Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vetélkedők, kiállítások, nonstop műsor MEGEMLÉKEZÉSEK a szovjet Állam jubileumáról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai — a társadalmi és tömegszervezetek bevonásával — országszerte megemlékeznek a Szovjetunió 60. évfordulójáról: a szovjet állam sokoldalú fejlődését egyebek. között kiállításokon, előadásokon és fórumokon mutatják be. Decemberben a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont annak a nagyszabású kiállításnak, amelyen korabeli fotók és eredeti korhű tárgyak, dokumentumok adnak keresztmetszetet a Szovjetunió hatévtizedes eredményeiről. Egy nap barátaimmal címmel egész napos programot szervez az MSZBT és a KISZ Központi Bizottsága a Budapest Sportcsarnokban. A nonstop gyermek- és ifjúsági műsorban — amelyre szoviet politikai és kulturális delegációt várnak hazánkba — politikai kaszinó. író olvasó találkozó éppúgy szerepel, mint könyv- és plakátkiállítás. balettbemutató vagy szovjet termékek vására. A Pataky István Művelődési Otthon is bekapcsolódik a jubileumi rendezvénysorozatba ; a Szovjetunió életének fontosabb eseményeit megörökítő plakátkiállítás mellett a kulturális centrumban húsz kőbányai nagyüzem szovjet testvérkapcsolatát dokumentáló tárlatot is nyitnak. Ugyancsak a magyar és a szovjet néo barátságát ápolja az MSZBT és a SZOT közösen meghirdetett Távoli városok — közeli barátok című vetélkedője. A játékba mintegy nyolcezer ipari és mezőgazdasági üzem MSZBT- tagcsoportja nevezett be, s a versenyzők e hetekben már a megyei döntőkön adnak számot arról: mennyire ismerik a testvérmegyék életét, eredményeit. A Magyar—Szoviet Baráti Társaság szervezésében a városokban és a falvakban fórumokat rendeznek, amelyek témája a Szovjetunió hatévtizedes fejlődése, bel- és külpolitikáiénak alaku'ása. a világpolitikában játszott szerepe. A fiatalabb korosztály részére rendezik meg — a Magyar Rádióval és a Magyar Úttörők Szövetségével karöltve — A barátság postásai című több fordulós, körkapcsolásos játékot, amelyben az úttörők környezetük, közvetlen lakóhelyük Szovietunióbeli kapcsolatairól adnak képet. Sorompószemle Szerencsétlenségek megelőzéséért A vasúti átjárókban bekövetkezett tömegszerencsétlenségek nyomán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az egész országra kiterjedő vizsgálatot rendelt el: szakemberek mérték fel az elmúlt hónapban, hogy mely út—vasút kereszteződésekben gátolják különböző okok a biztonságos, balesetméntes áthaladást. Békés megyében a vizsgálat november (közepén befejeződött, s most megtörtént a kiértékelés. Eszerint a megye valamennyi — ötvennyolc — kereszteződésében fellelhetők közlekedést akadályozó tényezők. A biztosítóberendezések valamennyi sorompónál megvannak és jól működnek, a közúti jelzések szabályosak és hiánytalanok. de a sorompók legtöbb helyen takarásban vannak: a közúton haladó járművek vezetői fák, bokrok, domborzatok, különböző építmények miatt nem látnak rá kellő távolságból a vasúti kereszteződésre. A vizsgálatot végző bizottság már a szemléken elrendelte, hogy azokat az akadályokat. amelyek nagy költség és munka nélkül fölszámolhatok, azonnal távolítsák el. Bolti szarkák, iskolakerülők, zugkocsmárosok A tizenöt éves lány igyekezik észrevételenül távozni a steppelt divatos dzsekiben, ami igazán remekül állt rajta. Egy szépséghibája volt: hogy lopta, pontosabban magára öltve megpróbálta kilopni az áruházból. — Nem ritka kísérlet. Jászapátiban évente negyvenenötvenen tesznek effajta próbálkozást az áruházban és az önkiszolgáló ABC-ben. Űj szoknyában, cipőben, pulóverben fizetés nélkül megpróbálnak kisétálni, a kabát alá, vagy zsebébe rejtett itallal, cigarettával, kávéval gyorsan eltűnni. Egy-egy ilyen szaibállysértés után nemegyszer eltöprengek: ellenállhatatlanul csábítóak lennének az élvezeti cikkekkel megrakott, látszatra őrizetlen polcok? Hét éve bírálom el a szabálysértéseket, de még nem találkoztam olyan bolti tolvajjal, aki kenyeret, vagy tejet lopott volna, — fűzi hozzá Szabó Miklósné, a jászapáti tanács szabálysértési főelőadója. — Mit mondanak amikor felelősségre vonják őket? Miért teszik? Például az a tizenöt éves lány hogyan gondolta? — Szánta, bánta, szégvellte magát. Hát még az anyia! Kétségbeesve hallgatta a lánya magyarázkodását; ..A születésnapomat ünnepe'tűk a barátaimmal Spicces voltam, nem tudtam mit csinálok. ..Becsületes szülők, a három felnőtt gyerek tisztességesen dolgozik, nem volt kétséges. hogy a családnak semmi köze a lopáshoz A lány eltartott, nincs még önálló keresete. ezért csak figyelmeztetést kapott. Sírva fogadkozott. Őszinte volt? Akkor elhittem, hogy ez volt az első és az utolsó kísérlete. — És a többiekről mit . hisz? — Van akiről semmi iót. Mit higgyék azokról, akiket évente többször is raitakaonak vagy arról az asszonyról, aki ió anyagi körülmények között él. és egy üveg Mecsekit próbált meg kicsempészni a boltból. Kétezer forintjába került az üveg ital. A tulajdon elleni szabálysértések rubrikájában nyilvántartott lopások zöme a társadalmi tulajdont károsítja, vagy károsítaná. A statisztika alapján úgy tűnik, mintha a „kicsiben” (az ezer forintos szabálysértési értékhatáron belül) „utazó” tolvajok kímélnék a személyi tulajdont Jászapátiban. Ilyen lopás tavaly mindössze négy, az idén öt volt. — Pedig az az érzése az embernek, hogy ez a környék a biciklitolvajok kedvenc vadászterülete, — mondja dr. Gulyás Éva a tanács vb-titkára. — Két év alatt két kerékpáromat loptak el, lezárva. névtáblástól. De vannak ismerőseim akik már a tizedik biciklivásárlásnál tartanak. Megesett, hogy még a rendőr szolgálati kerékpárja is eltűnt. Az ugyan véletlenül megkerült a tettessel együtt, de a többit, mintha a föld nyelte volna el. — A tulajdon elleni szabálysértésekből van a legtöbb? — Nem. Leggyakoribb szabálysértés a tankötelezettség megszegése. Tavaly 74, az idén 44 volt. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek között legtöbb az iskolakerülő. A szülőket nem érdekli, hogy jár-e az iskolába a gyerek. A bírság pedig a legritkább esetben éleszti fel a felelősségérzetet, ígérnek fűt-fát. amikor fizetni kell. az újabb büntetéstől való félelmükben ideig, óráig, járatják iskolába a gyereket, de aztán. . . önmagában a bírságolással nem lehet elérni, hogy kevesebb legyen az iskolakerülő. — Nem lehet elvitatni. ígv igaz. De nekem más fenntartásom is van a szabálysértési statisztikával. Valóban a reális kénét tükrözi? Nem azért került-e például a lista élére a tankötelezettség megszegése, mert az iskola naprakész, pontos nyilvántartást vezet és az igazolatlan mulasztókat azonnal jelenti a szabálysértési hatóságnak? Csak elenyésző számban vétenek a köztisztaság ellen? Évente csak egy-két árdrágítás, a vásárlót megkárosító hamis mérés fordul elő, s elvétve akadnak csak jogosulatlan kereskedést űzők? — Természetes, hogy a következetes ellenőrzésen is múlik a szabálysértések felfedezése. Több helyszíni vizsgálódásra volna szükség, de egy kis tanácsi apparátus erejéből, idejéből nemigen futja. Tudjuk például, hogy vannak zugkocsmárosok, a községben, csak bizonyítékok híján felelősségre vonni nem tudjuk őket. Ehhez a jászapátiak segítsége is kellene. — Dr. Gulyás Évának kicsit ingerült a hangja. — Elmondok egy esetet, amit nagyon zokon vettem: Kénes Újság, olvasói levelek, köztük egy Jászapátiban élő asszonyé, aki azt írja félti a gyerekeit, mert azok fel akarják gyújtani a „bögrecsárdásné” házát, mert ő az oka annak, hogy minden este részegen tántorog haza az apjuk. Nem egy ilyen van a faluban. Egy teljesen más ügyben nyomozó rendőröknek köszönhetjük, hogy közülük kettő ellen szabálysértési eljárást tudtunk indítani. A büntetés 6 ezer forint bírság. Az egyikük fűhöz-fához megy még ma is panaszkodni. Hamis tanúzásra bírta rá a törzsvendégét, aki ezért bíróság elé is került. Azóta nem akad ember aki hajlandó lenne tanúskodni Tudják a munkahelyi vezetők is, hogy egy-egy félórára hová tűnnek el csoportostul a dolgozók, tudja a szomszéd, hogy mi folyik a mellette lévő házban. Senki sem akarja rosszaltatni magát, nem akar haragost szerezni. Aki pedig hitelben iszik nyilvánvaló, hogy a hitelezője ellen nem vall. Márpedig ha azok a tisztességes emberek, akiket mindez irritália nem segítenek, bebizonyíthatatlan marad, hogy mi folyik a zugkocsmákban. K. K. Már nem pihen a komp... A komp és Tiszaroff úgy tűnik, hovatovább elválaszthatatlan fogalmak. Az idén néhány év szünet után megint jár a 20 tonnás, új monstrum. Ha motor hajtja, három-négy perc alatt ér át a túloldalra, ha csak a víz sodra viszi előre, a menetidő megduplázódik. A zavartalan kikötéshez új, köves lpjtő épült, figyelembe véve a váltakozó vízszintet. A községben jószerével minden történet, anekdota a vízhez meg a komphoz fűződik. Lehetett annak bő tíz éve, amikor új család költözött a településre: férj feleség, meg két gyerek. Az apa csónakot is vásárolt, és a nyári hőségben a folyó közepén akarta bemutatni evezési, navigációs tudományát. Beszállt a família is, és a sodrással egyirányban heves evezőcsapásakkal kísérve „röpültek” a ladikkal. Fennakadt a kötélen Mivel a „vezér” háttal ült a menetiránynak, ráadásul büszkén magyarázta, mutogatta az elsuhanó part gyönyörű bokrait, faóriásait, nemi vette észre, hogy kintről hevesen integetnek, gesztikulálnák. Ugyanis az apró kis tákolmány vészesen közeledett a víz fölött 70—80 centire lebegő kompkötélhez. Még két húzás és a férjet hátánál fogva „kiemelte” a kötél, bele a vízbe. Az asszony rémületében nem lehajolt, hanem a közeledő kötélbe csimpaszkodott, miközben a ladik a két megszeppent gyerekkel kiúszott a lába alól. A nő most már kiabált, és a kötelet markolva ott függött félig a vízben. félig a levegőben. Az apróságok visítottak, de a családfő nem vesztette el lélekjelenlétét, a vízben úszva dörögte: ne ijedj meg mama. amíg engem látsz! Kapaszkodj, mindjárt oda úszók! Hiába tempózott keményen. csak lassan haladt előre az árral szemben. A történet) végül ás szerencsésen fejeződött be: a csuromvizes társaságot, az elszabadult ladikot partra menekítették egv sebes csónakkal. Az. ijedtségen, meg az életre szóló tanulságon kívül egyéb bajuk nem esett. Mindezt a révészház meleg szobácskájábán mesélik a november végi szürkületben az emberek. Közöttük van az 53 éves, tíz éve révész Murányi Tibor. — Hogyan kerültem ebbe a szakmába? Úszómester vizsgám van, és kishajóvezetői igazolvánnyal is rendelkezem. Ide csaltak, megszerettem a munkát, itt ragadtam. — Mire kell ügyelni? — A hajóforgalomra. Dudaszóval jelzik a közeledést, és olyankor a kompkötelet leengedjük a fenékre. Egyébként ezt az átkelési helyet, meg lehetőséget még a nemzetközi turistatérképek is felítüntelik. Akad lis szép számmal kuncsaftunk nyáridőben! Ilyenkor csekélyebb az érdeklődés. Tiszasülyre járnak át a gazdaságba az emlberek, a vízőrök, olykor a csatornaőrök. ók a mi állandó. napi vendégeink. A műszak napfelkeltétől naplementéig tart. A komp pihen, az emberek a túlsó partot figyelik, lesik, nézik, miikor bukkannak fel az erre az oldalra igyekvő munkások. Ma ez lesz az .utolsó fuvar. A korláton hófehér zászlót lobogtat a szél. jelezve, a meder alján pihennek a kötelek, szabad a hajóút. A községben jelenleg valamivel több mint 2 ezer 600 ember lakik. A gyönyörű környezetben levő település — kár lenne tagadni — az elmúlt máfél. két évtizedben sok lakóját elveszítette. Pedig az emberek közül sokan hisznek még abban, hogy jobbra fordul a közös gazdaság ügye. Azé a gazdaságé. amelyik második éve új vezetőkkel dolgozik, és ahová a több mint 330 nyugdíjason kívül ma is 266 aktív dolgozó tartozik. Az átlagkereset 3 ezer 700 forint. és nem csekély erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a veszteséges gazdaság végre valahára kikecmereghessen a kátyúból. Az új irányítás határozott intézkedéseket tett, és az igyekezet következtében az idei gazdasági évben valószínű: sem veszteség, sem alaphiány nem lesz, ami nagy szó. Mármint helyi viszonylatban. . A CÖMPACK telepén a többszörös automatizálás után 192 munkás tevékenykedik. Hetven százalékuk nő. Szabó Imréné. Katalin asszony a csomagolóban dolgozik. — Két gyerekünk van, helybeliek vagyunk a férjemmel mindketten, és nem panaszkodunk. Saját házunkban élünk, kocsink is van, nem szűkölködünk. Igaz. a két kezünkkel dolgoztunk meg mindenért. — Szereti a falút? Szász György tanácselnökkel a község gondjairól, arculatáról beszélgetünk. — Van vezetékes ivóvizünk. vannak boltjaink, van körülkerített, szilárd bekötőúttal ellátott szeméttelepünk is. A Vörös Csillag úton is megépült a várva várt, és kért járda. Jónak tartom azt is. hogy óvodai csoportfejlesztést is kellett kérnünk, mert szerencsére a közelmúltban megint elég sok kisgyerek született. Jelenleg mór három óvodai csoportunk van, mintegy száz gyerekkel. — És a sokait emlegetett szolgáltatások? — Van haladás, meg viszszalépés is. Visszalépés az, hogy az állami meg a szövetkezeti szektorok úgyszólván egymás után szép sorban kivonultak tőlünk. Még szerencse, hogy a termelőszövetkezet segíti az asztalos és a villanyszerelő szolgáltatást. Haladás az. hogy már 33 kisiparost tartunk nyilván. Igaz, nincs vízveze-Igaz, ez az aggasztó elvándorlás a közelmúltban lelassult. de a „vérveszteség” vitathatatlan. Miért? Egyesek szerint körülményes ide a közlekedés, mások szerint az sem használt a falunak, hogy tizennyolc év sem telt el. és három járáshoz is tartozott közigazgatásilag. Mire az egyiket megszokták, tovább kerültek „egy házzal”, új járáshoz, új elképzelésekhez, koncepciókhoz kellett igazodni. Az is vitathatatlan, a népesség megtartását nem segítette a helybeli Aranykalász Termelőszövetkezet sem. — Persze, nyugodt, csendes település. Nyáron gyönyörű. Igaz. mint minden kisebb helyen, a javításokkal itt is gond van. Sok szakember úgy jár ki más városokból, községből, így aztán gyorsaságról nem mindig beszélhetünk — jegyzi meg nevetve. A többiek is körénk gyülekeznek. Ki azt kifogásolja, miért kevés az olcsó hús, ki art nem érti, ha valaki egy szál üveget akar venni az iparcikküzletberr ezt miért nem lehet. Vagy elvisz egy ládával, vagy nem vásárol. Ezt többen szóvá tették, akad sok ezermester a községben,, aki maga is megcsinálná a betört ablakszemet. pótolná az üveget. Az elhangzott kisebb-nagyobb panaszok, észrevételek ellenére érdekes tendencia alakul ki: szinte alig van a községben üres épület. A régi, elfogadható műszaki állapotban levő .parasztházakat a szolnokiak, a pestiek szinte azon melegében üdülőháznak veszik meg. Ügy tűnik, kívülük sok fialtál is itt, ebben az akácos, ligetes, folyó melletti faluban képzeli el az életét, hiszen évente 8—9 új házra kérnek építési engedélyt. ték-szerelő, autószerelő és elektroműszerészből is több kellene. Ha valamilyen megbízható szakember jelentkezne ezekre a hiányszakmákra. örömmel vennénk. Beköszöntött a kora esti sötétség. A művelődési ház mellett haladunk el. Odabentről világosság szűrődik ki. iMost szerveződnek a szakkörök, a gyermekklub, az ifjúsági klub, az idősebbeknek a nyugdíjasklub. A közelmúltban Papp Sándor fafaragó és Rab István citera- és furulyakészítőnek önálló, nagy sikerű kiállítása volt a kultúra házában. Most pedig a községi szocialista brigádok Tiszaroff történetéből vetélkedőre készülnek. A tisztes erőfeszítéseket, igyekezeteket látva talán nem vagyok elhamarkodott jós, ha leírom: láthatóan, érezhetően Tiszaroffon is elkezdődött valami. Azaz átvitt értelemben is igaz: már nem pihen a komp... Sz. M. Két nagyobb munkahely Nem csökken az ópítkezési kedv Tlszaszentimrén a régi, romos kúriát társadalmi munkával öregek napköziotthonává alakították át. A nauköziotthon nemcsak a teljes ellátást, kényelmet, orvosi ellenőrzést biztosítja számukra, lehetőséget ad az idő hasznos eltöltésére is. Kulturált körülmények között lehet itt beszélgetni. tévét nézni, kézimunkázni, olvasni Szabálysértők Jászapátiban
