Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Készül a kalap A Kalapgyár jászfényszarui gyáregységében az erre az évre tervezett munka zöme befejeződött. Már csak a nyúlszőrvágóban és a gyúróműhelyben dolgoznak. A két ünnep között a tmk-sok kijavítják, felújítják a gépeket, illetve karbantartási munkákat végeznek A gyúróműhelyben egy műszak alatt egy ember 900—108« tompnak adja meg az alakját, mértékét Jászberényben TEJLESZTÉS a lakosság hozzájárulásával A tanácstag/ beszámolók tapasztalataiból Jászberényben befejeződtek az 1982. évi tanácstagi beszámolók, amelyeken több miint 5 ezren vettek részt. Meghallgatták a tanácstagok beszámolóit, majd felszólalásaikban megfontolt kérésekkel, hasznos javaslatokkal és dicséretes felajánlásokkal bizonyították, hogy szívügyük a város fejlődése. A tanácsnál azóta összegezték a beszámolók tapasztalatait. Kiderült, hogy legtöbb észrevétel, javaslat a kommunális fejlesztésekkel van kapcsolatban. Szóvá tették ezen kívül a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások javítását. Ezekről beszélgettünk Zajovics Andrással. a városi tanács főmérnökével. — Valóban, a felszólalók többsége fejlesztési témát tett szóvá, vagyis az észrevételeket nekünk, a városgazdálkodási osztálynak címezte. Több mint 190 olyan észrevételt vettünk jegyzőkönyvbe, amire nekünk kellett válaszolni, meg is tettük a helyszínen élőszóval, vagy 15 napon belül írásban minden felszólaló kapott választ észrevételére, kérésére. Nehéz meg könnyű is volt a válaszadás. Nehéz, mert a tanácsi fejlesztési keretek évek óta nem voltak olyan szűkösek, mint most. Könynyű is, mivel a város lakói eat megértették, világosan látták, hogy a városfejlesztés közös feladat. Erre vall, hogy már felszólalásaikban keresték a közös megoldás lehetőségét, vagyis úgy kértek, hogy egyben arról is szóltak, miben segítenek. Ezzel kapcsolatos tapasztalatunk, hogy a tavalyi tanácstagi beszámolókon elhangzott észrevételeket a lakók az idén 20 millió forintot érő társadalmi munkával toldották meg. A kérdésre, hogy melyek voltak a leggyakrabban elhangzó észrevételek, javaslatok. elmondta, hogy sokan tették szóvá a város hídjainak helyzetét. A kérdések között szerepelt a kövesút- és a járdaépítés, a vízvezeték-, a csapadék- és a szennyvízelvezető csatornahálózat bővítése. Kérték a közvilágítás javítását. az autóbuszjáratok sűrítését. A beszámolókon tették szóvá, hogy a város külterületén korszerűtlen a kereskedelmi hálózat, lassan haladnak a telefonvonal bővítésével. Kritikusan szóltak a város köztisztaságáról, és. nem csökkent azoknak a száma, akik az újabb építési telkek kialakítását szorgalmazták. — A nem tanácsi hatáskörű észrevételeket továbbítottuk a tényleges címzettnek. Eljuttattunk lakossági kéréseket a postának, a Volánnak, az ÉMÁSZ-nak, a városgazdálkodási vállalatnak. Kedvező válaszokat ad- Jhatltunk iazoknak, akik a hidak átépítését tették szóvá. A Hatvan felé vezető új híd építése elkezdődött, ezt megelőzte a régi hatvani út felújítása. Elkezdődött a „Kőhíd” átépítésének előkészítése. A műemlék jellegű híd az átépítés után faragott kőkorlátaival keskenyebb lesz, de eredeti formájában épülő gyalogos járdájával visszakapja régi szépségét. A hűtőgépgyári bekötőtút hídjának átépítésére kivitelezői pályázatot írtunk ki. Ennek sorsa a jövő év első felében dó! el. A kövesúttal, a járdaépítéssel, a vízvezeték- és csatornahálózat-bővítéssel kapcsolatban ezúttal is csak olyan választ adhattunk, hogy a tanácsnak ezekre nincs pénze. Reméljük azonban. hogy az ideihez hasonló társadalmi összefogással, a lakók anyagi hozzájárulásával és társadalmi munkájával 1983-ban is újabb utcák kapnak kőburkolatot, tovább bővül a vízvezeték- és a csatornahálózat. A város köztisztaságának javításához a Városgazdálkodási Vállalat növeli a konténeres szemétszállítást. Szükség van azonban a lakók fegyelmezettebb magatartására is, hiszen csak így lehet megszüntetni az illegális szemétlerakó helyeket. A tanács a más vállalatokhoz továbbított kéréseket sem veszi le a napirendről. Ezek a kérések is ott szerepelnek a tanácstagi beszámolókról készült jegyzőkönyvekben, és figyelemmel kísérjük — szorgalmazzuk is, — hogy az érintett vállalatok hogyan és mikor teljesítik a választópolgárok jogos kéréseit. A Parlamentben Gyermekek karácsonya A veszprémi erdőgazdaság erdejében kivágott óriásfenyő — rajta 800 színes körtefüzér, több mint 160 üveggömb, neonfigura, 80 kiló szaloncukor — vidám zene, ének fogadta szombaton az Országház kupolatermében a főváros legjobb kisdobosait és úttörőit. Idén 28. alkalommal rendezték meg a Parlamentben a fenyőfaünnepséget. A kisdobosokhoz délelőtt, az úttörőkhöz délután érkezett meg a Télapó. Jelmezét idén is — immár 22. alkalommal — Hadics László a Fővárosi Operettszínház művésze öltötte magára. A kupolatermet zsúfolásig megtöltő pajtásokat pergő, vidám műsor szórakoztatta. Az egyórás főműsorban. A művészetek vándorúján című közművelődési játék keretében a Télapó a Karsai Pantomim RT művészei segítségével mesélte el vándorlásait. Az út egy-egy állomásaként először az Artistaképző Iskola növendékei akrobatikus mutatványokkal, Rodolfo mester bűvészetével kápráztatta el az ifjú közönséget. Ezután a két parodista Gálvölgyi János és Mikó István mókáit fogadta nagy derültséggel és sok közbekiáltással a gyermeksereg. Az Astra bábegyüttes után a gyermekek kedvelt művésze Halász Judit következett, akinek előadását a Bojtorján együttes kísérte. A főműsort — amelyet Zsoldos Imre zenekara kísért — a KISZ Központi Művészegyüttes úttörő tánckara a Rajkózenekar zenéjére vidám csárdással zárta. Aztán a kupolateremben zenés, non-stop műsor szórakoztatta a vendégeket. A parlament északi pihenőjében a Karsai Pantomim RT, a Vadászteremben a Kaláka együttes szerepelt, a Jegyzői teremben pedig rajzfilmeket vetítettek. Az első nap mintegy 1500 kis vendége minden bizonnyal felejthetetlen emlék élményével tért haza. Az előző naphoz hasonlóan vasárnap is gyermekekkel népesült be a Parlament kupolaterme; délelőtt a kisdobosok, délután az úttörők érkeztek a fenyőfaünnepélyre. A vendégeket most is változatos műsor várta. A két nap alatt csaknem háromezer gyermek élvezte a parlamenti fenyőfaünnepség programját. Vasárnap délután egyébként nemcsak budapesti gyerekeket láttak vendégül, valamennyi megye és a gyermekvárosok is elküldték azokat az úttörőket, akik a tanulásban éppúgy élen járnak, mint az úttörőmunkában. — illés — Az idén 5 millió kis méretű, illetve a kisméretű téglának megfelelő B 30-as téglát égettek az Alföldi Téglaipari Vállalat ti szafüredi gyárában I Keddi jegyzetünk l~ Szünet Szünet van, mindannyian ezt a rövid szünetet éljük. Karácsony és szilveszter között négy munkanap, négy csendes, mondhatnánk szürke nap. Ami igaz: jólesően csendes és szürke. A karácsonyi fények elég sokáig égtek, az ünnepek mozgattak bennünket. Kit csak otthon, a családja körében, kit vándorlásra ösztönöztek, látogatásokra, amelyek oly kedvesek, de fárasztóak is. Elnéztem az ünnep napján a szolnoki vasútállomás forgatagát. A hatalmas, szépen kivilágított fenyőfa körül kora délutáni időben is nagy volt a forgalom. Családok utaztak, szülők gyerekekkel és magányos emberek. Érdekes a karácsonyi utazók világa. Ilyenkor kevesebben ácsorognak a restinél, nem keresik annyian az italkimérőt, mint máskor. A vonaton aztán kiderül: csomagoltak az útra. Gondos szalvétákból kandikál a beigli, nylonzacskóból bújik elő a kacsacomb. Ünnep van, ünnepi az utazók hangulata, csomagja is. A gyerekek? Szinte kivétel nélkül játékot szorongatnak. A legújabb társasjáték szatyorban, s a kislány táskájából egy Monchichi borzas feje látszik. Az utazókból azonban aligha lehet megítélni az ünnep hangulatát. Ahhoz hozzá keli gondolni a nagy lakótelepek magas házaiból esténként világító fenyőlámpácskákat, a lépcsőházakban lopakodó illatokat, a töltöttkáposztáét, a kalácssütését. És a csendet, ami ilyenkor jellemző. A család békéjének csendjét, amit legföljebb egy-egy csecsemő hangos sírása tör meg. Milyen volt az idei karácsony? Csendes, bensőséges, szerénységében is szeretetteljes. Talán a drága szaloncukorból, csokoládédíszekböl nem fogyott annyi, mint máskor — ám az ünnepi hangulat sok kelléke alig hiányzott az otthonokból. Az ünnepi ellátás jó volt — tán déligyümölcsökből nem jutott mindenkinek — s a kereskedelem állta a vásárlók próbáját az ajándékvásár idején is. Az időjárás nem kedvezett az új szánkónak, sílécnek örülő gyerekeknek — ám nem is hozott vonatkéséseket, s hóakadályokat az országutakon, lábtörő jegesedést se. A karácsony, az 1982. esztendő szép ünnepe, befejeződött. Gazdagabbak lettünk érzésekben, a családok örömével. Most s holnap meg holnapután pedig dolgozunk. Talán nyugodtabban, s jóleső fáradtsággal. S közben tudjuk, ez a pár nap szünet. Az év utolsó napjának búcsúztatása, az új esztendő köszöntése még hátra van. Az otthon ünneplők, búcsúzók ismét készülődnek, megveszik a szilveszteri vacsorának valót, az élelmiszereket és az italokat is. Lehet, nem anynyit, s nem olyan választékban. mint korábban, de a szerénység, meggondoltság lassan új szokásaink közé sorolható már. Lesznek, akik ilyenkor már társaságba, emberek közé kívánkoznak, nekik a vendéglátás készíti az ünnepi vacsorát, a köszöntőt. Remélhetőleg nem úgy, hogy az év első napját mámorban aludjék végig. Szünet van. Ma, holnap, meg holnapután még a munkahely vár bennünket. Ezek a munkanapok teszik lehetővé szép, nemcsak külsőségekben ragyogó ünnepnapjainkat. (SJ) GELKA HELYETT ELEKTROSZOL Januárban indul az új kisvállalat Január elsejétől Szolnok megyében is újonnan szerveződő kisvállalatok veszik át a GELKA javító-szolgáltató tevékenységét. A Karcag körzetében élők ezentúl az Elektroakusztikai Szolgáltató Vállalathoz, vagy rövidebben Elektroszolhoz fordulhatnak, ha elromlik valamelyik lakáshangos ító berendezés vagy háztartási gép. A kisvállalatot a helyi tanács alapítja, az új szervezet bázisa az a hét GÉLKA-szerviz, amely a körzetben eddig ezt a munkát ellátta. Dolgozóik nemcsak a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban jeleskedhetnek. ha erejük engedi, tevékenységi körzetük lehet az egész ország. különösen ha speciális szolgáltatásokat kínálnak. Karcagon az Elektroszol változatlanul ellátja azokat a feladatokat, az átalánydíjas és garanciális javításokat amelyek eddig a GELKÁ-hoz tartoztak. Természetesen az átállást gondos munka előzi meg. A megyében alakuló kisvállalatok között most folyik a vagyonmegosztás, az új kisvállalatok, ügyviteli, szervezeti rendszerének kialakítása, az anyagbeszerzés megszervezése. Alapvető, hogy a kisvállalatoknak önmagukat el kell tartani. Ehhez nagy segítséget jelent, ha sikerül a szolgáltatások színvonalának emelése, hogy egyéb „vevőcsalogató” intézkedésekről ne is szóljunk. Az máris látható, hogy a karcagi Elektroszolnak már az induláskor létszámgondjai lesznek, mivel a GELKA alkalmazottai közül néhányan — az átszervezéstől félve — más munkahelyet kerestek. Hiány van erősáramú műszerészben, rádió- és tévészerelőben. Ezért a kisvállalat vezetői úgy gondolták, hogy felkutatják azokat a vállalkozó szellemű szakembereket, akikkel a községben kölcsönös előnyökön alapuló szerződést köthetnek. Tervezik, .hogy a karcagi műhelyben — ahol nagyobb a hely, mint amennyi a szolgáltatótevékenység ellátásához szükséges — 8—10 dolgozóval valamilyen, profilba vágó, termék előállításával vagy bérmunkával foglalkoznak majd. A vállalkozásnak legjobban megfelelő szervezeti-, működési rendet megpróbálják úgy kialakítani, hogy a dolgozók az eddigieknél anyagilag nagyobb megbecsülésben részesüljenek, hogy azok a szakemberek. akik bíznak az alakuló kisvállalat életképességében, minőségi munkájukért, a ió színvonalú szolgáltatásokért magasabb bért kaphassanak. F. E.
