Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 2. IA tudomány világa í Tv-kép — műholdról Különleges búvárruha Mind több olyan berendezést alkalmaz a tudomány, amellyel közvetlen megfigyelést végezhetnék a tenger mélységeiben. Nyomáskamrák éppúgy vannak ezek sorában, mint merülőgömbök vagy olyan kis méretű tengeralattjárók. amelyekből akár ki ,is lehet lépni. Az említettek többnyire sokszemélyes alkalmatosságok,, és néhány ezer méter mélyre is le lehet ereszkedni velük. Ám sokszor egyetlen ember jelenléte is elég bizonyos víz alatti megfigyelések és munkák elvégzéséhez. Mint tudjuk, a sűrített levegős légzőkészülékkel ellátott könynyűbúvároknak kb. 60 méter az átlagos merülési mélységük, s a hagyományos búvársisakkal a fejükön aiászálló búvárok sem igen merészkedhetnek ennél mélyebbre (annak ellenére, hogy a merülési rekordok 180— 190 méter körüliek). Márpedig napjainkban a legtöbb beavatkozásra 200 méter körüli vízmélységben, a tengeri olajkutatás és -kitermelés kapcsán van szükség. E célra tehát ki kellett fejleszteni egy olyan speciális, egyszemélyes védőruhát, amelyben néhány' száz méteres vízmélységiben is biztonságban érezheti magát a búvár. A „darázs”-nak elkeresztelt, a nagy nyomásnak ellenálló búvárruhában maximálisan 600 méter mélyre lehet lemerülini, a ott az 1,05 bar nyomású atmoszférában 8 órán keresztül tartózkodhat a búvár. A minden irányban csuklósán mozgatható karokra különböző manipulátorok és szerszámok szerelhetők fel az előírt feladatok elvégzéséhez. A „darázs” egyik fő előnye, hogy a munka elvégzése után, felszínre emelkedéskor nincs szükség a hosszadalmas nyomáscsökkentésre (ikizsilipelésre). Képünkön a páncélból és üvegszálerősítő műanyagból összeállított atmoszférikus búvárruhát láthatjuk. A benne alámerülő személy három egymástól független hírközlő csatornán át érintkezhet a felszínnel. Baleset bekövetkezésekor kb. 72 óráig maradhat a különleges öltözékben a búvár. Rugalmasabb haszonjárművek Minél korszerűbb a közlekedés egy országban, annál kevésbé képzelhető el. hogy mindenféle szállítási feladatot azonos nagyságú teherautók bonyolítsanak le. A nagyobb teleoülések áruterítő vagy --gyűjtő forgalmában ez már csak gazdaságossági okokból sem kívánatos, de a belvárosok forgalmi rendje is egyre kevésbé tesz; lehetővé, hogy néhány doboz élelmiszer vagy egy két csomag ruhanemű lerakása kedvéért nagyobb jármű ..hatoljon be” az amúgy is zsúfolt utcákba, és parkoljon ott. Erre a célra külön járműtípust alakítottak ki. a kis haszonjárművek családját, s ma már akkora választékban gyártják őket. hogy minden pontosan körülhatárolt feladatra akad megfelelő váltois kialakította. Közülük egyik legsikerültebb az LT modell, amely már semmiben sem emlékeztet a régebbi léghűtéses boxermotorú típusokra. Az LT modellnél a 2000 köbcenti hengerűrtartalmú, négyhengeres, soros, vízhűtéses, OHC vezérlésű motor elöl van. A teljesítménye 55 kW, s 92 oktános benzin kell az üzemben tartásához. (E motort egyébként az építőszekrény elv alapján dolgozó gyár — némi módosítással — egyes VW. Audi és Porsche személygépkocsi-model lekben is felhasználja). A normál zárt áruszállítón kívül gyártják e modell magasított belső terű és alacsony platós változatát is. A zárt felépítményű típusokat szériaszerűen felszerelik jobb oldali to-Elemes villogó A moszkvai Emitron-gyár a közelmúltban kezdte meg az Emitron zseblámpa gyártását. A hermetikusan zárt, törésálló polisztirol burkolattal ellátott új zseblámpával 100 méterre lehet világítani. A gyár másik új terméke elsősorban a gépkocsitulajdonosokat érdekelheti Az Emitron—200 villogólámpa a szovjet közlekedésrendészet által előírt frekvencián végzi a ki-be kapcsolást. A lámpához a gyár piros színszűrőt és kompakt kisállványt is mellékel. így baleset, vagy egyéb okokból történő leállás esetén az Emitron—200 jelzőlámpaként használható, fénye több száz méterről is észlelhető. E lámDák 1.5 V-os rúdelemmel működnek. Napjaink nélkülözhetetlen eszköze lett a televízió: infórai ál. szórakoztat, tanít, hirdet — és még nagyon sok funkcióját lehetne felsorolni. Felfedezése óta a technika számos új megoldása segíti tökéletesítését. Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy akár egy közepes méretű ország területét televízi óműsonrail besugározzák. Vannak viszont a földön olyan hatalmas területek. ahol adóhálózatot csak óriási költséggel építhetnének. Gondoljunk csak Brazíliára, Indiára, Kanadára vagy a Szovjetunió ázsiai területeire. Hasonló nehézséget okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-programmal a hagyományos módon. Ezt a nehézséget küszöbölte ki az űrhírközlés. Az alapgondolat, hogy a televízióadót olyan műholdra kell helvezni. amely úgy kering a föld körül, hogv mindig ugyanazon pontja felett van. tehát a földről nézve áll. Az ilyen műholdról kontinensnyi területre lehet egyszerre sugározni. Bár egyszerű az alapötlet, a megvalósítása nem volt egyszerű. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózathoz kapcsolódva nagy távolságra juttatják el a televíziók jeleit. Ezek a műholdak általában kontinensek között teremtenek kapcsolatot. Az előfizető vevőkészülékébe földi adóhálózat juttatja el a jeleket. Ezzel a módszerrel az előzőekben említett nagy területek besugárzási nehézségein azonban nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni, ez pedig nagyon drága. A félközvetlen tv-elosztó rendszer a fejlődés következő állomása, amikor is a műhold jeleit egy kb. 5 méter átmérőjű vevőantenna fogja, és vezetékes hálózat juttatja el az előfizető készülékébe. Ilyen rendszerék már működnek az Egyesült Államokban, Kanadában, a Szovjetunióban ési 1985-ig egy közös európai műsorsugárzó műholdat is terveznek várhatóan 10—20 ország részvételével. Japánban már szintén működik egy nagyabb, tv-műsorok sugárzására alkalmas műhold Egyes helyeken közvetlenül fogható az adás, más helyeken vezetéken keresztül közös nagy antennáról. A jövőt nyilvánvalóan az jelenti, hogy ha nem is lakásonként, de háztömbönként alkalmas antenna fogia a műholdról érkező jeleket. Nemsokára megszokott látvány lesz a házak tetején a tölcsér formájú antenna, amellyel a világűrből jövő tv-műsor vehető. Kénünkön: műhold tvadásámak fogására alkalmas kísérleti berendezés Franciaországban. Kipusztuló növények Nemrégiben megjelent egy. a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal foglalkozó kiadvány, amelynek megállapítása szerint ijesztően nagy a kipusztulás szélén álló növények száma Angol botanikus állította össze ezt a kereken 20 000 fajt tartalmazó jegyzéket. A veszélyeztetett fajok legnagyobb része szigeteken élő növény. Ezek legfőbb pusztítója és veszedelme a tengerészek által a szigetekre telepített kecskék, amelyek számos növényfajt annyira lelegelitek, hogy hírmondó is alig maradt belőle. A legkirívóbb . kecskeveszedelmet Szent Ilona szigetén tapasztalták. A szigetet 1502-ben fedezték fel az európaiak, s ötven esztendővel később egy utas arról számolt be, hogy a szigeten egy mérföld hoszszú kecskenyájat látott. A szigeten 1810-ben 33 bennszülött növényfajt tartottak számon. Ezek közül 11 ma már kihalt. A kutatónak nem állt rendelkezésére elég pénz ahhoz, * hogy a fenyegetett növények teljes listáját elkészítse. Nyilvánvaló, hogy ez az első jegyzék még bőségesen kiegészítésre szorul — kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet egy viszonylag teljes jegyzéket összeállítani. A vízijácint haszna A trópusi és szubtrópusi vidékeken a vízijácint valóságos élő szőnyeget alkotva terül el a természetes vizek felszínén ezért akadályozza az oxigén felhalmozódását a vízben, valamint zavarja a hajózást és az öntözést is. A legújabb vizsgálatok czprínt azonban a vízi jácint kitűnően alkalmas víztárolók ü7onnv^ződésének megakadályozására is. Az inari tevékenység. a közlekedés és a városi csatornázás következtóhen számos szerves és szervetlen vegvület int a tárolók ’'izébe. A víziiácint megköti a nehéz fémeket (Kadmium. ólom. higany), a különféle rovarölő szereket, sőt a foszfátokat és a fenolokat is. Elsősorban hosszú gyökerei nvelik el ezeket az anyagokat. A gyökérzet tömege kedvező esetben akár kéthetenként is megkétszereződik. Egy hektárnyi területről naponta száz kilogramm száraz „széna” takarítható be. Ha a víz nincs szennyezve mérgező ipari hulladékokkal, ez a szénamennyiség háziállatok olcsó takarmányozására fordítható. TABLETTA HELYETT MIKROKAPSZULA? A gyógyszerek adagolásának módja nem sokat változott az elmúlt száz évben; a legtöbb gyógyszert tabletta vagy drazsé formájában lenyelik. vagy injekcióval adják be. Ezeken az utakon azonban a hatóanyag nem mindig érkezik a szükséges helyre és időben a megfelelő koncentrációban. Amerikai orvoskutatók néhány éve új gyógyszeradagolási módszerekkel kísérleteznek, hogy a gyógyszert közvetlenül a kívánt szervbe juttassák, illetve folyamatosan adagolják a bőrön és a szöveteken keresztül. A kísérletek eredményeként született meg a mikrokapszulás módszer: a gyógyszer hatóanyagát megfelelő műanyag membránnal vonják be. vagy a műanyagot a gyógyszerrel imnreenálják. majd a mikrokaoszulát a szervezet megfelelő pontjára helyezik, és akkor a gyógyszer a kívánt sebességgel jut a szükséges helyre. Így például megvalósítható, hogy fogamzásgátló tabletták szedése helyett egy kis műanyag membránba zárt progeszteront vigyenek közvetlenül a méhbe. ami egy éven át azonos eredménnyel jár. Egy másik példa; glaukóma kezelésére a szokásos szemcseppek helyett egy parányi pilokarpinnal impregnált zat. A nyugatnémet Volkswagen-cég igen sokáig csupán kevéssé törődött a teherszállító eszközök gyártásával. lóajtóval és hátsó kétszárnyú ajtóval, amelyek rendkívül előnyösek a szűk utcákban, nagy forgalmú utakon való ki- és berakodásnál. A világműanyag filmet csúsztatnak a szemhéj alá, amit a beteg maga is elvégezhet, és ez 24 órára helyettesíti a gyakori szemcseppentést. E két, már Ám felismerte a kis haszonjárművek előállításában rejlő kedvező üzleti lehetőségeket, s ezeknek több típusát hírű cég magabiztosságát jelzi, hogy az LT modellekre '50 ezer kilométer megtétele erejéig nyújt garanciát. Képünkön a legelterjedtebb változatot, a VM LT—31 típu st láthatjuk rakodás közben kidolgozott példa mellett még számos más gyógyszer hasonló adagolásmódjával folynak klinikai kísérletek.
