Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
1982. OKTÓBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gála Nőiruha Szövetkezet kunmadarasi telepén női felsőruházati termékeket varrnak nyugati bérmunkában. A megrendelések fői cg kis tételek, így a szalagoknak havonta többször is át kell állnia más termékek var rására. Az üzem idei terve mintegy 7 millió forint Fogadják el a felmondásom Martfűről Hbaújszántóra II gyár nem marad tétlen Bejárók bonyodalmai A víz kincs Irkalap fekszik a Tisza Cipőgyárban Kovácsné Sulcz Anna, a munkaügyi osztály megbízott vezetője asztalán. Azt mondják, ez az első. A papíron girbe-gurba betűkkel felmondás. Indok: „A bérlet ára 640 forint, ez nekem nagyon sok ...” — S milyen sok a gyárnak — mondja Szabó Attila személyzeti és szociális igazgató. — 1980-ban kétezernyolc- száz bejáró dolgozónknak két és fél millió forint utazási hozzájárulást fizettünk. -Tavaly hasonló volt az összeg. Az idén? A szeptemberi emelés érzékenyen érinti a vállalatot. Egész évre most még csak becsülni lehet, mennyibe kerül majd a munkások szállítása. Az biztos, legalább öt és fél, hatmillió forint körül lesz. A Tisza Cipőgyár köztudomásúan bejáró munkások Érthetően nagy volt tehát a visszhangja a távolsági autóbuszviteldíjak és a vonatjegyárak emelésének a Tisza Cipőgyárban. A bejárók — hiszen elsősorban az ő pénzükről volt szó — aggódtak. Mi lesz, ha a gyár nem fizeti ezután az utazási költség 80 százalékát? Egyáltalán szeptemberre miből veszik meg a havi bérleteket? Az aggodalom részben jogos volt. A bérletjegyek új áráról a gyár se szerzett, szerezhetett jó előre tudomást. Így augusztus 26-án, a szokásos előleg-bérkifizetéskor csupán azt a szeptemberi utazási térítési összeget utalhatták a bejáróknak, ami korábban volt. A bejáró munkás minden hónap ötödik napján köteles megváltaA munkaügyi osztályhoz is sokan fordultak, amikor megtudták, képtelenek megváltani az első havi, emelt összegű bérletet. Voltak, akik OMB-előleget kértek, mások fogadkoztak: ha nem segít a gyár, hátat fordítanak munkahelyüknek. Szerencsére a gyár idejében segített, ahogy tudott. Megelőlegezte a szeptemberi bérleteket, s aki úgy is nehéz helyzetbe került, fizetési előleget is kapott. A szeptember 26-i előlegfizetéskor pedig már mindenki azt a térítést kapta, amit a hó elején állapítottak meg. A 80 százalékot. A nagyrévi, szolnoki és törökszentmiklósi bejárók esetében ez kereken 880 forint. A rákóczifalviak, újfalusiak is félretehetik hónap elejéig a vállalati hozzájárulást. Mindezek mellett a dolgozó is duplát fizet, az 1100 forintos bérletesek 220 forintot adnak saját kerese- tükbőhutazásra. gyára. A két, illetve a három műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó emberek többsége a környező falvakból érkezik az üzembe. Vonaton mindig kevesebben utaztak, mint buszon, dehát ez érthető is. A vasútvonal nem érint olyan településeket, mint Rákóczi- falva és Rákócziújfalu, Cibakháza, Nagyrév. Még azokba a városokba, községekbe is egyszerűbb autóbusszal utazni, amelyeknek vasútja van. A bejárók mindig azt mérlegelték: mennyit kell hajnalban vagy éjféltájt gyalogolni a járművekig, s mi a gyorsabb. A bejáró ugyanis a Tisza Cipőgyár körzetében vagy hajnal négykor, fél ötkor kel, vagy éjféltájt érkezik haza. A téli éjszakában pedig félóra gyaloglás se mindegy ... ni egész havi bérletét. Szeptember elején a tiszaföldvá- riak már 370, a cibakháziak 640, a Bagi majoriak 370 forintot vihettek a bérletért. — Miből, uram, miből? — főleg azok sóhajtoztak, akik — s ők vannak igen sokan — egy családból többen keresik kenyerüket a Tisza Cipőgyárban. A kérdésüket nem viccnek szánták, hiszen a gyári fizetésből élő emberek legfeljebb a KST-ben gyűjtenek év végére kevéske összege-' két, de a ládafiába hiába nyúlkálnak. A Nagyrévről, Szolnokról, Törökszentmiklósról buszo- zók kerültek nehéz helyzetbe. Ez a három helység ugyanis vezet a bérletdüban. Kereken 1100 forint a havi munkásbérlet autóbuszra. Talán ennek eredménye, hogy a föntebb citált felmondólevél egyelőre az első a Té./za Cipőgyárban, (Remél-) hetőleg nen jelent tömeges felmondást az utazási költség emelkedése. A gyárban most láthatják annak eredményét is, amit a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején csináltak: Kunszent- mártonban, Mezőtúron saját telepük dolgozik, s tsz-vállal- kozásban nekik dolgoznak Tiszaföldvár után a jászal- sószentgyörgyi, s legújabban a cibakháíi asszonyok is. Persze ez nem jelenti azt, hogy az onnét bejárók lassan mind hazamehetnek, lakóhelyükön lehetnek gyári dolgozók. A cipőgyári futószalagokul ugyanis sohase lehet kitelepíteni. a kellékeket, alkatrészeket készítők találnak csak munkát a tsz-üzemek- ben. — A bejáró munka- és életkörülményei akkor is nehezek. ha a költségeket nem számoljuk — mondja Sütő László, a szociálpolitikai osztály vezetője. Kosa Károly- né, az utazási ügyek intézője pedig még tetézi: Bérlet egész hónapra? — Az ember utazik. Mi is, a férjemmel együtt Tisza- töldvárról járunk nap mint nap. Megvesszük fejenként a bérletet, ami nekünk 740 forint egy hónapra. Aztán utazunk vele általában 20, maximum 22 napon át. S közben én tudom a legjobban — mert minden utazási ügy itt fut át —, ha a gyár kommunista műszakot szervez, a gyár rendel és fizet egy-egy autóbuszt. Akkor ugyanis / nem közlekedik, lévén szabad szombat, a munkásjárat, s hiába szól a bérlet 30, 31 napra, különdíjas különjárat „kapható csak”. Mindezt megerősíti Szabó Attila igazgató ás. Minden bizonnyal van még mit változtatni, „finomítani” az új helyzetben, hiszen a szabad szombatos munkarend első évében élünk. A Tisza Cipőgyár azonban már előre számol : — Már bizonyos. hogy 1983-ban is hasonló arányban járul hozzá vállalatunk a dolgozók utazási költségeihez — mondja a személyzeti és szociális igazgató. — A bejáró munkásnak tudnia, éreznie kell, a gyár nem létezhet nélkülük. — És azoknak is szól a régi kedvezmény — ezt már Sütő László osztályvezető és Kosa Károlyné ügyintéző sorolja —, akik munkásszállón élnek. A gyári rend és kollektív szerződés szerint ugyanis a munkásszállón élő húsz éven aluli dolgozók havonta négyszer, a húsz évnél idősebbek kétszer a vállalat költségén utazhatnak haza. Nos, a munkásszállókon sok a messziről jött lakó. A szociális . osztályon olyan vasúti menettérti jegyeket őriznek, mint Martfű—Abaújszántó, Martfű—Sátoraljaújhely, Martfű—Kaba, Martfű—Sárospatak. A Tisza Cipőgyárban az utóbbi években 2700—2800 volt a bejáró dolgozók száma. A gyárban november hetedikén sok, évtizedek óta hűséges bejárót köszöntenek törzsgárda-jutalommal. A negyvenéves vállalatnál különben évenként egyre nagyobb számban búcsúztatnak nyugdíjasokat is, akik egy munkáséleten keresztül Martfűn keresték kenyerüket. S ilyen reménnyel fogadja a fiatalokat is. Mart- -fűn ezután is szükség lesz a munkáskezekre. Sóskúti Júlia Kubai vendég megyénkben Tegnap délután a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának meghívására •Jászfényszaruba látogatott Jósé Éliás Planells. a kubai nagykövetség másodtitkára. A kubai vendég az őszi szolidaritási akció alkalmából érkezett megyénkbe., Jósé Éliás Planellst Kanyó Sándor, a HNF megyei bizottságának titkárhelyette- se és Kövér József, a HNF Jászberény városi-járási Bizottságának titkára fogadta. Útja során a vendég Jász- fényszaru életével ismerkedett. Véradók kitüntetése Sokszoros véradókat tüntettek ki tegnap a Magyar Vöröskereszt székházában tartott ünnepségen. Dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese azokat a véradókat köszöntötte, akik hetvenötször, illetve százszor adtak vért a betegeknek, önzetlenül, térítést nem kérve. Ezután Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára átadta a kitüntetéseket. A hetvenötszörös véradót megillető érmét harmincket- iten, a százszorost pedig tízen kapták. A kitüntetettek nevében V. Kiss János, a Globus Nyomda dolgozója mondott köszönetét^ Új gyártó a piacon Nyilásáthidalék a BVM szolnoki gyárábél A Beton- és Vasbetonipari Művek augusztusban határozott a nyílásáthidaló gerendák gyártásának bővítéséről, a lakossági igények minél teljesebb kielégítése érdekében. A lábatlani gyár ugyanis egyedül nem tudta kielégíteni a magánlakás-építők igényét, emiatt az áthidalókból hiány keletkezett a piacon. A szolnoki gyárban szeptember elejéig megtörtént a gyártás előkészítése, majd a négy Span-Deck gépsor egyikén megkezdődött a gyártás, Eddig 9,8 kilométer hosszú áthidaló készült el feszített elemekből, a korábbi lágyvasas megoldással szemben. Az eladási árban jelentékte- telen a változás, a szolnoki gyártástechnológia kevésbé igényli a kézi munkaerőt. Egy 86 méter hosszú gépsoron 750 méter áthidalót öntenek egyszerre, melyből 404 gerenda készül. A Tüzép Egyesülés megkezdte az új szolnoki termék forgalmazását 1,2, 1,6 és 2 méteres méretekben. Aligha szorul bizonyításra, hogy napjaink egyik féltett természeti erőforrása a víz. Jónéhány évtizeddel ezelőtt, amikor valójában még a fogyasztás sem szökött olyan magasra, mint a nyolcvanas évek elején, s a különféle források és lelőhelyek feltárása sem bizonyult ilyen költségesnek, senki sem gondolta volna, hogy a víz épp úgy egyenlő lesz a kincs fogalmával, mint a szén, az olaj vagy éppen az urán. Amióta ugyanis a világ édesvíz-készletei — legalábbis az a tömeg, amelyik viszonylag könnyen és elfogadható áron kitermelhető — ismertekké lettek, egyúttal körvonalazódott az emberiség termelő és természeti tevékenységének határa is. Víz nélkül ugyanis nincs élet. Ugyanakkor ma már nemcsak mennyiségi követelmények állnak az érdeklődés homlokterében, mind többet kell szólni a minőségről is. A vízi környezet védelme egyre többször és egyre nagyobb súllyal kerül a terítékre. így van ez hazánkban is, ahol a vízgadálkodás még igen bonyolult és sokrétű tevékenységet foglal magába. Többek között erről is szó lesz majd az őszi országgyűlésen. Az ágazat vállalt feladata, hogy a természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok zavartalansága érdekében a vízkészletek és vízszükségletek kedvező egyensúlyát kialakítsa és fenntartsa. Mindezt hosszú távú népgazdasági terveken alapuló program szerint végzik — kétségkívül eredményesen. Bizonyításul ide kívánkozik, hogy például az elmúlt ötéves tervidőszak alatt napi egymillió köbméterrel nőtt az ivóvíztermelő kapacitás, csaknem 7 ezer kilométernyi ivóvízhálózat épült meg. S ez azt jelenti, hogy kétmillió lakás részpült közműves ellátásban, és naponta csaknem négymillió köbméter vizet szolgáltattak a különféle művek. A jelentős fejlődés ellenére sem nevezhető gondtalannak az ellátás. Csak emlékeztetőül: 1975 óta szinte minden esztendő hozott árvizet, s közülük különösen próbára tette a szakemberek felkészültségét az 1979. és az 1980. évi. Az előbbi, a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján (a Marost kiA fogyasztási szövetkezetek együttműködése, egymás segítése és a jó módszerek hasznosítása nagy lehetőséget tartogat az áruellátás, a gazdálkodás és a tevékenységi kör bővítésében egyaránt. E lehetőségek megismerését segíti a Tolna és a Szolnok megyei szövetkezeti vezetők között kialakult kapcsolat is. véve) szólította csatasorba a vízügyieket; velük együtt száz számra a közszolgálatiakat, s természetesen a közvetlenül érdekelt lakosságot. A januártól márciusig tartó igen kemény munka eredményes volt, sikerült gátak között tartani az árhullámot. Ennél is súlyosabb volt a helyzet egy esztendővel később, amikor a Körösök víz- szintemelkedése okozott gondokat. Ha lehet így fogalmazni, a vízgazdálkodás feladatai csak gyarapodnak az esztendők múlásával. S bár ma már valamennyien tudjuk, hogy a víz nincs ingyen, mi több, egy-egy hálózat kiépítése sok-sok milliót emészt fel. mégis elvárjuk és. reméljük, hogy mielőbb minél több lakos élvezi a vezetékes víz kiegyensúlyozott biztonságát; élvezi mindezzel azt a nyugalmat is, ami az életszínvonal és az életminőség jelentős alkotórésze. Terveink szerint 1985-re a lakásállomány csaknem 60 százaléka — ami több mint 2,3 millió lakást jelent majd — részesül közműves ellátásban. Az igényeknek megfelelően a víztermelés is számottevően növekszik majd, s ugyancsak arányosan fejlesztik a közcsatornahálózatot is. Az ágazat változatlanul nagy súlyt helyez az élet- és vagyonbiztonság szavatolására. A kormány egy korábbi döntésének megfelelően folytatják a védelmi művek építését és korszerűsítését, különös figyelemmel a legveszélyesebb területekre. Sok gond forrása volt és gyakorta még ma is az a helyileg nem hasznosítható, úgynevezett káros vizek rendezett elvezetése. Ez idő szerint elsősorban Békés, Csong- rád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs megyék egyes körzeteiben folyik összehangolt vízrendezés, aminek eredményeként számottevően csökken a hasznosíthatatlan földterületek nagysága. Ide kívánkozik: a vízgazdálkodási társulatok a korábbiakban is jelentős feladatokat vállaltak magukra, tevékenységük hasznát mi sem jellemzi jobban, hogy napjainkban s a jövőben egyaránt nagy szerep jut a társulatoknak a helyi elképzelések megvalósításában. Sátrán István Ma ennek keretében látogatnak megyénkbe dr. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök vezetésével a fogyasztási szövetkezeitek Tolna megyei vezetői. A szolnoki, a jászapáti és a jászberényi áfész tevékenységét tanulmányozzák két napon át, és tájékoztatást kapnak Szolnok megye gazdasági és társadalmi tje- vékenységéről is. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Devizanem Vételi árf. 100 Középegységre Eladási forintban Angol font 6 563.15 ^ 6 569,72 6 576,29 Ausztrál dollár 3 658.37 3 662,03 3 665.69 Belga frank 78,71 78.79 78,87 Dán korona 438.01 438.45 438,89 Francia frank 542.78 543.32 543,86 Hollandi forint 1 399.92 1 401.32 1 402,72 Japán yen (1000) 143,77 143.91 144,05 Kahadai dollár 3 127.94 3 131,07 3 134,20 Kuvaiti dinár 13 185.2c 13 198.45 .13 211,65 Norvég korona1 553.61 554.16 554,71 NSZK márka 1 534.01 1 535.55 1 537,09 Olasz líra (1000) 27.21 27,24 27,27 Osztrák schilling 218.09 218.31 218.53 Portugál escudo 43.59 43.63 43,67 Spanyol peseta 33.80 33,83 . 33,86 Svájci frank 1 778.03 1 779,81 1 781.59 Svéd korona 616,37 616.99 617,61 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602.60 USA dollár 3 852.99 3 856,85 3 860,71 Érvényben: 1982. október 5-től Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török líra USA dollár Vásárolható Vételi Eladási legm. bankj. árf. 100 egya. címletek forintban 50 6 372,63 6 766,81 50 3 552,17 3 771,89 5 000 76,43 81,Í5 1 000 425,30 451,60 100 775,20 823,16 500 527,02 559.62 500 52,55 55,81 1 000 1 359,28 1 443,36 10 000 139,59 148,23 10o 58,46 62,08 100 3 037,14 3 225.00 10 12 802,50 13 594,40 1 000 537,54 570.78 1 000 1 489,48 1 581,62 50 000 26.42 28,06 1 000 211,76 224.86 5 000 42,32 44.94 5 000 * 32,82 34,84 1 000 1 726,42 1 833,20 100 598,48 635.50 1 000 22.08 23,44 , 100 3 741.14 3 972,56 Előleg huszonhatodikén Gyors segítség Tapasztalatcsere, együttműködés Tolna megyei szövetkezeti vezetők érkeznek
