Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Készül a kalap A Kalapgyár jász­­fényszarui gyár­egységében az er­re az évre terve­zett munka zöme befejeződött. Már csak a nyúlszőr­vágóban és a gyú­róműhelyben dol­goznak. A két ün­nep között a tmk-sok kijavít­ják, felújítják a gépeket, illetve karbantartási munkákat végez­nek A gyúróműhely­ben egy műszak alatt egy ember 900—108« tomp­nak adja meg az alakját, mértékét Jászberényben TEJLESZTÉS a lakosság hozzájárulásával A tanácstag/ beszámolók tapasztalataiból Jászberényben befejeződ­tek az 1982. évi tanácstagi beszámolók, amelyeken több miint 5 ezren vettek részt. Meghallgatták a tanácstagok beszámolóit, majd felszóla­lásaikban megfontolt kéré­sekkel, hasznos javaslatok­kal és dicséretes felajánlá­sokkal bizonyították, hogy szívügyük a város fejlődése. A tanácsnál azóta összegez­ték a beszámolók tapaszta­latait. Kiderült, hogy leg­több észrevétel, javaslat a kommunális fejlesztésekkel van kapcsolatban. Szóvá tet­ték ezen kívül a kereske­delmi ellátás, a szolgáltatá­sok javítását. Ezekről be­szélgettünk Zajovics András­sal. a városi tanács főmér­nökével. — Valóban, a felszólalók többsége fejlesztési témát tett szóvá, vagyis az észrevé­teleket nekünk, a városgaz­dálkodási osztálynak címez­te. Több mint 190 olyan ész­revételt vettünk jegyző­könyvbe, amire nekünk kel­lett válaszolni, meg is tet­tük a helyszínen élőszóval, vagy 15 napon belül írásban minden felszólaló kapott vá­laszt észrevételére, kérésére. Nehéz meg könnyű is volt a válaszadás. Nehéz, mert a tanácsi fejlesztési keretek évek óta nem voltak olyan szűkösek, mint most. Köny­­nyű is, mivel a város lakói eat megértették, világosan látták, hogy a városfejlesz­tés közös feladat. Erre vall, hogy már felszólalásaikban keresték a közös megoldás lehetőségét, vagyis úgy kér­tek, hogy egyben arról is szóltak, miben segítenek. Ez­zel kapcsolatos tapasztala­tunk, hogy a tavalyi tanács­tagi beszámolókon elhang­zott észrevételeket a lakók az idén 20 millió forintot érő társadalmi munkával toldották meg. A kérdésre, hogy melyek voltak a leggyakrabban el­hangzó észrevételek, javasla­tok. elmondta, hogy sokan tették szóvá a város hídjai­nak helyzetét. A kérdések között szerepelt a kövesút- és a járdaépítés, a vízveze­ték-, a csapadék- és a szennyvízelvezető csatorna­hálózat bővítése. Kérték a közvilágítás javítását. az autóbuszjáratok sűrítését. A beszámolókon tették szóvá, hogy a város külterü­letén korszerűtlen a keres­kedelmi hálózat, lassan ha­ladnak a telefonvonal bőví­tésével. Kritikusan szóltak a város köztisztaságáról, és. nem csökkent azoknak a száma, akik az újabb építési telkek kialakítását szorgal­mazták. — A nem tanácsi hatáskö­rű észrevételeket továbbí­tottuk a tényleges címzett­nek. Eljuttattunk lakossági kéréseket a postának, a Vo­lánnak, az ÉMÁSZ-nak, a városgazdálkodási vállalat­nak. Kedvező válaszokat ad- Jhatltunk iazoknak, akik a hidak átépítését tették szó­vá. A Hatvan felé vezető új híd építése elkezdődött, ezt megelőzte a régi hatvani út felújítása. Elkezdődött a „Kőhíd” átépítésének előké­szítése. A műemlék jellegű híd az átépítés után faragott kőkorlátaival keskenyebb lesz, de eredeti formájában épülő gyalogos járdájával visszakapja régi szépségét. A hűtőgépgyári bekötőtút hídjának átépítésére kivite­lezői pályázatot írtunk ki. Ennek sorsa a jövő év első felében dó! el. A kövesúttal, a járdaépí­téssel, a vízvezeték- és csa­tornahálózat-bővítéssel kap­csolatban ezúttal is csak olyan választ adhattunk, hogy a tanácsnak ezekre nincs pénze. Reméljük azon­ban. hogy az ideihez hason­ló társadalmi összefogással, a lakók anyagi hozzájárulá­sával és társadalmi munká­jával 1983-ban is újabb ut­cák kapnak kőburkolatot, tovább bővül a vízvezeték- és a csatornahálózat. A vá­ros köztisztaságának javítá­sához a Városgazdálkodási Vállalat növeli a konténeres szemétszállítást. Szükség van azonban a lakók fe­gyelmezettebb magatartásá­ra is, hiszen csak így lehet megszüntetni az illegális szemétlerakó helyeket. A ta­nács a más vállalatokhoz to­vábbított kéréseket sem ve­szi le a napirendről. Ezek a kérések is ott szerepelnek a tanácstagi beszámolókról készült jegyzőkönyvekben, és figyelemmel kísérjük — szorgalmazzuk is, — hogy az érintett vállalatok hogyan és mikor teljesítik a válasz­tópolgárok jogos kéréseit. A Parlamentben Gyermekek karácsonya A veszprémi erdőgazdaság erdejében kivágott óriásfe­nyő — rajta 800 színes körte­füzér, több mint 160 üveg­gömb, neonfigura, 80 kiló szaloncukor — vidám zene, ének fogadta szombaton az Országház kupolatermében a főváros legjobb kisdobosait és úttörőit. Idén 28. alkalommal ren­dezték meg a Parlamentben a fenyőfaünnepséget. A kis­dobosokhoz délelőtt, az úttö­rőkhöz délután érkezett meg a Télapó. Jelmezét idén is — immár 22. alkalommal — Hadics László a Fővárosi Operettszínház művésze öl­tötte magára. A kupolater­met zsúfolásig megtöltő paj­tásokat pergő, vidám műsor szórakoztatta. Az egyórás fő­műsorban. A művészetek ván­dorúján című közművelődési játék keretében a Télapó a Karsai Pantomim RT művé­szei segítségével mesélte el vándorlásait. Az út egy-egy állomásaként először az Ar­tistaképző Iskola növendékei akrobatikus mutatványokkal, Rodolfo mester bűvészetével kápráztatta el az ifjú közön­séget. Ezután a két parodista Gálvölgyi János és Mikó Ist­ván mókáit fogadta nagy de­rültséggel és sok közbekiál­tással a gyermeksereg. Az Astra bábegyüttes után a gyermekek kedvelt művésze Halász Judit következett, akinek előadását a Bojtorján együttes kísérte. A főműsort — amelyet Zsoldos Imre ze­nekara kísért — a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes úttörő tánckara a Rajkózenekar zenéjére vidám csárdással zárta. Aztán a kupolateremben zenés, non-stop műsor szóra­koztatta a vendégeket. A par­lament északi pihenőjében a Karsai Pantomim RT, a Va­dászteremben a Kaláka együttes szerepelt, a Jegyzői teremben pedig rajzfilmeket vetítettek. Az első nap mint­egy 1500 kis vendége minden bizonnyal felejthetetlen em­lék élményével tért haza. Az előző naphoz hasonló­an vasárnap is gyermekekkel népesült be a Parlament ku­polaterme; délelőtt a kisdo­bosok, délután az úttörők ér­keztek a fenyőfaünnepély­re. A vendégeket most is vál­tozatos műsor várta. A két nap alatt csaknem háromezer gyermek élvezte a parlamenti fenyőfaünnep­ség programját. Vasárnap délután egyébként nemcsak budapesti gyerekeket láttak vendégül, valamennyi megye és a gyermekvárosok is el­küldték azokat az úttörőket, akik a tanulásban éppúgy élen járnak, mint az úttörő­­munkában. — illés — Az idén 5 millió kis méretű, illetve a kisméretű téglának megfelelő B 30-as téglát égettek az Alföldi Téglaipari Vállalat ti szafüredi gyárában I Keddi jegyzetünk l~ Szünet Szünet van, mindannyian ezt a rövid szünetet éljük. Karácsony és szilveszter között négy munkanap, négy csendes, mondhatnánk szürke nap. Ami igaz: jól­­esően csendes és szürke. A karácsonyi fények elég so­káig égtek, az ünnepek mozgattak bennünket. Kit csak otthon, a családja kö­rében, kit vándorlásra ösz­tönöztek, látogatásokra, amelyek oly kedvesek, de fárasztóak is. Elnéztem az ünnep napján a szolnoki vas­útállomás forgatagát. A ha­talmas, szépen kivilágított fenyőfa körül kora délutáni időben is nagy volt a for­galom. Családok utaztak, szülők gyerekekkel és ma­gányos emberek. Érdekes a karácsonyi utazók világa. Ilyenkor kevesebben ácso­­rognak a restinél, nem ke­resik annyian az italkimé­­rőt, mint máskor. A vona­ton aztán kiderül: csoma­goltak az útra. Gondos szal­vétákból kandikál a beigli, nylonzacskóból bújik elő a kacsacomb. Ünnep van, ün­nepi az utazók hangulata, csomagja is. A gyerekek? Szinte kivétel nélkül játé­kot szorongatnak. A leg­újabb társasjáték szatyor­ban, s a kislány táskájából egy Monchichi borzas feje látszik. Az utazókból azonban aligha lehet megítélni az ünnep hangulatát. Ahhoz hozzá keli gondolni a nagy lakótelepek magas házaiból esténként világító fenyő­­lámpácskákat, a lépcsőhá­zakban lopakodó illatokat, a töltöttkáposztáét, a ka­lácssütését. És a csendet, ami ilyenkor jellemző. A család békéjének csendjét, amit legföljebb egy-egy csecsemő hangos sírása tör meg. Milyen volt az idei kará­csony? Csendes, bensőséges, szerénységében is szeretet­teljes. Talán a drága sza­loncukorból, csokoládédí­­szekböl nem fogyott annyi, mint máskor — ám az ün­nepi hangulat sok kelléke alig hiányzott az otthonok­ból. Az ünnepi ellátás jó volt — tán déligyümölcsök­ből nem jutott mindenki­nek — s a kereskedelem állta a vásárlók próbáját az ajándékvásár idején is. Az időjárás nem kedvezett az új szánkónak, sílécnek örü­lő gyerekeknek — ám nem is hozott vonatkéséseket, s hóakadályokat az ország­utakon, lábtörő jegesedést se. A karácsony, az 1982. esz­tendő szép ünnepe, befeje­ződött. Gazdagabbak let­tünk érzésekben, a családok örömével. Most s holnap meg holnapután pedig dol­gozunk. Talán nyugodtab­­ban, s jóleső fáradtsággal. S közben tudjuk, ez a pár nap szünet. Az év utolsó napjának búcsúztatása, az új esztendő köszöntése még hátra van. Az otthon ün­neplők, búcsúzók ismét ké­szülődnek, megveszik a szilveszteri vacsorának va­lót, az élelmiszereket és az italokat is. Lehet, nem any­­nyit, s nem olyan válasz­tékban. mint korábban, de a szerénység, meggondolt­­ság lassan új szokásaink közé sorolható már. Lesz­nek, akik ilyenkor már tár­saságba, emberek közé kívánkoznak, nekik a ven­déglátás készíti az ünnepi vacsorát, a köszöntőt. Re­mélhetőleg nem úgy, hogy az év első napját mámor­ban aludjék végig. Szünet van. Ma, holnap, meg holnapután még a munkahely vár bennünket. Ezek a munkanapok teszik lehetővé szép, nemcsak kül­sőségekben ragyogó ünnep­napjainkat. (SJ) GELKA HELYETT ELEKTROSZOL Januárban indul az új kisvállalat Január elsejétől Szolnok megyében is újonnan szerve­ződő kisvállalatok veszik át a GELKA javító-szolgáltató tevékenységét. A Karcag kör­zetében élők ezentúl az Elektroakusztikai Szolgálta­tó Vállalathoz, vagy rövideb­ben Elektroszolhoz fordul­hatnak, ha elromlik valame­lyik lakáshangos ító berende­zés vagy háztartási gép. A kisvállalatot a helyi ta­nács alapítja, az új szervezet bázisa az a hét GÉLKA-szer­­viz, amely a körzetben eddig ezt a munkát ellátta. Dolgo­zóik nemcsak a helyi lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sokban jeleskedhetnek. ha erejük engedi, tevékenységi körzetük lehet az egész or­szág. különösen ha speciális szolgáltatásokat kínálnak. Karcagon az Elektroszol változatlanul ellátja azokat a feladatokat, az átalánydíjas és garanciális javításokat amelyek eddig a GELKÁ-hoz tartoztak. Természetesen az átállást gondos munka elő­zi meg. A megyében alakuló kisvállalatok között most fo­lyik a vagyonmegosztás, az új kisvállalatok, ügyviteli, szervezeti rendszerének kia­lakítása, az anyagbeszerzés megszervezése. Alapvető, hogy a kisvállalatoknak ön­magukat el kell tartani. Eh­hez nagy segítséget jelent, ha sikerül a szolgáltatások szín­vonalának emelése, hogy egyéb „vevőcsalogató” intéz­kedésekről ne is szóljunk. Az máris látható, hogy a kar­cagi Elektroszolnak már az induláskor létszámgondjai lesznek, mivel a GELKA al­kalmazottai közül néhányan — az átszervezéstől félve — más munkahelyet kerestek. Hiány van erősáramú műsze­részben, rádió- és tévészerelő­ben. Ezért a kisvállalat ve­zetői úgy gondolták, hogy fel­kutatják azokat a vállalkozó szellemű szakembereket, akikkel a községben kölcsö­nös előnyökön alapuló szer­ződést köthetnek. Tervezik, .hogy a karcagi műhelyben — ahol nagyobb a hely, mint amennyi a szolgáltatótevé­kenység ellátásához szüksé­ges — 8—10 dolgozóval vala­milyen, profilba vágó, ter­mék előállításával vagy bér­munkával foglalkoznak majd. A vállalkozásnak legjob­ban megfelelő szervezeti-, működési rendet megpróbál­ják úgy kialakítani, hogy a dolgozók az eddigieknél anyagilag nagyobb megbecsü­lésben részesüljenek, hogy azok a szakemberek. akik bíznak az alakuló kisválla­lat életképességében, minősé­gi munkájukért, a ió színvo­nalú szolgáltatásokért maga­sabb bért kaphassanak. F. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom