Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER Í1'. IA tudomány világa I Világitó rovarraj Nyersanyagnzegény ország? A felmérések mást mondanak A köztudatban az a megrögződött és rossz sztereotípia él: Magyar- ország nyersanyagokban szegény ország... Hogy ez így mennyire nem helytálló, azt többek között bizonyítja az a tanulmány is, amelyet egy szakemberekből álló kollektíva „Egyes ásványi nyersanyagok de- vizatnórleg javító hasznosításának vizsgálata” címmel készített, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából. 1979-ben kezdték készíteni a tanulmányt, és ez év februárjában szakmai vitán összegezték ennek tanulságait. Erről beszélgettünk Csi- csay Albinnal, az OMFB főosztályvezető-helyettesével, aki a tanulmány kidolgozását koordinálta. — Az eltelt három év alatt a tanulmány által említett néhány területen szemléleti változások, és ezt tükröző döntések születtek. Mennyiben módositátta ez a tanulmány által feltárt tanulságokat, összefüggéseket? — Időközben kormányzati szintű döntések születtek olyan témákban, mint- a mecseki feketeszén-bányászat liászprogramja, a recski rézbányák fejlesztésének kérdése. — Mit jelent ez? — A liászprogram „zöld fényt” kapott, mint az a napisajtóból nyilván mór ismert. — És Recsk? — A jelenlegi és a várható rézárak prognózisa alapján egyelőre olyan döntés született, hogy az ország rézigénye és a hazai források között mutatkozó különbözeiét tőkés importból lehet fedezni. Recsken pedig jelenleg csupán állagmegóvó beruházások folyhatnak. 15 féle ásványi kincset illetően összehasonlító táblázat készült 12 környező európai ország viszonylatában. Ebből kitűnik: a Szovjetunió után Jugoszláviával, Lengyelországgal és Görögországgal együtt Magyarország az, amely a valószínűsíthető ásvány vagy on-ellótottságot illetően „jól áll”, jobban, mint mondjuk Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Olaszország vagy Románia. — Amennyiben? — Vizsgáltuk az energia- hordozók, a nyersvas, a mangán, az alumínium, a réz, az ólom, a cink, a perüt, az üveghomok, a kvarcit, a tűzállóanyag, a kaolin és kaolinpótlók, a bentonit, a kovaföld és a dolomit-ellátottságot. Az összehasonlított országokat három kategóriába soroltuk: jól ellátott, exportra közepesen képes, közepesen ellátott, illetve gyengén ellátott, feltétlenül importra szorulók. Magyarországot illetően feltétlen importra csak vasércből, ólomból és cinkből szorulunk, viszont exportképesek vagyunk mangánból, alumíniumból, perlitből. üveghomokból, kvarcitból, tűzállóanyagból, kovaföldből és dolomitból. Ugyanakkor például a nyersanyaggazdagnak tartott Csehszlovákia csak üveghomokból és kao- lin-kaolinpótlókból exportképes, de a felsorolt 15 féle nyersanyagból tizenkettőből importra szorul... — Az egyes nyersanyagokat tekintve mi a helyzet a bauxittal és a mangánnal? — Bauxitvagyonunk a jelenlegi termelés mellett az ezredfordulóig fedezi az igényeket. Hogy további készleteket vonhassunk termelésbe, jelentős földtani kutatásokat kell végezni, és úgy kell a bányavízszintet csökkenteni, hogy az a környezetet ne károsítsa. Húsz év alatt 3 millió tonnás új bányakapacitást kell létesíteni; mai árakon ez minegy 9 milliárd forintos bányafejlesztést igényel. Ha a hazai alumíniumfogyasztási igény nem emelkedik, akkor a- tőkés exportot is lehet fokozni. Akár egymilliárd dolláros árbevétel is elképzelhető, prognosztizált árakon. A mangánnál más a helyzet: hiányzik ma még az a feldolgozó kapacitás, amelynek révén a fontos hazai természeti kincsben rejlő devizamérlegjavító hatást érvényesíteni tudnánk. Fura ellentmondás: a mangánérckészletek komolyak, de ferroman- gánkohó hiányában az ország ferromangán-szükség- letét teljes egészében ma importból, jelentős részben tőkés importból fedezzük... — A tanulmány szerint komoly lehetőségek vannak a nem fémes ásványi nyers* anyagok hasznosításában... — Igen, és a felmérések szerint tőkés exportra érdemes készleteink vannak a pálházi perlitből, illitkaolin- ból, kovaföldből, üveghomokból, a kisörsi homokból, minőségi dolomitból, öntödei bentonitból, zeolittrassz- ból. Ugyanakkor importot pótló kapacitásbővítés is elképzelhető íöldpátos homokból, • organofil- és derítő bentonitból, kaolintermékekből, és a műanyag- festék- és kozmetikai iparban alkalmazott kréta és talkum töltőanyagok helyettesítésére alkalmas különleges ásványi őrleményekből. — Hely hiányában most nem tudjuk részletesen ismertetni a minden részletre kiterjedő tanulmány következtetéseit, de egy biztos: a sokoldalú elemző munka is bizonyította, ha megfelelő módon és időben fejlesztik a földtani kutatómunkát, a bányászati feltárást, és főleg a feldolgozást, akkor Magyarországnak a jövőben sokkal kevesebb gondja lesz abban a világgazdasági helyzetben, amelyben mindenképpen előnyös helyzetben van, aki ásványkincsekből legalábbis önellátó, és még jobb a helyzete annak, aki exportálni is tud. Mert nyersanyagokra mindenkinek szüksége van, és a tőkés piacokon sem valószínű, hogy a mezőgazdasági vagy az ipari termékekhez hasonló diszkriminációt vezetnének be az ásványkincsek importjára... Szatmári Jenő István Két egyesült államokbeli kutató szerint a rovarok a légkör villamosságával fel- töltött tereken átrepülve maguk is „feltöltődnek”, s kékes fényt bocsátanak ki a testükből. Például Utah államban Epicea lepkék óriási rajainak villamos feltöltődé- se zivatarfrontok átrepülése- kor következett be. A rajok 100 kilométer hosszúak és 25 kilométer szélesek is lehetnek. Laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy az Epicea lepkék egyetlen példánya, mihelyt villamos feszültségnek van kitéve, több méter távolságig látható fényt is kisugározhat. A kutatók szerint nem lehetetlen, hogy amit eddig „UFO”-nak (repülő csészealj) hittek, az némely esetben fényt kisugárzó rovarraj volt. Régészeti kutatás Szakaim szigeten Szovjet geológusok, régészek és ornitológusok (a madártan művelői) szerint az Ohotszki-tenger déli része 12—14 000 évvel ezelőtt még Szahalin szigetét az ázsiai földrésszel összekapcsoló, sekély tavakkal borított szárazulat volt. Erről tanúskodik szerintük a vonuló madarak repülése, mert azok ma is a már őseiktől használt útvonalakon repülnek. Az Ohotszki-tenger- nek viszonylag fiatal voltáról tanúskodik a tengerfenék felépítése is, és az a 150 régészeti lelet, amelyet Szahalin szigetén találtak. A szigeten talált épületmaradványok és munkaeszközök megegyeznek a szárazföldön talált hasonló régészeti leletekkel. Ismert szovjet régész, antropológus szerint régészetileg különösen értékesek a Szahalin északi partjain talált neolit kori leletek. A régészek ott egy olyan települést tártak fel, amely nagyon sok rokon vonást mutat a Kamcsatkát és Északkelet-Azsia más részeit lakó népek elődeinek építkezésével. Oxigént termőinek Életmentő erdők Földünk erdőségeinek nagyon fontos szerepük van életünkben, gazdálkodásunkban és környezetünkben. A tudások kimutatták, hogy egy felnőtt tölgyfa, amelyen körülbelül félmillió levél van, s ezek összfelülete meghaladja az 1000 négyzetmétert, egyetlen napsütéses óra alatt 2 kg széndioxidot köt le. Az emberiség jelenleg több mint egymilliárd tonna oxigént használ fel légzése során, s 2000-ben már évi kétmilliárd tonnát. A szárazföldi növényzet évi növekményét 42 milliárd tonnára becsülik, s ennyi idő alatt ez a növényzet 54—55 milliárd tonna oxigént termel, vagyis minden tonna fatömegnövekedésre több tntnt egy tonna oxigéntermelés jut. Kiszámították, hogy a szárazföldi és a vízi növényzet termelte évi oxigénmennyiség együttesen megközelíti a 460 milliárd tonnát. Egy hektárnyi tűlevelű erdő évente 50 tonna oxigént termel, ugyanannyi lombos erdő peäig 24 tonnát. Egy hektár fenyőerdő évi 36 tonna, ugyanennyi tölgyfaerdő pedig 56 tonna port és más szennyeződést fog fel a levegőből. Kopár területekről a lehullott csapadék 60—80 százaléka elfolyik, az erdőkkel 20 százalékukban beborított területekről már csak 25 százaléka, míg a 60—80 százalékukban erdő területekről mindössze 7 százaléka. Tartós megfigyelések bizonyítják, hogy az erdőkkel borított területeken a szél sebessége 35—40 százalékkal kisebb, mint a pusztákon, a talajnedvesség párolgása mintegy 40—45 százalékkal gyengébb, a légkör nedvességtartalma ellenben 3—5 százalékkal nagyobb. Egy jól fejlett nyírfa ugyanis 70, egy bükk 90, és egy harmincéves almafa 180 hektoliter vizet juttat a levegőbe évente. A világ egyik legnagyobb erdőhatalma, a Szovjetunió nagy figyelmet fordít erdő- állományának alakulására, s rendszeres kutatómunkával segíti a gyarapodást. Képünkön a fiatal kutatók éppen a növények gázcseréjének tanulmányozására szolgáló kísérletet végeznek az egyik tudományos intézet számára. Lélegző fóliával Jobb hőszigetelés= energiamegtakarítás Az energiaárak emelkedése következtében, az energiafogyasztás csökkentése érdekében világszerte törekednek az épületek hőszigetelésének javítására. Ezzel kapcsolatban érdekes megoldást dolgoztak ki egy finn cég szakemberei. A szakszerűen megépített cserép- és palatető véd ugyan az esőtől, de résein áthatol a porhó, a szél és a hideg. E kellemetlenség ellen védelmet nyújtó különleges fóliát kísérleteztek ki nyugatnémet szakemberek, amely egyúttal az épület, a tetőtér höveszteségét is csökkenti. Kezelése, elhelyezése egyszerű; a 75 négyzet- méternyi tetőfelület belső bevonásához szükséges anyag súlya csupán 16 kilogramm. A fólia nem ereszti át a hideget és a vizet, mégis légzőképes. Ez a tulajdonsága különösen n nagv légnedvességű helyiségek. így fürdőszobák és konvhák feletti alkalmazása esetén előnyös. A fólia a padlástérben, a cserepek, palák megbontása nélkül, mint képünkön látható, kényelmesen utólag a tetőgerendázat- ra szerelhető. Egy belga vállalat ablaküvegre ragasztható újfajta fóliája visszasugározza az infravörös sugarakat a helyiségbe és ezzel 30—40 százalékkal csökkenti az épületek hőleadását. Egyébként ugyanis a helyiségek melegének jelentős része hosszúhullámú sugárzás formájában átjut az ablaküvegen és elvész. A fólia egy öntapadó poliészterhártya, amelyet vákuumban leheletvékony fémréteggel vonnak be. A látható fényt csaknem akadálytalanul átengedi, az infravörös sugárzás jelentős részét azonban visszaveri. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyetlen üvegtábla ilyen fóliával bevonva tulajdonképpen kettős üvegezésnek felel meg. Kettős üvegezés esetén pedig tovább növeli a hőszigetelést, mert a kettős üvegezés nem tartja vissza az infravörös sugárzás melegét. Kívülről nappal olyan a fólia, mint a tükör, belülről viszont teljesen átlátszó. A vele elérhető energiamegtakarítás 20 százaléknál is több lehet. Injekciózott fák A brémai kertészeti hivatal szakemberei kísérletképpen injekcióval kezelnek hiányos táplálkozás miatt kárt szenvedő tölgyeket. Az injekciós tűvel tápoldatot juttatnak közvetlenül a fa nedváramába Az oldat a legfőbb tápanyagokon kívül a növekedéshez szükséges összes nyomelemet is magában foglalja. A gyökéren át való táplálkozás útját ekként megkerülve gyorsan helyreállítják az elégtelenül táplált fák életerejét. A szakemberek abból a feltevésből indultak ki, hogy a táplálék- hiányos állapot oka többnyire a gyökereket érő károkban rejlik. Először egy csövecskét ütnek be a fába derékszögben. A csőbe azután behelyezik a folyékony tápoldattal teli kapszulát. Az injekciós egységeket 12—15 centiméteres közökben egyenletesen szétosztva juttatják a fatörzsbe. A szakemberek meglepetéssel tapasztalták, hogy a fák kezelés hatására új gyökereket is eresztettek. A kezelést hosszabb ideig kell folytatni, s bőséges öntözéssel összekapcsolni. Remélik, hogy ezen a módon olyan tölgyeket és más fákat menthetnek meg, amelyek egy-egy mélyépítés során megsérültek, vagy vízhiány miatt túlságosan kiszáradtak. Munkába fogott bólé Észak-Japánban a légkondicionálásnak fölöttébb érdekes új módjával kísérleteznek: a hó olvadása közben keletkező hideg vizet föld alatti tárolókba szivattyúzzák, s vele nyáron irodaépületek tetejét locsolják meg, hogy lehűtsék őket. Az eközben 28—29 Celsius-fokra felmelegedett vizet egy másik föld alatti medencében felfogják. Télen, amikor ez a víz még mindig 20 Celsius- fokos, a vízfűtő rendszerekbe szivattyúzzák, s felhasználják: a tetőt fedő hó leolvasztására.
