Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
Í1* Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI szol,ve :c 4 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Van idő! Rohanunk. Reggelenként kapkodó mozdulatokkal aprítjuk a turistaszalámit a gyerek uzsonnájának szánt, fölhasított zsemlébe. Közben memorizáljuk az aznapi órarendet: „Matek-matek, anyanyelv, anyanyelv, környezet”. Sóhajtásnyi idő jut a kérdezz-felelekre: „Kiscsillagom (öregem, bará- tocskám, kisfiam, kislányom) nehéz lesz-e a mai napod?” „Igen. Nehéz. Hisz tudod apa (anya), minden nap nehéz”. „Jó-jó! Vigyázz magadra, a hosszú szünetben nehogy megint összeverekedj az ötödikesekkel és délután pontosan gyere a balettra (angolra, olaszra, spanyolra, énekre, zenére), mert tudod...” és a többit elmossa a fogkefe, a vízcsap, a wc-tartály zuborgásának, sistergésének hangja. Nem j állítható, hogy általános a dolog, de ami utána jön — sablon-mosoly, sablon-puszi, ? sablon-várakozás, eaészen a tévémaci gargarizálásáig. Tévedés jie essék: szeretjük mi a gyerekeinket, csak mostanában —• mintegy gazdasági-társadalmi gondjaink sűrűsödése következményeképp — kevesebb időt fordítunk rájuk. Több. mint tíz éve már, hogy a „Hahó, öcsi!” című film gyerekhőse reggelente így sóhajtott, „nincs idő, nincs idő!” Pedig: dehogyis nincs idő. Lassan-lassan — amolyan evolúciós élményként^ — megtanulunk (mi felnőttek) intenzív életet élni. Csakhogy „intenzitásunk” túloldalán megnőttek, súlyossá váltak a formális, a sablonos elemek. Több mint figyelmeztetés, ami a magyar gyermekpszichológia jeles személyiségének, Mérei Ferencnek egyik nyilatkozatában elhangzott: „Intenzíven élni azt a bizonyosságot jelenti, hogy csak ez az élet van... élni csak ezt élem.” Ám a társadalom —• amely generációkat nevel a jővén- * dő számára — nem elvont tételrendszer, hanem szív, érzés, tudat, öntudat, dönt működése mikéntjéről. A mi társadalmunk — gyorsan vál- tozó társadalom. Szocioló- i gusok által bizonyított tény, hogy az adott — gyorsan alakuló — társadalmi rendszerben az erkölcsi, magatartási szabályozó normák meginognak, s mindehhez hozzáteszik, — immár a jelenség szintjén —. hogy nincs időnk az érzelmi kapcsolatok ápolására. Az iskola a családra vár, az úttörőmozgalom az iskolára, a család az úttörőmozgalomra... S mind okos megfontolásból várakozik: a másik helyzetébe beleérezni kész, Janus Pannoniustól a komputerek világáig látó generációt szeretnénk nevelni. Ami nemcsak rendjén való igyekezet, hanem — ha úgy tetszik — történelmi szükségszerűség is. Gyermekeinket illetőleg, mindent összevetve, úgy tűnik: nincs idő arra várni, hogy — legyen időnk. Együtt, vagy külön-külön. lehetőségeinkhez képest — amelyek nem szűkek — igazíthatjuk az életünket, napi, heti, hétvégi, havi és vakációs naptárainkat — a gyerekek időszámításához. így talán jobb íze lesz a reggelente fölszeletelt turistaszaláminak, s szebben mutat majd az uzsonnához .szánt, fölhasított asemle is. Szabó János Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a vállalati irányítás rendszerének fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszter- tanács tegnapi ülésén Lázár György tájékoztatást adott Törökországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott a vállalati irányítás rendszerének továbbfejlesztéséről. Ennek keretében sor kerül a vállalati felügyelő bizottságok feladatkörének bővítésére, az igazgatótanácsok jogkörének növelésére, valamint a vállalati vezetők meghatározott körében a kinevezési gyakorlat módosítására. A rendelkezések 1983. január 1-én lépnek hatályba. A kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége közös határozatban jelölte ki a munkahelyi demokrácia gyakorlatának továbbfejlesztését szolgáló tennivalókat A Minisztertanács az Országos Közművelődési Tanács tájékoztatóia alapián áttekintette a fővárosi lakótelepeken végzett közművelődési tevékenységet és ióvá- hagyta a fejlesztési feladatokat. A kormány jelentést hallgatott meg a diákok szünidei és szorgalmi időben való foglalkoztatásáról. Értékelve a munka hasznosságát felhívta a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok vezetőit, hogy a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükségessé vált intézkedéseket. A főiskola jubileumán Tudományos ülésszak Mezőtúron Tegnap a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar fennállásának 10. évfordulóján gépesítési tudományos ülésszakot tartottak Mezőtúron. A tudományos ülésszak elnökségében helyet foglaltak: Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, a főiskola társintézményednek, a megye, a város társadalmi, politikai életének képviselői. A meghívottakat Patkós István köszöntötte, megnyitotta a tanácskozást, majd Papócsy László mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a műszaki fejlesztés és a szakember- képzés szerepe az élelmiszergazdaság exportirányú minőségi feladatainak megvalósításában címmel tartott előadást. A műszaki fejlesztés, kutatás, a szakemberképzés olyan időszakában éiünk, amikor rendkívül nehéz általános összefoglalást adni, kezdte előadását a miniszterhelyettes, majd így folytatta: — Mezőgazdaságunk elmúlt húsz éves fejlődése során olyan minőségi, mennyiségi változáson ment keresztül, amely ma a gazdasági világrecésszió időszakában egy sor új feladatot, egy sor változást jelent. Ezek a változások nemcsak az intenzívebbé válást, a terméseredmények növelését, hanem a termelés költség- tényezőit is nagymértékben érintették, — rendkívül drágán termelünk. Nagy kérdés, megvan-e a műszaki intelligenciánk arra, hogy a tőkeigényes gépvásárlók helyett a kooperációk kerüljenek előtérbe. A kooperációkkal úgy kell ott lennünk a világ élvonalában, hogy partnereink mindig számítsanak ránk. Alapvető kérdés. — hangsúlyozta Papócsy László, — hogy a minőségi változás hogyan megy végbe a mezőgazdaságban. A hatékonyságot úgy kell értelmeznünk, hogy kisebb költséggel nagyobb hozamokat kell elérnünk, s az a fő törekvés, hogy mindez ne a hazai - piac értékitelete szerint, hanem nemzetközi mérce alapján valósuljon meg. Nagyon fontos a gépek élettartamának kérdése, a gépeket sokkal öko- nomikusabban kell kihasználnunk. Az egész üzemeltetésben más gondolatmenet szerint kell dolgozni — mondotta előadásába» többek között a miiyszterhe- lyettes. Kádár Béla, a DATE rektorhelyettese előadásában a mezőtúri gépészeti főiskolai kar tízéves munkásságát elemezte, majd a társintézmények képviselőinek felszólalásai következtek. Ezt követően a tudományos ülésszak résztvevői megtekintették a főiskola intézményeit, köztük a tanüzemet. Délután szekcióüléseken folytatta munkáját a tudományos tanácskozás, majd a főiskola öntevékeny művészeti csoportjainak műsorát tekintették meg. A tudományos ülésszak programja az esti órákban szakember-találkozóval ért véget. A tudományos tanácskozás résztvevői Gondolkodási szünet Madridban ^KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) . Az új'szászi Vegyesipari Szövetkezet hűtőcsöveket tekercselő részlegében a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának, kooperációban 250 KW-os transzformátorokhoz hűtőcsöveket készítenek. Képünkön Pál Józsefné az úgynevezett „tupírozást” végzi. Hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher Púja Frigyes külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Magyar—nicaraguai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Miguel d’Escoto Brockmann. a Nicaraguai Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puia Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Eva Conrado Flores. Nicaragua magyarországi nagykövete. A nap folyamán a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—nicaraguai tárgyalások. A szívélyes légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a két ország közötti kapcsolatok alakulását. Este a Külügyminisztérium vendégházában Púja Frigyes díszvacsorát adott Miguel d’Escoto Brockmann tiszteletére. Felavatták a Lenin Kohászati Müvek kombinált acélművét Tegnap Miskolcon felavatták a Lenin Kohászati Művek új kombinált acélművét. Ez volt az utóbbi évek legnagyobb — 10 milliárd forintos — hazai beruházása. A hatalmas munka a tervezettnél három hónappal korábban fejeződött be. Az új acélmű ennyivel előbb kezdte meg a folyamatos termelést, s ad jó minőségű, konverteres eljárással előállított acélt a népgazdaságnak. Létrehozóit dicséri, hogy a Minisztertanács által 1977-ben elhatározott és 1978 elején indult nagyberuházás a tervezett pénzügyi kereten belül valósult meg. Az avató ünnepség résztvevői, közöttük Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábra hám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, valamint Grósz Károly, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Drótos Lászlónak, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatójának kíséretében megtekintették a harmincezer négyzetméter alapterületű csarnokban működő kombinált acélmű korszerű termelő és a számítógépes termelésirányító berendezéseit, az évi 220 000 tonna kapacitású elektroke- mence csapolását. Az ünnepség a délutáni órákban a Vasas Művelődési Központ színháztermében folytatódott. Drótos László köszöntötte a vendégeket; majd Dudla József, a miskolci pártbizottság első titkára mondott beszédet. Mint a többi között elmondta, az új acélmű évi kilencszáz- húszezer tonna acél gyártására képes, s a * termékei a legmagasabb szintű minőségi követelményeket is kielégítik. A kombinált acélműben a kohászoknak lényegesen kevesebb nehéz fizikai munkát kell végezniük, mint a hagyományos acélművekben. Népgazdasági szempontból különösen jelentős az. hogy a korábbi, hagyományos martin-technológiához képest itt 66 százalékkal kevesebb olajra van szükség, s mindent összegezve mostantól tizennégy százalékkal kevesebb energiát használnak fel Diósgyőrben egy tonna acél előállításához. mint korábban. A szónok a kombinált acélmű népgazdasági hasznossága mellett elismeréssel szólt kivitelezőinek áldozatkész munkájáról. A legjobbakat megillető kitüntetéseket külön ünnepségen adták át. Négyen — Tóth Lajos, a Lenin Kohászati Művek beruházási igazgatója, Szűcs Miklós, a Lenin Kohászati Művek főol- vasztára, Baranyai Róbert, a Kogépterv műszaki igazgatóhelyettese és Kiss Miklós, a Mélyépterv egységvezetője — Munka Érdemrend arany fokozatát, hatan az ezüst, kilencen pedig a bronz fokozatát vették át Marjai Józseftől.
