Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
10 Kulturális kilátó 1982. NOVEMBER 20. Idegenvezetés — itthon és külföldön Sokan azt hiszik, hogy az idegenvezetői foglalkozásnak csak előnyös oldalai vannak. Bizonyítja, hogy évente több ezren jelentkeznek idegenvezetőnek. Többségük azonban már akkor visszalép, amikor megismerj az ehhez szükséges tanfolyam felvételi feltételeit: a büntetlen előéleten és az érettségi bizonyítványon kívül szükséges hozzá egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete is. Szigorú a felvételi vizsga, sokéves átlagban a jelentke zők mintegy 40 százaléka nem felel meg. Lemorzsolódás is van minden tanfolyamon, hiszen a tananyag nem könnyű: ideológiai, politikai, idegenforgalmi, vendéglátó- és szállodai ismereteket, művelődéstörténetet és országismeretet tanulnak, ezen kívül szerepel a tantárgyak között idegenvezetési és vállalati gyakorlat, a városismertetés módszerei. Mindezt nyolc hó- nanon át hetente kétszer 4— 5 órában tartják. Két évig érvényes Ha mindebből sikeresen vizsgáznak, két évig végez- henek idegenvezetői munkát, vezethetnek külföldi csoportot itthon és magyar turistákat külföldön. Természetesen aszerint, hogy milyen nyelven beszélnek. E téren még ma is eléggé felemás a helyzet. Előfordul például, hogy magyar csoportot Jugoszláviába és Olaszországba — franciául tudó idegenvezető kisér. Ott ugyan vajmi kevésre megy nyelvtudással, ugyanakkor itthon esetleg francia csoporthoz a nyelvet kevésbé jól beszélő idegenvezetőt kénytelen adni az idegenforgalmi« vállalat. 1975-ben született a kormányhatározat. amely az idegenvezetők képzését és to- vábbkéozését az Országos Idegenforgalmi Hivatal hatáskörébe utalta, azóta — az OIH megbízásából — a Belkereskedelmi • Továbhkénző Intézetben folvik az oktatási Hét év alatt 9300 idegenvezető vizsgázott sikeresen, ami korántsem iel^nt' azt. hogv ma ennyi aktó« idegenvezető volna az orszáehan. A vizsgázott idoeenvezetők közli! uevanis kevesen jelentkeznek inensí'tvánvuk meghosszabbításáért, úiabb vizsgára. Talán hihetetlen, de ma összesen 360 főfoglalkozású idegenvezető dolgozik a vállalatoknál (IBUSZ, Express, Cooptourist, Volán-Tourist, MALÉV Air Tours, Budapest Tourist és a megyei idegenforgalmi irodákban). Elő- és utóidényben szinte kizáróKétségtelen, hogy nagyon szép, változatos munka ez, de könnyűnek igazán nem mondható. Ami pedig a kereseteket illeti: iskolai végzettség és munkában töltött évek alapján 4500 és 7000 forint között mozog egy főfoglalkozású idegenvezető havi fizetése, természetesen nyelvpótlékkal együtt, de van olyan idegenvezető — érettségivel és egy nyelvvizsgával —, akinek a fizetése a 4000 forintot sem éri cl. S hogy a ..külsők” közül kevesen igyekeznek meghqsz- szabbítani az idegen vezetői vizsga érvényességét, annak is — jórészt — anyagi okai vannak. Ha a vezetés 5 óránál több időt nem vesz igénybe, 60 forintnál kezdődik a vezetési díi, s az egésznaoos idegenvezetésért sem lehet 240 forintnál többet kifizetni. A különbségek látszatra ugyan elcg nagyok, de ezen Ezért indul most már olyan idegenvezetői tanfolyam is, ahol nem kötelező idegen nyelv tudása — an nál fontosabb a magyar anya nyelv és a „szűkebb haza” tökéletes ismerete. Ezeken a tanfolyamokon ugyanis olyan idegenvezetőket képeznek, akik belföldi turistáknak mutatják majd be lakóhelyüket vagy az ország egy-egy vidékét. Egyébként is időszerű az idegenvezető és a csoport kísérő munkakörének és fogalmának különválasztása. An nál is inkább, mert a legtöbb országban a magyar irodák partnerei adnak helyi idegenvezetőt a csoporthoz, s a magyar csoportkisérönek mellette csak tolmácsolnia kell. Ahhoz sem kell képzett ide genvezetőnek lenni, hogy a csoport szállás-elosztását, étkeztetését intézze külföldön. Elég, ha az úgynevezett konyhanyelvet beszéli, a lényeg az, hogy a fogadó országban meg tudja értetni magát. Idegenvezetőkre pedig elsősorban itthon van szükség, ahol hivatását szó szerinti értelemben kell gyakorolnia: idegeneket vezessen Magyarországon. lag ők vezetnek csoportokat, főidényben további 2500— 2700 külső, tehát nem főfoglalkozású idegenvezető csatlakozik hozzájuk. belül az szabja meg a díjakat, hogy helyben vagy más városban, hazai vagy külföldi csoporttal dolgozik az idegen- vezető. Mindez még az idegenforgalom ős- és hőskorának, a hatvanas éveknek maradványa. Mint ahogyan az is, hogy akkor „univerzális” idegenvezetőket szerettek volna képezni és munkába állítani, vagyis olyanokat, akik egyformán tudnak kül- és belföldi csoportokat vezetni és kísérni itthon és a határokon túl. Ilyen azonban nincs és nem is lehet, hiszen — mindenki tudja, aki valaha bárhol csoportos utazásban vett részt — egészen másféle teendői vannak például a valamelyik várost, tájegységet bemutató idegenvezetőnek külföldiekből álló csoportoknál és mások annak, aki magyarokkal utazik távolabbi tájakra. Vita van még arról is, hogy jó-e a kétévenkénti vizsgák rendszere? Az egyik álláspont szerint négyévenként is elegendő megismételni a vizsgát, más szakemberek viszont úgy vélik: évenként kellene egy-két napos intenzív tanfolyamokat tartani az ’idegenvezetők számára, s ez után, az jdegenforgalmj idény kezdete előtt tennének vizsgát. S ami még ugyancsak döntő fontosságú; a színvonal. Ma kevés ugyan az idegenvezető, de legtöbbjük — legalábbis a főállásúak — jól beszél két idegen nyelven. Magas színvonalúak a tanfolyamok, a legjobb szakemberek közül kerülnek ki az előadók. A külföldi turistáknak jó a véleménye a magyar idegen- vezetőkről: felkészülteknek, udvariasaknak, segítőkészeknek tartják őket. A külföldre utazó magyar csoportoknál viszont előfordul, hogy elégedetlenek az idegenvezetővel szemben. Vajon, igényesebbek vagyunk a hozzánk látogató idegeneknél? V. E. Nem kötelező az idegen nyelv Nehéz pálya Kortársak Galambost Edit Mezőtúron született festőművész tavalyi, a Fényes Adolf teremben rendezett kiállításán spanyolországi élményei alapján készült festményeivel késztette csodálatra a látogatókat. A művész azóta többször visszatért szülővárosába. s a túri táj szépségein kívül nagy szeretettel örökítette meg kortársait, a helyi fazekas népművészek legjobbjait, népi iparművészeket. A kitűnő portrék tovább szélesítették Galambost Edit festészetének művészi skáláját. Képünkön Kupay Sándor fafaragó népművész portréja. (Mezőtúr, 1982. tojástempera. 84,6x60,9 cm). Kecskeméten nyomták a Tőke negyedik füzetét A csak magyarul olvasók számára a Tőke csaknem hét évtizedig hozzáférhetetlen volt. 1933-ban határozták el marxista értelmiségiek, hogy lefordítják és folyamatosan kiadják ezt a nagyfontosságú művet. Az első füzet a Viktória Nyomdában készült. Felelős kiadóként Bíró Istvánt nevezték meg. 1934 szeptemberében dr. Molnár Erik írt előszót e nagy vállalkozáshoz A következő füzetet a Mentor Kiadó gondozta, a harmadiknál nem tüntették fel a nyomdát, csak azt: Printed in Hungary. Már- már az elakadás veszélye fenyegette a fontos ügyet. Nem volt pénz, egy nyomda sem vállalta a politikai kockázatot. Arról nem is szólva, hogy a budapesti ügyészségtől sem nagyon remélhettek a további füzetek engedélyezését. Szenes Lajos, a Népszava Kiadó egyik vezetője — aki Gergő Zoltántól, az illegális kommunista párt összekötőjétől kapta a kéziratot —, Tóth Lászlóhoz, a kecskeméti részvény nyomda vezetőjéhez fordult segítségért. Feltehetően Molnár Erik is közreműködött abban, hogy 1936/37 telén az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. kéttemplomközí üzemében elkészülhetett a negyedik füzet. A napokban Bálint Béláné Mikes Katalin levéltárostól megkaptuk betekintésre a négy füzetet. A kecskeméti felső-kereskedelmiben 1922- ben érettségizett édesapja könyvtárából került elő. A fővárosban dolgozó bank- tisztviselő, az egyik baloldali tömörülés tisztségviselője gondosan megőrizte az általa vásárolt vagy hozzákerült marxista kiadványokat. Lánya ezekből néhányat a kecskeméti levéltárnak adományozott. Ma is rendkívül elgondolkoztató Jeszenszky Erik, azaz Molnár Erik előszava; „A fordítónak és a kiadónak az a szándéka, hogy a teljes „Tőké”-t, tehát annak mindhárom kötetét megjelentessék. Az egyes kötetek folytatólagos megjelentetése azonban csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha a fordítás iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik. Ebben az értelemben a teljes fordítás megjelenése a magyar munkás- osztály haladott rétegeinek kollektív műve lesz.” Zárószavaiban kifejezte reményét: az anyag, a társadalom törvényszerűségeit megismert ember „uralma alá hajthatja szabad cselekvésével az anyagot, a kapitalizmusban a társadalom vak erőit.” Okkal kérdezhetik olvasóink: a részvény nyomda polgári igazgatósága miért intézte el, hogy az igazgató minden tekintetben bizonytalan kimenetelű üzleteket vállaljon? Kisebb veszteséggel zárták az 1937-es évet is, noha a ráfizetés jóval kisebb volt az előző évinél. A Nyomdaadósok névjegyzéke Áprily Lajossal kezdődött és a válasszal végződött. Selléri Andor Endrétől Kassák Lajosig a két világháború közötti magyar irodalom számos jelese szerepelt a kimutatásban. Németh László összesen 75 pengővel, Illyés háromszor annyival tartozott. Az adósság természetesen nem behajthatatlanságot, vagy fizetésképtelenséget jelzett, hanem hosszabb kintlevőséget. A Népszavától 400 pengő járt még a Marx-kiadványért. Noha soha senki nem marasztalta el a nyomda üzleti forgalmát megsokszorozó, jó hírét megalapozó Tóth Lászlót, a mérlegbeszámoló közgyűlésen mégis szükségesnek tartotta kijelenteni; „Ez a vállalat nem nyerészkedésre alapult. Célja volt a sajtó útján szolgálatot tenni a magyarságnak, Kecskemét ügyének. Célja volt a magyar szellemi élet reprezentánsai munkáinak megjelentetését könnyíteni és ezáltal a magyar kultúrának tenni szolgálatot.” Ilyen, az utókor elismerésére méltó szolgálat volt a Tőke egyik füzetének kinyomtatása is. Heltaí Nándor Csupa ragyogás Az „új” Csokonai Színház A múlt héten átadták rendeltetésének a felújított debreceni Csokonai Színházat. Négy évig tartó szünet után újra felgördülhetett a függöny, — Pándi András, a Művelődési Minisztérium művészeti osztályának vezetője az első, 1865-ös színház avatóhoz hasonlította e pillanatokat. A nagy esemény alkalmából Gáli László a Csokonai Színház igazgatója a következőket mondotta: — Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, mit jelentett a nagy színpad hiánya. De szólnom kell arról, hogy rendkívüli nehézséget jelentett számunkra az is, hogy a díszletezőink szállító- munkásokká váltak. Hiányoztak az igazi játszási körülmények. Azt a színpadi teret, azokat a szcenikai lehetőségeket, amelyek a nagyszínházban adottak voltak, sem a Kölcsey Művelődési Központban. sem a Hungária Kamaraszínházban nem találhattuk meg. Volt hol játszani, és ez az elmúlt években nagyon fontos dolog volt. De átmenetinek tekinthető körül mények között játszhattunk, és átmeneti megoldásokon kellett gondolkodnunk. Attól kezdve, mióta én a színház igazgatója lettem, azt tartót A Kossuth utca ékessége a Csokonai Színház tam a legfontosabb feladatomnak, hogy amíg a rekonstrukció tart, épüljön, formálódjon a társulat is. Ügy érzem. hogy most jutottunk hozzá azokhoz a lehetőségekhez, hogy a Csokonai Színház olyan formában működjön, ahogy elképzeltem. A színház technikai mechanizmusa — gondolok itt a színpadvilágí- tásra és hangtechnikára — lényegesen többet tud, mint korábban. Valamennyi részlegünk sokkal iobb körülmények közé kerül. Mindezekből következik, hogy a műsortervünk gerincét jelentő produkciók a Kossuth utcai nagyszínházban kerülnek színre Mi mast úgy érezzük, haev nem csuoán visszatérünk a régi épületbe, hanem úi színházat nyitunk Debrecenben 1 A közönség is nagyon varia már a színháznyitást. A debreceniek kíváncsiak arra, milyen lesz a színházuk. Felelősséget érzünk a közönség iránt, és'azt reméljük, hogy a nézők nemcsak azért jönnek majd el előadásainkra, hogy megnézzék. milyen gyönyörű lett az épület, hanem azért, mert produkcióink megtalálják az utat hozzájuk. A nagyszínház megnyitása a társulat számára azt jelenti, hogy rendelkezésre állnak azok a színpadi körülmények, amelyek között színházat lehet csinálni. Mégpedig közönséghez, széles tömegekhez szóló népszínházát. ■ Valahogyan úgy ahogyan azt egv neves francia színházi szakember megfogalmazta- járjunk' egy lépéssel a magunk ízlése mögött és egy lé oéssel a közönség ízlése előtt. Az ünnepélyes; megnyitót követően Verdi Nubucco című operája került színre. A megújult nézőtér Jöhetnek a nézők. A színház előcsarnoka
