Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
1982. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tisztelet a szülőföldnek Külföldön élő magyar származású művészek tárlata Immár második alkalommal nyílt a Műcsarnokban seregszemle a külföldön éllő magyar származású művészek alkotásaiból. A nagyszabású kiállításra 23 európai és tengerentúli országból 287 művész jelentkezett, mintegy ötszáz műtárggyá!!, zömében festők, egyharmaduk szobrász, fotóművész és építész. Vannak köztük a képzőművészet határmezsgyéjén álló, kísérleti műszerekkel alkotó művészek. Ilyen a video-performance-szal dolgozó Kuchta Klára vagy a Zürichben élő Bállá Péter, akii Metamorphozis címmel állandóan cserélődő fénystruktúrákat mutat be programozott vetítőlemezzel úgy, hagy a látogató a terembe lépve árnyékával és a saját maga vetítette képekkel változtatja a fényje-Schöffer Miklós: Mobil (1912-ben született Kalocsán, 1936 óta él Franciaországban, Kalocsán 1980-ban nyitották meg a Schöffer-múzeumot a művész ajándékaiból, Budapesten pedig 1982 őszén volt kiállítása a Műcsarnokban.) képviselője, mint a naiv művészetnek. Jólesik üdvözölni a második világháború előtti törekvések sikeres hazai képviselőit, és meglepődve tanulmányozhatjuk, hogy menynyire hűek maradtak önmagukhoz utolsó alkotásaikban is, miint Beck András, A. Borbereky Kovács Zoltán, Szalay Lajos, Jakovics József. Egyes magyar művészeknek már a nemzetközi lexikonokban szereplő művei is láthatók a kiállításon, mint Pierre Székelynek, Képes Györgynek, Bartha Lajosnak, Amerigo Tótnak, Etienne Vágónak, Pierre Vágónak. A kiállítás legöregebb mestere, a kilencvennyolc éves Orbán Dezső, a ma már itthon is klasszikussá vált Nyolcak csoportjának tagja. Zúzmarás idő című 1975-ben készült munkája földrészeken túli rokonságban áll Bartha László balatoni rianásos tájképeivel. Spk művész stílusát már az idegen környezet formálta, mint a Venezuelában élő Fircsa László monumentális indián tárgyú képeit. Az USA-ban élő Faragó Miklós 1982-es Tisztelet a szülőföldnek című képét viszont Szász Endre ifjonti szürrealista stílusa ihlette, a felhőkarcolókon átködlő Magyarországot tejjel-mézzel folyó Kánaánként ábrázolja nbsztalgikus látomásával. Egyegy utazás emléke vagy a távolban élők nosztalgiája is megjelenik műveiken mint például a Rómában élő Gellért Hugó: Bartók Béla (1892-ben született Budapesten, tanulmányait New Yorkban végezte, 1915 óta él külföldön) lenségek mozgását. így részese, kiváltója és formálója a művészi élménynek. A közönség árnyalt, sokoldalú képet kap a külföldön élő magyar művészek tevékenységéről, érzékelteti, hogy mi foglalkoztatja a határainktól távpl élő alkotókat. akik többen a viliág művészeti arculatát is formálták. mint köztük Vasarely vagy Schöffer Miklós. A külföldi kultúrák gyümölcsöző kölcsönhatásait mutatja a renrezéntatív kiállítás, amely három generáció munkásságából ad ízelítőt. A műveket az alkotók maguk válogatták, maguk határozták meg, mit tartanak fontosnak munkásságukban, mit akarnak a szülőhazában élőknek bemutatni. így egymás mellé került a világban szétszórtan élő sók művész alkotása, különböző stílusirányzatok széles skáláján. Az ismert és eddig itthon még nem ismert alkotók a jelen művészetének pillanatképét villantják fel. Semmilyen irányzat nincs túlsúlyban, a hiperrealizmus éppoly fontos szerepet játszik, mint a legelvon-tabb absztrakció, de a pop art, concept art és más törekvéseknek) éppúgy «kad Nemes Endre: Kompozíció (1909-ben született Pécsváradon, 1927 óta él külföldön, jelenleg Svédországban. 1982-ben retrospektív kiállítása volt a Magyar Nemzeti Galériában Dallos Marinka tihanyi levendulásokat idéző képén. Különleges élmény Rapaics Richárd mélyértelmű ázimboillikáljú Attila-gobelinje a kontinenseket szétszaggató nyíllal. Igen nagy a fotóművészek aránya, és meglepően sok a külföldön munkálkodó építőművész, akikről eddig keveset tudtunk. Nemzeti kötelességünk számon tartani és időnként számbavenni a magyar tehetségek kibontakoztatását, altkotómukájuk eredményét seregszemléken bemutatni. Brestyánszky Ilona Jakovits József: Mózes (1909-ben született Budapesten, 1965 óta él New Yorkban.) Dudaiskola Kaposvárott A rádió hullámhosszán Ábel, Honegger, Latinovits A körzeti stúdiók adásidejével együtt több mint 200 óra műsort sugárzott a Magyar Rádió az ünnep három napján. Ez már mennyiségi oldalról vizsgálva is igen tekintélyes műsoridő, de egy rutinra épülő műsorszerkezet — időben bármekkora is — legfeljebb csendes tudomásulvételt érdemelne, nem elismerést. A hét utolsó három napjának műsorát — összességében — viszont felsőfokú jelzőkkel kell dicsérnünk. Egyaránt vonatkozik ez prózai és zenei adásokra. Az utóbbiak közül kiemelkedett Csajkovszkij b-moll zongoraversenye Andrej Gavrilov előadásában, az ismétlésként sugárzott, már klasszikus értékű felvétel a János vitézről — szereplői közül már alig él valaki is: elhunyt a két főszereplő, Sárdy János, Házy Erzsébet, a rendező Cserés Miklós dr. is. Honegger Karácsonyi kantátáját Schweitzer orgonajátéka követte, majd pénteken a harmadik műsorban Händel Messiás oratóriumát hallhattuk. Elindult — most volt a bemutató — sikerútján a Canticum Rákócziánum is, Kodály és Balázs Béla kevésbé ismert, rádióra alkalmazott műve. Az Ifjúsági Rádió Tamási Áron örökbecsű művét — Ábel a rengetegben — alkalmazta rádióra, parádés szereposztásban, folytatásokban, a riportműsorok készítői közül pedig Szél Júlia bizonyította a műfaj erősségeit. Az irodalmi műsorok csúcsa a Karinthy Szííjpad adása, az 1976-os Latinovits-est közvetítése volt. A hat éve halogatott rádiós premier a Fészek klubban rögzített, döbbenetes erejű Latinovitsműsor csaknem teljes egészét magában foglalja. A rádióváltozat gondozói nemcsak a Latinovits iránti kegyeletből, de a tények valóságából következően sem tartottak igényt a szerkesztői, rendezői minősítésre, a műsor annyira Latinovits sajátja. A nagy akaratú művész nem engedett beleszólást a műsor összeállításába, nem is beszélve az előadott művek tolmácsolásáról. „ Kétségtelen, hogy számos vitatható elképzelés van Latinovits előadóestjében, de az is tény, hogy a Latinovitskép e műsor hiánya és ismerete nélkül nem lehet teljes. Nemes, jó szórakozást nyújtott a Társalgó vasárnap ssti száma is. Ezúttal a Fan:asztikum és irodalom címnél a témakör legjellegzete;ebb ismérveit összegezhetők a meghívott írók. szocioógusok pszichológusok. Összességében örömmel álapítjuk meg a rádió ünne- 3i műsorairól, hogy hasonló dőpontban régen sikerült mnyire változatos, sokszínű, nindenkihez szóló, a legküönbözőbb ízlésű emberek izámára műsorfolyamatot izerkeszteniük. —ti— Utcalabirintus Ez a címe Antoniewicz Roland most készülő dokumentum-játék filmjének». A fővárosban található azonos nevű utcák és terek közötti bolyongás nemegyszer okoz vidám, gyakrabban bosszús, sőt olykor tragikus helyzeteket. Különösen az új lakótelepek kísértetiesen egyforma házai között gond az eligazodás, nemcsak a látogatóknak, de még az ottlakóknak is. A televíziós produkció jó" néhány ..utcalabirintusba” elvezeti majd a nézőket. Dudaiskola kezdődött tegnap Kaposvárott, a Mezőgazdasági Főiskola kollégiumában. A Somogy megyei Művelődési Központ által rendezett tanfolyam négyéves múltra tekinthet vissza, s országszerte egyre nagyobb iránta az érdeklődés a népzenekedvelők körében. Ezúttal rekordlétszámban, több mint százötvenen jöttek el az ország minden tájáról, hogy tökéletesítsék tudásukat a népi hangszerek megszólaltatásában. A december 31-ig tartó dudásiskolán a dudások mellett tekerőlantosok, furulyások, tamburások, citerások is részt vesznek. Oktatásukat — kezdő és haladó fokon — a népi hangszerek neves szakértői és művelői vállalták. Hagyomány és új, városképeinkben kulturáltság állapotát a műemlékvédelem is jelzi: hogyan ápoljuk városképeink eredeti karakterét. Bizonyos esetekben ezt a divat is befolyásolja. A divat és a szükség. A századfordulón például Pest sok hangulatos épületét is fel kellett áldozni az indokolt korszerűsítésért, de ellenpélda is akad, amikor indokolatlanul esett áldozatul a soproni reneszánsz városháza a millenium éveinek átrendezésében. Az urbanisztikában is érvényes tehát, amit Kazinczy a nyelvújítással kapcsolatban hangoztatott: „a tüzes orthológus és neológus” párhuzamosan fontos küldetése. A hagyományoknak és az újításnak a maga helyén és idejében hasonló erejű szerep jut: nem gátolhat, nem rombolhat egyik elv sem. Talán ezért is adódnak sokszor hosszúra nyúlt viták. Emlékezetes a budapesti Hilton szálloda elhelyezése körüli sok ellentétes vélemény, míg végülis arányrendje ma már a budai panoráma új eleme, a várnegyed eredeti szépségének sértése nélkül. E komplexitás jegyében sikerült őrizni és újdonságokkal növelni Sopron, Veszprém, Kőszeg középkori belvárosát, miközben a mi századunk, a mi társadalmunk települt impozáns tömbökkel e gótikus, barokk szerkezet mellé. Kerényi József jóvoltából rendkívül nagyvonalúan alakult Kecskemét arculata. Alkotó munkája tanúsítja, s erre Kecskemét új városképe a bizonyíték, hogy napjainkban egy város főépítésze milyen sokat tehet a közboldogságért a tér optimális harmonizálásával. Akárcsak Fazekas Péter Szombathely formálásával. Természetesen, ahol a régi építészeti együttes nem képvisel maradandó értéket, ott nagyobb szerkezeti alakításra van lehetőség. Ez történt igen helyesen Salgótarján esetében, ahol egy harmadlagos, szinte falusias központ helyébe lépett Jánossy György, Vass Antal. Szrogh Gvörgy tervei alapján az új centrum. Időnként elkerülhetetlen a kisebb kompromisszum, mint Szegeden, ahol a nyári szabadtéri játékok miatt ideiglenes jelleggel feláldozták a Dóm tér tágas hangulatát, ám az árkádsor szoborcsarnoka ezt némiképp pótolja. Igen ösztönző e városképformáláshoz a Hild-érem, melyet a Magyar Urbanisztikai Társulat adományoz a műemlékvédelemben és a városőrző, városszépítő tevékenységben kiemelkedő eredményt elért városoknak, építészeknek. Méltán kapta Szentendre nemrégen ezt a kitüntetést, annál is inkább, mert nemcsak az eredeti barokk városkép esztétizáló megőrzésében ért el európai rangot, hanem a lakótelepek csökkentett és tagolt arányaival, közbeiktatott kertes házak sorával sikerült különös dombringás segítségével fokozni a város különböző stílusjegyekhez kapcsolódó, mégis egységesnek megmentett hangulatát, karakterét, Szépült az ország, s ezt népünk szorgalma mellett az építészet szigorának, kulturáltságának is köszönhetjük. Ennek jegyében vívott komoly páros versenyt az el múlt évtizedekben Zalaegerszeg és Szombathely úgy, hogy egyrészt új, fiatal építészgárdát hívott meg és telepített le, másrészt fontos szerepet tulajdonított a társművészetnek : a szobrászatnak, a festészetnek. így Zalaegerszegen Vadász György, Szombathelyen Heckenast János Ybl-díjas építészek alkottak maradandót, Nagykanizsa, Pécs vedutájában Erdélyi Zoltán képvisel új el gondolást a zománcburkolnc külső fedésével, melyben partnere Lantos Ferenc festőművész. Egyéni adottságok és a helységek történelmi igényei találkoznak a frissen kitüntetett Sárvár, valamint Vác, Gyula látványában. Az is helyes elv, hogy az anyagi és esztétikai források pontos felmérése révén városaink átalakítása más-más mértékű, a régi és új formák arányai nem egysíkúak, azok léptékét Debrecen, Szarvas, Szolnok hagyományai és lehetőségei határozzák meg. agyon lényeges, hogy mivel Szolnok vasúti csomó-. pont, ott alakul ki építészeti értelemben is a város egyik új központja. Valóban ezen a részen lebilincselő a fogadtatás. Mivel Székesfehérvárnak erősebb a barokk magja, ezért ott szerényebb a pálya udvari építészeti üdvözlet. Ott viszont máshol. Pátzay Pál szobra körül éri a látogatót a döntő hatás. Jó folyamat indult el, hiszen a társadalom nagyobb lehetőségeihez méltón zárkazott fel az új magyar építészgeneráció, mely megfontoltan szerkeszti a teret az ú./ formák sokaságával a múlt és a jövő tiszteletének jegy 4- ben. Losonczi Miklós I-------------------------------------------------Újévi szokások falun :___________________ Az újévi' jókívánságnak falun nagyobb a jelentősége, mint a városban, hiszen a következő évi munkával, a terméssel kapcsolatban kívánnak egymásnak a falusiak szerencsét. Az általános hiedelem szerint az újévi cselekedetnek kihatása van az egész évre. Például azért szoktak ezen a napon korán kelni, hogy egész évben koránkelők legyenek, vagy kútnál mosdani hogy egész évben frissek legyenek. Újév napján a lányok ólomöntéssel tudakozódnak jövendő férjük felől. Igyekeztek varázscselekedetekkel is elősegíteni a férjhez menetelüket: például karácsony és újév között azért nem vitték ki a szemetet, hogy sok kérő lépje át a küszöböt. Olyan varázslatok is vannak, amelyek a kerti, mezei munkával kapcsolatosak. Karácsony és újév között le kellett szedni a kiakasztott ruhát, különben elhullhattak az állatok. A gyümölcsfákat megfenyegették, gondolván, hogy megijednek és nagyobb lesz a termés. A tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak. Az úgynevezett nyájfordító szertartások arra szolgáltak, hogy a zajra, amelylyel jártak, az állatok felébredjenek, a másik oldalukra forduljanak és ezzel biztosítsák egészségüket a következő évre. Bíztak a falusiak a kimondott szó varázserejében is. Az újévi köszöntők tele vannak jókívánságokkal. Egyes helyeken újév napján temet ték az óévet. Például a dunántúli Somlyó vidékén az újévet jelképező legény az óévet megtestesítő görnyedt hátú öregembert korbáccsal kergette végig a falun. Újévkor a főétel a malac. Ugyanis az előre túrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparná. Az újévi malac farkának meghúzása szerencsét hoz.
