Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

1982. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 25 éves a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Fennállásának negyedszá­zados évfordulójának meg­ünneplésére készülődnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Az évforduló tiszteletére „Papok, katonák, polgárok után .. címmel október 7-én kiállítást nyit­nak. A bemutató elnevezése már sejteti, kiknek emléke előtt adóznak a rendezők. A munkásmozgalom sok tárgyi emlékét, zászlókat, jelvé­nyeket, eszközöket, régi pla­kátokat, röpiratokat, köny­veket, újságokat, fényképe­Egy 1526-os dunai hajó­roncs alapján sikerült meg­határozni Mohács középkori kikötőjének helyét. Kiss Bé­la helytörténész véleménye szerint ott lehetett a kikötő, ahol ma a várost az árvizek­től védelmező betonfal talál­kozik a régi földtöltéssel. Egy dunai kotrógép által fel­ket mutatnak be. Általános információt hordozó viselet — és egyéb, életmódtörténe­ti muzeális tárgyi emlék, képzőművészeti alkotás, írott, nyomtatott, illetve fényképes dokumentum, fo­tó- és numizmatikai ritkaság is látható lesz. A kiállításon a múzeum mintegy félmillió műtárgyból és dokumentum­ból álló gyűjteményének azon darabjait mutatják be. amelyek eddig még sohasem vagy csak igen ritkán kerül­tek a közönség elé. színre hozott leletek vezették nyomra a Mohács múltját kutató embereket. A tüzetes vizsgálat megállapította, hogy a „mohácsi vész” ide­jén elpusztult egyik magyar naszád roncsait és szállítmá­nyuk néhány darabját talál­ták meg a bágerozó munká­sok. Hollóháziak a tengerentúlon Nagy az érdeklődés világ­szerte a Hollóházi Porcelán- gyár termékei iránt, évről évre új és új nyugat-európai és tengerentúli piacokon ta­lálnak vevőre különleges, ké­zi festésű étkészletei, a dísz­tálak és fali porcelándíszek. Az idén tíz termékújdonság­gal léptek a vásárlók elé. Jö­vőre a jelenleg is a gyárban alkotó Szász Endre művei­vel, porcelán faliképekkel, dis/tálakkal jelentaeznek. A tervek szerint januárban be­mutatkoznak a hollóháziak az Egyesült Államokban, At­lanta Cityben rendezett nemzetközi vásáron. Jubiláló soproni iskola Emléktáblákat avattak teg­nap Sopronban, a Berzsenyi Dániel Gimnázium 425 éves jubileuma alkalmából. Az is­kola falán Gombocz Zoltán emléktábláját avatták fel, aki a finnugor nyelvészet vi­lághírt tudósa volt. A Lenin körút 30. szám alatti ház fa­lán Manninger Rezsőnek, a Magyar Tudományos Akadé­mia egykori alelnökének„ és tíz külföldi akadémia tiszte­letbeli tagjának az emlék­tábláját helyezték el. Értékes leletek Megtalállak Mohács középkori kikötőjét Egy szerződéses étterem vezetőjével beszélgetünk a szórakoztató zenészekről. Pa­naszkodik. — Pár hónappal ezelőtt megismertem két muzsikust. Amikor meghallottam a ze­néjüket, rögtön tudtam, ők az én embereim. Zongorista és dobás volt, játszottak min­dent, az operettől a diszkó­zenéig, ráadásul óriási han­gulatot teremtettek. Meg­egyeztünk, eljönnek hozzám dolgozni ha kerítek nekik megfelelő albérletet. És itt csapott be a mennykő. Ami­kor a főbérlők megtudták, hogy kiknek kellene a szoba, visszakoztak, mondván, a ze­nészek isznak, nőket horda­nak fel. lay nem lett semmi az egészből. Bizonyos, mindenki látott már olyan szórakoztató ze­nészt. akinek az asztalára a pincér a kért szám honorári­umaként.egy fél deci konya­kot tett le. Az is igaz. hogy egy étteremben, bárban, presszóban a muzsikusok eléggé „szem előtt” vannak. Viszont a főbérlők által meg­fogalmazott megállapítás kö­zel sem általánosítható. A zenészek azért dolgoznak, hogy mások jól érezzék ma­gukat. A pianínó hangja kellemes hangulatot varázsol a mező­túri Napsugár presszóba. A hangszer a zongorista jóvol­tából nem akar főszereplővé válni a helyiségben, a mu­zsika hangereje kimért, nyu­godtan lehet beszélgetni. — A dobgép javítani van, különben sokkal jobb lenne az egész — szabadkozik Nyári Gyula. — Törzsközön­ség jár ide, már ismerem az ízlésüket. Az örökzöld meló­diákat kedvelik a legjobban, de gyakran operettsláge­reket is. — Hogyan köszönik ezt meg? — Nem szokás a borravaló. Van, aki tapsol, van aki a számlájára írat egy pohár Italt, amit „kamuban” — konyak helyett tea — vagy zárás előtt megiszok. — Szórakoztató zenész­nek lenni munka vagy ki- kapcsolódás? — Aki a muzsikát igazán szereti, annak öröm . Persze van olyan is, hogy unja az ember, de ez csupán átme­neti. Nálunk az egész család muzsikusokból áll. Én zene­Szolnok megye vendéglátó­ipari helyei több mint ötszáz zenészt foglalkoztatnak. Kö­zülük majd kétszázan a mu­zsikálással keresik kenyerü­ket. Mi kell ahhoz, hogy va­laki szórakoztató zenész le­hessen? Minimum regiszter vizsga, vagyis alapfokú ze­neelméleti tájékozottság és legalább 200 szerzemény is­merete. Sikeres megméretés után a „jogosítványt” az Or­szágos Szórakoztatózenei Központ helyi kirendeltsége adja ki. A megyei muzsiku­sok zöme ezzel a vizsgával rendelkezik. A kategóriás minősítésnél már jóval ko­molyabbak a követelmények, s egyik feltételként szabják meg az érettségi bizonyít­ványt is. Természetesen a szakmai tudást magasabb bérrel fizetik. Míg égy re­giszteres zenész egy estére — hat órára — 90—140 forintot kaphat, addig egy „A" ka­tegóriásnál ez az összeg 120 —220 forint között van. A muzsikusokkal a munkálta­tók évente kötnek szerződést, amit később vagy meghosz- szabbítanak vagy nem. Az ötnapos munkahét a zené­szekre nem vonatkozik. tanár akartam lenni, de hát akkor jobban és többet kel­lett volna tanulnom. Szere­tem amit csinálok, de az éj­szakázást nehéz megszokni. Éjfél után kerülök haza. alig vagyok együtt a családom­mal. Ennek ellenére nem tu­dok elképzelni más hivatást magamnak. Békéscsabára já­rok zenei stúdióba, meg aka­rom szerezni a C-kategó- riát. Este 9 óra van. A túrkevei Keve étteremben majdnem minden asztal foglalt. A né­pi zenekar tagjai egy-egy üveg sör mellett beszélget­nek. Már negyedórája tart a szünet. — Elméletben a zenekar­nak ötven percet kell ját­szania egy órából — magya­rázza Suki József prímás — de ezt á világon sehol sem tartják be. No meg a ven­dég sem igényli, hogy állan­dóan szóljon á muzsika. — A zenészeket képesíté­sük illetve megállapodás sze­rint fizetik. Mennyi a napi díja? — 145 forintot kapok egy este. ehhez jön még esetleg a „jatt". Én nem megyek oda az asztalhoz játszani, csak ha kérik. Általában 50 forint borravalót kapunk fe­jenként. Akad olyan vendég, amelyik ad egy százast, s azért elvárja, hogy egész este az ő fülébe húzzuk a nótát. Mikor odébb akarok menni, erőszakoskodik, veszekszik, az ilyet nagyon nem szeret­jük. Az egyik alkalommal kétszáz forint fejében azt várták, hogy féllábon állva muzsikáljak. Egyesek azt hiszik, a zenésznek nincs ön­érzete. — Ezek szerint meg kell teremteni a tekintélyt. — Két éve játszunk itt, már megismertek, megszok­tak bennünket. Ritkán fordul elő, hogy egy kapatosabb vendég kötekedik velünk. Amelyik zenész már az első este nem szerez tekintélyt, az megnézheti magát. Beat óa „Akácos üt” A kisújszállási Kisúj étte­rem, presszó előtti parkoló­ban már hallani a zenét. Beategyüttes hangszerelésé­ben szól a magyarnóta. Szinte bántó a nagy hang­erő. A társalgás a számok közötti szünet idejére korlá­tozódik. A hangszereket fia­tal emberek, mondhatni srá­cok kezelik. Rutintalanságuk még érezhető, viszont látszik élvezik a zenélést. — A közönség vegyes — mondja az együttes vezetője Nagy Ferenc — a kívánságok széles skálán mozognak. Nyilván nem lehet mindent ugyanolyan kedvvel előadni. Azt hiszem, bennünket még fűt a muzsika szeretete. örü­lünk, hogy játszhatunk. — Szeretnénk nevet sze­rezni magunknak. Ehhez azonban sok minden szüksé­ges. Jó szerelés — ami ma­napság több százezer forint­ba kerül. — több gyakorlás és egy kis menedzselés. Min­denesetre a „vendéglátós” ze­ne arra jó. hogy az embert rengeteg dologra megtanít­sa. — A zenegépek, a wurli­tzerek nem szorítják ki az éttermekből az együtteseket? — Nem. az előadást, a kö­zönség hangulatához való al­kalmazkodást a lemezjátszó, a magnetofon nem pótolhat­ja. Fekete Sándor Taps ós kamu Tarnaö rs, Orczy-kastély egyik oromdísze Az októberi honismereti, múzeumi és műemléki hó­nap alkalmával nyílt meg a jászberényi városi könyv­tárban Perei Zoltán magyar kastélyokat bemutató kép­grafikai tárlata. A kiállítás látogatói egyúttal a hazai műemlékeket, kastélyokat, udvarházakat bemutató, elemző gazdag irodalmi kí­nálatból is válogathatnak. Számos metszetén a kas­Kastélyok Poréi Zoltán metszetei Jászberén yben Ki?Hitác a városi könyvtárban A Perei Zoltán művészetét kedvelők körében — s nyu­godtan sorolhatjuk ide szá­mos jászsági kiállításának közönségét — ismerős .^zem- hunyorításkénl köszönnek vissza ezeken a grafikákon is azok az utánozhatatlanul „pereis”, játékos-groteszk elemek, amely gk annyira jellemzőek egész életművé­re. Például a tarnaörsi Or- czy-kastély oromdíszeit, a tulajdonos címerét megko­szorúzó két angyalt, egysze­rűen az épület fölé emelte —• lebegtette, s ezekkel mint- e°v így int búcsút a falak mögötti törmelékenyészet­nek. De megemlíthetjük a Keszegen (község Nógrád megyében) lévő Huszár-kas­télyt, amelynek képén az épület bejáratához a művész egy bajszos, sovány, keszeg huszárt támasztott ajtónálló- nak okulásul mindnyájunk számára ... Perei Zoltán a közelmúlt­ban 34 magyar kastélyt met­szett fába, de tovább járva- keresve az országot, folytat­ja nagylélegzetű sorozatát. A kiállításon néhány, a kas­télyok részleteit, dombormű­veit feldolgozó fametszetes vázlat mellett ezek a grafi­kák tekinthetők meg. A so­rozat tehát még nem teljes, ám a bemutatott alkotások egyértelműen tudósítanak a művész által önként vállalt feladat' nagyszerűségéről és beteljesüléséről. Arató Antal télyok részleteit láthatjuk csak. Máskor a romos épületet virágoz- tatja ki előttünk, mintha éjjel gyer­tyát gyújtana az ablakokban s va­rázsolja ragyogó palotává az évti­zedek óta elha­nyagoltan álló mennyezete-sza- kadt. kidőlt-be- dőlt falú. emberi ürülékkel fertő­zött ismeri műem­lékünket. Mind­ezzel összefügg, hogy Perei Zoltán a kastélyokat nem önmagukban, ha­nem — még in­kább érzékeltetve a korhoz, épület­hez kapcsolódó tér egyetemes han­gulatát — leg­többször szűkebb környezetükben jeleníti meg. Sőt, egy-két tipikus fi­gurának —■ agara­kat felvezető vadászmester, a kerti pádon sziesztázó pár, lovakat hámba fogó kocsis — az előtérbe helyezésével lehel további életet az épü­letekbe. Ám ,ezek a figurák is (különösen asszonyalak­jai) jellegzetes gesztusaikkal, mozgalmasságukban is időt­lenségbe révülő-merevedő testtartásukkal a kastélyok­ban tovább élő múlt mara- dandóságát idézik. Fazsindely és bronzszobor A Nyírség egyik legrégeb­bi és legismertebb műemlé­ke a nyírbátori református templom. Építését 1484-ben a Báthori-család jóvoltából kezdték el, s 1511-ben fejez­ték be. Hazánk egyik leg­szebb teremtemploma góti­kus háló-boltozattal, ’ helyen­ként reneszánsz részletekkel. Jól látható a gótikus háló­boltozat (Fotó: TKL.) A templom a melléje épült fazsindelyes harangtorony- nyal. amely a XVII. század­ból való A kertben három éve helyezték el Kiss István szobrászmű­vész Tinódi Lantos Sebestyénről készült bronzszobrát Nem wurlitzerek, a hangulat „mérnökei” Szórakoztató zenészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom