Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

OttllOnOS Megemlékezések világszerte városok Színpompás felvonulás Arra is bizonyítékot szol­gáltattak munkájukkal a ki­tüntetett városrendezők, hogy betonelemekből, előre gyártott panelekből nemcsak sivár lakótelepeket lehet épí­teni, hanem egy kis törődés­sel. szépérzékkel olyan tájba illő környezetet lehet terem­teni. ahol az emberek otthon érzik magukat. A másik nagy jelentősége a városrendezésnek, hogy nem hagyja sorsára a régi értékes épületeket, megfiata­lítja a megöregedett város- negvedeket és felfrissíti a történelmi épületegyüttese­ket. Visszavarázsolja a múl­tat a maga ragyogó, eredeti építészeti valóságában, de az épületek környezetét már a mához idomítja. A dohánylevelek csúcsa azonnal feldolgozható, az eres részt fermentálás előtt kocsá­nyozni kell Több mint 40 ezer viharkabát előállítására van megrendelése a tiszafüredi Hámán Kató Tsz varrodájának. A két műsza­kos üzem a budapesti Egyesült Ruhaipari Szövetkezet részére dolgozik Pályázatok az energia megtakarítására Vállalkozó intézmények, szövetkezetek Másfél év alatt az ország­ban 1500 gazdálkodó egység pályázta meg valamilyen tervvel a kedvező feltétele­ket biztosító energiaésszerű­sítési hitéit. Az 1982-re ad­ható hitelek jobbára ki is merültek. Megyénkben pél­dául mintegy 210 millió fo­rint értékű beruházás meg­valósítása előtt nyílt meg ezzel az út. A legnagyobbnak az a be­ruházás számít náluk, amelyre négy mezőgazdasági szövetkezet vállalkozott. Százmilló forintba kerül majd a tervek szerint az a vezetékrendszer, amely Abonynál elágazva ellátja földgázzal a szövetkezetek fűtőberendezéseit. Hasonló programot tűzött maga elé a Mezőgép, amely a tószegi Petőfi Termelőszövetkezettel társulva állítja át gáztüze­lésre tószegi üzemegységé­nek berendezéseit. A pályázatokat áttekintve megállapítható, hogy a tervkészítők többsége a fű­tőanyag változtatásával kí­vánta olcsóbbá tenni az üzemeltetést. Voltak azon­ban más megoldások is, amelyek igazi „racionális” gondolkodásra vallanak. Pél­dául Törökszentmiklósón a rendelőintézet és a kórház fűtési rendszerének szaka­szolásával tudnak megtaka­rítani a költségekből, felis­merve, hogy bár a szülé­szetnek — érthető okokból — erőteljesebb fűtésre és hosszú fűtési idényre van szüksége, ez nem vonatkozik feltétlenül a rendelőkre is. A különböző hőigényű he­lyek szétválasztása a fűtés rendszerében évente 300 ezer forintos megtakarítást jelent, ami talán nem nagy összeg egy termelő üzemnél, de jelentős a költ­ségvetési intézménynél. Hasonló ehhez a karcagi mezőgazdasági szakközépis­kola energiamegtakarítási programja is, itt kétmillió forintos beruházással az ed­digi vegyes tüzelésről föld­gáz üzemű fűtésre térnek át. Bár az „indulást” sokáig ha­lasztotta a kivitelező válla­latok vonakodása ilyen „kis munkától” azonban két deb­receni vállalkozó mégis akadt, így — ha nem is szeptemberben — előbb- utóbb elkészül a szükséges létesítmény. A erdőgazdasági munkák­hoz kapcsolódik a nedves- kukorica-tárolásra kezde­ményezett program. Egyik különösen jó üzletnek bizo­nyult, hiszen a jásztelki Tolbuhin Termelőszövetkezet a Budapesti Szellőzőművek által készített berendezés „hivatalos kipróbálója” lett, így a szövetkezet csak a helyet és az energiát bizto­sítja a zavartalan műkö­déshez. Naponta 69—79 tonna fermentált dohányt csomagolnak A készáru-, illetve kondicionáló raktárban megfelelő park- tartalom és hőmérséklet mellett 8—10 napig tárolják a kész terméket A második világháború után szinte roham indult a városok felé, a távoli tele­pülésekről ezrek és ezrek köl­töztek a várossá fejlődött te­lepülésekre. Ezt a folyama­tot azzal magyarázzák a szo- ciográfusok, hogy a város sok minden olyat tudott nyúj­tani, amit a vidék, a falusias település nem. Választéko­sabb ellátást minden téren, több szórakozást, nagyobb komfortot. Ez volt tehát az elsődleges vonzereje, főleg a fiatalok szemében. Aztán csakhamar kiderült, hogy a zsúfolt városok nem nyújtottak igazi,, meleg ott­hont az odaköltözőknek. A zsúfoltság is olyan méretűvé vált, ami akadályozta az élet megszokott, egészséges rit­musát. Ennek káros kihatá­sát minden városlakó lemér­hette a saját életén. Ekkor következett be, szinte hirte­len, máról-holnapra a for­dulat, a reakció ellenreakció­ja: megkezdődött a vissza- költözés vidékre. És ezzel kapcsolatban merült fel an­nak a gondolata, hogy az ur­banizációt meg kell rendsza­bályozni, hozzáidomítani a lakosság kedvezőbb életv;te- léhez. Így lett az urbanizá­cióból tudomány, amelynek egyik legfontosabb ága a vá­rosrendezés. Mert nem mindegy, hogy milyen irányt követ a város­építés, hogy zsúfolt, egész­ségtelen, napfény nélküli belvárosok jönnek-e létre, vagy terekkel, zöld foltokkal, parkokkal, kertekkel körül­vett egészséges városnegye­dek létesülnek sok-sok ját­szótérrel és kikapcsolódási lehetőséggel. Ez utóbbi „em­berszabásúbb” környezetre feltétlenül szükség van, kü­lönben könnyen megbomol- hat az ökológiai egyensúly. Milyen irányban halad ha­zánkban a városrendezés? Azt a legfontosabb célkitű­zést követi, hogy megszűnjön a zsúfoltság érzete, hogy több legyen a levegő, nagyobb a zöldterület, egyszóval, hogy lakhatóvá, emberibbé vál­janak városaink. A városren­dezési és urbanisztikai világ­napon minden esztendőben kiosztják hazánkban a Wild-emlékérmet. — Azok kapják ezt, akik munkájuk során nem feledkeznek meg arról, hogy a város ne csak lakást adjon, ne csak tetőt biztosítson a fejünk fölé, de váljék igazi otthonná is. Az ilyen otthonosság je­gyeit viseli magán hazánk­ban sok város történelmi ne­gyede, így példának említ­hetnénk Sopront, Salgótar­jánt, Szombathelyt, Zala­egerszeget, Mátészalkát, Nagykanizsát és sorolni le­hetne hosszan azokat a váro­sokat, amelyek átformálásá­ért. otthonosabbá tételéért a városrendezést irányítók Nild-érmet kaptak. a nagy október ünnepén Fogadás a Kremlben — Brezsnyev-beszéd Vasárnap világszerte meg­emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulójáról. A díszbe öltö­zött Moszkvában a reggeli órákban indult meg a felvo­nulók menete a város köz­pontja, a Vörös tér felé. Rö­viddel 10 óra előtt foglalták el helyüket a Lenin-mauzó- leum mellvédjén az SZKP és a szovjet állam vezetői, élü­kön Leonyid Brezsnyevvel. A katonai szemlét Dmitrij Usz- tyinov marsall fogadta, aki ezt követően beszédet mon­dott. Különleges erőt, fegyel­mezettséget sugárzott a szov­jet fegyveres erők hagyomá­nyos díszfelvonulása. A kor­szerű haditechnika és a dísz­szemlén részt vevő csapatok képviselték a szovjet hadse­reg valamennyi fegyverne­mét. A katonák után a moszkvai dolgozók képviselői érkeztek a térre. A moszkvai üzemek, intézmények küldöttei elhoz­ták magukkal munkájuk eredményének jelképeit. Táb­láikon beszámoltak sikereik­ről, hitet tettek amellett, hogy méltó módon teljesítik az SZKP XXVI. kongresszu­sának határozatait. Díszszemlét rendeztek no­vember 7-én minden szövet­séges köztársaság fővárosá­ban és számos más városban is. Leningrádban a balti flotta hajói az ünnepre befu­tottak a Névára, ahol a for­radalom hajójával, az Auró­rával együtt köszöntötték az évfordulót. A délutáni órákban or­szágszerte népünnepélyeket, koncerteket, ünnepi műsoro­kat rendeztek. Este Moszkvában, a szö­vetséges köztársaságok fővá­rosaiban, a hős városokban nagyszabású ünnepi tűzijáté­kot rendeztek november 7. tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Bányászok tanáoskozlak Jövőre 26 millió tonna szén Elemzés az ágazat feladatairól A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete országos ta­nácskozást rendezett tegnap Dorogon, tisztségviselői, köz­tük a 256 alapszervi titkár számára. Az értekezleten Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tájékoztatót tartott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, majd Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár elemezte a nép­gazdaság energiahelyzetének alakulását, ezen belül a széntermelés helyzetét és feladatait. Elmondta, hogy a hatodik ötéves terv végére célul kitűzött évi 26 millió tonnás termelést már tavaly elérte a szénbányászat. Eb­ben az évben azonban né­hány bányaüzem váratlan geológiai nehézségek és más okok miatt elmarad tervé­től, s így az első kilenc hó­napban 450 ezer tonna adós­ság keletkezett. Ennek pót­lására az év végéig vala­mennyi bányavállalat több szabadnapi termelő munkát tervez. Nagy szükség van erre, hiszen ebben a terv­időszakban a megnöveke­dett igények miatt mintegy 2—3 millió tonna többlet- munkát várnak. A külön- bözetet főként a jó minő­ségű szénfajtákat, és a bri­kettet felhasználó fogyasz­tók igénylik, elsősorban a lakosságot ellátó belkeres­kedelem. Az 1983-as válla­lati tervekben összesen 26,1 millió tonna szén és 1,4 millió tonna brikett terme­lése szerepel. Hangsúlyozta az államtitkár, hogy a ter­melés növelése egymagában nem elegendő. Párosulnia kell a hatékonyság fokozásá­val, amelynek legfontosabb útja a műszaki fejlesztés. Az eddigi eredmények ugyanis főként a bányászok helytál­lásának köszönhetők. A ki­használatlan lehetőségek pél­dájaként a többi között el­mondta, hogy az import bá­nyagépek csak 60—70 száza­lékát adják annak a teljesít­ménynek. amivel megvéte­lükkor' számoltak. Meg kell teremteni folyamatos mun­karendjük feltételeit, s ak­kor minimálisra csökkent- hetik a szabadnapi terme­lést. Kovács László a bánya­ipari szakszervezet főtitkára előadásában a bányászok életkörülményeit javító in­tézkedéseket összegezte. Többek között szólt arról, hogy a bányászat kiemelt szerepének megfelelően si­került a jövedelmeket meg­felelő szinten tartani, a hű­ségjutalmakat kiterjesztették a szénhidrogén-bányászokra s folytatódik a bányászlakás­építési akció. A szolnoki dohányfermentáló üzemben az idén az elmúlt év második* feléhez képest 900 tonnával többet, mintegy 4500 tonna dohányt dolgoznak fel. Az idény végére — jövő év március közepéig — ez a mennyiség eléri a 8 ezer tonnát. Az üzem 1982-re tervezett termelési értéke 650—700 millió forint, a hazai dohánytermés egyharmadát dolgozzák fel itt Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 263. *z. 1982. november 9., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA (i. ■ )

Next

/
Oldalképek
Tartalom