Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 25 Károkozó korrózió A korrózió, vagy ahogy egyszerűbben nevezik, a rozs- dásodás, a fémek, elsősorban a vas hátrányos tulajdonsága. Természetes vagy ipari környezetben a vastárgyak — és igen sok más fém is — láthatóan rozsdásodnak, pusztulnak: előbb-utóbb kialakul a porózus, lyukacsos felszín, amely már inkább az eredeti érchez, mint fémhez hasonlít. E folyamat következtében a tárgy vagv berendezés eredeti rendeltetését már nem •töltheti be. A korrózió olyan önmagában végbemenő, energiafelszabadulással járó folyamat, amely a szerkézeti anyag pusztulásához vezet. Ez a károsodás a felületen indul meg, és a környezet kémiai vagy elektrokémiai hatására alkalmatlanná teszi az anyagot a rendeltetés szerinti fel- használásra, A korrózió a megtermelt acélnak és egyéb fémnek kb. az egyharmad részét teszi tönkre évente, ez azt jelenti, hogy igen sok berendezés, szerkezet három év alatt használhatatlanná válik. A korrózió mindenképpen bekövetkezik. nem mindegy azonban, hogy milyen gyorsan megy végbe. A korrózió- védelem feladata éppen az. hogy a korrózió sebességét valamiképpen csökkentse. A korrózióvédelem színvonala egy ország műszaki kultúrájával arányos. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a régi, magas műszaki kultúrával és hagyományokkal rendelkező országok, ezen belül egyes üzemek, ha áldoznak a korrózióvédelemre, akkor a fajlagos, egy főre jutó termelésnövekedéshez tartozó korróziós veszteség relative csökken. A korrózióvédelem hatékonyságának feltétele a felület megtisztítása. A technológia kiválasztásánál ismerni kell a védendő berendezés, alkatrész tervezett hasznos élettartamát, valamint a felújítások, javítások ciklusidejét. A gazdaságosság diktálja ugyanis, hogy csak annyit szabad a korrózióvédelemre fordítani, amennyi a berendezés rendeltetésszerű használatához szükséges. A szervezett korrózióvédelem egyik fontos területe az egyre növekvő személygépkocsi-állomány alváz- és üregvédelme. A mezőgazdaság, a vízügy és gépjárműipar területén elért eredmények jórészt annak köszönhetők. hogy a szervezési problémák megoldása mellett kifejlesztették a megfelelő védőanyagokat és kidolgozták azok felviteli technológiáját. Külön gondot kell fordítani a nagyméretű fémberendezések (hidak, távvezetékoszlopok stb.) korszerű korrózió- védő felújítására. Képünkön: A szabad terepen dolgozó mezőgazdasági és vízügyi gépekben óriási károkat okozhat a korrózió — kellő védelmi munkák, karbantartás nélkül. Mannával riasztanak Tonhalhalászok trükhje A rajban élő, kiváló minőségű és jó piaci áru tonhal halászata sok tengerparti ember főfoglalkozását jelenti. A Kalifornia partjai mentén ebből élő halászok évente sok tonna tonhalat fognak, és küldenek piacra. A tonhalrajok rendszeres kísérői azonban a delfinek, amelyek üldözőbe veszik, nyaktájékon átharapják és elpusztítják a tonhalakat. A halászok hálójába került delfin nemkívánatos vendég, mert megrongálja a halászhálót, és riasztásával is csökkenti a hal- zsákmányt. Érdekes, hogy a delfinek — noha megtehetnék — nem ugrálnak ki a kerítőháló térségéből, nem is menekülnek onnan el. pedig a halászok szívesen megszabadulnának tőlük. Ennek érdekében olyan módszert kerestek, amely a hálóhúzás előtt a tonhalak körül elriasztja a delfineket. Ehhez természetes ellenségük. a bálnák hangját próbálták felhasználni úgy. hogy azt magnószalagra vették és a halászat kezdetén visszaiát- szották a delfineknek. A kísérlet meglepően hatásos volt: a delfinek pánikszerűen menekültek a bálnahang hallatára. Egv ízben meg is számolták, hogy a kerítőháló nyitva tartott kaouián át a riasztó hang hatására kb. ezer delfin menekült el a térségből. Ferde autószélvédök Fontos felfedezést tettek a közlekedés biztonságának fo kozásán fáradozó nyugatnémet szakemberek! Megállapították, hogy ha az autó elülső szélvédő üvege 30 foknál nagyobb dőlésszögű — a különlegesen áramvonalas, főleg sporttípusoknál találunk ilyeneket —, szürkületben vagy sötétben reflektorral csak erősen csökkentett sebességgel haladhat a vezető, ugyanis a fénytörés folytán a kocsiból való kilátás rendkívüli mértékben romlik, sokszor kettős látás következik be. Ilyen körülmények között nem tanácsos túllépni az óránkénti 65—70 kilométeres sebességet. a szemüveges autóvezetők pedig még tovább csökkentsék a kocsijuk sebességét. Az is zavarólag hat a vezetőre, ha nemcsak az elülső, de még a hátsó szélvédő üvege is túlzottan ferde. A hipnózis titkai nyomában A tudományos világ régen szeretné megérteni a hipnózis lényegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ adni a jelenség mibenlétére. Sokáig úgy vélték, hogy a hipnotikus állapot az álom sajátos változata. A legújabb műszeres megfigyelésekkel azonban már sikerült több részletkérdésre fényt deríteni. Amikor lehetőség nyílt az agy bio- áramainak kutatására, az álom és a hipnózis elektro- enkefalográfiás (EEG) vizsgálatára, kiderült, hogy a két jelenség között lényeges különbségek vannak. Az agy bioáramainak frekvenciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csökken. Ha az ember ébren van, és valamivel foglalatoskodik (például ír, olvas), akkor ez a frekvencia másodpercenként 13—30; azaz ún. bétaritmus. Ha viszont nyugodtan, csukott szemmel fekszik, akkor a másodpercenként 8—13 frekvenciájú rezgés, az alfa-ritmus kerül túlsúlyba. Elalvás utá» »ég lassúbbak a rezgések, kezdetben másodpercenként 4— 7 frekvenciájúak (théta-ritmus), később, amikor az alvás egyre mélyebbé válik, beáll a 0,5—3 frekvenciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egészen mást mutat az EEG- kép. Amíg a hipnózis kezdeti szakaszában az alfa- és béta-hullámok amplitúdója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotában ezt a szakaszt nem lassú ritmusú rezgések váltják fel — »int az álom esetében —, hanem gyorsak, azaz alfa- és bétahullámok, ilyenkor az ébrenléthez hasonló EEG-kép jön létre. A kívülálló számára úgy tűnik, mintha a hipnozitált személy aludna, hiszen a hipnotizőr utasításain kívül nem reagál a külső ingerekre, az EEG tanúsága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egyszerűen részleges álom, hanem az agynak egy másfajta állapota. Mindamellett felfedezhető némi hasonlóság a gyors álcán és a hipnózis között. Képünkön egy EEG-s hipnózisvizsgálatot láthatunk. A kísérleti személyt lefektetik egv díványra, a hipnotizőr felszólítja, hogy nézzen mereven egy pontra (hogy a szeme elfáradjon), majd azt sugallja neki, hogy rögtön el fog aludni. Testén lassú melegség árad végig, keze és lába elnehezül, semmire sem akar gondolni: hipnotikus állapotba kerül. Eközben — az elekró- dák közvetítésével — agyának minden rezdülését érzékeli és jelzi a kifejezetten kutatási célokra készült, 8/10 csatornás, modern EEG- készülék. A szverdlovszki területen lévő Bere- zovszkij városban megtartották az „Ural— 3” szállító-szerelő repülőberendezés pilótás modelljének próbáit. A kormányozható léghajóra emlékeztető berendezés puha gumírozott szövetből készült és négyszög formájú. A magassága 18, a szélessége 20 méter. Az „Ural—3” héliumgázzal van megtöltve. 400 kg-ig terjedő súlyt képes, felemelni. Mindkét csavarlapátja 360 fokos teljes szögben elfordítható, ami nagy manőverezőképességet és stabilitást biztosít a berendezés számára repülés közben. Az „Ural—3” egy tervezés alatt álló légi daru modellje A daru 15 tonna hasz- nosterhet lesz képes felemelni. A nehezen megközelíthető nyugat-szibériai és távoli északi körzetek áram-, gáz- és olajvezetékeinek építésénél, valamint más építő- szerelőmunkákra fogják felhasználni. Képönkön az „Ural—3” légi daru a kipróbálás idején. Q minaret győzött a múló századokon Tengernyi munkát ' írtak össze a világhódításra szom- juhozó törökökről. Abban minden forrásmunka megegyezik. hogy az építkezés nem tartozott szenvedélyeik közé. Fürdőket emeltek ugyan, mert a testápolás, a tisztaságkultusz egyike volt ritka erényeiknek. Ezzel bizony nem kis meglepetést okoztak az állítólag kulturált Európában, ahol még az uralkodók sem kedvelték a rendszeres mosdást. Állatinak minaretjeik karcsú tornyaival s a hozzájuk csatlakozó dzsámikkal tisztelegtek. Egerben — a vár elfoglalása után — hamar otthonra leltek. Itt is karcsú tornyokkal ékeskedő imaházat emeltettek még a XVII. század elején. Először — 1664-ben — az országról országra kalandozó éles szemű, bár kissé túlzó kifejezéseket használó utazó, Evlia Cselebi szól róla: ... híres a Széles utcai mecset, a Kethuda mecset...” Neki köszönhető, hogy a mecset nevét és az egykori utca nevét is ismerjük. 1687. december 17-én ismét — s ezúttal véglegesen — a magyaroké lett Dobó híres erőssége. A megvertek zöme messzire futott. A visszafoglalok új rendet diktáltak, ez magyar áldozat nyomán született, de önző, lélektelen Habsburg- érdekek formálták. Az építményt a katolikusok kapták meg. akik káptalani templomként használták. A cél tehát maradt a régi, csak a fohászokat címezték — legalább olyan feleslegesen mint Allah katonái — »ásnak. Erdődy püspök 1727-ben az izgalmasoknak adta, kórházi kápolnának szánva. Az új tulajdonosok hozzá is fogtak a teljes renováláshoz, valószínűleg zavarta őket a másik isten emléke. 1730-ban új tetőzettel látták el. A kupolát felváltotta a sátortető. 1744- ben ismét torzítják eredeti jellegét, hiszen sekrestyét toldanak hozzá. Pyrker érseket valószínűleg zavarta az átépített dzsámi nem éppen szemgyönyörködtető képe, ezért lebontását engedélyezte, és anyagilag támogatta a közelében emelendő templom építését. A minaretet azonban nem hagyta veszni. Csodálhatta eget ostromló karcsú eleganciáját, a vöröses, a gonddal faragott homokkőbe álmodott kecsességet. Talán jelképnek vélte, me- mentónak is szánta. 1829- ben bádogkupolával fedette, s megmentette a pusztulástól. A fenn tündöklő félholdat nem szereltette le, hanem keresztet állíttatott fölé. Később nálunk is társasággá szerveződött a múlt hagyatékáért aggódók tábora. Az sem véletlen, hogy a tiszteletreméltó gondolat Egerben bontott zászlót. A stafétaváltók mindenesetre nem feledkeztek meg erről. Többek között ezzel magyarázható az, hogy 1897- ben Möllner István terveinek megfelelően restaurál- tatta a minaretet a Műemlékek Országos Bizottsága. Nagyjából érvényesül a korhűség követelménye. Annál is inkább, mert az eredeti formáról számos rajzos vagy festett ábrázolás maradt fenn; s ez mindenképpen megkönnyítette az eligazodást. .. A torony például akkor kapott új kősüveget. Aztán hosszú csend — úgy is mondhatnánk: nemtörődömség — következett. Igaz, 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség megoldotta a kisebb mérvű állagmegőrzési feladatokat, ez azonban nem jelenthetett gyógyírt a régóta sokasodó bajokra. A hetvenes évek akciói azonban sikerrel jártak, s ma már ismét dacolhat az idővel a török világ e ritka szép szimbóluma. Pécsi István Készül a légi daru Az egri minaret
