti Társaság Központi Gor­kij Nyelviskola Szolnok me­gyei tagozata. A megye vá­rosaiban, községeiben a tan­folyamok megszervezésével az_ orosz nyelv oktatása túl­jutott az általános és közép­iskolai kereteken, j felnőt­tek számára is lehetővé vált a nyelv tanulása. A/ utób­biak részére szervezett nyelv­­oktatás évtizedes hiányt pó­tolt. A nyelv tanulásán túl a haLlgatók megismerkedhet, tek az orosz és a szovjet iro­dalom kiemelkedő alkotói­val, a tudomány, a technika, a művészet, a kultúra kima­gasló eredményeivel, művei­vel, azok létrehozóvial, az orosz és a szovjet zenével, képzőművészettel. Egy évtizeddel ezelőtt a nyelviskola megyei tagoza­tának közel hétszáz hallga­tója volt. A tanfolyamokon részt vevők száma a későb­biekben sem csökkent, ez nagyrészt, a lelkes szerve­zők, a pedagógusok jó mun­kájának eredménye. Közü­lük többen munkájuk elis­meréseként megkapták az MSZBT aranykoszorús jel­vényét és oklevelet, mások jutalomból szovjetunióbeli utazáson vehettek részt. Az elmúlt tíz esztendő alatt, 'több mint négyszáz alapfokú, haladó, társalgó A várostodi majolika sikere itthon és külföldön Sikeres évet zárt a Város­­lődi Majöl'ikagyár. Az el­múlt évhez viszonyítva több mint 12 százalékkal növel­te exportját, és belföldön is javította az ellátást keresett termékeiből. Ebben az esz­tendőben Svájcba, Ausztriá­ba, az NSZK-ba, Finnor­szágba és Franciaországba jutott el a városlődi kerá­mia, a megrendelő elképze­léseinek megfelelő változat­ban. Az igények ugyanis el­térőek. Az NSZK-ban első­sorban a kék színű kerámia­féleségeket kedvelik, Auszt­riában söröskorsókat kér­nek, a finnek pedig szíve­sen teáznak városlődi csé­székből. Új nyughelyen a liget dalnoka Sikerlemez dicséri Jancsi bohóc emlékét Téli TIT-tanfolyam Kistermelők az iskolapadban Sikeresen végezte el a na­pokban 120 budapesti kis­kerttulajdonos a TIT növény­­védelmi szaktanfolyamát a Budapesti Természettudomá­nyi Stúdióban. A tervek sze­rint télen az ország számos lakó- és munkahelyén szer­veznek sertéstartási, illetve növényvédelmi tanfolyamo­kat. A résztvevők a termelés legfontosabb elméleti és gya­korlati tudnivalóinak elsajá­títását tanúsító oklevelet kapnak. Erre az intenzívebb tanulási formára azért is nagy szükség volt. mert a mezőgazdasági kistermelők évenként több százezer ton­na tápanyagot, vegyianyagot használnak fel, negyvenezer kisgéppel rendelkeznek, és ők állítják elő az élelmiszer­­ipari termékek több, mint egyharmadát. A TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Választmánya — a MÉM-mel, a SZÖVOSZ- szal és a Hazafias Népfront­tal együttműködve — az el­következő években minden, a kistermelőket érintő téma­körre kidolgozza az előadás­­sorozatok tananyagát. A két világháború közötti időben rendkívül népszerű volt országszerte a városlige­ti cirkuszok dalnoka, Jancsi bohóc. A nyomdászpályát a Beketow-cirkusz porondjával felcserélő nagyszerű mulat­tató Morgenróth Károly név­re hallgatott, de annyira csak Jancsi bohócnak ismer­ték. hogy a neki szóló leve­leket sokszor Morgenróth Já­nosnak címezték, de még adófelszólítást is kapott Já­nos névre, amikor a ligeti Jancsi-aréna igazgatója volt egy ideig. Az akkori cirkuszbolond gyermeksereg tagjai, akik azóta már nagyapává „ser­dültek”, bizonyára megha­­tottan hallgatják, amikor a lemezjátszón Halász Judit előadásában felhangzik a Paprikajancsi szerenádja A vers Weöres Sándor 1938- ban megjelent A teremtés dicsérete című kötetének egyik gyöngyszeme, s min­den strófájának utolsó sora refrénszerűen ezzel végződik: „... a Jancsi bohóc”. Meg­jelenése után egy évvel Mor­genróth Kárdly elhunyt, a vers viszont több mint negy­ven év után Bródy János megzenésítésében idézi em­lékét. Jancsi bohóc egyébként csak a költő fantáziájában adott szerenádot, a valóság­ban az általa aktuális stró­fáknak, • kupléknak, vagy dob verseknek nevezett tré­fás dalocskákkal bűvölte el a közönségét, amely estéről­­estére virágesővel borította a porondot, ha Jancsi föllé­pett. Az idén az Üjköztemetőben felszámolták azt a régj par­cellát, ahol Morgenróth Ká­roly és felesége hamvai nyu­godtak. Leányuk, Rosier Endre, a kiváló operaénekes özvegye, Morgányi Jozefin balettművésznő úgy intézke­dett, hogy szüleinek hamva­it a Mező Imre úti sírkert­ben temessék el a Rosier - család sírboltjában. Jancsi bohóc új nyughelye fölött gyönyörű síremlék áll: uno­katestvére. Berán Lajos szob­rászművész alkotása. Próbatételek AVAGY MEDDIG TEHETSÉG EGY TEHETSÉG? Első lehetőség Szabó Anikó már 16 éve­sen az ország legjobbjai kö­zött, az NB I-ben röplabdá­­zott. A nyurga növésű, „la­za csuklójú”, balkezes lány Kunhegyesen a Füleki házas­pár irányításával ismerkedett meg a sportág ábécéjével. Fantáziát láttak a játéká­ban, és innen, általános is­kolai tanulmányait befejezve 1976-ban Jászberénybe ke­rült a Lehel vezér Gimná­ziumba. Kollégista lett, rend­szeresen látogatta az edzése­ket, és másodikos korában az NB I-ben is szerepelt. Az újságok, kritikák elismerően méltatták a 175 centiméterre nőtt lány tehetségét, sikeres bemutatkozását. Valóban nem rajta múlt, hogy a Le­hel csapata sokéves megbíz­ható szereplés után végül is búcsúzott az első osztálytól. Egymást követték az edzők: voit. aki kedvelte Anikót, volt, aki nem, de még ezután is szóhoz jutott az NB II- ben, majd 1980-ban leérett­ségizett. Mivel a Hűtőgép­gyártól havi 450 forint ösz­töndíjat kapott négy évig, marasztalták, szükség lett volna a játékára Beréhyben. Akkor, hirtelenjében nem akadt neki tetsző munka­hely, így hazatért Kunhe­gyesre, gyermekfelügyelőnek a diákotthonba. A második Tavaly nyáron a szolnoki Vegyiművekhez került, ősz­re" rendeződött az átigazolá­sa, hetente bejárt Kunhe­gyesről az edzésekre, sőt szeptembertől decemberig a mérkőzéseken is sorozatban szerepelt. Részt vett a csapat jugoszláviai turnéján is, de ebből a „házasságból” sem lett semmi. Ani szerint nem volt megfelelő munkahely, a tréner szerint pedig nem ed­zett teljes szívvel, intenzi­tással, nem tett meg mindent a sikerért. Gyors volt a bú­csú, ő maradt Kunhegyesen, készült a felvételire. Újabb csalódás, hogy Jászberénybe, a főiskolára az idén nem si­került bejutnia. És a harmadik Viszont a megyeszékhe­lyen, az országos spartakiád döntőjében nyáron felfigyel­tek a játékára, és két hét múlva levelet hozott a címé­re a postás. Almásfüzitőről, az NB I-es csapat vezetőitől. Ebben az áll, a szolnoki já­tékát figyelembe véve lehe­tőség adódna a szerződésére is. Az ígéretek: garzonlakás, havi 3 ezer 500 forint fize­tés, plusz prémium. egy azonnali ausztriai út. Pár át­virrasztott, álmatlan éjszaka után döntött: marad Kunhe­­•—esen. Két kitérő után nem merte vállalni a terhelést, nem érzett magában már annyi erőt, kitartást, ameny­­nyi az élvonalbeli szereplés­hez elég lett volna. Jelenleg a kunhegyesi ál­talános iskolai kollégiumban nevelő. Jól érzi magát, havi 2 ezer 400 forintot keres. Eb­ből törleszti negyven hónapig 450 forintjával azt az össze­get, amelyet korábban a Hű­tőgépgyár folyósított neki. Valamint a ráadás Miért nem vert gyökeret se itt, se ott? Álljon itt egy olyan epizód, amely talán se­gít megoldani a rejtélyt. „Édesapámat nagyon szeret­tem, de nyolc éve elment, itt­hagyta a családot az ital miatt. Évek jöttek, évek mentek úgy, hogy én egyszer sem láttam. Közben felnőt­tem, teljesen más ember let­tem. Tudtam, hol, merre dol­gozik Szolnokon, de nem volt erőm felkeresni. A nyá­ron hosszú vívódás után mégis bementem hozzá a gyárba. A portán vártam rá, úgy szóltak neki. Lassan jött elém, láttam, fürkészi az ar­com, nem tudja pontosan, ki is lehetek. Álltunk egymás­sal szemben, nyeltem a könnyeimet, amikor megszó­lalt: te vagy az, Ani?” Sem vádolni, sem védeni nem szándékozom, de az el­gondolkodtató, hogy ez a sok cikcakk, hirtelen távozás, félbeszakadt próbálkozás va­jon csak az ő hibáinak a kö­vetkezménye-e? Ha van va­lami, a röplabda az, amiben ez a húszéves lány úgy isten­igazából kitűnhetett volna. Meglehet, az átlagosnál ne­hezebben kezelhető, sok problémával. gátlásokkal küszködő típus. Mégis elgon­dolkoztató, nem akadt egyet­len ember sem a környezeté­ben, aki szót értett volna ve­le, helyes irányba formálta volna személyiségét; röviden szólva megmentette volna a snortágnak. Anikó már szí­vében lemondott a nagy le­hetőségekről. Van egy ked­ves csoportja a kollégiumban, készül a felvételi vizsgáira, társadalmi munkában edzős­­ködik a gyerekeknél, edzé­sekre jár, egyszóval nem unatkozik. Furcsa módon az újságokat valahogy mindig a röplabdás híreknél nyitja ki, ezeket a tudósításokat elejé­től végig átolvassa. Talán magának se meri bevallani, hogy titokban azért még re­ménykedik valamiben: a rá­adásban, a negyedik lehető­ségben, esetleg egy új próba­tételben, ahol már felnőtt­ként kell szembenézni a té­nyekkel, az álmokkal és a valósággal. És ami talán a legnehezebb, önmagával is. D. Szabó Miklós "Kétszázan tettek sikeres államvizsgát nyelvvizsgára, egyetemi és főiskolai felvételire, tanul­mányi versenyre előkészítő tanfolyam indult a megye általános és középiskolai ta­nulóinak, valamint az üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben. állami gazdaságok­ban, különböző hivatalok­ban, intézményekben dolgo­zó fiatalok, ■ felnőtt hallga­tók részére. Ez idő alatt kö­zel kétszázan tettek sikeres alap-, közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgát, mun­kájukban azóta is kamatoz­tatják tudásukat. A tanfo­lyamok iránt Szolnokon, Kisújszálláson, Törökszent­­miklóson, Túrkevén, vala­mint a jászberényi, a kun­szentmártoni és a szolnoki járásban volt a legnagyobb az érdeklődés. ' A hallgatók közül sokan vettek részt, az évenkénti tanulmányi versenyeken, műfordítói vetélkedőkön, ki­állításokat, kirándulásokat szerveztek, és sokan vannak azok is. akik a Gorkij Nyelv­iskola tanfolyamain készül­tek fel egykor az egyetemi, főiskolai felvételire, s ma már nyelvtanárként tevé­kenykednek a csoportok élén. Az idei tanévben új színt jelentett a nyelviskola mun­kájában az óvodai orosz nyelvcsoportok indítása. A tanfolyamokat speciálkollégi­umot, szakstúdiumot végzett óvónők, tanítónők irányítják, Szolnokon a Rózsa úti óvo­dában, valamint Jászalsó­­szentgyörgyön és Kunmada­rason. Természetesen a há­rom-ötéveseknek tartott foglalkozások gerincét a já­ték, a mondóitok, a dalok alkotják. Újdonságnak szá­mítanak — s ezeket a jövő­ben valósítják meg — az intenzív nyelvtanfolyamok, valamint a középiskolás di­ákok részére a nyári orosz­nyelvi építőtáborok. Az MSZBT Gorkij Nyelv­iskola Szolnok megyei tago­zata megalakulásának 10. évfordulója alkalmából teg­nap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és If­júsági Központban ünnepi tanácskozást tartottak, me­lyen megjelent Jakatics Ár­pád az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának osztály­­vezetője. Az értekezleten részt vevő MSZBT-aktivis­­ták, orosz nyelvtanárok, a járási-városi pártbizottságok munkatársai előadást hall­gattak meg az iskolán kívü­li orosz nyelvoktatás mód­szertani problémáiról. Az ünnepség befejezéseként a kiemelkedő munkát végző pedagógusok, a tanfolyamok szervezői jutalmakat, kitün­tetéseket vehettek át. — fs — FÓMÚSORON AZ OSCAR-DÍJAS FILM Szovjet est a tv-ben Egy évtizede már, hogy a Magyar Televízió minden esztendő utolsó negyedében szovjet estet rendez. Ezúttal december _15-én jelentkezik a program* amely több mint 6 órán át invitálja a néző­ket a képernyő elé. A szórakoztató estet nép­dal- és balalajkaműsor nyitja meg: a Szovjetunióban nép­szerű együttesek és szólis­ták mutatkoznak be. A sza­bad idő egészséges eltöltésé­re ad ötleteket az Így pihe­nünk című kisfilm, amely­ben síelésről, sziklamászás­ról, turisztikáról egyaránt láthatnak majd képeket — egybekötve a szovjet tájak, a Krím, a Kaukázus, illetve az Onyega-tó bemutatásával. Korabeli képekkel metsze­tekkel illusztrált, képzőmű­vészeti látványosságokat megörökítő film ismerteti meg a nézőkkel a világhírű Kreml és a Vörös tér szüle­tésének történetét. Néhány magyar produkció is kiegészíti a szovjet estet. Televíziónk munkatársainak műsora arról ad képet: ho­gyan látják a magyarok a szovjet, emberek életét. A Tisztelet Üzbegisztánnak cí­mű sorozat e napi epizódja Szamarkandba kalauzolja el nézőit, akik a kamera se­gítségével körüljárják az ősi város műemlékeit, ara­­beszkekkel díszített. XV. századi építészeti remekeit, nem feledkezve meg az eu­rópai ember számára külö­nös egzotikumot jelentő ba­zárokról sem. A Nahodka — kapu az óceánra című film nézői a szovjet tengermellék leg­nagyobb kereskedelmi és személyi forgalmú kikötőjé­be látogathatnak el. Magyar forgatócsoport első ízben járt a Szovjetuniónak ezen a részén, és —(a véletlennek köszönhetően — lefilmezte a tájon éppen végigsöprő táj­funt is. Az est főműsora a Moszk­va nem hisz a könnyeknek című játékfilm, amelyet 1981-ben a legjobb külföldi filmnek ítélt Oscar-díjjal tüntettek ki. Szabad idejében fafaragással foglal­kozik Gönzci György a túrkevei Vörös Csillag Tsz juhásza. Egyik legszebb munkája a képen látható hatökrös fogat

Next

/
Oldalképek
Tartalom