Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 305. sz. 1982. dec. 30.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Hatvanéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Ünnepi megemlékezés a Vígszínházban A Szovjetunió megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából tegnap este Budapes­ten, a Vígszínházban díszünnepséget ren­dezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A diszünnepség elnökségében foglalt he­lyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, a KB titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Ká­roly, a Központi Bizottság titkára, Övári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai; Gyenes András, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke, Borbándi Já­nos, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az el­nökségben foglalt helyet Vlagyimir Nyi­­kolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében részt vevők soraiban ott volt az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, a gazdasági, a tár­sadalmi és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége, a munkásmozgalom több veteránja, a kiemelkedő munkát vég­ző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Lo­sonczi Pál mondott megnyi­tó beszédet: Mindenekelőtt arról szólt, hogy a s^vjet nép, az egész haladó világ jeles ünnepét, \ Szovjetunió születésnap­it köszöntjük. Arra emlé-J-úzár György Az 1922. december 30-án •megalakult Szovjetunió léte, a súlya és szerepe az emberiség sorsának alakításában gyöke­­résén megváltoztatta a világ . .politikai arculatát — mon­dotta elöljáróban. — Örökre .véget ért az imperializmus egyeduralma, visszafordítha­tatlanná vált a gyarmati rendszer felszámolásának, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenetnek nap­jainkban is tartó folyamata. A Szovjetunió hat évtizedes története a tények erejével igazolja: létezik olyan állam­forma, amelyben megvalósít­ható a népek, nemzetek és népcsoportok egyenjogúsága, testvéri együttműködése. Ezért lett a világ első mun­kás-paraszt állama reményt adó példa, biztos támasz a szabadságukért, nemzeti füg­getlenségükért küzdő népek számára. Leniné az érdem, hogy a Szovjetunió az egyenjogú köztársaságok önkéntes szö­vetségének formájában szü­letett meg. Így jött létre az az állam, amely a bolsevikok vezetésével felszámolta a kü­lönböző nemzetiségek — ko­rábban nemegyszer mestersé­gesen is szított — viszályko­dásának politikai és gazdasá­gi bázisát. Olyan politikai és társadalmi körülményeket te­remtett, amelyek biztosítják a nemzeti és a közös érdekek összehangolásának lehetősé­gét és érvényre jutását. A fiatal szovjet államnak mérhetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia. A leg­mélyebb tisztelettel gondo­lunk azoknak a munkások­nak és parasztoknak a milli­óira, akiknek a szocializmus igazságába vetett -hite erőt adott a nehézségek leküzdésé­hez. Nekik köszönhető, hogy a népek sorsát addig kényük­­kedvük szerint alakító im­perialista hatalmak a fegyve­res orvtámadás kudarca után hiába próbálták nemzetközi elszigeteléssel, gazdasági blo­káddal, diverziók szervezésé­vel térdre kényszeríteni a kezünk, hogy hatvan eszten­dővel ezelőtt — 1922. de­cember 30-án — a szovjetek első országos kongresszusa elfogadta a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének megalakulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést, s ezzel létrehozta a világ első soknemzetiségű munkás-pa­szovjet hatalmat, — a világ első munkás-paraszt államát nem téríthették le a maga választotta útról. Azokban az években, ami­kor a világ új veszélyek felé sodródott, az imperializmus burkolt és nyílt támogatásá­val megjelent a színen a fa­sizmus, érlelődtek egy pusztí­tó gazdasági válság feltételei, a Föld egyhatodán, a Szov­jetunióban hatalmas lendü­lettel folyt az újjáépítés, megszületett a szocialista A továbbiakban a kormány Unöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mezőgazdasági fejlődé­séről, a tudomány, a kultúra eredményeiről. A többi kö­zött kiemelte: — az elmúlt hat évtized gazdasági fejlődé­sével párhuzamosan, azzal termékeny kölcsönhatásban mélyreható társadalmi-politi­kai változások mentek vég­be a Szovjetunióban. Valóra vált az a lenini jövendölés, hogy a szocializmus az em­beri együttélés új, magasabb rendű formáit teremti meg. Fejlődött, gazdagodott ma­ga az államszövetség is. A szövetséges köztársaságok száma az alapító négyről ti­zenötre emelkedett. Ez önma­gában is kifejezi, hogy meny­nyire vonzó a népek számá­ra a lenini nemzetiségi poli­tika. milyen összetartó erőt jelent az eszmék, a célok , azonossága, egymás jogainak, érdekeinek tiszteletben tar­tása, a proletár internacio­nalista eszme és gyakorlat. A Szovjetunió népei ma a XXVI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásán mun­kálkodnak. A feladat hatal­mas. Meg kell oldani a gaz­daság átvezetését a fejlő­dés intenzív szakaszába, to­vább kell korszerűsíteni az ipart, meg kell valósítani az raszt államát. Ezen az ünne­pen. — mondta, — mi, ma­gyarok is forró szeretettel köszöntjük szovjet barátain­kat, az egész szovjet népet és élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját. Ezután Lázár György mondott ünnepi beszédet: tervgazdálkodás, hozzáfogtak az elmaradott gazdaság mo­dernizálásához. A Szovjetu­nió, miközben hosszú időn át egyedül nézett szembe a nem­zetközi reakció fenyegetései­vel, mindenkinél nagyobb terheket vállalt a második világháborút kirobbantó fa­siszta Németország leverésé­ből, tízszer gyorsabban érte el a gazdasági fejlettségnek azt a szintjét, amihez a tő­kés országoknak két-három évszázadra volt szükségük. élelmiszerprogramot, növelni kell a közlekedés teljesítőké­pességét, tovább kell halad­ni a nép anyagi és kulturá­lis felemelkedését jelentő úton. Mindezt olyan körül­mények között, amikor a szovjet haza védelme, a vi­lágbéke megőrzésében vál­lalt felelősség maga is óriási erőfeszítéseket kíván. Senki­nek sem lehet azonban két­sége affelől, hogy a szovjet, nép mint története során mindig, most is, a jövőben is sikeresen megbirkózik a leg­nehezebb feladatokkal is. Leninnek az a felismerése, hogy az új társadalmi rend megjelenése új típusú nem­zetközi kapcsolatok kialakítá­sát teszi lehetővé, legtelje­sebb formában a szocialista országok és a Szovjetunió kapcsolataiban valósul meg — állapította meg ezután Lá­zár György. A történelem­ben először alakult ki olyan viszony nagy és kis államok között, amely mentes a ka­pitalista világra jellemző alá- és fölérendeltség minden megnyilvánulásától. Ezek a kapcsolatok a proletár inter­nacionalizmus elveire, az ér­dekek és célok azonosságára épülnek, és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működésben öltenek testet. Ugyanakkor éppen az egyen jogúságra alapozott együtt­működésből merített erő te­szi lehetővé, hogy az új tár­sadalmat építő népek a közös cél felé haladva a lehető legtel­jesebben érvényre juttassák nemzeti sajátosságaikat. Így születik meg a szocialista épí­tés formáinak és módszerei­nek gazdag sokfélesége. A testvéri szövetségen ala­puló kapcsolatrendszer, a Varsói Szerződésbe tömörült országok együttes ereje és a béke védelmében betöltött pozitív szerepe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak működése — ezek a leg­fontosabb forrásai annak, hogy szüntelenül növekszik a szocialista országok közös­ségének politikai és gazdasá­gi súlya a világban, ami vé­gül annak a felismerésére késztette az imperialista ha­talmakat, hogy a szocializ­must mint világrendszert, re­alitás, tetszik, vagy nem tet­szik, együtt lehet és kell él­ni a szocializmussal. A szovjet hatalom, amely­nek a nemzetközi politikában a lenini békedekrétum volt az első megnyilatkozása, fennállása óta következetesen fellép a nemzetközi kapcsola­tok általános elveinek, nor­máinak tiszteletben tartásá­ért. Állásfoglalásai világosan tükrözik, hogy külpolitiká­ját a béke és a haladás mel­letti internacionalista elköte­lezettség határozza meg. Napjaink nemzetköz; hely­zete ismét komoly feszültsé­gekkel és veszélyekkel ter­hes. Az imperializmus szélső­séges körei fokozzák a fegy­verkezést azzal a nem tit­kolt céllal, hogy katonai erő­fölénybe kerüljenek. Meg­sértik a békés egymás mellett élés elveit, beavatkoznak más országok és népek bel­­ügyeibe. Minden ürügyet fel­használnak. hogy visszaves­sék a kelet—nyugati gazdasá­gi, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat. Ezek a törek­vések azonban csakúgy, mint a rossz emlékű hidegháború éveiben, kudarcra vannak ítélve. A Szovjetunió, a szo­cialista országok közössége, összefogva a béke és a hala­dás más híveivel, elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy megakadályozza a há­borús uszítókat őrült ter­veik megvalósításában. Ez jut kifejezésre abban is, hogy világszerte egyre na­gyobb tömegek és egyre ha­tározottabban lépnek fel a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a háború veszélyé­nek csökkentéséért. Nemzeti érdekünk a szövetség erősítése A Varsói Szerződés orszá­gai sohasem hagytak kétsé­get afelől, hogy a nemzetkö­zi béke és biztonság megszi­lárdítása érdekében készek együttműködni minden ál­lammal. Ezt bizonyítják azok a kezdeményezések is, ame­lyeket országaink a legutób­bi időben előterjesztettek.' Ezek között is kiemelkedő fontossága van annak az ENSZ fórumán hivatalosan bejelentett elhatározásnak, hogy a Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert — hangsúlyozta Lázár György, majd így folytatta: — Pártunk, kormányunk nevében kijelenthetem: (Folytatás a 3. oldalon) A Szovjetunió igaz szövetségesünk és barátunk A szovjet nép a legnehezebb feladatokkal is megbirkózik A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szász­­bereki akkumulátorüzemében az év végén a két ünnep között végezték el a nagy karbantartási munkákat. Képünkön egy kenőgépet újítanak fel Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott Módosította az 1961. évi III. törvény egyes rendelke­zéseit és szabályozta a tech­nikusképzést. A középfokú műszaki munkaköröket be­töltő technikusok képzése 1973 óta tanfolyami rend­szerben történt. A tapaszta­latok szerint a megfelelő színvonalú technikusi szak­­képzettség megszerzése csak erre alkalmas iskolatípusban történhet. Az új jogi szabá­lyozás szerint az iskolarend­szerű technikusképzés öt évfolyamon át tart, és képe­sítő vizsgával zárul. Az I. és II. évfolyamon megvaló­suló alapképzésre építve a III—V. évfolyamon a kép­zési célnak megfelelő szak­mai, elméleti és gyakorlati képzés teszi lehetővé a tech­nikusi pályára felkészülést. Az Elnöki Tanács a kép­zőművészeti és iparművésze­ti alkotások, valamint a de­korációs anyagok többszörö­­sítéséről és forgalomba ho­zataláról szóló 1955. évi 12. számú törvényerejű rende­letet hatályon kívül helyez­te; az elmúlt évtizedek tár­sadalmi, gazdasági változá­sai nyomán a benne foglal“! rendelkezések ma már nem indokoltak. A továbbiakban az Elnöki Tanács kitüntetés adományo­zásáról határozott és tábor­noki kinevezésről döntött. Végül bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött, és egyéb időszerű témákról tárgyalt. Egon Bahr látogatása Magyarországon Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 21—29. között Ma­gyarországon tartózkodott Egon Bahr, a Német Szociál­demokrata Párt (SíPD) el­nökségének tagja. Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára ta­lálkozott Egon BahrraL Az SPD vezető képviselőjével megbeszélést folytatott Vár­konyi Péter, a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Má­tyás, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyet­tes. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélések napi­rendjén az európai béke és biztonság időszerű kérdései szerepeltek. Egon Bahr az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetében előadás* tartott „Biztonság — 1983” címmel. Aláírták a jövö évi szovjet földgázszállítások szerződését Budapesten tegnap Kere­kes Dénes, a MINERALIM­­PEX Külkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgató-helyette­se és Jurij Ruzakov, a SZO­­JUZGAZEXPORT Külkeres­kedelmi Egyesülés vezérigaz­gató-helyettese aláírta a szovjet földgáz jövő évi szál­lítási szerződését. Ennek megfelelően — az éves áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv és részben az orenburgi megállapodás alapján — a Szovjetunió a következő év­ben 3,5 milliárd köb­méter földgázt szállít Magyarországnak a Test­vériség gázvezetéken. A szovjet szállítások népgazda­ságunk földgázfogyasztásá­nak egyharmadát fedezik. Az aláíráson megjelent Ambrus János külkereske­delmi miniszterhelyettes, ott volt Viktor Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom