Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

. » XXXIII. évi. 266. sz. 1982. november 12., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gyászol a haladé világ Elhunyt Leonyid lljics Brezsnyev Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye Moszkva, november 11. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja a párttal és az egész szovjet néppel, hogy 1982. november 10-én, reggel 9 óra 30 perckor váratlanul elhunyt Leonyid lljics Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Leonyid lljics Brezsnyev neve, a nagy lenini ügy hű folytatójának neve, a békéért, a kom­munizmusért vívott küzdelem odaadó harcosá­nak neve örökké élni fog a szovjet emberek és az egész haladó emberiség szívében. Az SZKP Központi Bizottsága a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a következő határozatot hozta: 1. Bizottságot hoznak létre Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke temetésének megszervezésé­re. A bizottság összetétele: Jurij Vlagyimirovics And­ropov (elnök), Mihail Szergejevics Gorbacsov, Viktor Vasziljevics Grisin, Andrej Andrejevics Gromiko, Ar- vid Janovics Pelse, Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonov, Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, Konsztantyin Usztyino- vics Csernyenko, Vaszilij Vasziljevics Kuznyecov. Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, Ivan Vasziljevics Kapitonov, Mihail Vasziljevics Zimjanyin. Anatolij Petrovics Alek- szandrov, Sztyepan Alekszejevics Salajev, Borisz Nyiko- lajevics Pasztuhov, Nyikolaj Nyikolajevics Blohin, Georgij Mokejevics Markov, Tyihon Nyikolajevics Hrennyikov, Nyikolaj Afanaszjevics Ponomarjov, Szer-' gej Fjodorovics Bondarcsuk, Valentyina Vlagyiwiirovna Tyereskova, Georgij Tyimofejevics Beregovoj, Alekszej Fjodorovics Gorgyijenko, Vaszilij Alekszandrovics Szmirnov, Valentyina Nyikolajevna Golubjova, Alek- szandr Vasziljevics Gitalov. 2. Leonyid lljics Brezsnyevet a Vörös téren kell eltemetni. A Leonyid "Brezsnyev temetésének megszervezésére alakult bizottság bejelentette, hogy az elhunytat novem­ber 12-én a Szovjet Szakszervezetek moszkvai székházá­nak oszlopcsarnokában ravatalozzák fel. Az elhunyttól végső búcsút venni akarók november 12-én, 13-án és 14-én róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Leonyid lljics Brezsnyev 1906. december 19-én szüle­tett a mai Ukrán SZSZK területén fekvő és ma Dnyeprodzerzsinszk nevet viselő városban. Orosz nemzetiségű apja fémmun­kás volt. Az SZKP-nak 1931., az SZKP Központi Bizottságának pedig 1952. óta volt tagja. Négyszer kapta meg a Szovjetunió Hőse, s egyszer a Szocialis­ta Munka Hőse kitüntető címet. A Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió Hon­védelmi Tanácsának elnöke volt. 1921-ben kezdett dolgozni egy ipari üzemben, s a munkával párhuzamosan a kurszki földművelési és ta­lajjavítási technikumban tanult, ahol 1927-ben fejez­te be tanulmányait. 1927. és 1930. között Brezsnyev talajgazdálkodá­si szakemberként egy járá­si tanács vb elnökhelyette­seként, majd az uráli terü­leti talajgazdálkodási igaz­gatóság -vezetőjének he­lyetteseként dolgozott. 1931-ben kezdte meg tanul­mányait a dnyeprodzer- zsinszki kohászati főisko­lán, a főiskola befejezése után a Dzerzsinszkijről el­nevezett kohászati üzem­ben dolgozott mérnökként. 1935—1936-ban a Vörös Hadseregben szolgált. Leonyid Brezsnyev 1937- től töltött be vezető tisztsé­geket a párt- és tanácsi szervekben. 1937—1938-ban egy technikum igazgatója volt Dnyeprodzerzsinszki- ben, s ugyanakkor a dnyep. rodzerzsinszki városi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökének helyettese; majd a dnyepropetrovszki terü­leti pártbizottság osztály- vezetője. 1939-ben az Uk­rán Kommunista Párt dnyepropetrovszki területi bizottságának titkárává vá­lasztották. A Nagy Honvédő Háború első napjajban Leonyid Brezsnyev önkéntesként a frontra jelentkezett és a harcoló hadsereg köteléké­be tartozott egészen a fa­sizmus felett aratott győze­lem kivívásáig. A déli front politikai főcsoportfőnöksége vezetőjének helyettese, a 18. hadsereg politikai osztá­lyának vezetője, a 4. ukrán front politikai főcsoportfő­nökségének vezetője volt. Részt vett a Moszkvában rendezett győzelmi dísz­szemlén. A harcoló alakula­tok politikai vezetőjeként íontus szerepet töltött be az úgynevezett „kis földön”, Novorosszi jszk felszabadí­tásáért vívott harcokban. Személyesen vett részt Len­gyelország és Csehszlovákia felszabadításában. A háború után Leonyid Brezsnyev ismét felelős párttisztségeket töltött be. 1946. és 1950. között az Uk­rán Kommunista Párt za- porozsjei, majd dnyepropet­rovszki területi bizottságá­nak első titkára volt. 1950. és 1952. között a Moldavai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra volt. A zaporozsjei és a dnyepropetrovszki terüle­ten, valamint a Moldavai SZSZK-ban jelentős mun­kát végzett a német fasisz­ta megszállók által elpusz­tított gazdaság újjáépítésé­ben és továbbfejlesztésében. Leonyid Brezsnyevet 1952- ben az SZKP Központi Bi­zottságának tagjává, a KB elnökség (jelenleg a Poli­tikai Bizottság) póttagjává, és az SZKP Központi Bi­zottságának titkárává vá­lasztották. 1953-ban altá- barjiagyi rendfokozatban a szovjet hadsereg és hadi­flotta főcsoportfőnöksége főnökének első helyettese­ként dolgozott. 1954 febru­árjában az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezs­nyevet Kazahsztánba küld­te, hogy irányítsa a hatal­mas népgazdasági jelentő­ségű feladattal, a szűzföl­dek termővé tételével meg­bízott köztársasági párt munkáját. A Kazah Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára­ként Leonyid Brezsnyev jelentős politikai és szerve­ző munkát fejtett ki a gaz­daság valamennyi ágazatá­nak, a köztársaság kulturá­lis és tudományos életének fejlesztése érdekében. 1956- ban ismét az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagjá­vá, a KB elnökség póttag­jává és az SZKP KB titká­rává választották. Leonyid Brezsnyev 1957-ben az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja lett. Brezsnyev az SZKP KB megbízása alapján a nehéz­ipar és a beruházás-gazdál­kodás fejlesztésének kérdé­seivel, a Szovjetunió fegy­veres erőinek haditechnikai ellátásával, az űrkutatási programok megvalósításá­val foglalkozott. Leonyid Brezsnyev 1950- től volt a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöt­te. 1960 és 1964 között, majd 1977-től ismét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke volt. E tisztségét betöltve Leonyid Brezsnyev aktívan végre­hajtotta a pártnak az össz­népi szovjet állam megszi­lárdítására és a szocialisía demokrácia fejlesztésére vo­natkozó irányvonalát. Ne­véhez fűződik a Szovjet­unió új alkotmányának ki­dolgozása és 1977-es elfo­gadása. 1963-ban Leonyid Brezs­nyevet ismét az SZKP Köz­ponti Bizottságának titká­rává választották. 1964. ok­tóberében az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára lett. A párt XXIII. kongresszusa után az SZKP Központi Bizottságának 1966. áprilisában megtar­tott plénuma Leonyid lljics Brezsnyevet az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rává választotta. Az SZKP KB-nak a XXIV., a XXV. és a XXVI. kongresszusok után meg­tartott plénumái újból egy­hangúlag az SZKP KB fő­titkárává választották Leo­nyid Brezsnyevet. E tisztsé­get betöltve Leonyid Brezs­nyev hatalmas munkát vég­zett a kommunista építés magasztos terveinek meg­(Folytatán a 2. oldalon) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Emlékezés L. I. Brezsnyevre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1982. november 11-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülés megkezdése előtt meghallgatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának az MSZMP Központi Bizottsá- . hoz küldött üzenetét, amelyben tudatta Leonyid II- jics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytát. A Központi Bizottság mély megrendüléssel fo­gadta a hírt, néma felállással adózott az elhunyt em­lékének. Kádár János elvtárs felszólalásában méltat­ta Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, népünk igaz barátjának nagy érde­meit a békéért, a szocializmusért és a társadalmi ha­ladásért folytatott harcban. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tájékoz­tatót és a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Együttérző megemiékezések Munkásgyűlések országszerte A magyar közvélemény mély megrendüléssel érte­sült Leonyid lljics Brezs­nyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének ha­láláról. Országszerte válla­lati, üzemi, szövetkezeti, in­tézményi kollektívák tartot­tak megemlékezéseket, fe­jezték ki levélben, távirat­ban részvétüket, együttérzé­süket a szovjet néppel. A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek mintegy tizen­hétezer dolgozója nevében a vállalat vezetősége küldött részvéttáviratot a budapesti szovjet nagykövetségre, va­lamint a nagyüzem csere- poveci testvérvállalatának: „Leonyid Brezsnyev egész életében a népek felszabadí­tásáért, a béke megszilárdí­tásáért, a nemzetek fel- emelkedéséért küzdött. Vál­lalatunk kollektívája együtt­érez a szovjet nép gyászá­val, azzal a veszteséggel, amely az egész internacio­nalista közösséget érte”. Részvéttáviratot küldött a nagykövetségre a Diósgyőri Gépgyár csaknem kilencezer fős kollektívája is. A Láng Gépgyár kazán­gyártó csarnokában a nagy- vállalat minden üzeméből többszázan gyűltek össze ar­ra a rögtönzött nagygyűlés­re, amelyen megemlékeztek Leonyid Brezsnyev életútjá- ról. A felszólalók megálla­pították: Leonyid Brezsnyev nevéhez fűződik a Szovjet­unió Kommunista Pártjának békepolitikája, a világ és az egész emberiség • jövőbeni sorsát befolyásoló kezdemé­nyezések kidolgozása és győzelemre vitele. A láng gépgyáriak gyásztáviratot küldtek a Szovjetunió nagy- követségére, csakúgy, mint a Május 1 Ruhagyár és a Habselyem Kötöttárugyár dolgozói. Békéscsabán a Híradás- technikai Vállalat délutáni műszakváltásakor munkás- gyűlésen; a megyei tanács 16 alapszervezeténél rendkí­vüli gyűlésen; a Hajtómű és Festőberendezések Gyárá­ban, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál munkásgyűlésen fejezték ki mély részvétüket a dolgozók. Békésen az Egyetértés Tsz-ben, a Hidas­háti Állami Gazdaságban, a Start Sportszergyártó Szö­vetkezetnél, az eleki Lenin Tsz-ben, az Orosházi Állami Gazdaságban csakúgy meg­emlékeztek Leonyid lljics Brezsnyevről, mint a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát több üzemében. Békés megye számtalan épü­letén a munkásosztály vörös zászlaja és gyászlobogók emlékeztetnek a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom nagy veszteségére. A háromezer dolgozót fog­lalkoztató Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat munkatársai részvéttáviratot küldtek szovjet testvérváíia- latukhoz, a tambovi házépí­tő kombináthoz. A Szek­szárdi Állami Gazdaság köz­ponti pártalapszervezete taggyűlésen emlékezett Leo­nyid lljics Brezsnyevre. Az egri Finomszerelvénygyár üzemi híradója délben a 'Kossuth Rádió műsorát su­gározta, majd több üzem­részben röpgyűléseket tar­tottak, melyen kifejtették, milyen nagyra értékelik a dolgozók a szovjet állam­főnek a béke érdekében ki­fejtett elévülhetetlen érde­meit A Paksi Atomerőmű épít­kezésén gyászioüogókat tűz­tek ki, a faliújságokon, hír­adókon az SZKP elhunyt fő­titkárának gyászkeretbe fog­lalt fényképei jelentek meg. Az itt dolgozó 22. sz. Állami Építőipari Vállalat pártbi­zottsága részvétlevelet kül­dött a legnagyobb magyar­országi beruházáson tevé­kenykedő szovjet szakértők­nek. A MÁV Debreceni Jár­műjavító Üzemének szoci­alista brigádjai néhány perc­re beszüntették a munkát, hogy gyűléseken, majd né­ma tiszteletadással adózza­nak Leonyid lljics Brezs­nyev emlékének. A debre­ceni Magyar Gördülőcsap­ágy Művekben műszakváltás­kor emlékeztek meghatott szavakkal a szovjet nép ve­zetőjére. A Debreceni Kö­töttárugyár dolgozói ugyan­csak rövid gyűléseken rótták le kegyeletüket Leonyid Brezsnyev emléke előtt. B TARTALOMBÓL: Szárnyszegett Pegazus II rádió és televízió jövfi heti műsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom