Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

XXXIII évi. 296. sz 1982. december U„ péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A téli ülésszakon Az országgyűlés elfogadta az 1983. évi költségvetést Fölszólalt Havasi Ferenc Tegnap összeült az országgyűlés. Az ülésen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés el­nökének megnyitója után a képvise­lők elfogadták az ülésszak napirend­jét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényja­vaslat; 2. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügymi­niszter terjesztette elő a jövő évi ál­lami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István beszéde A pénzügyminiszter beve­zetőben emlékeztetett rá, hogy az idei esztendő a gaz­dálkodás nemzetközi feltéte­leit tekintve rendkívül ne­héz volt, ennek ellenére megvalósítottuk a terv alap­vető feladatait. A különbö­ző intézkedések lehetővé tet­ték, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyama­tosságát, a kielégítő áruellá­tást. A miniszter felhívta a fi­gyelmet: 1983-ban is elsőbb­séget kell adni annak, hogy nemzetközi fizetőképessé­günket fenntartsuk, külke­reskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. A terv szerint a rubel viszonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubel viszonylatú export volumene 6 százalék­kal növekszik, az import pe­dig 1—2 százalékkal csök­ken. A nemzetközi jövede­lem fél-egy százalékos növe­kedését tervezzük, és a bel­földi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 száza­léka lehet Elsősorban a felhalmozás csökken, a be­ruházások csökkenése mint­egy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél­­egy százalékkal fog mér­séklődni. A fogyasztás és a lakosság egy-egy személy­re jutó reáljövedelme 1983- ban így is meghaladja, illet­­ye eléri az 1980. évi színvo­nalat, a reálbér azonban nem éri el azt. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fo­gyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartal­maz és az árszínvonal-nö­vekedés nagyobb része az Ildién végrehajtott árintéz­kedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett nö­vekedése 3,5—3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés 1—2 százalékkal, a mező­­gazdasági termelés pedig 2— 3 százalékkal növekszik. Hetényi István szólt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer új módozatairól a költségvetés részleteiről. Is­mertette azokat az intézke­déseket, amelyek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a terv­időszakban elkészüljön a tervezett 370—390 ezer lakás, tovább gyarapíthassuk az általános iskolai tantermek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütemben növekedjék, így a jövő év végére elérje a százezret. Elmondotta: nyugdíjakra és egyéb társadalom biztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoz­tunk elő. Ez az összeg fede­zi az eddigi kötelezettségek­kel járó növekvő kiadásokat, Hetényi István pénzügyminiszter terjeszti elő az 1983. évi állami költségvetésről száló tervet és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyerme­kesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pálya­kezdők támogatására az egy­gyermekesek körében hat éves korig a 130 forintos jö­vedelempótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pót­lékká alakul át. Szeptem­ber 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottaknak az ellá­tását; az arra rászoruló idős vagy egészségileg súlyosan károsult kis jövedelmű ház­­ttlartiásoknakj főként 'íegtye-1 dülállóknak a megsegítésé­ül a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét. A társadalmi juttatások szükségesnek ítélt emelését csak úgy hajthat­juk végre, ha fedezetét rész­ben más jövedelmek átcso­portosításával teremtjük elő, ezért egyes szervek költség­­vetési támogatását mérsékel­ni kell, illetőleg ezek befi­zetési kötelezettségét növel­ni, és emelni szükséges a 7000 forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjáru­lékot is. A miniszter beszédének befejező részében kiemelte, hogy költségvetésünk kiállja a nemzetközi összehasonlí­tás próbáját, ám végrehaj­tását csak rendkívül v taka­rékos gazdálkodással érhet­jük ed. S ehhez a társada­lom széles körének segítsé­ge, aktivitása szükséges. Szurdi István (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bi­zottsági előadója elmondotta, hogy az előzetes viták so­rán a képviselők elismerés­re méltónak minősítették az idei költségvetési terv telje­sítését. Eredményeink bizto­sítják a folyamatos átmene­tet az 1983-as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazda­sági vívmányaink megvédé­sében. A bizottságok egyön­tetűen javasolják az ország­­gyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadá­sát. Mindenekelőtt egyetér­tettek abban, hogy a gazdál­kodásban változatlanul a a népgazdasági egyensúly ja­vítása és ennek révén nem­zetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődle­gességet. Tóth Edit (Csongrád m.. 3. vk.), a Taurus Gumigyár sze­gedi gyáregységének gyártás­közi ellenőre a helyi energia­takarékossági intézkedések sikeréről- és vállalata export­jának idei növeléséről szá­molt be az országgyűlésnek. Felhívta a figyelmet, hogy a jó munkához a dolgozók pontos tájékoztatására is szükség van. Háry Béla (Győr-Sopron m., 12. vk.), az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságá­nak első titkára az új szabá­lyozóikról szólva megállapí­totta, hogy most a tartalékok feltárásában nagyobbat lépők számára van több fejlesztési lehetőség. A megyében dol­gozók körében hatékony cse­lekvési készség bontakozott ki, és ez megfelelő alapot ad az 1983. évi feladatok telje­sítéséhez. Némethné, Kapczár Rozá­lia (Somogy m., 9. vk.), a marcali Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója elmon­dotta, hogy a falun élők köz­érzetét, hangulatát nagy mér­tékben az alapellátás befo- Ityásolja. Erre a kereskede­lem, a szolgáltatóipar fej­lesztési elképzeléseinek ki­alakításakor feltétlenül gon­dolni kell. Szépvölgyi Zoltán (Buda­pest, 57. vk.), a Fővárosi Ta­nács elnöke megállapította: ha nehézségek árán is, de teljesülnek az idei városfej­(Folytatás o. 3. oldalon) Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben. Exportra dolgoznak a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet ko­sárfonói. Termékeik — különféle vesszőbútorok — kereset­tek a nyugat-európai piacokon Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap este látoga­tást tett a Népszabadság szer­kesztőségében. A látogatásra elkísérte Övári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. és Lakatos Ernő, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Be­­recz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájá­ról tájékoztatta Kádár Já­nost. aki a szerkesztő bizott­ság tagjaival folytatott be­szélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsajtó előtt álló feladatok­ról szólott. Lázár György fogadta az iraki ifjúsági minisztert Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke tegnap hiva­talában fogadta Ahmad Husszein Al-Samari-t, az iraki köztársaság ifjúsági miniszterét, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A megbeszélésen jelen volt Buda István ál­lamtitkár, az Országos Test­­nevelési és Sporthivatal el­nöke. MAGYAR - OLASZ KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Magyar—olasz külügymi­niszteri tárgyalásra került sor tegnap Rómában. Púja Frigyes, aki Emilio Colombo meghívására szerdán érke­zett az olasz fővárosba, meg­beszélést tartott az olasz dip­lomácia irányítójával a két­oldalú kapcsolatok helyzeté­ről, ezek fejlesztésének lehe­tőségeiről, továbbá a nem­zetközi helyzet főbb kérdé­seiről. A barátságos és tárgyszerű légkörben lezajlott tárgyalás során megállapították, hogy a minden területre kiterje­dő együttműködés elmélyíté­sére . további lehetőség van. Különös fontosságot tulajdo­nítottak a gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok bővíté­sének. Mindkét fél úgv lát­ja. hogy a Magyar Népköz­­társaság és az Olasz Köztár­saság között kialakult kor­rekt együttműködés és esz­mecsere hozzájárulhat a bé­ke megőrzéséhez, a biztonság megszilárdításához és a köl­csönös bizalom erősítéséhez. A két külügyminiszter an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a bonyo­lultabbá váló nemzetközi vi­szonyok közepette Magyaror­szág és Olaszország a maga súlyának, helyének és szere­pének megfelelően külön-kü­lön, de együtt is erőfeszíté­seket tehet egy újabb háború elkerüléséért. Leszögezték: a két ország kölcsönösen érin­tett a kelet-nyugati párbe­széd fenntartásában és foly­tatásában. Megállapították, hogy nézeteik több fontos kérdésben megegyeznek, vagy közel állnak egymás­hoz, más kérdésekben eltérő véleményt képviselnek. Púja Frigyes hivatalos ma­gyarországi látogatásra hív­ta meg az olasz külügymi­nisztert. Emilio Colombo a jmeghívást köszönettel elfo­gadta. A magyar—olasz külügy­miniszteri tárgyalás befejez­tével, tegnap két fontos ta­lálkozó szerepelt Púja Fri­gyes római programjában. Az elsőnek a. Quirinale-palo­­ta volt a helyszíne, ahol Alessandro Pertini köztársa­sági elnök fogadta a magyar külügyminisztert. Ezt követően Amintore Fanfani miniszterelnökkel találkozott Púja Frigyes. A szívélyes hangú megbeszé­lésre a Chigi-palotában ke­rült sor. Púja Frigyes mindkét meg­beszélésén részt vett Szita János, hazánk római nagy­követe is. Vita a rakétatelepítésrttl (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom