Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 1 (Kommen-1 tárunk I Villámvizit edden, hosszabb szünet után, ismét magasba emelkedett az amerikai elmük külongépe. Utasait Közép- és Dél-Amerikába repítette. Ronald Reagan Shultz külügyminiszter és néhány katonai-gazdasági szakértő társaságában Brazíliába. Kolumbiába, Costa Ricába és Hondurasha indult. öt nap alatt négy országban hat államfővel tárgyal az elnök. Mi tagadás, sűrű program. Okkal vonják kétségbe Washingtonban a tanácskozások érdemi jellegét. Ilyen rövid idő aligha alkalmas az Egyesült Államok és az érintett országok, valamint a térség valamennyi problémájának tüzetes áttekintésére. Az elnöki villámvizit legföljebb arra jó, hogy kifejezésre juttassa az USÁ érdekeltségét, alkalmat adjon az elnöknek a washingtoni törekvések kifejtésére. Félő viszont — vélik a tárgyilagos elemzők —, hogy Reagan idejéből nem futja majd az ellenérvek mérlegelésére a Kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémáik orvoslására. Ügy tűnik, ez nem is célja az ötnapos körútnak. Sóikkal inkább az amerikai értelmezésű demokrácia terjesztése Közép- és Dél-Amerikában. Hogy miféle demoikráciáról van szó. arra vonatkozóan nem lehetnék kétségeink. Washington ugyanis eleve szembefordul minden olyan folyamattal, amely a térség valamely országában az Aiirterika-barát katonai juntát veszélyezteti. Salvadorban, Hondurasban, s egy sor más országban rendkívül elnéző az emberi jogok megsértésével szemben viszont „a nemzetközi terrorizmus elleni harc” jegyében mindent elkövet Nicaragua haladó rendszerének megdöntésére. Valószínű, hogy éppen a Managua elleni föllépés öszszehangolása és a salvadoii hazafiak elleni harciban az amerikai támogatás megsokszorozása lesz a legfőbb téma Reagan és Magana Salvador!, illetve Rios Montt guatemalad elnök tárgyalásán. Jellemző, hogy ezekre a megbeszélésekre Costa Rica és Honduras fővárosában kerül sor. miután a salvadori, illetve a guatemalai látogatásról biztonsági okokból lebeszélték az elnököt Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok „hátsóudvarának” tartott Közép-Amerikával még szorosabb kapcsolatokra törekszik Washington. Ebből a szempontból jelentősnek számít Reagan San Jose-i eszmecseréje Costa Rica vezetőivel. Brazíliában valószínűleg a gazdasági kapcsolatok témája kap majd elsőbbséget a tárgyaláson, míg Kolumbiában aligha hagyja szó nélkül Reagan azt a politikai irányvonalat, amelyet Belisario Be tánc űrt elnök folytat, megbékélést hirdetve a balofldalii gerillákkal szemben. mi a rövid körút valamennyi állomásán bizonyára szóba ikerül; az az Egyesült Államok szerepe a fattiklandi válságban. Washington annak idején az angolszász szolidaritás jegyében London mellett állt ki, s a briteknek nyújtott erkölcsi és műszáki támogatás hatalmas visszatetszést keltett az Argentínával rokonszenvező kontinensen. Latin- Aimerika alighanem máig sem feledte ezt, ami azóta is beárnyékolja Washington és a térség kapcsolatát. Ronald Reagan útitervéből éppen ezért hiányzik Argentína. Buenos Aires egyszerűen nem hailandó fátylat borítani a múltra. Gyapay Dénes Vegyi fegyverek Moszkva visszautasítja a Pentagon vádaskodásait Az Egyesült Államok külügyminisztériuma dokumentumot tett közzé, amelyben ismét azt próbálja igazolni, hogy a Szovjetunió és szövetségesei vegyi és biológiai fegyvereket alkalmaznak Afganisztánban, Kambodzsában és Laoszban. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutat: a nem először felszínre kerülő rágalmakat nemcsak a szovjet fél utasította már vissza. A nyugati állítások „tanúkra” és „szemtanúkra’’ hivatkoznak, az ENSZ szakértői azonban semmiféle bizonyítékot nem találtak. A meggyőző bizonyítékok hiányáról beszámolt a The Washington Post (Folytatás az 1. oldalról.) liós munkanélküliség csökkentését, a 15 százalékos infláció megfékezését, a külföldi adósság növekedésének megállítását „mindenek feletti” feladatnak nevezte. A várható intézkedések között négv év alatt 800 ezer új munkahely létesítését, a magánkezdeményezés ösztönzését, a magánberuházás fellendítését ígérte. A gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet egyéb területeit átfogó, változást ígérő programbeszéd — egyebek mellett — foglalkozott a közbiztonság megszilárdításának szükségességével, a terrorizmus i felszámolásának „halasztást nem tűrő” feladataival. „A kormány külpolitikájának alapelve — emelte ki Gonzalez — a párbeszéd fenntartása, a béke, az eny-és nyilatkoztak erről neves amerikai tudósok is. A szovjet hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy az újabb szovjetellenes rágalomra azért volt szükség, mert. az amerikai kongreszszus rövidesen megkezdi a vitát a vegyi ég biológiai hadviselésre fordítandó dollármilliárdokról. Az amerikai sajtó adatai szerint az Egyesült Államok fegyvertárában máris 150 ezer tonna mérgező anyagot tartalmazó bomba ós akna található, s öt éven belül mintegy haitmilliárd dollárt szándékoznak fordítani a tömegpusztító vegyi fegyverekre. hülés támogatása.” Utalt arra, hogy a külpolitikában elsőbbséget élvez majd a szomszédokhoz, Latin-Amerikához, Észak-Afrikához fűződő kapcsolatok élénkítése. „Spanyolország a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik — emelte ki a szónok —, ennek megfelelően alakítja nemzetközi politikáját, de minden esetben elsőbbséget élvez az ország nemzeti érdeke.” Gonzalez végezetül hangsúlyozta. hogy pontosításra vár az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat, valamint a NATO katonai szervezetébe való belépés néhány eleme, az ország érdekeinek hangsúlyozottabb védelme. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy kormánya vissza akarja szerezni Gibraltárt a gyarmati hatalommal, Angliával folytatandó tárgyalások révén és a helyi lakosság érdekeinek figyelembevételével. Szovjet—amerikai tárgyalások Géniben Tegnap Genf ben teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon. Ugyancsak teljas ülést tartott a svájci városban az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelenlegi szakasza. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytatják. Olasz püspökök is az atomfegyverkezés ellen Az olasz püspöki kar két tagja, két jelentős katolikus szervezet nevében egyetértését fejezte ki az amerikai püspökök közelmúltban ismertté vált rakétáéi lenes állásfoglalásával, amely Reagan fegyverkezési programját támadja. Dante Bernini al hanoi püspök, az „Igazság és béke” elnevezésű bizottság elnöke, valamint Luigi Bettazzi ivreai püspök, a „Pax Christi” katolikus nemzetközi békemozgalom elnöke kijelentette: „Szolidárisak vagyunk azokkal az amerikai püspökökkel, akik az atomfegyverkezés féktelen versenyét erkölcstelennek nyilvánították. Osztozunk azoknak a félelmében, akik szerint a comisoi (Dél -Olaszország) rakétatelepítés az európai atomfegyverlkezés veszélyes eleme”. A két magas rangú egyházi képviselő kedden nyilvánosságra hozott kijelentése az olasz katolikusok első hivatalosnak tekinthető állásfoglalása a szicíliai NATO-rakétatámaszpont és az atlanti szövetség 1979 decemberi rakétatelepítési határozatát támogató olasz döntés I ellen. Spanyolország történelmének új korszaka Robbanás a Downing Streelen Tegnap délben pokolgép robbant a londoni Downing Street 10. szám alatt, a brit miniszterelnökség épületében. A Scotland Yard közölte, hogy a robbanás egy embert megsebesített. A robbanás időpontjában Margaret Thatcher miniszterelnök az épületben tartózkodott, de sértetlen maradt. Képünkön a kíváncsiskodó újságírók. A Downing Street 10. hivatala és lakóhelye is egyben a mindenkori- .kormányfőnek. „Én is ugyanazt akarom, amit a pacifisták” — mondotta két hónappal ezelőtt ■Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka. A kijelentés akkor hangzott el, amikor Rogers tábornok ismertette tervét a széles nyilvánossággal. Ha javaslataim megvalósulnak, mondotta akkor „magasabb” lesz a nukleáris küszöb (nehezebben állhat elő olyan helyzet, amelyben elkerülhetetlen az atomfegyver bevetése) — azaz csökken az atomháború vészéivé. Nem kell egyebet tenni tehát, „csak” többet kell költeni a hagyományos fegyverkezésre. Ezt az áldozatot meg kell hozni — mondotta a tábornok — a „békében élvezhető szabadságért”. Rogers tábornok tervét most az teszi időszerűvé, hogy december elsején és másodikén a NATO tagországok hadügyminiszterei és vezérkari főnökei áttekintik az észak-atlanti katonai tömb stratégiájának összes alapkérdését — a középhatótávolságú atomeszközök tervbe vett telepítésétől kezdve egészen a kelet-nyugati erőviszonyok általános értékeléséig. A napirenden szerepel' Rogers tábornok terve is. Rogers korábban annyi „áldozatot” kért a nyugat-európai tagállamoktól, hogy a katonai kiadások előirányzott évi 3 százalékos növekedése helyett minden tagállam évente 4 százalékkal többet költsön a hagyományos fegyvertár fejlesztésére. A négyszázalékos emelés — csakúgy mint az előző három százalék — természetesen az infláció kiszűrése után értendő. Rogers tábornok javaslata első pillantásra vonzónak tűnhet — megfigyelők talán ezért is gyanakodtak nyomban arra, hogy a javaslat elsősorban a Nyugat-Európában egyre inkább mozgolódó „pacifisták” és a közvélemény megnyugtatására született. Azt a benyomást kelti, mintha a Nyugat visszafogná az atomfegyverkezést és hagyományos fegyverzet fejlesztését tűzné ki célul — ezt is azért, mert Európában a Varsói Szerződés tagországai „fölényben vannak” a NATO- tagországokkal szemben. A Nyugat viszont a „nukleáris küszöb” emelésére törekedve még csökkentené is a kontinensen elhelyezett atomtölteteinek számát— derült ki Rogers javaslataiból. A tábornok a szokásos nyugati katonai és propagandatézisből. egy (úgymond fölényben lévő) hagyományos erőkkel végrehajtott sikeres szovjet támadás feltételezéséből indul ki — de megváltoztatná a nyugati „válaszadás” módját. Eddig a NATO nukleáris „ellencsapást” tervezett. Ám ha a NATO fejleszti hagyományos fegyverzetét, akkor — mondja a tábornok — támadás esetén a NATO hagyományos ellencsapással válaszolhat, ily módon a „Varsói Szerződés kényszerülne fontolóra venni a nukleáris opciót — nem hinném hogy ezt választanák”. Rogers tábornok javaslatában nem esik szó arról, hogy a Szovjetunió már kinyilvánította: elsőként nem folyamodik a nukleáris fegyverek bevetéséhez. Olyan vállalás ez. amelyre a NATO eddig nem volt hajlandó. Időközben Reagan amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok rendszerbe kíván állítani 100 korszerű MX-rakétát — mindegyik egyenként tíz atomrobbanótöltetet hordoz. Ez a döntés azt mutatja, hogy miközben az Egyesült Államok fokozni kívánja a nukleáris fegyverkezési verseny ütemét. Rogers javaslatának célja valójában nem egyéb, mint a fegyverkezési verseny fokozása a hagyományos fegyverzet terén. Ez utóbbiban más amerikai célkitűzés is megfogalmazódik. A nukleáris fegyverkezés — és ütemének fenntartása — természetesen az Egyesült Államok vállain nyugszik. Az amerikai részről többször is sürgetett, „fokozottabb nyugat-európai tehervállalás” most tehát olyan formában jelentkezik, hogy Nyugat-Európa a hagyományos fegyverzet fejlesztéséből vállaljon az eddiginél nagyobb terheket. A javaslatban egyáltalán nem utolsó szempont, hogy a hagyományos fegyverzet korszerűsítése ma már az ultramodern, elektronikus megfigyelő, felderítő és célbajuttató eszközök rendszeresítését jelenti. Ezek az eszközök méregdrágák és nagyobb részük az amerikai piacon szerezhető be. Rogers tábornok — akiről a Time című hírmagazin azt írta, hogy javaslatával „magányos keresztesháborút” vív — a „nukleáris küszöb” emeléséről, és így az atomháború veszélyének csökkentéséről beszél. Valójában ez a javaslat nem érinti a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervét, a nukleáris fegyverkezés fékezését, a hadászati és harcászati atomfegyverek korlátozását és csökkentését. Így nemhogy nem emeli a „nukleáris küszöböt” hanem miközben nem is érinti az atomfegyverek korlátozásának és csökkentésének kérdését, a fegyverkezési versenyt a hagyományos fegyverzet terén is új, minőségileg magasabb szintre emeli. Reagan elnök néhány napja „komolynak” minősítette a genfi szovjet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokon elhangzott szovjet javaslatokat; a „nukleáris küszöb” emelésének egyszerűbb módja lenne, ha az Egyesült Államok a „komoly” javaslatok alapján megállapodna a Szovjetunióval a hadászati atomfegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Tyihonov fogadta a török külügyminisztert Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkvában fogadta liter Türkmen 'török külügyminisztert. aki a szovjet kor-Amintore Fanfani tegnap hivatalosan bejelentette Pertini államfőnek, hogy készen áll négypárti koalíciós kormányának megalakítására. A miniszterek névsorát várhatóan mára állítja össze, s előreláthatólag a jövő hélten bizalmi szavazást kér a parlamentben. mány meghívására vasárnap óta tartózkodik hivatalos látogatásom a Szovjetunióban. A baráti légkörű megbeszélésen a szovjet—török kapcsolatok néhány kérdéséről volt szó. Fanfani ezzel a bejelentésével gyakorlatilag véget vetett a tizenhét napja tartó politikai válságnak. A kormányalakítással megbízott politikus négy párt képviselőiből alakít középbal koalícióit. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmed Kerekou-t, a Benini Népi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. « * * Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Nakaszone Jaszuhirót, Japán miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. CIPRUS Megkezdte munkáját Cipruson az Európai Ifjúsági Együttműködés Szervezetének III. konzultatív tanácskozása. A tanácskozáson több mint 500 nemzeti szerkeztet képviseletében 30 nemzetközi és a regionális ifjúsági és diákszervezet mintegy 150 küldötte vesz részt. BONN A brémai ügyészség beszüntette az eljárást Kurt Becher egykori SS-standartenführer ellen, aki a II. világháború idején részt vett a náci Né-Fanfani négypárti kormányt alakít metország által ideiglenesen elfoglalt országok polgári lakosai elleni elkövetett tömeggyilkosságokban. BRÜSSZEL Belgium felét megbénító általános sztrájkot tartottak tegnap a szakszervezetek, hatékonyabb munkanélküliségellenes intézkedéseket követelve a munkáltatóktól és a kormánytól. A szocialista (FGTB) és a keresztény * (CSC) szakszervezeti szövetség összehangolt forgósztrájkja most Antwerpen, Brabant, Namur és Kelet- Flandria megyére terjedt ki, jövő héten a másik öt megye dolgozói lépnek sztrájkba. VARSÓ A lengyel kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyesbizottság hétfőn Varsóban együttes ülésen megvitatta az ország helyzetével kapcsolatos kérdéseket. A kormány képviselői kifejtették, hogy milyen tervei vannak az állami vezetésnek a közeljövőre vonatkozóan. Előzetesen áttekintettek néhány szervezeti kérdést II. János Pál pápa 1983- ban esedékes lengyelországi látogatásával kapcsolatban, TOKIÓ Japán és az Egyesült Államok légierőinek közös hadgyakorlata kezdődött meg tegnap Iszikava tartomány térségében a Japán-tenger mentén. A részt vevő vadászgépek a taktikai együttműködést gyakorolják. A két ország légierőinek ez idén már a 11. közös gyakorlata. NEW YORK Felrobbant és kiégett egy B—52-es típusú amerikai hadászati bombázó az Egyesült Államok légierejének Merced támaszpontján, Kalifornia államban. A bombázó hattagú legénységének sikerült megmenekülnie. II tábornok és a küszöb
