Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

XXXIII. évi. 303. sz.. 1982. december 28., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 szovjet javaslatok érdemi válaszra várnak A Pravda szerkesztőség! cikke a közép-hatótávolságú rakéták csökkentésének lehetőségéről A Szovjetunió készen áll arra, hagy pontosan ugyan­annyi iközép-hatótávolságú rakétát hagyjon meg európai területén, ahánnyal Anglia és Franciaország összesen rendelkezik- Ez azt jelenti, hogy több százzal csökken­tenék a szovjet rakéták számát, beleértve a legkor­szerűbbeket is. A közép-ható­távolságú rakétáik terén az erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött nulla szinten jönne lét­re. a szovjet oldalon csupán Anglia és Franciaország ilyen eszközeinek megfelelő számú fegyver maradna — írta tegnapi szerkesztőségi cikkében a Pravda. „Vagy megállapodás, vagy kiéleződött és veszélyes nukleáris szembenállás évei következnek” — így vetődik fel a kérdés és ezt nem .le­het nem megérteni- Ezért az új szovjet javaslatokat he­lyeslőén és reménykedve fo­gadták szerte a világon. A remény annak szól, hogy a Nyugat nem hagyja elveszí­­ni a megállapodás lehetősé­gét. hogy Európa történelme során első ízben sikerül megszakítani a nukleáris fegyverzet halmozásának ör­dögi körét, és hozzálátni csökkentéséhez. Az egész világon belefá­radtak az Egyesült Államok „új i rányzattá baj”* abba a törekvésébe, hogy szétzúzza a népek között kialakult gaz­dasági, tudományos, kultu­rális kapcsolatokat, belefá­radtak a fenyegetésékbe, hogy Washington katonai erőt alkalmaz a vele egyet nem értőkkel szemben, a fegyverkezési hajsza és a feszültség esztelen fokozásá­ba. A genfi tárgyalások egy éve nem hoztak előrelépést ebben a kérdésben. Bár az Egyesült Államok időről idő­re kinyilvánítja, hogy komo­lyan veszi a tárgyalásokat és nincs különösebb ok a nyugtalanságra. köztudott, hogy az Egyesült Államok lassítja a tárgyalások mene­tét. Közben pedig gyorsított ütemben halad az új ameri­kai nukleáris rakéták fej­lesztése, Nyugat-Európában pedig épülnek számukra az indítóállás ok. Szünet Keddi jegyzetünk Fejlesztés a lakosság hozzájárulásával A jászberényi tanácstagi beszámolók tapasztalataiból 3. oldal Hol kezdődik az energia­­gazdálkodás A takarékosság tartalékairól 4. oldal Tisztelet a szülőföldnek Külföldön élő magyar származású művészek tárlata 5. oldal (Folytatás a 2. oldalon) Budapesttől Debrecenhez Az átszervezés sikerült Másfél év tapasztalatai a MÁ V-üzemfőnökségen Hazaérkezett a magyar párt­ós állami küldöttség Moszkvából A MÁV szállítási feladatai az elmúlt években jelentősen növekedtek. A nagy mértékű fejlesztés, a korszerű techni­ka és a modern technológia ellenére a Budapesti Vasút­­igazgatóságra aránytalanul nagy teher nehezedett, ezért került sor a körzethatárok módosítására, amely szerint a szolnoki üzemfőnökséget a Debreceni Vasútigazgatóság­­hoz csatolták. A körzet mun­kája — mivel vasúti csomó­pont ipari körzetben — meg­határozó a MÁV szállítási feladatainak teljesítésében. Az átszervezés óta eltelt másfél év már alkalmas kö­vetkeztetések levonására. Kedvezőtlen munkaerőhely­zettel került át az új körzet­be a szolnoki üzemfőnökség, és ez azóta sem javult. Az öt­napos munkahét bevezetése is nehezítette a megoldást. Néhány rendkívül fontos munkakörben — kocsirende­ző, sarus, kocsivizsgáló — munkaerőhiány van, és az utánpótlás biztosítása sem megfelelő. A problémák elle­nére az átszervezés előnyös változásokat hozott mindkét vasútigazgatóság számára. A szolnoki üzemfőnökség is ta­pasztalhatta az új szervezeti forma előnyeit, nőtt az átbo­csátó képesség, a szakszolgá­latok együttműködése javult, különösen a vontatás és az állomás dolgozói között. A megyében harmincegy nagyobb fuvaroztató vállalat szerepel a MÁV partnereinek listáján. A velük való kap­csolat további javításához szükséges lenne, hogy a ter­melő bejelentett havi és éves áruszállítási igénye és szállí­tási terveik mindig a reális helyzetet tükrözzék, mert a vasút csak ezek alapján tud­ja megszervezni a kocsifor­galmat. Az átszervezés érezhetően legnagyobb eredménye, hogy a szervező, irányító munkák­ra alkalmasabb, a feladatok­hoz rugalmasan igazodó egy­ségeket hozott létre. Hasonló következtetésekre jutottak a MÁV Miskolci Igazgatóságán is, ahová két — Szolnok me­gye területét érintő — vonal, a Vámosgyörk—Űjszász és a Hatvan—Üjszász közötti sza­kasz tartozik. Az új szerve­zeti forma a kezdeti nehéz­ségek ellenére bevált. A partnerkapcsolatok a körzet ipari üzemeivel jól alakul­tak, példa erre a jászberényi Hűtőgépgyár teherkocsi-ellá­tása, a Szovjetunióba irányu­ló exportáruk úgynevezett tengelyé tszerelt kocsikban történő szállítása. Az átvett vonalon a Mis­kolci Igazgatóság dolgozói a korábbinál gazdaságosabb munkarendet alakítottak ki a gépek és a dolgozók számá­ra. Fokozták a pályafelüjítá­­si munkát. Vámosgyörk és Jászapáti között befejeződött a korszerűsítés, a vasúti ko­csik már teljes tengelyterhe­léssel közlekedhetnek. Elkészült a Bitó 2. bauxitbánya Határidő előtt egy héttel és 15 millió forint költségmeg­takarítással Kincsesbányán elkészült a Bitó 2. bauxitbá­nya feltárása. A hat éve tar­tó állami nagyberuházáson csaknem 11 ezer méter vága­tot hajtottak ki a Fejér me­gyei Bauxitbányák és a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat vájárai. megküzdve a rendkívül nehéz geológiai vi­szonyokkal, 37 fokos meleg hőforrással. A Bitó 2. bauxit­bányában már az idén meg­kezdték a próbaüzemelést és január 1-től évi 400 ezer ton­na bauxitot hoznak felszínre. Kádár Jánosnak, az MSZMp Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett Moszk­vából a rpagyar párt- és ál­lami küldöttség, amely részt vett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségeken. A küldöttség tagja volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várko­­nyi Péter, a Központi Bízott-, ság titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP Kb tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc. Ko­rom Mihály. Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Szűrös Má­tyás. a Kb külügyi osztályá­nak vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes kül­­ügy-. Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Ba­­zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett a moszkvai ünnepségeken, ugyancsak visszaérkezett Bu­dapestre. Kevesebb energiával több áru A tiszagyendai Lenin Termelő­­szövetkezet mel­léküzemágában negyvenhét asz­­szony a budapesti Villtesz Ipari Szö­vetkezet megbízá­sából autóalkat­részeket szerel. Egyik termékük az autólámpa, amelyből idén 76 ezer párat szerel­tek, a másik az indító-nyomó­gomb, amelyből 280 ezer készült NDK exportra. A továbbfejlesztés érdekében új sze­relőcsarnokot épí­tenek. A majd 500 négyzetméter ilapterületű új csarnokban jövőre a tervek szerint 140 ezer pár lám­pa és 380 ezer da­rab nyomógomb készül. Képünkön: működik a bake­litprésgép Az építőanyagipar Idei mérlege Az építöanyagipar idei ter­melése a népgazdasági terv­vel összhangban — az előze­tes adatok szerint — egy szá­zalékkal haladta meg a múlt évit. A vállalatok és a szö­vetkezetek összességében a keresletnek megfelelően ala­kították termelésüket. Egye­bek között a finomkerámia­­ipar és az üvegipar bővítette szállításait, ám más iparágak — például a kő- és kavicsbá­nyászat, a betonelemgyártó ipar — az igények mérséklő­déséhez igazodva csökkentet­te a termelést. A termékek többségénél kí­nálati helyzet alakult ki. Az ellátás összességében kie­gyensúlyozott volt, bár idő­szakonként egyes cikkekből átmenetileg hiány mutatko­zott. A lakosság ellátásának javítására a kedvelt porrá ol­tott mészből az idén különö­sen nagy arányban, 33 száza­lékkal bővítették a termelést. Az ipar a múlt évinél több tetőcserepet gyártott, mégis hiány volt belőle, s ezért a hasonló célt szolgáló más ter­mékből, így az azbesztcement hullámlemezből növelték a kínálatot. A sajátházépítők feszített vasbeton födémge­­renda-igényeinek kielégítésé­re ebben az évben a tavalyi­nál mintegy 280 ezer méter­rel gyártottak többet. Henge­relt sík- és profilüvegből egy­millió, — húzott síküvegből majdnem kétmillió négyzet­­méterrel haladta meg az idei termelés a tavalyit. Annak ellenére hogy 18 százalékkal több ablakot gyártottak, időn­ként mégis hiány volt ebből a termékből. Az építöanyagipar a nép­gazdaság energiaigényes ága­zatainak egyike, ezért a vál­lalatok különösen nagy gon­dot fordítottak az energia­­gazdálkodás fejlesztésére. A kereslet mérséklésével ösz­­szefüggésben azokban a gyá­rakban csökkentették a ter­melést. amelyek elavult tech­nológiával. s az átlagosnál több energiával dolgoznak, és a környezetet is erősen szennyezik. Ily módon ren­dezte át termelését a Beton- és Vasbetonipari Művek, va­lamint a mész- és cementipar más, hasonló jellegű intézke­désekkel az idén 2,5—3 szá­zalékkal csökkentette egy­ségnyi termék előállításához szükséges energiát, s így mintegy 30 ezer tonna fűtő­olajat takarítottak meg. Ezen. kívül az energiatakarékos építőanyagok és szerkezetek arányának növelésével ahhoz is hozzájárultak, hogy az épí­tőipar új létesítményeinek hőveszteségei is csökkenje­nek. Egyebek között a Tégla- és Cserépipari Tröszt a múlt évben gyártottak többszörö­sét. mintegy 200 millió kis­méretű téglaegységnek meg­felelő hőtakarékos falazó­anyagot bocsátott az építők rendelkezésére. Az ezekből épített házakban a fűtési energiafelhasználás 35—40 százalékkal csökken. Az épületasztalosipar ha­sonlóképpen bővítette a jól záródó, hőtakarékos ablakok termelésének arányát, s az energiatakarékosságot szol­gálta az üvegipari művek is az idén több mint 300 ezer négyzetméter hőszigetelő üveg előállításával. Havonta átlagosan 3 ezer szemüveget készítenek el az OFOTÉRT szolnoki műhelyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom