Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

xxxiii. évf. 306. sz. 1982. dec. 3i.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Újévi gondolatok Andropov-interjú Adottak a lehetőségek a vitas kerdesek békés rendezésére Szilveszter napja van! A háziasszonyok ma korán kezdenek a sütéshez, főzés­hez: a konyhákból ínycsik­landó illatok szállnak. Töl­tött káposzta fő lassú tűzön a fazekakban, tepsikbe ke­rülnek a finom malachúsok, hogy ropogós pecsenyék le­gyenek, megfagytak már a kocsonyák, tésztahalmok so­rakoznak a tálakon. A fér­fiak? Idejében gondoskodtak az óévbúcsúztatóhoz zama­tos borokról. pezsgőkről, amelyekből évről évre több féle-fajta sorakozik az üzle­tek polcain. A gyerekek? Jó korán reggel elmondják a kérést, amit a nap folyamán még sokszor elismételnek majd: de igazán, ugye ma este nekünk sem kell a ma­cival együtt aludni menni? És akik egyedül kényszerül­nek köszönteni éjfélkor az eljövendő újat? Hányszor és hányszor idézik fel maguk­ban azokat az időket, ami­kor úgy készültek a szil­veszteri mulatságra, mint a mai fiatalok! Egyszóval min­den úgy történik, ahogy az nálunk ilyenkor szokás. Ahogyan az lenni szokott. Szokás, megszokás. Ízlelge­tem e szót. Furcsa, de ma más értelme van ennek az egyszerű szónak, ma milyen gazdag a tartalma. Meghitt­ség, szeretet, rokonnak, csa­ládnak való örülés, sok-sok derűs vidám perc. óra. régi barátok társaságában. És nyugalom. Annak biztos tu­data, hogy az új év első munkanapján újra odaállha­tunk majd a gépünk mellé, leülhetünk az íróasztalunk­hoz, felállhatunk a kated­rára, gyógyíthatjuk az em­bereket, etethetjük a jószá­got. tervezhetünk házakait, gyárakat: dolgozhatunk. Él­hetjük a megszokott min­dennapokat, ahogyan élünk immár lassan négy évtizede, és ahogyan élni akarunk to­vábbra is. is. ha ma, holnap, holnap­után, sokkal jobban me|g kell dolgozni a forintokért, mint eddig tettük, ha hol­nap, holnapután nem növe­kedhet olyan ütemben az életszínvonalunk, mint azt korábban megszoktuk. De munka van. Tömérdek a tennivaló. És erre alapoz­va tervezhetünk ia, előre nézve, ahogyan az ilyenkor óévbúcsúzitatásakor és új esztendő köszöntésekor szo­kásos. Az ember ilyenkor leméri: mi valósult meg ab­ból a sokféle elképzelésből amit annak idején elterve­zett. és már újabb célokat tűz maga elé. Elérhető, tisz­tes munkával keresett, tisz­tes pénzből elérhető célo­kat, megvalósítható terve­ket. Ment igaz, hogy nálunk sem könnyű az élet. többet kell ma fizetnünk élelemért, lakásért, ruháért, mint ko­rábban, ma a gyerekneve­lés, a családfenntartás sok­kal több pénzt emészt fel, mint egy-két évvel ezelőtt. Nem kergethetünk álmokat, csak „földön járva” nézhe­tünk előre. De előre nézhe­tünk. és ez a fontos. És ez az a pont, ahol ná­lunk az egyén és a közösség célja egybeforr. Mert mit jelent egy új év kezdete az országnak .is? Újabb nekiru­gaszkodást, újabb lendületet az országos célok elérésé­hez, amelyeket az idei nép­­gazdasági terv tartalmaz. Az új évben gazdasági mun­kánk fő célja a népgazdaság külső egyensúlyi helyezeté­­nek javítása. Ezt olvashat­tuk a közelmúltban a nép­gazdaság 1983. évi tervében, erről beszélt az országgyű­lésben a pénzügyminiszter, és ezt tartalmazta a megyei pártbizottság állásfoglalása is — többek között — amely a XII. kongresszus óta végzett munkáról, a to­vábbi feladatokról szólt. Mit tehetünk mi, úgy-Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Joseph Kingsbury-Smith amerikai publicistát és válaszolt kér­déseire. A többi között ki­jelentette: — Ügy vélem, országaink közösen sokmindent tehetné­nek, ami mind nekik, mind más országoknak és népek­nek hasznára válna. Például kölcsönösen csökkenthetnék hadseregeiket és fegyverze­teiket Közép-Európában, együttműködhetnének a leg­veszélyesebb háborús tűz­fészkek felszámolásában, pél­dául a Közel-Keleten és másutt. De a legfontosabb természetesen az igazságos, kölcsönösen elfogadható, az egyenlőség és egyenlő bizton­ság elvein alapuló megálla­podások elérése a hadászati fegyverzetek, továbbá az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlá­tozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon, majd a gyakorlati lépések megtétele ezek valóraváltása érdeké­ben. Az újságírónak arra a kér­désére, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állás­pontja között a nukleáris fegyverzetek kérdésében fennálló eltéréseket a most folyó tárgyalások eredménye­képpen lehet-e annyira csök­kenteni, hogy létrejöjjenek a kompromisszumos meg­egyezés kidolgozásának a fel­tételei — Andropov kijelen­tette: Természetesen igen. Objektíve ehhez teljességgel adott a lehetőség, mivel van olyan megoldás a vitatott kérdésekre, amely nem sérti egyik fél érdekeit sem, és mindkét fél fegyverzetének radikális csökkentéséhez ve­zet — az egyetemes béke és biztonság javára. Pontosan erre irányulnak a Szovjet­unió konkrét javaslatai, köz­tük azok is, amelyeket leg­utóbb terjesztettünk elő. Em­lékeztetni szeretnék e javas­latok lényegére, ami igen egyszerű és logikus. A hadá­szati fegyverzetek terén ja­vasoljuk, hogy már most szüntesse be mindkét fél azok fejlesztését, vagyis azt a jelenlegi szinten fagyasz­­szák be, azután mindkét fél csökkentse meglévő arzenál­ját huszonöt százalékkal, azonos szintre szállítva azo­kat. Aztán lépjünk tovább — újabb csökkentések felé. Az Európában lévő nukleá­ris fegyvereket illetően kü­lönböző változatokat javaso­lunk. Az egyik lehetőség, hogy ilyen fegyverek egyál­talán ne legyenek Európában — sem kozép-hatótávolságú­­ak, sem harcászatiak, sem a szovjet fél, sem a NATO-tag­­államok oldalán. Ez — hogy úgy mondjam — mindkét fél számára az „abszolút nulla­megoldás” lenne. A másik le­hetőség, hogy mindkét fél csökkentse közép-hatótávol­ságú fegyverzeteit, beleértve nukleáris fegyvereket hordo­zó rakétáit. repülőgépeit több, mint kétharmaddal. Ebben az esetben Európában egyáltalán nem lennének egy­mással szembenálló amerikai és szovjet közép-hatótávolsá­gú 'réták. és a Szovjetunió csupán pontosan annyi ráké tát tartana meg. amennyivel Anglia és Franciaország ren­delkezik. Szeretném remélni, hogy az Egyesült Államok erre az igazságos, konstruktív állás­pontra válaszában iószándék­­ról tesz tanúbizonyságot. Ez elősegítené a siker elérését a tárgyalásokon. A siker pedig — ebben biztos vagyok — az 1983-as évet az egész emberi­ség számára jó évvé tenné — mondotta a többi között az SZKP főtitkára. Boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak! Melioráció *83 Nagyarányú talajjavítási munkák a Jászságban Ez a szó — megszokás — ma minden gondolkodó em­ber számára — legalábbis nálunk — egyet jelent a békével, a biztonsággal. Mert éLni a megszokott minden­napokat csakis békében le­het. Ez az alapfeltétele lé­tünknek. Igaz, vannak or­szágok ma szerte a világ­ban, ahol ugyan béke van, de az emberek mégsem él­hetnek úgy. ahogyan meg­szokták. Ezer—tízezer szám­ra vannak emberek, akik­nek az új év első napja is­mét azt jelenti, hogy reggel odaállhatnak a munkaközve­títő irodák elé — hátha akad számukra valami mun­ka, amiért pénzt kapnak, hogy ismét úgy élhessenek, ahogyan korábban megszok­ták. Gyakran mondjuk: a vi­lág ma sok gondtól szenved. Vannak földrészek, ahol az életükért reszketnek embe­rek. vannak országok, ahol a munkások, az alkalmazot­tak, a parasztok saját bőrü­kön érzik, mit jelent az oly sokszor emlegetett gazdasági recesszió. Persze mindezek kisugárzó hatását mi is megérezzük. Csakhogy eb­ben a gondokkal teli világ­ban nálunk minden ember­nek van munkája, becsüle­tes, tisztességes megélheté­se, és nyugodtan nézhet az új esztendő elé. Még akkor mond .^egyszerű” emberek azért, hogy a terv valóság legyen? A válasz kézenfek­vő: mindenki — legyen munkás, paraszt, értelmisé­gi. vagy éppen magánkis­iparos — értse, ismerje a feladatát, és tudatosan te­gye a dolgát. És a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy szá­mukra az legyen természe­tes. hogy becsületes munká­juk után akarjanak boldo­gulni. Hogy tudják: olyan egyszerű, szürke szó is, mint a megszokás, egy szocialis­ta társadalmat építő ország­ban milyen mérhetetlenül gazdag tartalmat rejt. Szilveszter napja van! Készülnek a jó ízű, ünne­pi ételek, földíszítették már a szórakozóhelyeket. A gye­rekek ma teli tüdővel fúj­ják a papírtrombitákat. Vi­dám, kedves éjszakának né­zünk' elébe. És egy új évnek, amelyben minden bizonnyal több lesz a gond, mint 1982- ben volt; több erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy boldogulhassunk, hogy ne­hézségeinket leküzdhessük. De hiszen az ember életé­nek éppen ez adja szépsé­gét, értelmét: a munka, a küzdelem országért, csalá­dért. a boldogabb jövendő­ért, ahogyan egyébként meg­szoktuk. Varga Viktória A termőföld védelme, ter­mőképességének javítása a mezőgazdaság egyik kiemelt feladata.' A földvédelmi és földhasznosítási tevékenysé­get szűkebb hazánkban me­gyei, hosszú távú melioráci­ós program jelöli ki. Megva­lósításának előzményei évti­zedekre nyúlnak vissza, ak­kor talajjavítást és terület­­rendezést 300 ezer hektáron végeztek a megye mezőgaz­dasági szakemberei, a IV. és az V. ötéves tervidőszakban pedig, mintegy 50 ezer hek­táron a vizek kártételének el­hárításán dolgoztak. Az elmúlt években egyre többet foglalkoztak a szak­emberek a komplex meliorá­cióval. amelynek célja a ta­lajok termőképességének tar­tós javítása és megóvása. A Szolnok megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztálya 1979-ben hozzá­kezdett egy átfogó meliorá­ciós tanulmányterv készítésé­hez a megye illetékes szervei­nek segítségével. Az 1980-ban elkészült tervezet a megye öt térségében határozza meg az elvégzendő feladatokat rész­letesen. A program szerint összesen 2000 hektáron talaj­­védelmi, több mint 200 ezer hektáron területrendezési 370 ezer hektáron üzemi vízren­dezési és 300 ezer hektáron talajjavítási munkát kell el­végezni 20 év alatt.. Először Jászságban és a Tisza II tér­ségében kezdődött meg a komplex melioráció 1981- ben. A Jászság előnyben része­sítését az eddig elvégzett je­lentős vízrendezési munkák, a KÖTIVIZIG állami beru­házási programja és a gyors megtérülési idő, a Tisza Il-ét pedig a megemelkedett talaj­­vízszint miatt sófelhalmozó­dás és elvizenyősödés indo­kolta. Tavaly a két térségben és kisebb mértékben más terü­leteken összesen 18 ezer hek­tár meliorációját végezték el, a munkák 128 millió forint­ba kerültek. Az idén a tenni­valókat májusban folytatva, december közepéig 15 ezer hektáron dolgoztak; a Közép­tiszai Állami Gazdaság Meli­orációs Főmérnökségének a vízgazdálkodási társulatok­nak és a termelőszövetkeze­tek mélyépítő üzemeinek szakemberei. A beruházások értéke 155 millió forintot tett ki 11 mezőgazdasági üzem­ben, ezen kívül egy gazdaság szőlő telepítést megelőző te­reprendezést végeztetett, há­rom vízgazdálkodási társu­lat pedig üzemközi művek felújítását fejezte be az év végére. A jól felkészült kivi­telező vállalatok határidőre elvégezték a munkákat. így például a csatorna töltéseket, műtárgyak és utak építését, a tereprendezéseket. A két ki­emelt fontosságú térségben több mint ezer hektáron sza­bályozták a talaj vízszintjét és nedvességét úgynevezett drénezéssel a földbe fektetett csőhálózattal. A jövő évi kivitelezési ter­vek már beérkeztek a Szol­nok megyei Tanács Vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Az elképzelések szerint hasonlóan az ideihez 16 ezer hektáron terveznek komplex meliorációt a Jász­ság és a Tisza II térségében. Az eddigi tapasztalatok alap­ján törekvés. hogy vegyék jobban figyelembe a kivitele­zéseknél az agronómiái szem­pontokat, valamint takaré­kosabb megoldásokkal igye­kezzenek a munkálatokat el­végezni a közreműködő gaz­daságok. vállalatok. I| tartalombél: A nagy hal nem eszi meg a kicsit • Az új lakbérek előtt • És Ön hol szilveszterezik? • Elégedett elé­gedetlenség • Kérek egy szto­rit! • A kevi agyag indította • Irodalom, mű­vészet • Csalá­di magazin • Hu­morturmix • Ha lebeg a gömb • Körbepillantás fényképezőgép­pel

Next

/
Oldalképek
Tartalom