Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

MA I Egy év munkájáról adnak számot Tanuljunk könnyen, gyorsan nyelveket Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 268. sz. 1982. november 14., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Realitások lehetőségek Magyar párt­ós állami küldöttség utazott Moszkvába Üdvözlő táviratok Jurij Andropovnak a világ minden rászárői — A szovjet emberek búcsúja Leonyld Brezsnyevtöl — Magyar dolgozók rászvátnyllvánítása Magyar állami és pártkttldöttsé? utazott Moszkvába Leonyid Brezsnyev temetésére. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezeti. Képünkön: a küldöttség búcsúztatása (Telefotó — KS) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével tegnap magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, a kiváló szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kiemelkedő személyiségének teme­tésén. A küldöttség tagjai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. Búcsúztatásukra a Keleti-pályaudvaron megjelent Lázár Syörgy, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, fiyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának! vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes külügy-, Pul- lai Árpád közlekedés- és postaügyi minisz­ter, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Az MSZMP Központi Bi­zottsága minapi ülésének na­pirendjén szereplő két téma — a nemzetközi helyzet elemzése, valamint szoci­alista társadalmunk olyan fontos tényezője, mint a szo­cialista demokratizmus, a választási rendszer tovább­fejlesztése — nincs szoros összefüggésben egymással. Mégis e témák együttes tár­gyalása arra utal: pártunk a nemzetközi légkör érezhe­tő romlása, s az ennek kö­vetkeztében nehezebbé vált külső körülmények ellenére is következetesen folytatni kívánja ország- és társada­lomépítő programját. Pár­tunk bízik abban, hogy a negatív jelenségek ellenére megvan a lehetőség a kon­frontációtól mentes, a bizal­mon és az együttműködésen alapuló politikai párbeszéd­hez való visszatérésre. A jövőbe tekintve a pozi­tív változások lehetőségét is számbaveszi a Központi Bi­zottság elemzése. Egyidejű­leg azonban reálisan számol a mai világban ható veszé­lyekkel és negatív irányza­tokkal. Az értékelésből ki­csendül: a világpolitika ne­gatívan ható tényezői mel­lett figyelembe kell ven­ni : az elvakult, háborús po­litikai irányvonallal szem­ben mind többen vannak azok, akik érdekeltek a há­borús fenyegetés elhárításá­ban, a kelet—nyugati kap­csolatok történelmi perió­dusában elért eredmények megőrzésében. Az elmúlt időszak esemé­nyeiből a Központi Bizott­ság azt a következtetést vonta le, hogy az imperializ­mus szélsőséges köreinek tö­rekvései továbbra is kedve­zőtlenül befolyásolják a nemzetközi helyzetet. Ebben az időszakban fogalmazódott meg Washingtonban a Szov­jetunióval, az egész szoci­alista világrendszerrel való globális katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági és természetesen ideológiai szembenállás stratégiája. A gyakorlatban ez az amerikai rakéták Nyugat-Európába telepítésének előkészítésé­ben, valamint a szovjetelle­nes gazdasági embergó meg­hirdetésében nyilvánul -meg. Nem választható el ettől az a Lengyelország-ellenes ame­rikai kampány sem. amely nem csupán az ország gaz­dasági és társadalmi kibon­takozását nehezíti meg. ha­nem negatív hatással van a héten folytatódott madridi eurónai biztonsági és együtt­működési találkozóra is. Az Európán kívüli térség egyik legsúlyosabb konfliktu­sa szintén a Nyugat reak­ciós köreinek globális táma­dása következménye: Izrael Libanon elleni agressziója, s az ennek következtében Nyu- gat-Bejrútban lezajlott tö­megmészárlás, amelynek védtelen polgári lakosok es­tek áldozatul, közvetett mó­don Izrael első számú kato­nai és pénzügyi támasza Wa­shington számlájára írandó. Az imperializmus világha­talmi, katonai erőfölényre törekvése, azok a kísérletek, amelyekkel saját politikai érdekeikre hivatkozással be­avatkoznak más népek bel- ügyeibe, valamint a protek­cionista, korlátozó gazdasági intézkedések nem kizáróla­gos jellemzői a mai . nem­zetközi helyzetnek. A Köz­ponti Bizottság értékelése szerint a nemzetközi hely- vet stabilitására jótékonyan ható tényező, hogy továbbra is jelen van és hat a világ­háború elkerülésében, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok közötti együtt­működésben meglevő köl­csönös érdekeltség. Pregnáns és egyértelmű jele ennek az a hatalmas, Nyugat-Európából kiinduló, a békemozgalmakat tömörítő és aktivizáló hul­lám, amelyek nem csupán az „öreg kontinensen” hanem immáron az óceánon túl is éreztetik hatásukat: az Egye­sült Államokon belül is nő azoknak a politikusoknak a száma, akik aggódva tekinte­nek, s ha kell aktívan is fel­lépnek a konfrontáció végle­tes kiélezése ellen. A világpolitikában ható nyugtalanító, bizonytalansá­gi tényezőkkel szemben megnyugtató a Szovjetunió­nak évtizedek óta folytatott következetes, kiszámítható politikája, amelyen vörös fonalként húzódik végig a realitásérzék, valamint a békeakarat. E politikai irányvonalból adódó konkrét lépések, s a mögöttük levő reális erő a biztosíték arra, hogy e külpolitika célkitű­zései a jövőben is megvaló­suljanak. Magától értetődő, — s ezt az utóbbi hetekben Moszkvában a legmagasabb szinten is kifejtették —, hogy a Szovjetunió nem en­gedi a kialakult katonai erő­viszonyok megbontását. Az ország katonai potenciálját erősítő intézkedések mellett a Szovjetunió továbbra is azt vallja: éppen a kiélezett nemzetközi helyzetben kell megsokszorozni a béke meg­óvására, a nukleáris háború veszélyének elhárítására, az enyhülés és a biztonság erő­sítésére szolgáló erőfeszítése­ket. Hasonló szellemben tett kezdeményezéseket különbö­ző nemzetközi fórumok, leg­utóbb pedig az ENSZ s^íne előtt is, ahol ünnepélyesen lemondott a nukleáris fegy­ver elsőkénti bevetéséről — sajnos, mindmáig egyolda­lúan. Ezen a héten, amikor Leonyid Brezsnyev halálá­val a fent említett célok hosszú időn át legkiemelke­dőbb képviselője, az SZKP és a szovjet állam első em­bere távozott az élők sorá­ból, helyénvaló idézni azt a véleményét, hogy tevékeny­ségével nem személyes poli­tikát valósított meg. hanem olvat. amelyet a szovjet tár­sadalom szocialista jellege eleve ilyennek határoz meg. Hazánk, a béke sorsáért a legnagyobb felelősséget hor­dozó szocialista nagyhata­lom szövetségeseként, vala­mennyi szocialista országgal együtt továbbra is azt az ál­láspontot vallja, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Mint a Köz­ponti Bizottság megállapí­totta; ez a közös szándék, következetes törekvés nyil­vánult meg a Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bi­zottságának októberi, moszk­vai ülésén is. A kedvezőt­lenebb nemzetközi, világgaz­dasági helyzetben pártunk és kormányunk természete­sen megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonít a szövet­ségesekkel kialakult kapcso­latok további erősítésének. A Központi Bizottság ugyan­akkor rámutatott, hogy ez nem azonos a befelé fordu­lással, s országunk továbbra is törekedni fog az egyen­jogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján folytatott po­litikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésére a tökésországokkal is. A Köz­ponti Bizottság értékelésé­ből egyértelműen kicsendül: az éleződő nemzetközi hely­zet veszélyével szemben az egyetlen alternatíva az ész­szerű párbeszéd. (KS) Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára táviratában a LEMP KB nevében kifejezésre jut­tatja meggyőződését, hogy az SZKP, Andropov vezeté­sével, újabb sikereket ér el a kommunista építőmunká­ban, és továbbra is jelentő­sen hozzájárul a szocialista államok közössége egységé­nek erősítéséhez, erejének fokozásához. Egyben hangot ad annak a meggyőződésé­nek, hogy a két testvéri párt és ország közötti baráti kap­csolatok, a mindenoldalú együttműködés folytatódik és újabb eredményekkel gaz­dagodik. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára üdvözlő táviratában az RKP Központi Bizottsá­ga és a maga nevében an­nak a meggyőződésnek ad hangot, hogy tovább fejlődik és szélesedik az RKP és az SZKP, illetve a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió baráti együtt­működése és jó kapcsolata — a román és a szovjet nép javára, az új társadalmi rend építése, a szocializmus, a haladás, a béke és a né­pek közötti- megértés ügye érdekében. Mitja Ribicsics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke pénteken táviratban üdvö­zölte Jurij Andropovot, az SZKP KB új főtitkárát. Ri­bicsics az üdvözletben hang­súlyozza: Jugoszlávia nagy fontosságot tulajdonít a JKSZ és az SZKP, a két szocialista ország közötti kapcsolatok és átfogó együtt­működés sikeres fejlődésé­nek. Jugoszláviának eltökélt szándéka, hogy a jövőben is előmozdítja a jugoszláv— szovjet kapcsolatokat és együttműködést az ismert és közösen meghatározott elvek alapján, Tito és Brezsnyev találkozóinak szellemében — hangoztatja a JKSZ KB elnöke. Táviratban köszöntötte Jurij Andropovot Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára, Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára, valamint Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára is. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára tegnap táviratot intézett Jurij Andropovhoz, az SZKP KB főtitkárává történt megválasztása alkal­mából. A távirat egyebek között hangsúlyozza azt a meggyőződést, hogy Andro­pov vezetésével Lenin nagy pártjának Központi Bizott­sága a jövőben is sikerrel mozgósítja a szovjet kom­munisták, az egész szovjet nép erőit a kommunista társadalom további építésé­re. A távirat ezután leszö­gezi, hogy a BKP és a bol­gár nép a jövőben is az SZKP-val és a szovjet nép­pel vállvetve küzd a kom­munista eszmék megvalósí­tásáért, a szocialista közös­ség országai testvéri együtt­működésének elmélyítéséért és erejének növeléséért. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke távi­ratában többek között meg­állapítja, hogy a lenini po­litika következetes végre­hajtásában kiemelkedő sze­repe van J. Andropovnak, aki régóta tagja az SZKP vezető testületének. Az SZKP KB új főtitkára — mutat rá az üzenet — mint régi internacionalista és az első szocialista német állam igaz barátja igen nagy te­kintélyt élvez az NDK-ban. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára táviratában megállapítja: „A csehszlo­vák kommunisták és népünk Önben Leonyid Brezsnyev- nek, országunk nagy barát­jának közeli munkatársát tisztelik. Ügy ismerik önt, mint a Szovjetunió jelentős párt és állami vezető sze­(Folytatás a 2. oldalon) A Biztonsági Tanács ülése Az arab államok kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa Izraelnek a megszállt arab területeken folytatott telepí­tési politikáját. Az arab országok azután kérték a BT összehívásátj hogy a Begin-kormánynak a közelmúltban hozott döntése értelmében az elkövetkezen­dő 12 hónapban további 20 izraeli települést létesítenek gyorsított ütemben Ciszjor- dániában. (Michael Dekel, az izraeli kormány mezőgazda- sági miniszterhelyettese ko­rábban rádiónyilatkozatban jelentette be. hogy 1987-ig 100 000 izraeli állampolgárt költöztetnek a megszállt te­rületeken addig létesítendő 160 településre.) A vitában öt arab és afri­kai delegátus ítélte el Izraelt a megszállt területeken foly­tatott politikájáért, sürgetve, hogy a Biztonsági Tanács határozatban bélyegezze meg Izraelt az ENSZ határozatait semmibe vevő politikájáért. Alattyán*Jásztelek Két község nyolcmilliója' Alattyánban és Jásztelken az emberek már megszokták, hogy náluk a tanácstagi be­számolók, a falugyűlések „hangosak”. A résztvevők vi­táznak, megfontoltan java­solnak és kérnek. A kérések azonban mindig úgy hangza­nak el, hogy ezt vagy azt csináljuk meg, és ott helyben elmondják, hogy a kért be­ruházás vagy felújítás meg­valósításához a település la­kói mennyi társadalmi mun­kával vagy pénzzel járulnak hozzá. A két községben három év alatt egy hosszú évtizedre való fejlesztés valósult meg. Alattyánban 3 millió 200 ezer forint költséggel százszemé- lyes óvoda épült. A lakók 2 millió forint értékű társadal­mi munkával járultak hoz­zá a létrehozásához. A két községben három év alatt mintegy 6 ezer méter vízve­zetékkel bővült a hálózat, több mint ezer négyzetméter járda és másfél kilométer belterületi út kapott burko­latot. Ezeknél a fejleszté­seknél a lakók 5 millió 30Ö ezer forintot érő társadal­mi munkával és 1 millió fo­rint önkéntes anyagi hozzá­járulással segítettek. A kedvező tapasztalatok alapján a közös tanács az idén is számításba vette a két község lakóinak segíteni akarását: az 1982. évi fej­lesztések megvalósításához 8 millió forint értékű társa­dalmi munkát kért. Az ok­tóber végéig elvégzett tár­sadalmi munka értéke meg­haladja a 7 millió forintot, így várhatóan idei vállalá­sukat is túlteljesítik. A jásztelki óvodánál — amelynek építését tavaly kezdték el — az elmúlt évi alapozást és falazást is be­leértve, 3 és félmillió forint értékű társadalmi munkával segítettek. A két településen a sport­pályák karbantartásához, korszerűsítéséhez 1 millió forintot érő társadalmi mun­kával járultak hozzá. A bel­területi utak korszerűsítésé­re 2 millió forint értékű ön­kéntes munka jutott Alaty- tyánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom