Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
1982. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kunhegyesen az öt nagyüzem által működtetett Kunsági Húsfeldolgozó Társulás húsüzemében 1982-ben mintegy 15 ezer sertést dolgoztak fel. A termékek minőségét a korszerű 250 ezer forint költséggel létesített laboratóriumban folyamatosan ellenőrzik MILLIÓKAT ÉRÓ GYERMEKKEZEK Nélkülözhetetlenek a betakarításban „A Jászságban az iskolák tanulói az idén 925 hektár, 56 ezer 924 mázsa termést takarítottak be. Ennek értéke meghaladja a 19 millió forintot. Részvételük a betakarításban nélkülözhetetlen segítség volt a mezőgazdasági nagyüzemeknek. .. Jól szolgálta a tanulók munkára nevelését, érdekeltségüket a termelékenység fokozásában’^ __ A jászberényi Járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság összegezése ez az őszi mezőgazdasági betakarításban szervezetten foglalkoztatott, diákok és nevelők munkájáról, díjazásukkal, a munkakörülményekkel kapcsolatos tapasztalatokról. , A Jászság mezőgazdasági nagyüzemei és iskolái között egymás munkáját segítő kapcsolat alakult ki az évek során. Ott ahol sok kézimunka-igényes növényt termesztenek. több évre szóló szerződés szabályozza az együttműködést. Sok hasznos tennivaló vár a tanulókra ott is, ahol a termények nagy részét gépi erővel takarítják be. A betakarítási munkában a jogszabály előírásainak megfelelő korosztályú tanulók vettek részt. A betakarításhoz a termelőszövetkezetek kérték az iskolák segítségét. Olyan munkát bíztak a tanulókra, amely megfelel életkori sajátosságaiknak, fizikai fejlettségüknek. Leginkább a paradicsom-, a burgonya- és gyümölcsszedésnél, a szőlő szüretelésénél vették igénybe segítségüket. A népi ellenőrök megállapították, hogy a tanulók foglalkoztatására kijelölt mezőgazdasági nagyüzemek megfelelnek az iskolák igényeinek, a nevelés feltételeinek. A tanulók munka- és balesetvédelmi oktatását az iskolában az osztályfőnökök. a munkahelyeken a gazdaságok megbízottjai megtartották. A munkahelyekre és vissza a tsz-ek saját vagy bérelt autóbuszon vitték a gyerekeket. A betakarításban a középiskolák, a szakmunkásképző intézet és az általános iskolák tanulói vettek részt. Munkájukat a gazdaságok egyéni vagy csoportos teljesítmények alapján vagy órabérrel díjazták. A középiskolásoknál az egy órára jutó átlagkereset 15,60, szakmunkásoknál 10.30, az általános iskolásoknál 12,30 forint volt. Hasznos módszerként ismerték el a népi ellenőrök, hogy az iskolák nevelői előkészítették a tanulókat a rájuk váró feladatokra. Osztályfőnöki órákon ismertették a- feladatot a munkakörülményeket, annak üzemi és népgazdasági jelentőségét, a kereseti lehetőségeket. Ugyanezt tették a gazdaságok is a munkahelyen, a betakarítás megkezdése előtt, ösztönzően hatott a csoportos teljesítményekre, hogy munkaversenyt hirdettek meg. A bérezés mellett az iskolák többsége könyvjutalmat, sportfelszereléseket kapott, vagy ingyenes kirándulásokon vett részt. Élen járt a jutalmazásban a jászszentandrási, a jászfényszarui tsz és a Jászsági Állami Gazdaság. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy feltűnően nagy eltérések vannak a betakarításban részt vevő tanulók keresetében. A jászjákóhalmi Béke Tsz-ben szorgoskodó általános iskolásoknak az egy órára eső keresete 4,80 forint volt. A jászszentandrási Haladásban viszont 22,30 forintot kaptak egy órás munkájukért a gyerekek. Előfordult, hogy jogszabályellenesen, a meghatározott mértéken felül — vagy azon alul — ismerték el a felügyelő pedagógusok munkáját. Ugyancsak jászjákóhalmi példa, hogy a tsz napi 150 forintot fizetett a felügyelő pedagógusoknak, de volt olyan tsz is, ahol napi 200 forintra becsülték a felügyeleti munkát. Máshol viszont, a teljesítményektől függetlenül, csupán napi 40 forint alapdíjat kaptak a pedagógusok. A NEB, a vizsgálatok tapasztalatait összegezve, a következőket javasolja: a gazdaságok biztosítsanak a tanulóknak olyan munkakörülményeket, olyan jellegű munkát és bérezést, amely vonzóvá tesz; a mezőgazdasági szakmát. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya körlevélben egyértelműen határozza meg a felügyelő pedagógusok díjazását, hivatkozva a MŰM —OM rendeletére. A NEB tájékoztatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hi vatalt a vizsgálat tapasztalatairól. Az elkészült összefoglaló jelentést megküldte a MTVB művelődési osztályának és a Szolnok megyei Tszek Területi Szövetségének is. —illés — Fogadás a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt a Szolnok megyei pártbizottságon Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára fogadta az észt komszomolista küldöttséget, amely Donald Visnapu, az Észt Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagja, az Észt Komszomol Központi Bizottságának első titkára vezetésével, a KISZ megyei bízott^ ságának vendégeként. Szolnok megyében tartózkodik. Phylaxia-sikerek külföldön Egyre keresetebbek külföldön a magyar állatgyógyászati készítmények; a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat 1982-ben mintegy 180 millió forint értékű terméket — oltóanyagokat, kórjelző készítményeket stb. — állított elő exportra. A termékek Európa több országába eljutottak. A vállalat nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek. Nagy hírű külföldi gyárakkal és intézményekkel alakítottak ki gyümölcsöző együttműködést. Az angol Wellcome cég a Phylaxia sertéspestis elleni oltóanyagára jelentette be igényét. A cvájci Ciba-Geigy vállalattal közös program alapján már számos új készítményt állítanak elő, s ezek jórészét a magyar gazdaságok fs felhasználják. Atomerömüvi berendezést szállítanak Csehszlovákiába Különleges atomerömüvi fúró-marómű berendezést indítottak útnak tegnap Csehszlovákiába a Csepel Művek egyedi gépgyárának kaposvári nehézgépgyárából. Az M—3155-ös berendezés, amely KGST-viszonylatban csak, Kaposvárott készül, a reaktor belsejében keletkező esetleges hibák kijavítására alkalmas. A gép forgácsol, hegeszt és összegyűjti a forgácshulladékot. Kezelése automata távvezérléssel történik, egy ember irányítja a vezérlőpulttól. A berendezéshez tartozó speciális ipari tv-láncot q Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet kísérletezte ki és készítette el. A mostani gép már a második ilyen fúró-marómű, melyet a kaposvári gyárban csehszlovák megrendelésre készítettek. Munkahelyük télen is a határ Fö ellenség a dolmányos varjú és a négykerekű szarka Jó idő járt eddig az őszi vetésekre, szépen bokrosodik a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz búzája a szászbereki határrészen. Az üde zöld táblában mint szertehajigált rögök, gubbasztanak a varjak. Csak látszólag mozdulatlanok. Kiss Kálmán mezőőr éles tekintetét nem kerüli el, hogy hol az egyik hol a másik vág oda csőrével a 'búzatövekhez. — Napraforgó volt itt a búza előveteménye — magyarázza. — A kombájnok hátrahagyta szotyola csíráját szedegetik ezek a fekete dögök, de közben kiverik a fiatal gabonát is. Nincs nagyobb ellensége a zsenge vetésnek, mint a dolmányos varjú. Különösen ha falkában szállja meg a határt. Nagyobb kárt tudnak tenni egy nap alatt mint a víznyomás a belvizes táblában. Gyakorlott mozdulatokkal csúsztatja a „kettétört” vadászpuska csöveibe a patronokat. Levegőbe lendül a Kiss Kálmán; — Ügy nézem, megint a vetést tizedelik a varjak dézsmálta-e meg valaki az alomnak valót. — Ilyenkor télen ez járja. — Sorolja. — A szalmára meg az őszi fakitermelésnél gúlába rakott rönkökre vigyázunk. No persze nem mindennapos a lopás, de azért nem árt ha nyitva tartja a szemét a mezőőr. Ma már megjártam a Bagi-földeket is megnéztem nincs-e újabb keréknyom a búzatáblában. Egyik idevalósi gazda csak úgy átvágott a vetésen az egyik tanyától a másikig. Elsőre csak figyelmeztettem, de ha még egyszer a nyomát látom, följelentem. A határt járva ugyancsak ki vannak téve a mezőőrök az időjárásnak. Galla Eleken mintha nem fogott volna az idő. Nyolc esztendeje pedig, hogy nyugdíjasként kerüli a cserkeszőlői téesz földjeit. — Most januárban töltöm a hetvenedik évemet. Lenne mivel elütnöm a nyugdíjas napokat, hiszen meg sem tudom mondani, mióta vagyok tanácstag, és pártcsoport-bizalmiként meg vadásztársasági tagként is épp elég társadalmi munkát találhatok magamnak. Mégis elszegődtem mezőőrnek, mert nekem a határ a mindenem. Több mint két évtizede élek a szövetkezet kenyerén, ötvenkilencben én is ott voltam azok között, akik megszavazták, hogy egy akol egy pásztor. Mármint, hogy egy szövetkezetben gazdálkodjanak a cserkei földművesek. — Ezt a közöst őrzi most naponta. Mekkora határrészt jár be egyszerre? Molnár István; — Dúvadírtásra meg önvédelemből hordjuk a kétcsövűt, de az utóbbira ne kelljen használni soha! István tiszaföldvári mezőőrnek sem csak a vetést tizedelő varjak az ellenségei. A határban járva-kelve riogatja. pusztítja a többi dúvadat, például a rókát, a szarkát ás. Az utóbbinak nem mindig csak a tarka tollú fajtájával gyűlik meg a baja. — Tíz esztendeje hordom a zöld posztóból készült egyenruhát, de még sohasem csináltam ügyet abból, ha valaki letört a tábla szélén három-négy cső főzni való kukoricát. A négykerekű szarkákat viszont nem szívelem. Errefelé is autóval járnak már lucernát, szénát, kukoricát lopni azok. akiket rávisz a lelki ismeret. fegyver, gyors egymásutánba mozdul az ujja a ravaszon. A második dörrenés még eléri az első visszhangját. — Miért a levegőbe? — értetlenkedem a kavarogva távolodó varjúfelhő után forgatva a fejem. _ Csak vaktölténnyel riogatom őket. Nincs sok értelme az éles lőszer pocsékolásának. Olyan sűrű a varjak tolla, hogy legtöbbször lepattan róluk a sörét. Néha azért közéjük csördítek, és ha mégis a földön marad, vagy szárnyszegetten visszahull egy-egy varjú, akkor azt kitűzöm karóra kötve madárijesztőnek. Mondja Kiss Kálmán, hogy kevés dologtól félnek úgy a nem szívesen látott téli vendégek, mint a saját fajtájuk széllóbálta hullájától. Úgy gondoltam nem sértem meg a kérdéssel; — A határt télen-nyáron egyedül járó mezőőr fél-e valamitől? — Sokféle embernek nem való ez a munka. Például a hirtelen haragúnak, no és persze a félősnek sem. A tavaszi lucernavágástól a kukoricabetakarításig tartó szezonban bizony nem életbiztosítás mezőőrnek leniíi. öt év alatt, amióta a szentgyörgyi határt járom, velem is megesett egy és más. Egyik ősszel, éjjeli portyán láttam, hogy valamilyen jármű igyekszik ki a kukoricásból. Köröztem neki .a zseblámpámmal, le is lassított. Amikor mentem feléje, gyor» san lekapcsolta a világítást, és rálépett a gázra. Épp. hogy el tudtam ugrani. Ki tudja hány zsák kukoricával károsította meg a közöst. ♦ « * Cserkeszőlőn, a tóparti részen négy szalmakazal vár bálázásra. Galla Elek a Magyar—Román Barátság Tsz mezőőre komótosan körbejárja őket. Figyeli, hogy nem — Tavasztól őszig, amíg sok a lábon álló termény, a legelőre kivert jószág, bizony lekarikázok hajnaltól késő estig húsz-harminc kilométert is. Az őszi kerékmarasztaló sár. vagy a féllábszarig érő hó sem lehet akadály. Gyalog is be kell járni a határt, ha beköszönt a tél. Most az idén istenes, várat még magára a kutyának se való idő. A dűlőutak jó része most járható kerékpárral. Ha nem haragszik, el is köszö-Galla Elek; — Ameddig ellát, azt a nagy darab földet naponta bejárom nők. mert még megnézem, rendben megy-e minden a szőlőben. Kihasználjuk a decemberi jó időt," megkezdtük a metszést. Ezzel is kevesebb lesz a tennivaló a tavaszon. • • • Jászalsószentgyörgyi kollégájához hasonlóan Molnár Aligha lehet rászorulva, akinek már autóra tellett. Az idén négy esetben kellett bíróságra adnom olyan személyeket, akik a közös tulajdont dézsmálták. — Nagy a földvári határ. Negyedmagával hogyan győzi a Lenin Tsz 14 ezer hektáros „birtokának” felügyeletét? — Felosztottuk egymás között a területet. A ráeső három-négyezer hektárt naponta bejárja mindegyikőnk. Ki motorral, ki kerékpárral, sárban-hóban pedig gyalogszerrel. Aratás meg kukoricatörés idején nekünk sincs szabad szombatunk, se vasárnapunk. Ilyenkor télvíz idején már jószerivel csak a fakitermelők után marad őrizni való a határban. Mert a farönk az fogyóeszköz. Sajnos még mindig akadnak, akik közelebb érik a téesz erdejét, mint a TÜZÉP-telepet. — Gondolom elosztották, ahogyan a határt, az év végi ünnepeket is. — István vagy, maradj otthon karácsonykor, a nevednanján! — azt mondták a mezőőrtársak. — Majd szilveszterkor vagy újévkor leszek szolgálatban, akkor járom sorra az állattenyésztési telepeket, a majorokat. Mert ünnep ide, ünnep oda, ellenőrizni kell. hogy nem vándorol-e be a táskában a szeszes ital, vagy nem kélt-e lába szénának, szalmának, esetleg értékes állatgyógyszernek. No de ne legyünk előre ünneprontók. Jó szilvesztert, boldog új évet magának is. Temesközi F.
